„Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket.” (Zsolt 22,5)

Beszélgetés Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsekkel

Akkor találkoztam először személyesen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel,
amikor a Keresztény Értelmiségi Kör Kalocsára zarándokolt. A zarándokok számára, akik a
szabadkai és a nagybecskereki egyházmegyéből érkeztek az érseki székvárosban maga az érsek
úr mutatott be szentmisét. A Nagy Szent Albert emléknapján bemutatott szentmisén
homíliájában köszöntötte a zarándokokat. Elmondta, hogy egyszerre örvendetes, de kissé
fájdalmas is, hogy ilyen találkozásra került sor a kalocsai székesegyházban, hiszen már egy határ
választ el bennünket. A szentbeszéd végén pedig arra kérte a zarándokokat, hogy építsék Isten
országát, amelyben a zarándok-találkozások is segítenek. A Szentmise végén az érsek
személyesen is találkozott a zarándokokkal, majd orgona-bemutató következett. A mini
hangverseny idején az érseki palotában beszélgethettem Bábel Balázzsal. A közvetlen,
barátságos beszélgetés nehezen ért véget, hiszen annyi közös témánk van…


- K: Szent István idején alakult meg a kalocsai egyház, a törökök majdnem teljesen
megsemmisítették, de azóta a fejlődése töretlen. A nép hite az megmaradt, az egyház pedig
folyamatosan gondot visel a csodálatos épületei mellett, a gazdag lelki életről is, sikerült amelyet
a mai modern világban is igyekszik megőrizni.

* Már a homiliában is elmondta Bábel atya, hogy a délvidék nem csak egy országrész
volt, hanem egy egyházmegyei egység is, az ősi kalocsai érsekség. A történelem úgy hozta, hogy
elválasztottak minket. Ezt a tényt más népek nem is értik meg. Érthetetlen számukra, hogy az
ország határain túl is magyarnak érzik magukat az emberek, és ténylegesen magyarok is. *

- BB: Való igaz, hogy a török hódoltság nyomán kő kövön nem maradt, a népesség
elpusztult, de jöttek helyébe újak. Részben a királyi Magyarországról, részben Délvidékről,
részben német területekről betelepítettek. A mai lakosság már ilyen vegyes ősökkel bír, itt
Kalocsa környékén. Természetesen a magyar nyelv egységesít bennünket. Még olyan falvakban
is ahol tartják a délszláv eredetüket, mint például Hercegszántó vagy Dusnok. Itt
Magyarországon a nemzetiségeknek nagyon nagy pozitív megkülönböztetése van, hiszen pl,.
Hercegszántón a horvát nyelvű iskolába járnak a magyar gyerekek is. Ezzel a mai világban
példát mutat a magyar nép és a magyar kormány is. Mert nemhogy elnyomná, hanem pozitív
diszkriminációban részesíti a nemzetiségeket. A hitélet valamiképpen olyan mint egész Közép-
Európában. Nyugatról most inkább nem szólnék, mivel ott igen nagy gondok vannak, ezt
mindenki tudja. A szekularizáció következményei sokkal inkább érezteti a hatását, ráadásul az
egész uniós szemlélet ami mindenkinek az érzékenységét figyelembe veszi csak éppen a
keresztényekét nem, ez még külön rontja az ottani helyzetet. Itt a mi vidékünkön azt lehet mondani, hogy vallásszabadság is van, ugyanakkor az intézményekre még támogatást is kapunk. S ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a népeink között talán soha nem volt ennyire kiegyensúlyozott a helyzet, mint manapság. A szerb állammal és a szerbséggel is jó, mondhatnám hála Isten és adná Isten, hogy még jobb legyen hiszen egy táj, egy történelem is összeköt bennünket, bár az anyanyelvünk már nem. Nekünk most itt az a feladatunk, a kalocsai egyházmegyében élőknek, hogy egyrészt megtartsuk az ittlévőket, mert anyagi javakért sokan elmennek nyugatra és ott is maradnak, illetve segíteni azokat a családokat, aszokat az embereket akik a jövőt biztosítják.

