Az Egyesületekről szóló törvény 78. és 12. szakaszának rendelkezésével összhangban, ( Szerbia 51/09 számú Hivatalos Lapja) értelmében, a Horgos melletti Domus Pacis lelkigyakorlatos házban 2010. május 29-én megtartott Közgyűlésen el lett fogadva az egyesület

„Хришћански интелектуални круг“

Alapszabályzata.

I. Általános rendelkezések

1. szakasz

„Хришћaнски интелектуални круг“ (magyarul: Keresztény Értelmiségi Kör, a továbbiakban: Egyesület) meghatározatlan időre lett alapítva céljainak megvalósítása érdekében, melyek kulturális és tudományos előadások és szemináriumok szervezére, és a hit megismerésére irányulnak.

Tevékenységét önállóan fejti ki Szerbia területén, a hazai és külföldi kormányoktól és politikai szervezetektől függetlenül, de céljainak megvalósítása érdekében azokkal együtt is működhet.

 Az Egyesület tevékenységét túlnyomó részt és alapvetően magyar nyelven végzi.

2. szakasz

Az Egyesület neve „Хришћaнски интелектуални круг“ (magyarul: Keresztény Értelmiségi Kör).

Az Egyesület székhelye Szabadka, Lifka Sándor utca 4.

3. szakasz

Az Egyesület az alkotmányból, törvényből és ezen alapszabályból eredő jogokkal, kötelezettségekkel és felelőséggel bíró jogi személy.

 Az Egyesület kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.

4. szakasz

Ügyintézését és pénzforgalmát az Egyesület a pecsétjével hitelesíti.

                A kerek alakú, 40 mm átmérőjű pecsét szélén a következő magyar, valamint latin és cirill betűs szerb szöveg olvasható: Keresztény Értelmiségi Kör Szabadka, Hrišćanski intelektualni krug Subotica, Хришћански интелектуални круг Суботица. A pecsét középpontjában az Egyesület jele, a stilizált kereszt és hal látható.

5. szakasz

Az Egyesületet a szervezet elnöke képviseli.

6. szakasz

Az Egyesület együttműködik Szerbia, valamint a külföld hasonló szervezeteivel, és tagja lehet hazai és nemzetközi hasonló szervezeteknek.

II.                Célok és föladatok

7. szakasz

Az egyesület céljai:

                     a keresztény értékek népszerűsítése, bemutatása és megvalósítása;

                     a polgároknak a keresztény tudat megélésére való serkentése;

                     az egyes társadalmi kérdésekkel, - elsősorban az emberi jogokkal, a békével és a

                             toleranciával kapcsolatos keresztény álláspontok kialakítása

                     a Vajdaság területén levő keresztény közösségek közötti kapcsolatépítés elősegítése;

                     kapcsolat-tartás és együttműködés a többi hasonló egyesülettel és más monoteisztikus

                             közösségekkel

                     az értelmiség és a kereszténység közötti viszonyok újraképezése;

                     kapcsolattartás a hasonló jellegű szervezetekkel Európa-szerte;

                     a nemzeti és történelmi értékek ápolása;

                     a polgárok tájékoztatása a hitélettel kapcsolatos eseményekről;

                     oktatói-nevelői tartalmak biztosítása az értelmiség és más érdeklődők részére.

8. szakasz

Az Egyesület tagságának érdekei, igényei és jogai alapján az Egyesület céljait

 az alábbi módon valósítja meg:

                     hitismereti célú művelődési és tudományos tribünök, szemináriumok és találkozók szervezése,

                     bibliaiskolai tematikus előadások szervezése, amelyeken vajdasági és külföldi szakemberek tartanak előadást,

                     irodalmi, képzőművészeti, zenei és más rendezvények, szimpóziumok, táborozások, értekezletek, tribünök, lelki gyakorlatok, zarándokutak és más ismeretterjesztő és tapasztalatcserét szolgáló formák szervezése,

                     szakmai tájékoztatási-dokumentációs anyag és könyvállomány összegyűjtése,

                     az Egyesület céljaival és feladataival kapcsolatos kiadványok megjelentetése.

