A - Szentháromság vasárnapja

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY Kiv 34, 4b-6. 8-9 Mózes, miután elpusztította az aranyborjút és kiengesztelte az Urat, másnap korán reggel elindult a Sinai-hegyre, és vitte magával a két kõtáblát, ahogy az Úr megparancsolta. Az Úr leereszkedett felhõben, õ pedig eléje járult és segítségül hívta az Úr nevét. Az Úr elvonult Mózes elõtt és ezt mondta: ,,Az Úr, az Úr, irgalmas és könyörülõ Isten, hosszan tûrõ, kegyelemben és hûségben gazdag.” Mózes sietve a földig hajolt, leborult, és így szólt: ,,Ha kegyelmet találtam a szemedben, Uram, akkor a mi Urunk vonuljon velünk. Bár keménynyakú nép ez, mégis bocsásd meg bûneinket, és fogadj el minket örökségedül.” SZENTLECKE 2 Kor 13, 11-13 Testvéreim! Örvendjetek és tökéletesedjetek! Buzdítsátok egymást, éljetek egyetértésben és békében! Akkor veletek lesz a szeretet és a béke Istene. Köszöntsétek egymást szent csókkal. A szentek mind köszöntenek titeket. Urunk Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! EVANGÉLIUM Jn 3, 16-18 Abban az idõben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában. Elmélkedés: A szeretet Istene Pünkösd ünnepét Szentháromság vasárnapja követi. A nagy titkok világához érkeztünk. A kérdés: Ki az Isten és milyen? Milyen és mekkora titkot rejt magában? A válasz legtöbb esetben az a közismert állítás, hogy ez az emberi értelem számára felfoghatatlan valóság. Az ember azonban több, mint értelmi képesség, hiszen szívvel és hittel is képes közelíteni az ismeretlen felé. Rettenetesen nagy tévedés és igazságtalanság lenne azt állítani, hogy Isten a nagy „Ismeretlen”. Az egész üdvtörténet arról szól, hogy Isten kinyilatkoztatja önmagát. Ez a kinyilatkoztatás sok mindenrõl nem beszél, de azt is meg kell értenünk, hogy Isten a tökéletes lény, ezért mindig csak azt adja tudtunkra, amire szükségünk van, legfõképpen üdvösségünk vonatkozásában. Az ószövetségi Szentírás csodálatos felelettel szolgál az imént feltett kérdésekre. „Az Úr irgalmas és könyörülõ Isten, hosszan tûrõ, kegyelemben és hûségben gazdag”. Íme, mennyi információ, mely mind Istenrõl beszél nekünk. Pál apostol tanításában a Teremtõt a szeretet és béke Istenének nevezi. Ahhoz azonban, hogy ezt felfedezhessük, nekünk is egyetértésben és békében kell élnünk egymással. Az apostol a tökéletességre szólít fel. A megismerés és tudás a tökéletesedés feltétele. Istent nem annyira megérteni, értelmünkkel felfogni, mint inkább szeretni kell. Elérkeztük tehát addig az állításig, hogy Isten maga a szeretet. Ez a kijelentés így önmagában nagyon elvonatkoztatott valóságnak tûnik. János evangéliumából megtudhatjuk, hogy Istennek ez a szeretete abban áll, hogy egyszülött Fiát odaadta váltságul, a mi üdvösségünkért. Ez a csúcs. Ennél nagyobb szeretete senkinek sem lehet, mint amikor valaki életét adja a másikért, még a bûnösökért is. Bizonyára különös az Atya szeretete, mellyel saját Fiát áldozza fel. Ez már tényleg nagy titok, de erre maga Jézus ad feleletet, amikor kijelenti: „Én és az Atya egy vagyunk.” Jézus Krisztusban az emberiség megismerhette, s naponta megtapasztalhatja ma is Isten szeretetét és irgalmát. Isten leghõbb vágya, hogy minden ember üdvözüljön. Isten nem ítéli el az embert és a világot. A tökéletes szeretet képtelen erre. Ezért fogalmaz János evangélista úgy, hogy „Aki nem hisz, az ítéletet von magára”. Az ember önmaga ítélõ bírája. Ne utasítsuk vissza Isten szeretetét!

Eseménynaptár

Augusztus 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31