B - Virágvasárnap

Szerkesztette: Dobó Tibor

Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja OLVASMÁNY Iz 50, 4-7 Izajás így jövendölt a Megváltóról: Ezt mondja az Úr Szolgája: ,,Isten, az Úr tanította nyelvemet, hogy az igével támasza lehessek a megfáradtaknak. Reggelenként õ teszi figyelmessé fülemet, hogy rá hallgassak, mint a tanítványok. Isten, az Úr nyitotta meg fülemet. S én nem álltam ellen és nem hátráltam meg. Hátamat odaadtam azoknak, akik vertek, arcomat meg azoknak, akik tépáztak. Nem rejtettem el arcomat azok elõl, akik gyaláztak és leköpdöstek. Isten, az Úr megsegít, ezért nem vallok szégyent. Arcomat megkeményítem, mint a kõszikla, s tudom, hogy nem kell szégyenkeznem.” SZENTLECKE Fil 2, 6-11 Testvéreim! Krisztus Jézus, mint Isten, az Istennel való egyenlõséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta önmagát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta õt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön, és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsõségére, hogy Jézus Krisztus az Úr. A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent Márk szerint 15, 24-39 Felfeszítették a keresztre, azután megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. Három óra volt, amikor keresztre feszítették. Felirat is volt a kereszten, amelyre elítélésének okát írták: A zsidók királya. Vele együtt két rablót is fölfeszítettek, az egyiket jobb felõl, a másikat balról. Így beteljesedett az Írás: A gonoszok közé sorolták. Akik arra jártak, káromolták, a fejüket csóválták, és mondogatták: ,,Te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt felépíted, szabadítsd meg magadat, szállj le a keresztrõl!” Hasonlóképpen gúnyolták õt a fõpapok is az írástudókkal együtt: ,,Másokat megmentett, de önmagát nem tudja megmenteni? A Messiás, Izrael királya szálljon most le a keresztrõl, hogy lássuk és higgyünk!” Azok is gyalázták õt, akiket vele együtt fölfeszítettek. Amikor hat óra lett, nagy sötétség borult az egész földre, egészen a kilencedik óráig. Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: ,,Élói, Élói, lámmá szábaktáni?” Ez azt jelenti: ,,Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” Amikor néhányan az ott állók közül meghallották ezt, így szóltak: ,,Íme, Illést hívja.” Valaki odafutott, ecetbe mártott egy szivacsot, nádszálra tûzte, inni adott neki, és ezt mondta: ,,Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye õt?!” Jézus pedig hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét. Ekkor a templom függönye kettéhasadt, fölülrõl egészen az aljáig. A százados, aki ott állt Jézus elõtt, és látta, hogyan lehelte ki a lelkét, így szólt: ,,Ez az ember valóban az Isten Fia volt.” Elmélkedés: Látni és hinni Virágvasárnap Urunk szenvedésének vasárnapja, a nagyhét kezdete. A következõ vasárnap már húsvétvasárnapra ébredünk. Ezen a mai napon Jézus kínszenvedésének történetét olvassuk, ahogyan azt Márk evangélista lejegyezte. Az ezt megelõzõ két szentírási olvasmánynak is kifejezetten a húsvétot elõkészítõ üzenete és hangulata van. Izaijás próféta szavai a szenvedõ Messiásról, az Úr Szolgájáról, annak a meggyõzõdésnek ad hangot, hogy ami az Úr akaratából történik, ahhoz Isten erõt is ad. A megpróbáltatások sorozata vár a Megváltóra, mert leköpik és gyalázzák, de az ellenség lefegyverzésének legjobb eszköze, amikor néma hõsiességgel viseljük keresztünket, s arcunkat is odafordítjuk, hogy meggyalázzanak. Jézus Krisztus személyében Isten a legközelebb került az emberhez, vállalva a szolgaságot és minden megaláztatottságot. Ebbõl mélységbõl emelkedik abba a magaslatba, mely minden idõben tömegeket fog vonzani magához, hisz a keresztnek nem az a rendeltetése, hogy róla lenézzenek az emberre, hanem, hogy az ember felnézzen a keresztre és higgyen. Jézus testi szenvedése minden bizonnyal rendkívüli volt, de amit lélekben átélt, az talán még ezt is felülmúlta. Márk evangélistánál azonban Jézus hallgat, nem száll vitába vádlóival. Most is csodát kérnek tõle, hogy mutassa meg hatalmát, akkor majd hinni fognak nekik. Jézus még földi életében megmondta, hogy akik Mózesnek nem hisznek, azok akkor sem fognak hinni, ha valaki visszajön a halálból. Akik nem hittek akkor, s ma sem, azok azért nem hisznek, mert nem látnak. Elhomályosult a látásuk az elõítéletek következtében. Aki viszont nyitottá teszi a szívét, s beengedi a történteket, hogy maga a szív mérlegeljen, az eljut az igazság ismeretére. Ez történt a századossal is. A többiek oda sem figyeltek mi történik, csak a vádaskodás és a gúnyolódás foglalta le õket. A százados viszont látta meghalni Jézust, s megértette, hogy „ez az ember valóban Isten Fia volt”. Ettõl a perctõl kezdve Jézus halála sokakban elindítja a részvétet, s felülbírálják cselekedeteiket. Viszont azok, akik nem akarnak látni, azoknak Jézus feltámadása sem lesz elég ok arra, hogy higgyenek. Hát hogyan is lett volna elég akkor az, ha Jézus lejön a keresztrõl?Tudta ezt a Megváltó.

Eseménynaptár

Június 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30