B - Advent 4. vasárnapja

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY 2 Sám 7, 1-5. 8b-12. 14a. 16 Amikor Dávid király mára házában lakott, és az Úr nyugalmat adott neki körös-körül minden ellenségétõl, a király így szólt Nátán prófétához: ,,Nézd, magam cédrusfából készült házban lakom, az Úr ládája meg, sátorban lakik.” Erre Nátán ezt mondta a királynak: ,,Tedd meg mindazt, amit szándékozol, mert veled van az Úr.” Még azon az éjszakán történt, hogy az Úr szózatot intézett Nátánhoz: ,,Menj és mondd meg szolgámnak, Dávidnak: »Ezt mondja az Úr: Te akarsz nekem házat építeni lakóhelyül? Elhoztalak a legelõrõl, a juhok, mellõl, hogy népem, Izrael fejedelme légy. Veled voltam minden vállalkozásodban, és minden ellenségedet megsemmisítettem elõtted. Nagy nevet szereztem neked, olyat; mint a föld nagyjaié. Népemnek, Izraelnek is meghatároztam egy helyet, és oda telepítettem. Ezen a helyen lakik majd, és nem fogják többé háborgatni. A gonoszok sem szorongatják, mint kezdetben, attól a naptól fogva, hogy bírákat rendeltem népem, Izrael fölé. Azért megszabadítalak minden ellenségedtõl. Azt is közli veled az Úr, hogy fölépíti házadat. Ha aztán napjaid betelnek és megtérsz atyáidhoz, fölemelem magvadból származó utódodat, és megszilárdítom királyságát. Az õ atyja leszek, õ meg a fiam lesz. Házad és királyságod örökre fennmarad színem elõtt, és trónod mindörökké szilárd marad.«” SZENTLECKE Róm 16, 25-27 Testvéreim! Istennek hatalmában áll megerõsíteni benneteket evangéliumomban, a Jézus Krisztusról szóló tanításban, annak a titoknak kinyilvánításában, amelyre õsidõk óta csend borult, de amelyet most az örök Isten parancsára a próféták írásai kinyilatkoztattak, és minden nemzet elõtt ismertté tettek, hogy így a hit befogadására eljussanak. Neki, az egyedül bölcs Istennek legyen dicsõség Jézus Krisztus által örökkön-örökké! Ámen. EVANGÉLIUM Lk 1, 26-38 Abban az idõben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevû városába egy szûzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szûz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: ,,Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: ,,Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod õt nevezni! Nagy lesz õ: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!” Mária ekkor megkérdezte az angyalt: ,,Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta neki: ,,A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tõled születik: Isten Fiának fogják õt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sõt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen.” Erre Mária így szólt: ,,Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!” Ezután az angyal eltávozott. Elmélkedés Nemünk büszkesége Közeledik karácsony ünnepe, s a negyedik és egyben utolsó ádventi vasárnap Mária történelmi „Igenjére” emlékeztet, mely elõfeltétele volt annak, hogy az Ige megtestesülhessen az emberi nem legkiválóbbjának szûzi méhében. Az ószövetségi szentírási részlet világos üzentet hordoz: Az Isten nem lakhat emberkéz építette házban, hisz oly nagy és hatalmas. Az Úr nagy tetteit sok esemény igazolja, legfõképpen az ígéretek megvalósulása, Ábrahámtól egészen Dávid nemzetségéig. Mélyen szépséges találkozás is lehetett az Mária és az Úr angyala között?! Mária egyszerû és alázatos, figyel a szóra, nyitott a megvalósításra. Így történik meg az, hogy nagyot mûvel vele a Hatalmas. Mennyire kívánatos lenne, hogy mi mindannyian a Szent Szûzhöz hasonlóan az Úr látogatása következtében termékennyé válnánk a szeretetben és a jócselekedetekben. Mária is elhessegethette volna magától a gondolatot, hogy az Úr szól hozzá, s tarthatta volna rémálomnak is. Biztos vagyok abban, hogy számtalanszor érzünk a szívünkben indíttatást a jóra, de a megvalósulásból nem lesz semmi, mert elhitetjük magunkkal, hogy csak hallucináltunk. Ezért nagy és oly annyira jelentõs Mária emberi és hívõ magatartása, mellyel utat nyitott a szeretet folyamának. Egész lényét felajánlotta Istennek, hogy tervét beteljesítse a világban. Mária az Istenrõl alkotott fogalma. A fogantatás pillanatától elsõnek és egyedülállóan éli át azt, hogy mit is jelent lakást készíteni az Úrnak. Önmagunkat odaajándékozni, hogy lakást vegyen bennünk az Úr. Istent be kell bocsátani az életünkbe! Ez nem lehet részleges, hanem teljes és minden föltétel nélküli. Nem mondhatjuk semmire sem azt, hogy az már nem tartozik az Úrra. Nem kell attól félni, hogy ezáltal elveszítjük szabadságunkat. Mária hitt abban, hogy ha valóban minden az Úr akarata szerint történik, akkor az csak jó lehet. Nekünk is hinni kell ebben a hatalmas lehetõségben, hogy az Istenre bízva életünket, az történik, ami a javunkra válik. Ha valaki, akkor Isten biztos tudja, hogy mi jó nekünk. Csak halljuk meg szavát! Lelkiismeretünk csendjében, az evangéliumban! Legyen szemünk is, mely felismeri Õt! Mindenütt, ahol emberek vannak, Õ szembejön velünk!

Eseménynaptár

Április 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30