K: - A gyakorlatban hogyan lehet ezt megvalósítani?

* Beszédében a főpásztor Illyés Gyulát idézve mondta, hogy a mi hazánk a magasban
van, a szellemben, és a kultúrában, de tovább is vitte ezt a gondolatot, amikor azt mondta: „a mi
hazánk egyesítő ereje Egyházunk, és a Szűzanya, Jézusnak édesanyja.” Magyarázatában
kifejtette, hogy egy családban, amíg él az édesanya, ott a gyerekek hazamennek. Nekünk ilyen
hazamenetel maga az Egyház, jelen esetben a kalocsai székesegyház, és miután a Szűzanya
tiszteletére van szentelve, ezért kiemelt a Mária, az édesanya iránti szeretetünk. A boltívben fel
van írva a Példabeszédek könyvének részlete: „Sok asszony sokat gyűjtött, de te a legtöbbet!”
Kire gondolt a Szentírás, tette fel a kérdést, majd leszögezte: lehet azt mondani, hogy általános
asszonyi dicséret található benne. Jelzi az Anyaszentegyházat, de jelzi az egyházmegyét is.
Plébániákat, lelkészségeket, közösségeket. Összekapcsol minket, állapította meg Bábel Balázs
atya.*

BB: - Az iskolák átvétele megtörtént a részünkről, mintegy húsz iskolánk van. Mert most,
jelen körülmények között ezaz egyetlen mód, hogy hozzá férünk a fiatalsághoz. Úgy mint
korábban, hogy bejött az ifjúság, a hittanosok is valahogy jobban lehetett velük közösséget
alkotni. Manapság már ez nem megy, annyira el vannak foglalva mindenféle programjuk van,
hogy az egyházi iskola, nem a hitoktatás, mert az kevés, hanem az egyházi iskolának a szelleme
tud, reményeink szerint, valamit alakítani rajtuk.

K:- Mi ennek az áldatlan állapotnak az oka, az alapja?

*Azután a székesegyház feliratát tovább magyarázva az érsek kifejtette, hogy a délvidék
szabadkai része a kalocsai egyházmegye egysége volt kilenc évszázadon keresztül. Elmondta
még, hogy az vonatkozik Máriára is, aki a legtöbbet adta, Jézust, az üdvösség szerzőjét. Mária
élete a legtermékenyebb volt, a legteljesebb az üdvösség történetében. Ezért is a II. vatikáni
zsinat megerősítette, hogy a Szűzanya az Egyház példaképe, és az Egyház édesanyja. Ezért tette
ezt a gondolatot ünneppé Szentatyánk, Ferenc pápa. Mária anyai módon összetartja
Anyaszentegyházunkat. A katolikus egyházban van valami anyai elem. Ott van Mária asszonyi,
édesanyai gondoskodása, és ezért rendezettség is van. Isten azért is adta Máriát nekünk.*

BB: - Itt is mint annyi más helyen a világon a családok katasztrofális állapotban vannak, hiszen
széthullottak, csonka családok vannak, nem is kell ezt külön ecsetelni. Tehát ezek a mi gondjaink. A Kalocsai Egyházmegye egy olyan specifikus helyzetben van, hogy 83 plébánia került át a Trianon idején a Délvidékre, ahol valóban nagyobb részt magyar lakosság van, katolikus, illetve hát a nagy elődeim, az érsekek, nagyon nagy anyagi erőt, legyen az iskola, templom, invesztáltak abba, hogy Délvidék jó helyzetbe kerüljön. Hát annyi helyen ott lehet olvasni, a templomoknál, a plébániákon, hogy hajdani érsekek idején épült.

K: Tehát ez a múlt is összeköt bennünket?

