Zarándoklaton a Szent Családdal Ádventben

A KÉK Ádventi Lelki Napja

     Újra szép számban gyűltek össze a Keresztény Értelmiségi Kör tagjai és szimpatizánsai a Horgos melletti Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Házban advent második vasárnapja előtt.  A 19 vajdasági településről érkezett résztvevő a KÉK hagyományosan, minden év december első szombatján megrendezésre kerülő, Adventi Lelki Napján vett részt. Az „Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte fiát, aki asszonytól született!" (Gal 4,4) elnevezésű lelki napot ft. dr. Orcsik Károly, adorjáni plébános tartotta, aki két részre osztotta az előadását.

     Bevezetőjében az atya elmondta, hogy adventben mindannyian zarándokútra indulunk, hasonlóan, ahogyan azt a Szent Család tette. Bennünket is az Úr kísér, akárcsak őket annak idején. Ahogyan Mária méhében ott volt Jézus, ugyanúgy velünk is itt van, kísér minket.  Külön hangsúlyozta az előadó, hogy az egyházi évben ez a motívum – a Krisztussal való úton levés – végig kísér bennünket. Mert igaz és nagyjelentőségű a zarándoklat ilyenkor Advent és minden Nagyböjt idején is. Ennek kapcsán hangzott el az idézet Szent Páltól: „Egyébként pedig, testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében, hogy amint tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetsző módon élnetek – s amint éltek is –, ebben jussatok még előbbre.” (1Tessz 4,1)

     Miután az első elmélkedés címe az volt: Mi volt az „idők teljessége”? Orcsik atya tovább fejtegette a gondolatot és arra bíztatta a hallgatóságot, hogy gondolkodjanak el néhány kérdésen: Tegyük fel magunkban a kérdést: mi történt Betlehemben? Miért emlékeznek több mint kétezer év távlatából hívők és nem hívők Jézus születésének éjszakájára? Miért e nap vált időszámításunk kezdetévé? Azután sorban ő maga, az elmélkedés során válaszolta meg a kérdéseket, simította ki a dilemákat. Annyi bizonyos – emelte ki, hogy az akkori 2000 évvel ezelőtti esemény vonatkozási ponttá lett az emberiség történetében. Ami viszont a keresztények számára fontos az az, hogy mindenki megértse a megtestesülés lényegét és üzenetét. Mindez - Isten belépése a történelembe, Fiának emberré válása, azért következett be, mert elérkezett az „idők teljessége”, a megfelelő pillanat, a kedvező történelmi alkalom ahhoz, hogy Isten véghezvigye a megváltás művét. Ezután az előadó részletesen szólt a Római Birodalom szerepéről, az akkori életformáról, történelmi eseményekről. A nehéz körülmények, sanyarú sorsok ellenére Isten nem várta meg a világbékét ahhoz, hogy Fiát a világra küldje. Az sem mellékes, hogy ahogyan mi ma aggódunk elvándorolt gyermekeink, unokáink miatt, az Úr is ugyanúgy aggódott a fia miatt, azonban Jézus születésekor nem emberi, hanem isteni szemszögből nézve érkezett el az „alkalmas idő” – szögezte le Orcsik atya. Majd hozzátette: Egyetlen szándéka volt az Úrnak: új alapot és új kezdetet akart ajándékozni mindazoknak, akik képesek és hajlandóak elfogadni, vagyis megtestesülésének hatalmas és csodálatos titkát. Párbeszédet kezdett az emberiséggel, immáron nem csak prófétái, hanem Egyszülött Fia által, idézte az előadó az evangélistát: „Végül fiát küldte el hozzájuk, mondván: A fiamat csak megbecsülik!” (Mt 21,37)

