A - Advent 4. vasárnapja

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY Iz 7, 10-14 Azokban a napokban: Így szólt az Úr Acház királyhoz: ,,Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtõl, akár az alvilág mélységeibõl, akár felülrõl a magasból.” De Acház így válaszolt: ,,Nem kérek jelet, és nem kísértem az Urat.” Erre Izajás próféta azt mondta: ,,Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem türelmét is próbára teszitek? Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szûz fogan, fiút szül, és Emmánuelnek nevezi, ami annyit jelent: Velünk az Isten.” SZENTLECKE Róm 1, 1-7 Testvéreim! Pál, Krisztus Jézus szolgája és meghívott apostola köszönt benneteket! Isten kiválasztott az õ evangéliumának hirdetésére, amelyet prófétái által a szent iratokban elõre megígért, Fiáról, Jézus Krisztusról, a mi Urunkról. Õ test szerint Dávid nemzetségébõl származott, a szentség Lelke szerint azonban a halálból való feltámadásával az Isten hatalmas Fiának bizonyult. Általa nyertük el a kegyelmet és az apostoli küldetést, hogy neve dicsõségére munkálkodjunk a hitért minden nép között. Ezek közé tartoztok ti is, akiket Jézus Krisztus meghívott. Üdvözlöm (Rómában) mindazokat, akiket az Isten szeret és a szentségre hívott. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentõl, és Urunktól, Jézus Krisztustól. EVANGÉLIUM Mt 1, 18-24 Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielõtt azonban egybekeltek volna, kitûnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektõl. A férje, József igaz ember volt, nem akarta õt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: ,József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektõl van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ô váltja meg népét bûneitõl.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a Szûz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: ,,Velünk az Isten”. Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét. Elmélkedés A nagy jel Ádvent negyedik vasárnapja már egészen közel hozza karácsony ünnepét. Izaijás próféta jövendölését a mai kor emberének olvasni igen elgondolkodtató, s csak nehezen tud megmaradni az ember hitetlennek, látva a beteljesülés nagy csodáját. Egyesek azonban nem képesek arra, hogy amit fülük hall, szemük lát, s az értelem is sugall, abból kiolvassák a beteljesedést, a karácsonyit, s majdan a keresztfán is. Mégiscsak nagy dolog azt mondani, hogy a szûz fogan, s fiút szül, s ez a fiú lesz az emberek világossága, a köztünk lakozó Isten. Izaijás jövendölése óta tudjuk, hogy az Isten nem csupán a magas ég Istene, hanem velünk élõ és érzõ emberi lény is, a testet magára öltõ Fiú, Jézus személyében. Errõl tanít Pál apostol is, aki Jézus Krisztusban az isteni ígéret beteljesülését látja, megnevezve Jézus nemzetségét, Dávid-házát. Ugyanakkor igazi isteni voltát is hangsúlyozza, mely feltámadásakor félreérthetetlenül nyer bizonyságot. Jézus születése óta, tõle elválaszthatatlan jel a pólyába fektetett kisded, az anya karján ülõ gyermek, fényes csillag az égen, de ugyanúgy a kereszt, az ég elsötétülése, a földrengés, s az ég megnyílása is. Mert Õ tette, az Üdvözítõ, átjárhatóvá az eget és a földdet. Íme, itt hát a jel, hogy felismerjük. József ezt tette, Máriához hasonlóan hitt a lelki sugallatnak, s a gyermek fogantatásában az írások beteljesülését vélte felfedezni. Milyen boldog emberek lehettek õk ketten, hogy ez éppen velünk történik. S mi, vajon boldogok tudunk-e lenni akkor, amikor megszületik egy ember, akit Jézusnak neveznek, s aki egyben az Isten Fia s a mi testvérünk. Karácsony legyen e válaszadásnak ünnepe!

Eseménynaptár

Október 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31