A - Évközi 26. vasárnap

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY Ez 18, 25-28 Így szól az Úr: ,,Azt mondjátok: Nem igazságos az Úr útja. Halljátok hát, Izrael háza: Vajon az én utam nem igazságos? Nem inkább a ti útjaitok hamisak? Amikor az igaz elfordul az igazságtól és gonoszságot mûvel, akkor emiatt hal meg, vagyis elkövetett gonoszsága miatt hal meg. Amikor a bûnös elfordul a bûntõl, amelyet elkövetett, s a törvényhez és az igazsághoz igazodik, megmenti életét. Belátja bûneit és elfordul tõlük, azért életben marad és nem hal meg.” SZENTLECKE Fil 2, 1-11 Testvéreim! Ha ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetbõl fakadó intelem, a lelki közösség, a bensõség és együttérzés, akkor tegyétek örömömet teljessé azáltal, hogy egyetértetek, egy szívvel szerettek, és egy lélekkel ugyanarra törekedtek. Vetélkedésbõl ne tegyetek semmit, sem hiú dicsõségvágyból! Egyik a másikat tekintse inkább alázatosan önmagánál kiválóbbnak! Ne keresse senki csak a maga javát, hanem a másét is! Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. Ö, mint Isten, az Istennel való egyenlõséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta magát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta õt, és olyan nevet adott neki, amely felette áll minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsõségére, hogy Jézus Krisztus az Úr! EVANGÉLIUM Mt 21, 28-32 Abban az idõben Jézus ezt mondta a fõpapoknak és a nép véneinek: Errõl mi a véleményetek? Egy embernek két fia volt. Odament az egyikhez, és így szólt hozzá: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szõlõben! A fiú azt válaszolta: Nincs kedvem!, de késõbb megbánta, és mégis kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen, uram!, menni azonban nem ment. Kettõjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát? Azt felelték: Az elsõ. Erre Jézus így szólt hozzájuk: Bizony mondom nektek: A vámosok és utcanõk megelõznek bennetek Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és utcanõk viszont hittek neki. És ti, akik mindezt láttátok, még utólag sem tértek jobb belátásra, hogy higgyetek neki!” Elmélkedés Jézusi lelkülettel élni a világban A mai kor embere hajlamos arra, hogy minden rosszért Istent vádolja. Ha esik az esõ, akkor azért, ha pedig nem esik, akkor meg azért. Emberek millióinak mulasztásából áll össze az a kép, mely híven tükrözi világunkat. Ez az ember önpusztító tevékenysége, minek során - a krisztusi tanítással ellentétben - már nem a menny, hanem a pokol kezdõdik el a földön. Pál apostol a krisztusi lelkület sajátosságaira hívja fel a figyelmünket. Ennek lényege az önmagunkból való kilépés, mely azt jelenti, hogy magunkra vesszük embertestvéreink sorsát, s így szolgáljuk a keresztényi egységet. A ma emberének nagyon idegen az a magatartás, amikor önmagunkat megalázva szolgáljuk a másik embert. Túlságosan is elterjedt az a felfogás, hogy minden élethelyzet kezelésére megvan az oda való ember. A krisztusi tanítás azonban másként rendelkezik. A beteg ember ágya mellett való szolgálatra mindenkinek hivatása van, az elsõsegélynyújtásra, a könyörületességre, az alamizsnaosztásra. Az emberszereteten alapuló cselekedetek megtételének kötelessége alól senki sem oldozhat fel bennünket. Az evangéliumban olvasott példabeszéd azt tükrözi, hogy nagyon is összetett dolog megfelelni küldetésünknek. Vannak pillanatnyi fellángolásaink, ám a cél eléréséhez kitartásra van szükség, s akaratra. A kimondott „igen” gyakran változik „nem”-re. Ilyen igeneket mondunk ki a szentségek vételénél, a keresztelésekkor, a szentgyónásnál, a házasságkötésnél, vagy a papszentelésnél, illetve fogadalomtételnél. A megígérem, az elfogadom, s az akarom kijelentések idõvel, mintha nem is a mi szavaink lettek volna. Ezért kell állandóan arra törekedni, hogy megújítsuk a hitünket. Szüntelenül kell imádkoznunk, hogy ne szakadjunk el a hit szerzõjétõl, Jézustól. Õ lesz az, aki mindennap táplálja majd hitünket, és saját maga szenvedésén és dicsõséges feltámadásán keresztül mutatja meg ennek a hitnek mélységes értelmét, embervoltunk egyetlen értelmét.

Eseménynaptár

Augusztus 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31