                     a keresztény hittel kapcsolatos oktatási intézmények létrehozásában és működtetésében való részvétel,

                     álláspontok és javaslatok kialakítása a teológusok oktatásával kapcsolatban, továbbá a nem hagyományos oktatási formák (pl. távoktatás) bevezetése,

                     a keresztényi gondolatok terjesztése a korszerű kommunikációs eszközök révén,

                     helyi csoportok létesítése azokban a vajdasági helységekben, ahol magyarok élnek.

A fönt felsorolt célok és feladatok megvalósítása érdekében az Egyesület együttműködik a Szerb Köztársaság hivatalos szerveivel, a tartományi és községi testületekkel, bel- és külföldi szervezetekkel, művelődési intézményekkel, a polgárokkal és a nemzetközi szervezetekkel.

III.  A tagság

9. szakasz

A tagság vállalása önkéntes és minden természetes személy számára lehetséges, amennyiben az elfogadja az Egyesület alapszabályát, betagosodási szándékát kinyilvánítja a belépési nyilatkozat aláírásával, valamint életvitelével kiérdemli a tagsági státuszt.                

Az Egyesület nyitott minden polgár számára, aki tiszteletben tartja a keresztény értékeket.   Vallási, nemzeti, etnikai, nemi vagy faji hovatartozás nem képezheti a betagosodás akadályát.

A tag felvételéről az Elnökség dönt.

                Az Egyesületnek állandó és pártoló tagjai vannak. Az állandó tagnak legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. A pártoló tag esetében nem mérce az iskolai végzettség. 

A pártoló tag részt vehet a szervezet minden tevékenységében, tagdíjat fizet, csupán nem rendelkezik szavazati és megválaszthatósági joggal a szervezet testületeiben.   

Az állandó tagok tagsági könyvecskéje zöld, a pártoló tagoké pedig kék színű.

10. szakasz

Az Egyesület tagjai azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, kivéve a 9. szakaszban meghatározott eltérést. Az Egyesület tagjának felelőssége személyes és nyilvános, mely ténylegesen a rábízott és általa elfogadott feladathoz kötődik.

11. szakasz

Az Egyesület tagjai kötelesek:

–     betartani az Alapszabály rendelkezéseit,

–    szellemi, erkölcsi és anyagi támogatásukkal segíteni az Egyesületet céljainak elérésében,

–    elvégezni az elvállalt föladatokat,

         az Elnökség által meghatározott tagsági díjat rendszeresen fizetni,

         közéleti viselkedésmódjukkal keresztény szellemben élni.

          

12. szakasz

Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

–    hogy kívánságuk és lehetőségük szerint, az Egyesület céljaival és feladataival összhangban, részt vegyenek az egyesület valamely tevékenységében,

–    hogy az Alapszabállyal összhangban válasszanak, és választhatók legyenek az Egyesület szerveibe, munkacsoportjaiba, munkatestületeibe és az Egyesület belső munkaegységeinek koordinátori szerepkörébe,

–    hogy rendszeres tájékoztatást kapjanak az Egyesület minden tevékenységéről,

         hogy betartsák az Alapszabályt és az Egyesület szerveinek határozatait, és hogy az elvállalt feladatot elvégezzék.

13. szakasz

Az egyesületi tagság megszűnik:

–    az Egyesületből való kilépéssel

         az Egyesületből való kizárással, mely történhet az egyesületi munkától való távolmaradás és az elvállalt kötelezettségek nem-, vagy rendszertelen teljesítése miatt, valamint méltatlan viselkedés következtében

–    a tag halálával.

14. szakasz

Az Egyesület Elnöksége határozattal bármelyik tagot kizárhatja, amennyiben az tudatosan a szervezet céljaival ellentétesen tevékenykedik, illetve tetteivel árt az Egyesület tekintélyének.