BB: Természetesen. Persze most már kihalóban vannak azok a papok, de amikor
idejöttem, akkor még voltak olyanok akik délvidékiek voltak, akik ide menekültek. De ők nem
úgy menekültek, mint ahogyan most menekül a nép, hanem a 40-es évek visszacsatolt részei
miatt itt tanultak Kalocsán. Akkor viszont az egyházüldözés vagy a magyar üldözés miatt már
nem mentek haza. Illetve olyan is volt, van, hogy innét odament valaki. Tudok róla, hogy a
ferences gvárdián Dusnokról ment oda és ott szolgált. Tehát van itten egy-két olyan ember, aki
innét beházasodott, például van itt egy orvos is, aki innét került Délvidékre, mert odavaló volt a
házastársa vagy annak a rokonai. Jó lenne, csak sajnos a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé,
hogy légiessé váljanak a határok, hogy észre se vegye az ember, hogy átment a határon. Ehhez
azonban jó lenne, ha benne volna Szerbia is az unióban. Megszűnne ez az az áldatlan állapot,
hogy órákat kellejen állni a határon. És még az is jó lenne, ha a közös gondolkozás, közös
cselekvésre tudna bennünket vinni. Nemcsak arról van szó, hogy a kormányok megegyeznek
valamiben, hanem úgy formálni a nép lelkületét, gondolatát hozzáállását, hogy lehetőséget lásson
abban, hogy ugyanazzal a néppel, nemzetiséggel, akivel oly régen együtt ott van, nemcsak
felületes barátságban, hanem összedolgozva és közösséget teremtve tudna dolgozni. Hát ez volna
a jövő. Hiszen a mai világ, annyira összezsugorodott, Európa is, hogyha nem erősödik ez az
összekapcsolódás, akkor ennek a sok népnek az áradata valóban elsodor bennünket. Így látom a
mostani helyzetünket.

K: - Érsek atya jól mondta, ezer szál köt bennünket össze. A zarándokok számára tartott
szentbeszédből az érződött, hogy valamennyire hiányzunk, mi Délvidékiek, az itteni
Egyházmegyéből….

* Mert az Isten ilyen katolikusnak teremtette a világot. Egyetemesnek, általánosnak,
egyszerre egésznek. Ezért van okunk bizakodni abban, hogy az értelem útján el tudunk jutni az
Istenhez. Mária a hit és értelem emberi fő példaképe. Mária azt a Fiút adta a világnak, aki
értelmével 12 éves korában elkápráztatta az embereket. Jézusnak volt emberi tudása. Lukács
evangéliuma kifejti, hogy Jézus növekedett korban, bölcsességben Isten és az emberek előtt. Az
emberi bölcsességet Jézus Máriától is vette. Ezért illő, hogy Mária az, akit megszólítunk a
litániában, hogy „Nagyokosságú Szűz”, vagy a „Bölcsesség Széke”. Mert mindig azt kereste,
hogy az üdvösség szempontjából mi a fontos, és elengedhetetlen.
*

BB: - Természetesen. Nemcsak úgy, hogy a terület, hanem az egykori érseki tartomány
népe leginkább. Azok a papok, akik itt szolgáltak és Délvidékről valók voltak, vagy innét oda kerültek, hát a nép az egy országhatárral nem válik ketté. Tehát, lehet sok mindent tenni az ellen, hogy megszűnjön, de sok mindent lehet tenni azért is, hogy megmaradjon ez a kapcsolat. A jövő útja csak ez lehet, hogy összekapcsolni azokat, akik összetartoznak és azokat, akik egy más nemzetiségbe tömörülnek, azokkal pedig békességben élni. Ez volna ez a mi fő szándékunk és ez lenne a jó, hiszen ezer éves múlt köt bennünket össze.