     A keresztényeknek éppen ezért fontos karácsony időszaka, mondta Orcsik atya, mert Isten megváltoztatta az idő folyását, ugyanis karácsony éjszakája vonatkozási időpont lett. Azután kifejtette, hogy a karácsony az isteni, tökéletes és tiszta szeretet ünnepe. Ennek mindenkiben tudatosodni kell. Hiszen a végtelen Isten kinyilatkoztatta önmagát és közénk lépett, hogy titkainak, jóságának és szeretetének részeseivé tegyen bennünket. Ez az ajándék arra ösztönöz bennünket, hogy ajándékként fogadjuk életünket és bizakodó szívvel álljunk annak minden próbája elé, tette hozzá. Majd elmagyarázta, hogy miben lelhet minden hívő ember nagy erőt: ez az a tény, hogy Isten saját Fiát sem mentesítette a szegénység, a megpróbáltatások, a megalázottság, a küzdelmek és az elutasítottság nehézségei alól. Éppen ezért az embernek, a hívőnek mernie kell szeretni, erőt kell vennie magán és mindenkor, mindenütt szembe kell néznie a problémáival és gyengeségeivel. Mindehhez pedig alázatosaknak kell lennünk és tudni kell bocsánatot kérnünk szeretteinktől. Erre alkalom nyílik a díszített karácsonyfa alatt is, jegyezte meg az előadó. („Hiszen ő (Jézus Krisztus) önmagát adta értünk, hogy minket minden gonoszságtól megváltson, megtisztítson, és jótettekben buzgólkodó, választott népévé tegyen.”, Tit 2,14)

     Még mindig az első elmélkedés keretében hallhattak a lelki nap résztvevői arról, hogy 

Mit is jelent a liturgikus idő-felfogás. Azután elmagyarázta, hogy ez annyit jelent a liturgiában, hogy Jézus mindig jelen van, Jézusnak az időhöz való viszonya meghatározza egyháza „liturgikus időérzékét". 

Azt ugyancsak megtudhatták a jelenlévők, hogy milyen Jézus időmegélése. A kétféle idő fogalmát is megismerték: a kronoszt, a sorsszerű, megállíthatatlan folyamatot, illetve a kairoszt, ami minőséget adó pillanat. Orcsik atya elmondta, hogy a Szentírás mindkét fogalmat ismeri: a kronosz az emberi létezés lineáris, fizikai ideje, míg a kairosszal azt az időt jelzi a Biblia, amikor az „időn kívüli Isten” belép az ember idejébe, hogy üdvözítse őt, hogy kegyelmet adjon neki „az idő partvonalán kívülről”. A kairosz az Istennel való találkozás ideje a kronoszban, vagyis az üdvösség ideje. Elmondta, hogy a hívő ember tudhatja ezt, ezért nem szükségszerű, hogy az idő rabja legyen. Hiszünk Jézusban – hangsúlyozta az előadó, neki adtuk az életünket, Jézusban pedig beteljesült mind a kronosz, mind a kairosz. Az idő csak és kizárólag őróla szól. („Amikor elérkezett az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született” Gal 4, 4)

    A rövid szünet után, amelynek keretében a résztvevők, nem a kávézással, sétával voltak elfoglalva, hanem tovább kérdezték az előadót. Olyan izgalmasnak bizonyult a téma, hogy újabb és újabb, részletekre kitérő kérdéseket tettek fel Orcsik atyának.

    A második elmélkedésen az atya arról beszélt, hogy Isten Fia egy családba érkezett. Alkalmas volt ez a kérdéskör arra, hogy a ma már mind nagyobb krízisben lévő család hatalmas és fontos szerepére rámutasson az előadó. Elmondta, hogy Isten fia családba érkezett, ami által megszentelte a családot, vagyis a család intézménye lett szent.

     Arról ugyancsak beszélt az atya, hogy a proféták hogyan jövendölték meg Isten fiának a megérkezését (az ádventi idő hétköznapjainak olvasmányai sorra veszik az eljövendő Üdvözítővel kapcsolatos legfontosabb prófétai jövendöléseket, végigjárván ádventi zarándokutunkat, a roráté szentmiséken napról napra gazdagodtunk ezen ószövetségi szövegekkel való találkozás és a róluk való elmélkedés által.), majd azt taglalta, hogy Jézus személye valós, ez utóbbiról bizonyítékok, dokumentumok is vannak. (Jézus tanítása és tettei által úgy mutatkozott be a világnak, mint Isten  egyszülött Fia, kinek eljövetelével beteljesül a választott nép messiásvárása.)