Az Elnökség határozata a meghozatal napján végrehajtandó, de csak a Tanács jóváhagyásával végleges.

Ha a Tanács nem erősíti meg az Elnökség határozatát, a kérdéses tag tagsága meg sem szűntnek tekintendő.

IV.  Az Egyesület szervei

 

15. szakasz

Az Egyesület szervei:

         Közgyűlés

         Tanács

–     Elnökség

–     Felügyelő Bizottság.

16. szakasz

Közgyűlés

A Közgyűlés az Egyesület legfelsőbb szerve, amelyet a teljes tagság alkot.

Az Elnökség elnöke egyben a Közgyűlés, s a szervezet elnöke is.

A Közgyűlés az évi és a rendkívüli ülésein egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg határozatait.

A Közgyűlés határozatképes, ha a tagságnak legalább fele jelen van. Ha nincs meg a kvórum, egy órányi várakozás után a Közgyűlést a jelenlevők számától függetlenül megtartják. Az ilyen üléseken a határozatot a jelenlevők 2/3-os többségével hozzák meg. A Közgyűlésre való meghívóban ezt a tényt közölni kell.

A Közgyűlés szavazásai nyilvánosak és kézfelemeléssel történnek, kivéve akkor, ha a Közgyűlés a titkos szavazás mellett dönt.

A Közgyűlés rendesen évente egyszer ül össze.

A Közgyűlést e-mailben vagy más módon írásban hívják össze, azzal, hogy a meghívót a tagnak az ülés megtartása előtt legalább hét nappal meg kell kapnia.

A Közgyűlés rendkívüli értekezlete az Elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság megindokolt kérésére, illetve az egyesület tagsága 1/3-ának írásbeli kérésére kell összehívni.

Az Egyesület Közgyűlése:

–    meghozza az Egyesület Alapszabályát, illetve határoz annak változtatásáról, kiegészítéséről,

–    határoz az Egyesület munkatervéről és –programjáról, valamint a pénzügyi tervéről,

–    megvitatja és elfogadja az Egyesület munkájáról szóló évi beszámolót,

–    megválasztja és felmenti az Egyesület Elnökségének elnökét és alelnökeit, valamint Felügyelő Bizottságának elnökét és tagjait,

         meghozza az Egyesülettel kapcsolatos általános szabályzatokat,

         dönt az Egyesület megszűnéséről,

         az Egyesület alapszabályában és általános aktusaiban meghatározott más feladatokat lát el,

         a Közgyűlés tagjának jogában áll kezdeményezni az elnök leváltását, ha az nem tartja tiszteletben az alapszabály rendelkezéseit. E kezdeményezésről  a Közgyűlés rendes vagy rendkívüli összejövetelén dönt.

         meghozza a határozatot az Egyesületek szövetségébe való csatlakozásról,

         határoz az Egyesület állapot változásairól.

17. szakasz

          Tanács

A Tanács az Elnökség mellett az egyesület egyik kollektív ügyvezető szerve, mely a két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az egyesület munkáját. Gondoskodik az Alapszabály által kitűzött célok, valamint a Közgyűlés határozatainak megvalósításáról

A Tanácsot a Helyi Csoportok koordinátorai alkotják. A koordinátor akadályozottsága esetén, a Tanácsülésen a Helyi Csoportot a koordinátor helyettes képviseli. A tanács annyi tagú, ahány Helyi Csoport van. amennyiben a Helyi Csoportok száma 10 alá csökken, a Tanács feladatkörét az Elnökség látja el.

Az Elnökség elnöke egyben a Tanács elnöke is. A Tanácsnak két alelnöke van, akiket a Tanács tagjainak soraiból választanak.

A Tanács évente legalább egy alkalommal ülésezik, akkor döntőképes, ha a tanácstagok legalább fele jelen van. Ha nincs meg a kvórum, fél órányi várakozás után a Tanácsülést a jelenlevők számától függetlenül megtartják. Ilyen esetben a határozatokat a jelenlevők 2/3-os többségével hozzák meg.  A Tanácsülésre való meghívóban ezt a tényt közölni kell.

