A - Évközi 21. vasárnap

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY Iz 22, 19-23 Így szól az Úr Sebna udvarnagyhoz: ,,Kivetlek tisztségedbõl, és elmozdítalak hivatalodból. Azon a napon elhívom szolgámat, Eljákimot, Hilkijahu fiát, és reá adom köntösödet, és rá erõsítem övedet: a kezébe adom hatalmadat. Így atyja lesz Jeruzsálem lakóinak és Juda házának. Az õ vállára teszem le Dávid házának kulcsát, amit kinyit, azt senki be nem zárja, s amit bezár, azt senki ki nem nyitja. Mint a szeget, szilárd helyre verem be, és dicsõséges trónjává lesz atyja házának.” SZENTLECKE Róm 11, 33-36 Testvéreim! Milyen mélységesen gazdag az Isten bölcsessége és tudása! Milyen kifürkészhetetlenek szándékai, és milyen megfoghatatlanok útjai! Vajon ki látta az Úr gondolatait, és tanácsot ki adott neki? Ki kölcsönzött neki, hogy visszakövetelhetné tõle? Õbelõle, õáltala, és õérte van minden, övé a dicsõség mindörökké! Ámen. EVANGÉLIUM Mt 16, 13-20 Abban az idõben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte ta-nítványaitól: ,,Kinek tartják az emberek az Emberfiát? ” Ezt válaszol-ták: ,,Van, aki Keresztelõ Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremi-ásnak vagy valamelyik prófétának.” Õ tovább kérdezte õket: ,,Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: ,,Te vagy a Krisztus, az élõ Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: ,,Boldog vagy Simon, Jó-nás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erõt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy õ a Messiás. Elmélkedés Krisztus az élõ Isten Fia A mai vasárnap szentírási olvasmányai feltárják Isten végtelen gazdagságát és bölcsességét, s erre az apostolok is ráéreznek - Péterrel az élükön - amikor megvallják, hogy Jézus a Messiás. Isten az, aki hatalmat ad az ember kezébe, mert minden hatalom tõle származik. Az üdvösség is csak általa érhetõ el a számunkra. Nincs más szabadító, csak egyedül Krisztus. A történelem századain át visszhangzik Jézus kérdése azzal kap-csolatban, hogy kinek tartják Õt az emberek. Vannak ma is, akik elis-merik emberi nagyságát, különös zsenialitását, képességeit, mellyel hatni tudott a tömegre. Nekünk azonban nem egy ilyen ember kell. Nekünk több kell, s több is adatott karácsony éjszakáján. A lényeg az, hogy mi magunk, az egyes ember kinek tartja Jé-zust. A helyes válaszig nem az értelem útja vezet, hanem a hitbéli megtapasztalás, minek során Isten kinyilatkoztatja magát nekünk. Kü-lönben honnét tudnánk, hogy ki is Õ valójában? Péter esetében - s ezt Jézus is megmondta neki - az Atya ke-gyelmi ajándéka volt az, hogy hinni tudott a Messiásban, s megvallani õt. A mi hitünk már az elõttünk élõ nemzedékek, az egyház hitére épül, természetesen mindenkinek megvan a személyi szabadsága, hogy vagy befogadja, vagy elutasítja Istent. A hit alaptulajdonsága, hogy sziklaszilárd legyen. Különben nem sokat ér. Csak az ilyen hitre lehet építeni. Isten azután sokat bíz azok-ra, akik vállalják a sorsközösséget vele. Mert hiszen mit is jelent hin-ni? Majd Péter is kijelenti - habár akkor még nincs tudatában a szavak jelentõségének - hogy életét is feláldozza Krisztusért. Késõbb majd megadatik neki. A hit éppen ezt jelenti. Teljes sorsközösség a megfe-szítettel. Jó lenne, s nagyon üdvös, ha gyakorta megújítanánk a hitünket, s többször elgondolkodnánk azon, hogy vajon élõ - e a hitünk, vagy csupán szimpatizánsai vagyunk Jézusnak.

Eseménynaptár

Április 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30