A - Évközi 23. vasárnap

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY Ez 33; 7-10 Az Úr ezt a szózatot intézte Ezekiel prófétához: ,,Emberfia, õrnek állítottalak Izrael háza mellé, hogy halld számból szavaimat és közvetítsd üzeneteimet. Ha azt mondom az istentelennek: »Istentelen, meg kell halnod,« és te nem teszel semmit, hogy az istentelent visszatérítsd útjáról, az istentelen meghal ugyan vétke miatt, de vérét tõled kérem számon. Ha ellenben meginted az istentelent, hogy hagyjon fel életmódjával és térjen meg, de nem tér le útjáról, meghal ugyan gonoszsága miatt, de te megmented életedet.” SZENTLECKE Róm 13, 8-10 Testvéreim! Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel! Mert aki a másikat szereti, teljesíti a többi parancsot is. Hiszen a parancsok: ,,Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, a másét ne kívánd, és ami egyéb parancs még van, ebben az egyben foglalható össze: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” A szeretet nem tesz rosszat felebarátjának, mert a törvény teljessége a szeretet. EVANGÉLIUM Mt 18, 15-20 Abban az idõben Jézus így szólt apostolaihoz: ,,Ha testvéred vétkezik ellened, menj és figyelmeztesd õt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy »kettõnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének. Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos. Bizony mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is; és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. És bizony mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Elmélkedés Felelõsek vagyunk egymásért A prófétai küldetés nagy megtiszteltetés, de egyben az isteni számonkérés terhe alatt végzett hivatás is. Isten ránk bízta embertestvéreinket, hogy eszközei lehessünk az evangelizálásnak. A feladatunkat végezhetjük jól is, s megtörténhetnek mulasztások is. Az ember szabadon dönt Isten mellet, vagy ellenében. E választását jelentõs mértékben befolyásolhatja a mi tanúságtételünk, szavunk és cselekedeteink. Az apostol egyedül a szeretetet nevezi meg, mely kötelezõ jelleggel, mint adósság szerepel minden emberi kapcsolatban. Minden parancs foglalata a szeretet, mert az ember nem tesz rosszat felebarátjának. Viselkedésünk csak akkor fog evangéliumivá válni, ha képesek leszünk magunkat annak az embernek a helyébe képzelni, s ezt átérezni, akivel jót, vagy rosszat teszünk. Az evangéliumból megtudhatjuk, hogy a szeretet nem zárja ki a testvéri figyelmeztetést, sõt, sok esetben éppenséggel feltételezi azt. Nem csak az egyénnek, hanem a közösségnek is joga van a figyelmeztetésre. A társadalom igazságszolgáltatása elsõ fokon a figyelmeztetést alkalmazza, majd azután a büntetést. Akiben még lakik Lélek, az hajlik a szóra. Akinek még megmaradt a lelke érzékenynek, annak számára elég az intõ szó is, hiszen a megszégyenülés elkerülésének vágya nagy visszatartó erõ. Jézus az egységrõl beszél. Aki vétkezik, kilóg a sorból, vét a közösség ellen. Az egyetértés különös erõvel bír, s Isten szemében kedves magatartás. Hogy miért? Az ember az Isten képére és hasonlatosságára teremtett lény. Valahányszor kifejezésre jut az egység, Istennel való hasonlatosságunk is jobban megvalósul, hiszen egy az Isten, a háromszemélyû. Ennek az egységtörekvésnek ajándékaként pedig az történik, hogy Isten megadja azt, amit kérünk tõle, egyetértésben.

Eseménynaptár

Augusztus 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31