Az Egyesület elnöke köteles összehívni a Tanács rendkívüli ülését, ha azt a tanácstagok legalább fele írásban kéri tőle.

A Tanács a jelenlevő tanácstagok egyszerű többségével hozza meg határozatait.

 

            A Tanács hatásköre:

         kinevezi a bizottságokat és az Egyesület egy-egy tevékenységi programját megvalósító testületeket,

         megerősíti vagy megsemmisíti az Elnökség kizárással kapcsolatos döntését,

         meghatározza az évi tagdíjat,

         határoz a Helyi Csoportok javaslatairól, illetve dönt a Helyi Csoportokban fölmerülő esetleges gondokról.

A Tanács tagja kezdeményezheti az Elnök leváltását, amennyiben az nem tartja tiszteletben az Alapszabály rendelkezéseit. A kezdeményezésről a Közgyűlés dönt rendes, vagy rendkívüli összejövetelén.

18. szakasz

            Elnökség

Az Elnökség a Tanács mellett az egyesület kollektív ügyvezető szerve, mely a két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az egyesület munkáját, s gondoskodik az Alapszabály által kitűzött célok, valamint a Közgyűlés határozatainak megvalósításáról. Az egyesület Közgyűlése választja meg.

Az Elnökség 11 tagú testület: elnökből és 10 alelnökből áll. Az alelnökök egy-egy tevékenységi területet irányítanak.

Az Elnökség mandátuma 4 évre szól.

Elnökség elnöke képviseli az egyesületet a jogügyletekben, harmadik személy előtt és jóváhagyja az Egyesület pénzügyleteit.

Az Elnökséget az Elnökség elnöke hívja össze, és ő is irányítja annak munkáját.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen a tagoknak legalább fele van jelen. 

                Határozatait az Elnökség a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza meg. A szavazatok megoszlása esetén az elnök szavazata a döntő.

Az Elnökség legalább kéthavonta ül össze.

Virtuális összejövetelt is tarthat, e-mail segítségével, azaz a levelezési lista segítségével, ahol mindenki elmondhatja véleményét, és nyilvánosan szavazhat. Ezek a határozatok érvényesnek tekinthetőek, ha azokra rászavazott az Elnökség tagjainak legalább fele és még 1 tag. Az ilyen formában megtartott ülés leveleit kinyomtatják és iktatják, s ezek alapján készül el a jegyzőkönyv is.

Az Elnökség hatásköre:

–   dönt a Helyi Csoportok megalakításáról és megszüntetéséről,

         dönt a tag státuszának létrejöttéről és megszűnéséről,

         döntéseket hoz a Közgyűlés határozatainak megvalósítása érdekében,

         határoz a tagság kéréseivel kapcsolatban,

         határoz a hazai és külföldi szervezetekbe való betagosodásról,

         kinevezi és felmenti az elnökség Főtitkárát, aki adminisztratív és koordinációs munkát végez, valamint egyéb munkaügyi és javadalmazási kérdésekben dönt,

         előkészíti és összehívja a Közgyűlést,

         felmenti az Elnökség alelnökeit, amennyiben azok nem vesznek részt az egyesület munkájában, vagy hanyagul végzik vállalt feladataikat,

         kinevezi az alelnököket a megüresedett alelnöki helyekre, figyelembe véve a 21. szakasz rendelkezéseit,

         megalakítja az Egyesület keretében működő bizottságokat, szekciókat.

19. szakasz

            Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság figyelemmel kíséri és ellenőrzi az Egyesület ügyvitelét, és erről köteles az Egyesület évi közgyűlésén beszámolni.

Amennyiben a Felügyelő Bizottság szabálytalanságot állapít meg az egyesület anyagi-pénzügyi ügyvitelében, arról köteles haladéktalanul értesíteni az Elnökséget és a Közgyűlés elnökét.

A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll.

