Advent 1. vasárnapja

Szerkesztette: Benyik György

Múlóban az éjszaka Rom 13,11-14 11Ehhez tartsátok magatokat, felismerve az idõt. Itt az óra, hogy fölébredjünk az álomból: üdvösségünk közelebb van, mint amikor hívõk lettünk. 12Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. 13Éljünk tisztességesen, mint nappal, ne evés-ivásban és részegeskedésben, ne kicsapongásban és tobzódásban, ne civakodásban és versengésben. 14Inkább öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket, nehogy bûnös kívánságokra gerjedjen. Pálnak a Római közösséghez írott levele a leghosszabb ránk maradt levél. A legnagyobb keresztény közösségek mind jelentõs városban, Filippi, Tesszalonika, Korintus, Efezus voltak. Bár Pál maga mondta, hogy mások által épített alapra nem épít mégis, vagyis mások által alapított egyházközségekben nem misszionál, mégis alig várta, hogy Rómába is hirdesse az evangéliumot. A Római keresztény közösség alapítója ugyanis mindmáig ismeretlen (15,20 1,8.13), csupán az a biztos, hogy sem nem Péter, sem nem Pál alapította. Talán palesztinai szírek voltak az elsõ missziósok Rómában (Csel 2,10). Mivel Pál missziójának második felében születik ez a levél, és maga elõtt küldte bemutatkozásul, ezért sokan úgy tekintenek rá, mint Pál teológiai eszméinek foglalatára. A levél leghamarabb Kr.u. 57/58 környékén születhetett. Az idézett szakasz elõtt Pál utal a szeretet parancsára (8.v.) és töredékesen idézi a 10 parancsot is (9.v.), mint az erkölcsi tanításának foglalatát, amelyet mindenkinek meg kell tartani, és amely a keresztény erkölcsiség összefoglalása. A szakaszt azonban a morális, és eszkatológikus szemlélet váltásra való buzdítás uralja, melyet ellentétekben ír le, a meglehetõsen homályos „sötétség tettei”, és „világosság fegyverei” ( 12.v.) szóképekkel. A sötétségé tetteit látszik konkretizálni, a 13. vers, amely másutt a testi ember sajátosságaival azonos viselkedési módok. A sötétség és a világosság az iráni és a zsidó hagyományos etikai buzdításra szóló szövegekben visszatérõ kifejezés. A városi emberek nagyon közvetlenül tapasztalták, hogy a világosságban kevesebb bûncselekmény történik a túlnépesedett városokban, mint amikor az elkövetõket nehéz azonosítani a sötétség miatt. Ezért az az éjszaka elkövetett tettek, amelyeket senki sem tudott ellenõrizni, ezek ellen védekezni, csak belülrõl motivált tudatos és személyesen motívált etikai tartással rendelkezõ ember tud. Ennek a motivációnak a felépítését szolgálja az egész szöveg eszkatológikus jellege, amire az „itt az óra” (11.b.) kijelentés utal. Az óra itt az ítélet, óráját és a megtérés óráját egyformán jelenti. Az „öltségek magatokra Krisztust” (14.v.9 – a keresztelési szertartás egyik elemére utal, amikor az alámerítéssel történt keresztelés azt szimbolizálta, hogy minden amit az ember életében eddig volt, meghal, már nem számít sem férfi, sem nõ, sem zsidóság, sem pogány közösséghez tartozás, se a különbözõ etnikai és társadalmi kötöttséget, csak az új élet (Gal. 3,27sköv), amelyet az apostol a krisztusba öltözéssel jelképez. (1Kor 6,15sköv). A keresztények újfajta viselkedés kódexét alapvetõen a közelgõ ítélettel és a túlvilági élettel igazolja a szerzõ. Enélkül nem érthetõ a keresztények motivációja. Ez a szempont különbözteti meg, Pál erkölcsi oktatását a korabeli sztoikus etikai oktatásoktól, amelyben a szabadság és a közjó összeegyeztetésének szempontjai határozták meg a megengedhetõ viselkedést. Pál missziója a hellenista városokban alapvetõen azzal a konfliktussal találkozik, mint a mai keresztény város misszió. A városi emberek utánzással és a divattal felvesznek bizonyos viselkedési módokat, amelyet a városi közösség igazol. Így érdemes, vagy így célszerû élni a városban. Ha valaki sztárrá vált, az még többet is megengedhet magának, mert a híressége jutalmaként a közösség tolerálja a különös szokásait. Vagyis a városi morál – figyelemre méltó, hogy a latin szó nem csak erkölcsöt, hanem szokást is jelent – pillanatról pillanatra változik. Ezt a létet nevezi Pál álomszerû létnek, amelynek határai csak a földi és városi közösség ízléséig terjed és nem épül konkrét etikai rendszerre. A városi keresztények viszont egy új szemléletet hoznak ebbe a közösségbe. Nem a közösség igazolását várják, hanem Isten, vagy Jézus etikai ítéletének vetik alá magukat. Ez azt jelenti, hogy ezek a keresztények elõzetesen már elfogadták Jézusnak az Isten országa közelségérõl szóló tanítását. Vagyis az eszkatológikus tanítás nélkül nincs megalapozott etikai magatartás. Úgy vélem Pál szövege ma is csak azok számára érthetõ, akik nem elégednek meg azzal, hogy egy városi, vagy egy emberi közösség elfogadja viselkedésüket, hanem Isten elõtt akarnak tiszták és feddhetetlenek lenni, éjjel és nappal egyaránt. A mai városi igehirdetés nehézsége, hogy a virtuális világ amelyet a modern média tart életben, a városban erõsebben hat, ahol minden emberi és az emberi élet ritkán találkozik a természet erõivel. A városi embernek alig van univerzum élménye, amely alapján az Istenre kérdezhetne, csak közösségi élménye van, ami alapján csak a földi életre kérdezhet. Ez a propagandától irányított közösség a mennybe emelheti, vagy a pokolba taszíthatja, attól függõen hogy szereti, vagy elveti. Ezt a szeretetet konkrétabban érzi, a városi ember, mint Isten szeretetét, vagy Isten elitélését. Ezért a moralitás elõtt az eszkatológikus érzés helyreállítása ma is alapvetõ kiindulópontnak számít.

Eseménynaptár

Augusztus 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31