Szent Ágoston ünnepe a KÉK-el

Szerkesztette: Dr. Czékus Margit

Több éve már védőszentje van a KÉK-nek (Keresztény Értelmiségi Körnek), Szent Ágoston személyében, akinek ünnepe VIII. 28-án van. Évente, augusztus végén, más-más helyen ünnepeljük, más-más helyen jövünk össze, mi KÉK-esek, meg bárki. Idén Doroszlóra esett a választás. Megkaptam a programot, VIII. 31-re, szombatra. Első olvasatra nagyon szépnek tűnt, és mivel úgy érzem, egész nyáron keveset erősödött, formálódott a hitem, égett bennem a vágy, hogy eljussak. A jelentkezési idő már lejárt, de próbálkoztam, és sikerült. A KÉK vezetősége megszervezte az utat; kisbusz indult Szabadkáról, melyben már csak egy hely volt szabad, az az enyém lett. 

Mintegy 8o-an jöttünk össze Doroszlón, egész Bácska, Bánát területéről. Sok volt az ismerős, de új arcokat is láttam. Meglepő: karmankóval többen is érkeztek, hiszen Szűzanyához jöhettek, vállalták a fáradtságot. Megérkezéskor, a hőség miatt mindenki szomjas volt, fogyott az ásványvíz, kávé, mely felüdített bennünket. Szabó Károly, a KÉK elnöke köszöntője után Klemm Valéria, a KÉK doroszlói szervezetének elnöke, mint házigazda szólt hozzánk a Szent János ház előadótermében. Egy előadónk volt, Ft. Verebélyi Árpád főesperes, aki immár 13 éve a kegyhely igazgatója. Két előadást hallottunk: Mária, mint a hold, aki visszatükrözi Krisztust (idézet Szent Ágostontól), valamint Mária, az Egyház tükre. 

Vallási életünk előrehaladására Isten oszlopokat adott, akikre támaszkodhatunk, szenteket, akik közül a legnagyobb a Szűzanya – kezdte tanítását az atya. Ő a legnagyobb példa előttünk, akit követnünk kell. Őt nem mi választottuk ki, hanem Isten ajándékozta meg vele az emberiséget, hogy vele haladjunk életünk útján. Vele, aki mindenben egyezett Isten tervével. Testi fogantatása előtt már szívébe fogadta. Egyetlen Üdvözítőnk, Megváltónk van, de Mária társmegváltó. Máriát már az Ószövetség említi: ő a kígyótipró Asszony, aki majd föl fogja vállalni a harcot a bűnnel. Nézzek szemébe, és mondjam: ha te kibírtad, én is vállalom, kibírom. Ne próbáljam kikövetelni magamnak a protekciót, a szenvedésmentes életet, azzal, hogy jónak képzelem magam. 

A továbbiakban az Egyházról szólt az atya: a megdicsőült Egyházról, melyben az üdvözültek vannak. Hányan? Nem tudjuk, de bizonyára sokan, és közben járnak értünk, kérjük segítségüket! Ők, és Szűzanya közvetítik a mi nagyon gyenge, halk, kopott imádságainkat. Mária segíti Isten népének a Fiához való eljutást, mert ő már kiemelt tagja a kegyelem rendjének. Ragyogó példaképünk ő, aki a Szentlélek által bekapcsolt tagja az Egyháznak. Kéri a kegyelmeket a földön zarándoklókra, minden élőre, ő a kapcsolatunk Krisztussal. Ő is a hit zarándokútját járta, nyitott szívvel, ezáltal ismerte fel Isten akaratát. Ugyanúgy az Egyház tagja, mint bárki más, de ő a legkiválóbb! A második tábor a zarándok Egyház, amelybe mi, élők tartozunk, akiknek adott a lehetőség, hogy a krisztusi úton haladjunk, és egykor elnyerjük az üdvösséget. Az Egyház célja az, hogy vezessen bennünket, tanítson, hogy Krisztus megismerésével célba érhessünk. Egyházunk harmadik tábora pedig a kárhozottak csapata – róluk sem tudjuk, hányan lehetnek. De az tudjuk, hogy hacsak nem tudatosan és szándékosan bántjuk meg Istent, végtelen irgalmával segít, megadja, hogy ne jussunk az örök kárhozatra. 