A Felügyelő Bizottság kinevezése 4 évre szól. Senki sem lehet a Felügyelő Bizottság tagja 2 megbízatási időszaknál hosszabb időn keresztül.

A Felügyelő Bizottság a szavazattöbbséggel hoz döntést. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül.

20. szakasz

A Közgyűlés, a Tanács, az Elnökség és a bizottságok ülésén jegyzőkönyvet vezetnek, amely tartalmazza:

–    az ülés helyét és idejét,

XI.  az ülésen elnöklő, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők nevét,

XI.  a kvórummal kapcsolatos adatokat,

XI.  a napirendet, az elhangzott kérdések, javaslatok, megjegyzések lényegét,

XI.  a szavazások eredményét (mellette, ellene, tartózkodik),

–    a határozatokat,

–    a határozatok megvalósításának módját és a megvalósításért felelős személy nevét.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenlevők névsorát és azokat az iratokat, amelyeket a jelenlevők írásban benyújtottak.

Az elnök és az alelnökök

21. szakasz

Az Elnökség, s egyben a szervezet elnökét, valamint az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg.

Akadályozottsága esetén az elnök kijelöli helyettesét valamelyik alelnök személyében.

Az elnök kezdeményezheti az Elnökség, vagy egyes alelnökök fölmentését.

Megbízatási ideje alatt az Elnökség a Közgyűlés által választott tagok legfeljebb felét cserélheti föl kooptálással.

Az elnök és az Elnökség mandátuma 4 évre szól.

V. Helyi Csoportok

22. szakasz

                Helyi Csoport létrehozásához legalább 6 érdekelt polgár szükséges.

                A Helyi Csoportok nem jogi személyek, hanem az Egyesület szerves részét alkotják. A Helyi Csoport akkor tekinthető megalakultnak, amikor ezt az Elnökség elfogadja.

                A Helyi Csoport saját tevékenységében önálló, az ebben az Alapszabályban meghatározott célok és feladatok határain belül, valamint önállóan rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, amelyeket saját maga szerzett be. A Helyi Csoport saját soraiból koordinátort (és koordinátor helyettest) választ, aki egyben az Egyesület Tanácsának tagja lesz.

                A Helyi Csoportok kötelesek az Egyesület testületeivel összehangoltan tevékenykedni, s munkájukról írásos jelentést kell átadniuk a Tanácsnak. Tervezett rendezvényeikről és műsoraikról tájékoztatniuk kell az Egyesület Elnökségét, vagy Főtitkárát.

                Amennyiben a Helyi Csoport az Egyesület érdekeit sértő módon tevékenykedik, az Elnökség határozatot hozhat az adott közösség föloszlatásáról. Ez a döntés azonnal hatályba lép, panasz esetén a végleges döntést az Egyesület Tanácsa hozza meg.

VI.              Az Egyesület szerveződése

23. szakasz

Az alapszabály 7. szakaszban leírt egyesületi célok megvalósítása érdekében az Egyesületben a projektfeladatoknak megfelelő projektumcsoportok alakulhatnak. Minden projektumcsoportnak saját, az Elnökség által kinevezett, vezetője van. A projektumcsoportokat az Elnökség hozza létre.

A projektumcsoport köteles kidolgozni működésének terv- és programjavaslatát, továbbá az egyes projektumok végrehajtásának pénzügyi vonatkozásokat is tartalmazó tervét, amelyet elfogadásra az Elnökségnek nyújt be.

24. szakasz

A 23. szakaszban leírt projektumcsoport tagjait az adott projektum megvalósításáért összefogó egyesületi tagok alkotják.

VII.  A tevékenység nyilvános volta

 

25. szakasz

Az Egyesület munkája nyilvános.

Az Egyesület Elnöksége gondoskodik a tagság és a nyilvánosság rendszeres tájékoztatásáról az Egyesület munkájával és a tevékenységével kapcsolatban: közvetlenül, illetve belső vagy nyilvános egyesületi kiadványok (közlöny, folyóirat, stb.) útján, valamint a tömegtájékoztatási eszközök révén, összhangban az ezekről szóló előírásokkal.