    A lelki nap délutánján arra szólította fel Orcsik atya a résztvevőket, hogy a Megváltó születését Szűz Mária lelkületével gondolják végig. Az Atyaisten választotta ki őt Szentfia édesanyjául, ezért örök eszményképpé lett a Mindenhatóval szemben tanúsított nyitottság terén. Mária az út, amelyen keresztül a Messiás a földre érkezett és emberré lett, szögezte le az előadó. Hogy a gondolkodás könnyebb legyen elmondta Szűz Mária élettörténetét, külön kihangsúlyozva azt, hogy Szűz Mária Isten tökéletes teremtése, aki szeplőtelenül, az áteredő bűntől mentesen fogantatott.  Majd újabb feladatot kapott a hallgatóság: Mindenkinek fel kellett tennie a maga számára a kérdést, hogy mennyire van közel vagy távol Mária Istenre figyelő lelkületéhez? Vagy: tud-e magának időt és alkalmat találni az Istennel való párbeszédre? Vagy: kész-e követni Isten akaratát minden körülmények között? A kérdésekre adott gondolatbeli válaszok újabb kérdéseket generáltak: Vajon szentelünk időt a Szentírás olvasására? Szent Annához és Joachimhoz hasonlóan magunk köré gyűjtjük-e - például ilyenkor karácsony környékén - gyermekeinket, unokáinkat, hogy éppen tőlünk hallják meg először Isten szavát a Biblia lapjairól?

     Orcsik atya szerint karácsonyi ajándékként bizonyára sok ünnepi fa alá kerül Gyermekbiblia. Arra kérte a hallgatóságot ne hagyják vele egyedül gyermeküket, unokáikat, hanem közösen olvasva vezessék be őt a szentírási szövegek ismeretébe. Azt ugyancsak hallhatták a résztvevők az előadótól, hogy az ádventi időszak lelkiismeretvizsgálatra, bűneinkkel való szembenézésre szólít fel mindenkit. („Olyanok lettünk mindnyájan, mint a tisztátalan és mint a szennyes ruha, olyan minden igazságunk. Elhervadtunk mindnyájan, mint a falevél, és bűneink, mint a szél elsodornak minket.” Iz 64,5). Mindez mindenkit őszinte számvetésre és bűnbánatra sarkall: ne rajtunk kívül álló tényezőkben keressük szegénységünk és kiszolgáltatott helyzetünk okát, hanem elsősorban istenkapcsolatunk meggyengülésében – emelte ki Orcsik atya. Ennek a következménye az az űr is, amit csak ideig-óráig képes csillapítani a karácsonyi készülődés és ajándékvásárlás csillogó világa. Az ünnep óráit valódi, lelki tartalommal kell megtölteni. Majd az előadó felszólította a résztvevőket, hogy vegye mindenki komolyan Izajás próféta szavait, egyébként a karácsonyra való készület elvesztegetett idő lesz számunkra: „Olyanok lettünk, mint akiken nem te uralkodtál öröktől fogva, akiket nem a te nevedről neveztek el. Bárcsak szétszakítanád az egeket, és leszállnál! Színed előtt a hegyek megrendülnének!” (Iz 63,19)

     A második elmélkedés zárógondolatai között említett Orcsik Károly atya, hogy a család az evangélium hirdetésének legelső helye és felnőtté válásáig mindvégig elsődleges helye is marad a gyermek számára. Nem lehet azt hinni, hogy a gyermek egészséges keresztény emberré tud növekedni akkor, ha a családi otthonban képviselt értékek nem harmonizálnak azokkal, amelyeket a diák a szentmiséken és a hittanórákon hall és tapasztal.

     A család ugyanis a „kis egyház”, ahol elsajátítjuk az élet titkait, megtanulunk szeretni és elfogadni, megbocsátani és lemondani, örülni hitünknek és Isten nagylelkű ajándékainak – emelte ki az előadó. Éppen ezért az egyház szívügyének tekinti a család evangelizálását, hogy a gyermekek ebben a nyugalmat és biztonságot adó, Krisztus tanításától áthatott légkörbe szülessenek és ettől formálva növekedjenek fel – zárta előadását ft. Orcsik Károly. 

     A KÉK hagyományos Adventi Lelki Napján mindenki, aki el szerette volna végezni gyónását, megtehette azt, hiszen az előadó mellett, ft. Dobai István, ft. Dobó Tibor, ft. Széll József és ft. Kormányos Zoltán atyák vállalták a szolgálatot. A lelkiekben és ismeretekben gazdag Adventi Lelki Nap hálaadó szentmisével zárult, amelyet ft.dr. Orcsik Károly mutatott be. 

A programot a Rákóczi Szövetség támogatta.

Eseménynaptár

Április 2020
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30