És ahogy lenni szokott, a szentmisében kaptuk a harmadik tanítást. Áldozatunkat a KÉK elhunyt, és élő tagjaiért mutattuk be. Sajnos, már többen eltávoztak közülünk, kötelességünk megemlékezni róluk. Voltam már a kegytemplomban, de most volt a legszebb: az oltár lapja egy nagy M betűn áll – hiszen Mária-kegyhely, mindenütt (az oltáron, ambón, szobrok alatt) apró virágokkal hímzett, fehér terítők voltak, mind egyforma. Énekes, Máriás misénk volt, fehér miseruhában, zenei kísérettel, hiszen Klemm Valéria, a helyi csoport vezetője, a sok feladata mellett még kántor is. A fehér miseruhán hátul díszes, hímzett, világoskék M betű volt, fölötte aranyos korona, körülötte 12 csillag. A napokban olvastam, hogy az Európai Unió zászlajában is a 12 csillag a bibliai idézetből származik. Ó, de szép volna, ha az Unió is erre az oszlopra, Máriára épülne! Most is lelkiismeretvizsgálattal kezdtük a szentmisét, mint mindig, de ez egy kicsit „melegebb” volt: néhány mondattal emlékeztetett bennünket az atya, hogy bánjuk meg, amikor én voltam az akadálya, hogy szívembe engedjem Isten kegyelmét. A szentbeszédben kiemelte, hogy tanuljuk meg Máriától, hogy ne ebben a világban keressük boldogságunkat, hanem az örök üdvösség reménye motiváljon bennünket. Nézzünk fel arra, aki ezt az utat emelt fővel járta, a Boldogasszonyra, és adjuk oda gondjainkat Istennek. Fogadjuk el, és rendezzük emberi kapcsolatainkat, mert ezeken keresztül kapjuk a kegyelmeket. Isten az emberi kapcsolatokba rejt kegyelmi ajándékait. A Hívek könyörgésében egy-egy fohász szólt Ferenc pápánkért, püspökeinkért, papjainkért, az otthon-maradottakért, betegeinkért, elhunytainkért, és még egy: a KÉK elhunyt tagjaiért. 

Kedves Olvasóm, tudod, milyen érzés, amikor a hosszú, érdekfeszítő előadások után, 14 órakor a szentmise alatt megcsapja orrodat a lengén beáramló pörkölt-illat, amit Neked főznek? Legyen benne részed! 

Dobai István atya megajándékozta a KÉK-et, egy nagyméretű Szent Ágoston képpel, mely egész nap ott volt az előadóteremben, most pedig áthozták a kegytemplomba, hogy Árpád atya megáldja. Mise után kivonult, magára terítette a fehér palástot, majd visszajött a templomba. Károly, az elnökünk hozta a szenteltvizet, szentelőt, és rövid fohász után megtörtént a megszentelés. Ünnepélyes pillanatok voltak, amilyent ritkán élünk meg. A szentkép ezentúl a KÉK szabadkai irodájának falát díszíti. 

Szentmise után átmentünk a lelkigyakorlatos ház ebédlőjébe, ahol máris tálalták számunkra a gőzölgő paprikást, melyet igyekeztünk gyorsan fogyasztani. Mindenki nagyon éhes volt már. Ebéd után Verebélyi atya még egyre kért bennünket: élesszük fel újra az első szombati ájtatosságokat, kissé talán háttérbe szorult a Szűzanya tiszteletének ez a formája. Doroszlón, a kegytemplomban, minden hónap első szombatján közösen imádkozzák a rózsafüzért, majd utána szentmisét mutatnak be. Aki teheti, csatlakozzon! „Az első szombat a hónap első szombatja, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-tiszteletének napja. - A Szűzanya 1925. december 10-én Lúciának, a fatimai látnoknak megmutatta tövisekkel övezett szívét és így szólt: „Hirdesd nevemben a világnak, hogy megígérem: ott leszek az üdvösséghez szükséges kegyelmekkel mindazok halálos ágyánál, akik 5 egymást követő hónap első szombatján meggyónnak, megáldoznak, elimádkozzák a rózsafüzért és egy negyed óráig társamul szegődnek az elmélkedésben.”

Ezzel a lelki nappal sokat kaptam, építettem hitemet. Sokat tudok Szűzanyáról, de most még csiszolódott előttem a képe, fényesebb lett, szebben mosolyog rám. Szent Ágoston járjon közben értünk, hogy mi is „mint a hold, visszatükrözzük Krisztust”. 

Köszönet a Jóistennek, aki meghívott bennünket erre a találkozóra, Verebélyi atyának a tartalmas, szép előadásokért, Dobai atyának a díszes szentképért, és sajnáljuk, hogy nem tartott velünk! Köszönet a KÉK-nek a szervezésért!

Mit kérek Istentől? Tudjak én is olyan lelkesen beszélni hitemről, mint Árpád atya!

És még egyet kérek, amit nem tudok elhallgatni: napok óta fülembe cseng előadónk élménye, melyben elmondta, hogy a napokban temetett egy idős nénit, akit soha senki nem hallott panaszkodni, pedig bizonyára neki is voltak nehéz órái, napjai. Szeretnék róla példát venni, és csendesen, észrevétlenül elfogadni, szenvedni, vinni keresztemet, legyen meg a te akaratod... Ehhez is kérem Isten kegyelmét!

                                                                                      Szeretettel, Margit

 

Eseménynaptár

November 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30