VIII.  Más szervezetekkel és egyesületekkel való együttműködés

26. szakasz

Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében kapcsolatba lép és együttműködik más hazai és külföldi egyesületekkel, intézményekkel és szervezetekkel.

Az Egyesület beléphet olyan hazai és nemzetközi szervezetekbe és egyesületekbe, amelyek azonos, vagy hasonló célok megvalósításáért jöttek létre.

IX.              Az Egyesület eszközei

27. szakasz

Az Egyesület vagyona származhat:

- tagdíjból,

- adományból,

- önkéntes hozzájárulásból,

- segélyből, ajándékból, védnökségből, valamint jogi és természetes személyek más támogatási    formáiból,

- más törvényes forrásokból.

Az előző bekezdésben megjelölt alapon befolyt jövedelem teljes egészében az Egyesületé és csak az Egyesület céljainak megfelelően és a pénzügyi terv szerint használható föl, az előírásokkal összhangban.

X.                 Az Alapszabály módosítása és kiegészítése

28. szakasz

Az Alapszabály módosítására és kiegészítésére az Egyesület bármely tagja javaslatot tehet.

Az Alapszabály módosításának és kiegészítésének tervezetét az Elnökség ajánlja, és az így előkészített Tervezetet az Elnökség a tagság véleményének és megjegyzéseinek kikérése érdekében előzetes közvitára bocsátja. A véleményezés után az Elnökség elkészíti az Alapszabály módosítási javaslatát és elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszti.

Az Alapszabály módosításait és kiegészítéseit a Közgyűlés nyilvános szavazással fogadja el.

29. szakasz

A szabályzatok és más általános aktusok, amelyekkel az Egyesületnek a törvény értelmében rendelkeznie kell, vagy amelyek elkészítéséről a Közgyűlés határozatot hoz, az alapszabály elfogadásának eljárása szerint kerülnek elfogadásra.

XI. Gazdasági tevékenység nyereségszerzés céljából

30. szakasz

Az Egyesület nyereségre tehet szert a következő gazdasági tevékenységet folytatva: 80420 – Felnőtt, és más képzések, melyek máshol nincsenek megemlítve.

Az Egyesület ezt a tevékenységet közvetlenül akkor kezdheti meg, ha azt bejegyeztette a gazdasági tevékenységek jegyzékébe.

Az 1. bekezdésben említett nyereséget az Egyesület saját céljainak megvalósítására használhatja fel, beleértve az Egyesület rendes tevékenységét, és a saját hozzájárulást a projektek megvalósításában.

 

XII.  Az Egyesület feloszlatása

 

31. szakasz

Az Egyesület feloszlatásáról a Közgyűlés dönt, illetve a föloszlatás az idevágó törvényes rendelkezések  alapján történik.

32. szakasz

Az Egyesület feloszlatása esetén az őt képviselő személy köteles a feloszlatást követő 15 napon belül erről tájékoztatni a bejegyzést végző szervet a bejegyzés törlése végett.

33. szakasz

Az Egyesület feloszlatása esetén az Egyesület vagyona hasonló tevékenységet folytató jogi személy tulajdonába megy át, illetve a Közgyűlés az Egyesület megszüntetésekor dönt arról, hogy a törvénnyel összhangban kire ruházza át a vagyonát.

XIII.  Átmeneti és záró rendelkezések

34. szakasz

A megválasztott szervek a megválasztásuk után azonnal megalakulnak és meghozzák a működésükhöz szükséges általános aktusokat.

35. szakasz

Esetleges vitás kérdések esetén az alapszabály rendelkezéseit a Közgyűlés hivatott értelmezni.

36. szakasz

Ez az Alapszabály meghozatalának napján lép érvénybe.

                                                                                                        Az Egyesület Közgyűlésének elnöke:

                                                                                    _______________________

                                                                                            Szabó Károly