C – Évközi 23. Vas.

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY Bölcs 9, 13-19 Melyik ember képes fölismerni Isten akaratát, és ki tudja elgondolni, mit kíván az Úr? Hisz a halandók gondolatai bizonytalanok, és terveink ingatagok. Mert a romlandó test gátolja a lelket, és a földi sátor ránehezedik a sokat tûnõdõ elmére. Csak nagy nehezen derítjük ki, ami a földön van, és üggyel-bajjal értjük meg, ami kézenfekvõ. Hát akkor az égi dolgokat ki tudná kifürkészni? Ki ismerte föl valaha is akaratodat, ha te nem adtál neki bölcsességet, és nem küldted el neki a magasból szent lelkedet? Csak így lettek simává a földön lakók útjai, s így tanulták meg az emberek, ami kedves a szemedben. Csak a bölcsesség által menekültek meg. SZENTLECKE Filem 9b-10. 12-17 Szeretett Testvéreim! Én, az öreg Pál most Krisztus Jézusért fogságot szenvedek. Fiamért, Onezimuszért könyörgök, akinek bilincseimben én adtam életet. Úgy küldöm vissza hozzád, mint saját szívemet. Szerettem volna magam mellett tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem fogságomban, amelyet az evangéliumért viselek. Beleegyezésed nélkül azonban mégsem teszem, hogy jótéteményed ne kényszerbõl fakadjon, hanem önként vállald. Talán éppen azért hagyott ott egy idõre, hogy egyszer s mindenkorra visszakapjad, de már nem mint szolgát, hanem többet: mint szeretett testvért. Mert nekem teljesen az, de neked még inkább: test szerint is, az Úrban is. Ha tehát együtt érzel velem, fogadd õt úgy, mint engem. EVANGÉLIUM Lk 14, 25-33 Abban az idõben: Amikor Jézust nagy népsokaság követte, õ hozzájuk fordult, és így szólt: ,,Aki hozzám jön, de nem gyûlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nõvéreit, sõt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le elõbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e mibõl befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: »Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.« Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, elõbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze jár, és békét kér tõle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.” Elmélkedés Aki Krisztus követésében jár, annak hordoznia kell keresztjét Mindennap elimádkozzuk azt az imát, melyben elkötelezzük magunkat Isten akarata mellet. De vajon mi az Isten akarata? Van-e ember, aki azt fel tudja ismerni? Isten maga siet segítségünkre, saját magából ajándékoz valami nagyon értékeset, a bölcsességet. E képesség nélkül az ember nem tudná magát elhelyezni a világban, s nem is tudnának még sejtései sem lenni a tekintetben, hogy mi végre is van az ember a világon. Az ószövetségi szentírási részletben a bölcsesség és Isten szent lelke, mint hason fogalmak szerepelnek. A második olvasmányban az öregedõ Pállal találkozunk, aki bilincsben szenved, ám itt sem tétlenkedik, hanem megtéríti Filemon Onezimusz nevû rabszolgáját, s akit a szent szolgálatra küld. Pál apostol levele a kereszténység egyik legfontosabb tartalmára figyelmeztet. Nincs már többé rabszolga, hanem csak szeretett testvér. Az õskeresztényeknél ez így is volt. Ma már sokkal válogatósabbak lettünk, s gyakran nagyon is kifejezésre jut a vér szerinti hovatartozás. Pál Onezimuszt megkereszteli, s ezek után már a szeretett testvérrõl beszél. S mi? A keresztség szentségének felvétele után a testvérek száma növekedik-e, vagy csak a plébániaközösség tagjainak száma? Az evangéliumban nagyon súlyos szavak hangzanak el, s egészen biztos, hogy azokat nagy körültekintéssel kell értelmezni. Krisztus követése kereszthordozással jár. Aki igazán ezt teszi, az megérti, hogy miért is kell ennek így lennie. Az ember gyakran kezd felesleges dologba, s kudarcot is vall. Az említett példában, vagy nem tudja befejezni az építményt, vagy vereséget szenved az erõsebbtõl. Ezért szükséges a bölcsesség, Isten szent lelkének / Szentlélek / segítsége, hogy helyesen tudjunk választani. S mi van akkor a kereszthordozással, mi értelme lehet annak? Milyen nehezen ismerjük fel a lényeget! Talán éppen azért, mert a bûn hatalma nagy, s kereszthordozásunkkal csatát vívunk ellene. Akkor most megint emlékezzünk a Mi Atyánk imádságra, s Krisztusra, aki azt akarta, hogy legyen meg az Õ, az Atya akarata! Ebben van a keresztünk lényege is. Ez az, mely oly súlyosan nehezedik ránk. Megtenni, amit Isten kíván. Ha kevés katonával nem lehet legyõzni azt, aki sokkal többel támad ellenünk, akkor az örök élet sem elnyerhetõ kevés áldozattal. Mindenrõl le kell mondanunk, ezt olvassuk a szentírásban. Ez nagyon nehéz lenne akkor, ha nem kapnánk érte cserébe semmit sem. Cserébe megkapjuk magunkat. Különben elveszítenénk. Mert örök élet nélkül elveszítjük életünket, s mindenünket, amink van. Ezért tanít Jézus arról, hogy nem is érdemes túlságosan ragaszkodni semmihez sem, ami a világ. Csak annyiban, amennyire a cél érdekében vannak.

Eseménynaptár

Február 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28