A - Évközi 9. vasárnap

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY Mtörv 11, 18. 26-28. 32 A negyvenéves pusztai vándorlás végén Mózes így szólt a néphez: ,,Véssétek szívetekbe, lelketekbe, szavaimat; kössétek õket jelül a kezetekre, legyenek fejdíszként homlokotokon. Íme, áldást és átkot ajánlok fel ma nektek: áldást, ha engedelmeskedtek az Úr, a ti Istenetek törvényeinek, amelyeket ma szabok nektek, s átkot, ha nem engedelmeskedtek az Úr, a ti Istenetek törvényeinek, hanem letértek arról az útról, amelyet ma mutatok nektek, és más isteneket követtek, akiket nem ismertek.” SZENTLECKE Róm 3, 21-25a. 28 Testvéreim! Isten igaz volta most a mózesi törvénytõl függetlenül lett nyilvánvalóvá, amint azt ugyanazon törvény és a próféták is tanúsítják. Isten igaz volta a Jézusba vetett hit által nyilvánvalóvá vált mindazok számára, akik hisznek. Mert nincsen különbség: mindannyian vétkeztek, és mindannyiuknak szüksége van arra, hogy megmutatkozzék Isten dicsõsége. Ingyen válnak igazzá az ô kegyelmébõl, a megváltás által, amely Jézus Krisztusban valósult meg. Õt Isten arra rendelte, hogy vére ontása árán engesztelõ áldozat legyen, mely a hit által válik hatékonnyá. Ezért meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy az ember a hit által válik igazzá, nem a mózesi törvény teljesítése által. EVANGÉLIUM Mt 7, 21-27 Abban az idõben Jézus így szólt tanítványaihoz: A mennyek országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: ,,Uram! Uram!” Csak az, aki mennyei Atyám akaratát cselekszi. Azon a napon sokan mondják majd nekem: ,,Uram, Uram! Hát nem a te nevedben prófétáltunk? Nem a te nevedben ûztük ki az ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát?” Én akkor kijelentem majd nekik, hogy nem ismertelek soha benneteket. Távozzatok színem elõl, ti gonosztevõk! Mert mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dõlt össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak; az összedõlt, és nagy romhalmaz lett belõle. Elmélkedés Isten parancsainak megtartása az áldásnak forrása A hívõ ember egyik alapvetõ élménye, hogy megtapasztalja Isten közelségét, s ez az Õ áldásában mutatkozik meg. Ennek az áldásnak föltétele, hogy az Úr parancsainak és törvényeinek útján járjunk. Az áldás nem más, mint egy jóváhagyott életforma, mely a helyes úton való járás élményébõl fakad, minek során belsõ energiák szabadulnak fel, termékeny és lendületes életvitelt eredményezve. Az áldás, amikor velünk az Isten, amikor azt érezzük, hogy mellénk állt. Ugyanakkor, az átok is kísérhet bennünket. Nem úgy kell ezt értelmezni, hogy most Isten szándékosan keresztbe tesz nekünk, hanem, mint következményét annak a rendetlenségnek az életünkben, mely abból ered, hogy megfeledkeztünk a parancsokról, törvényekrõl. Más szóval, a hit nélküli élet következménye a parancsok felülbírálása, s a végén, azok kiiktatása az életünkbõl. Ám ekkor éppen azoktól a tartópillérektõl válunk meg, melyek életünk egészét hordozzák. Ábrahám hite oly erõs volt, hogy akkor is tudott hinni, amikor Isten a szinte lehetetlent követelte tõle. Ez képessé tette arra, hogy az Isten parancsait ne bírálja felül, hanem azok szerint élve megismerje az áldás és kegyelem kiáradását. A parancsok és törvények áldásos voltát csak azok megtartása multán lehet megtapasztalni, s semminemû elõvételezésrõl nem lehet szó, hiszen azok nem emberi értelem szüleményei. Isten tudja, hogy mi válik az ember hasznára, s ez akkor is így van, ha az elsõ olvasatra akár teljesíthetetlennek is tûnik egy-egy parancs megtartása. A parancsok szerint való élet azonban nem egyenlõ azok elvi elfogadásával. A mennyek országa csak azoké, akik a mennyei Atya akaratát cselekszik. Jézus így tanította. Isten akarata szerinti élet okosságot jelent. Az ilyen ember biztos alapokra helyezi az életét. Csak a hit nyújt igazi biztonságot. Ebben az életben minden bizonytalan, még a legbiztosabbnak hitt dolgok is. A hit szerint való élet biztosíték arra, hogy a „vihar” idején az ember keze által alkotott dolgok hamarabb összedõlhetnek, mint õ saját maga. S végsõ soron ez a lényeg, mert „odaát” már csak ránk lesz szükség, dolgainkra nem.

Eseménynaptár

Április 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30