C-Évközi 19. vasárnap

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY Bölcs 18, 6-9 Az Egyiptomból való kivonulás éjszakája nem érte váratlanul atyáinkat, mert hittek, Uram, a te esküvel megerõsített ígéreteidnek. Így bátran néztek az események elébe. Bizalommal várta néped az igazak szabadulását és a gonosz ellenség vesztét. Amivel ugyanis az ellenséget sújtottad, azzal minket felmagasztaltál, amikor hívtál bennünket. Mert titokban áldozták fel a bárányt a dicsõ atyák buzgó fiai, és egy szívvel-lélekkel kötelezték el magukat az isteni törvénynek, hogy szent õseink egyformán osztoznak a közös javakban és a közös veszélyekben, s már elõre rázendítettek az atyák hálaénekeire. SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélbõl 11, 1-2. 8-12 Testvéreim! A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyõzõdés arról, amit nem látunk. Õseink ebbõl merítettek bizonyosságot. Ábrahám hitbõl engedelmeskedett a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elindult anélkül, hogy tudta volna, hová megy. Hittel telepedett le az ígéret földjén, idegen országban. Sátorban lakott Izsákkal és Jákobbal, akik ugyanazt az ígéretet örökölték. Várta ugyanis azt a szilárd alapokon nyugvó várost, amelyet majd az Isten tervez és épít. Sára is a hitében kapta az erõt, hogy elõrehaladott kora ellenére anya lehessen, mert hûségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. Ezért ettõl az egytõl, noha már nem volt fiatal, annyian származnak, mint az égen a csillag, vagy mint a tengerpart megszámlálhatatlan fövenye. EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvébõl 12, 35-40 Abban az idõben Jézus így szólt tanítványaihoz: ,,Csípõtök legyen felövezve, kezetekben pedig égõ gyertya legyen. Hasonlítsátok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzõrõl és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti õket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik õrváltáskor érkezve is így találja õket, boldogok azok a szolgák. Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.” Elmélkedés A keresztények bátran néznek az események elébe Nagyon elgondolkodtatóak az elsõ olvasmány szavai. Innét is választottam az elmélkedés címét, mely az elsõ olvasatra egy kissé ellentmondásos. Hogyan is lehet az események elébe nézni és látni? Mi az, amirõl biztosan tudjuk, hogy be fog teljesülni? Emberileg nézve, csak sejtéseink vannak, s a múlt eseményeibõl levonható következtetéseink a jövõt illetõen. Tudhatunk-e valamit is a jövõrõl, teljes bizonyossággal? Filozófiailag eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, hogy aminek kezdete van, annak befejezõdése is. Természettudományos ismereteink alapján a félelmetesen „nagy semmi” elõtt állunk. Szinte a mesékbõl idézhetnénk: „Hol volt, hol nem volt…..”. A Bölcsesség Könyvében olvassuk, hogy azok, akik az Úr ígéreteiben bíztak, azok bátran néztek az események elébe a kivonulás éjszakáján. Lenyûgözõ a hit ereje, s a bizalom. A kivonulás éjszakájára mi is emlékezünk, s ünnepeljük is azt minden szentmisén. Belõle merítjük mi is a bátorságot, hogy szembenézzünk a jövõvel, mely elkerülhetetlenül a halálon keresztül vezet a feltámadás dicsõségébe. A szentmise nem csak emlékét õrzi a kivonulásnak és Krisztus kereszthalálának, hanem be is emel bennünket az idõtlen, örök létbe. Milyen érdekes, az emberek mindent megtesznek azért, hogy feledjék azt az igazságot, hogy utasok vagyunk, s el kell majd távoznunk a földi életbõl. Az öröklét csírája azonban minden emberben ott van, és szinte tapintható. Különben hogyan is lehetne ép ésszel szembenézni az elmúlásunkkal, fizikai értelemben. Hiszem és vallom, tudat alatt, minden ember hisz valamilyen folytatásban, mely képes kibírhatóvá tenni az elmúlás testi-lelki megpróbáltatásait, megmaradva józannak és embernek, mielõtt a halál bekövetkeznék. Mi keresztények azonban nem valamiféle folyatatásban hiszünk, hanem éppen olyanban, amilyenrõl Krisztus tanított. Ez a nyitottság az elmúlásra, hit a beteljesülésben, bizalom Isten mindenhatóságában. A ráhagyatkozás és szent akaratának a tisztelete.

Eseménynaptár

Február 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28