K: - Az intézményekről, a politikumról beszéltünk, hogy békességben és párbeszédben
élünk, mégis érsek atya hogy érzi a fiatalokkal való párbeszédben, egymás megismerésével, a
kapcsolatok szorosabbra fűzésével ezek a régi szoros kapcsolataink, újra kialakíthatóak e vajon?

* Az érsek beszédében megemlékezett a nap szentjéről is, a középkor egyik nagy
tudósának, Nagy Szent Albert emléknapjáról. Ő volt Aquinói Szent Tamás nagy mestere. Úgy is
nevezték az Egyházban, hogy doctor universalis. Sok témában írt bölcsességeket. Arisztotelész
filozófiáját ő kezdte átültetni az egyház filozófiai rendszerébe. Arisztotelész indult ki abból a
valóságból, amiben élünk. Ezt a gondolatot keresztelték meg Nagy Szent Albert és Aquinói Szent
Tamás. Az emberi értelem is képes kikövetkeztetni, hogy létezik Isten. A pogányok bűnének nevezi
Szent Pál, hogy a pogányok bűne, hogy felismerték értelmükkel, hogy létezik Isten, s mégsem
adták meg neki a köteles tiszteletet, hiszen Isten ott van minden gondolatnak az alján – Ady
Endre szavaival. Az értelem katolikus hitünknek nem meggyengítője, hanem támasza. Albert
mondja, hogy az értelem Istentől jövő megvilágosított tanítás. A beszéd végén a hagyományok
tiszteletéről szólt a főpásztor. Elmondta, hogy Aquinói Szent Tamás is tudta, hogy sokat
köszönhet Nagy Szent Albertnek. Van ebben valami csodálatos. Senki nem úgy születik, hogy
elölről kezdene mindent, hanem egy nagy örökségnek vagyunk az értelem útján
megajándékozottjai. Ez a hitünkre is vonatkozik. Benne van a gondolatunkban az őseink
gondolata is, és ugyanígy a hitünkben az őseink hite is.
*

BB: - Próféta meg jövendőmondó nem vagyok, de abból indulok ki, hogy én voltam
papnevelő. Főként a kilencvenes években központi szemináriumban Vácot és akkor egy nagy
felfutás volt, egy időre, délvidéki tanítványaim is voltak. Azok, akik itt tanultak, vagy
Budapesten, vagy Vácott, vagy Szegeden, nyilván, hogy fölelevenítik magukban azt amit még az
elődök tudtak. Ez volna a jó, főként olyan emberek, akik vezetők, legyen az tanító, politikai
hatalom, egyházi vezető, meg kell azon fáradozni. Mert az egyszerű ember, aki gazdálkodó vagy
vállalkozó nem tud ilyen téren nagy erőt kifejteni. Viszont azok, akiknek erre van lehetőségük és
emberi kapcsolataik azok meg tudja ezt tenni.

Akkor ezt mondta az ÚR: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez
csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.„
(1Móz 11,6)

****

A magyarok első királya, Szent István (997-1038) alapította a kalocsai székhelyű püspökséget. Területe Solt magasságától a Duna-Tisza közén át déli irányban egészen a Száva folyóig terjedt, és az ókori Szerémséget és Sirmium városát is magában foglalta. Első főpapja Asztrik volt, aki az ezredik év őszén II. Szilveszter pápától koronát hozott István fejedelem részére. Feltehetően neki köszönhető, hogy a Kalocsai Püspökség rövid időn belül érsekség rangjára emelkedett, és ő építtette az első székesegyházat Kalocsán.
A tatárjárás (1241-1242) a Kalocsai Érsekség területén is súlyos pusztítással járt. A templomok, monostorok és kolostorok újraépítése után a XIV. században kb. 300 plébániát említenek a források. A XV. században a török birodalom terjeszkedése egyre több gondot okozott az érsekeknek, akik ekkor inkább voltak hadvezérek, mint főpapok. A másfél százados török uralom a magyar lakosság megfogyatkozását, és a délszláv népek betelepedését hozta. Buda várának 1686-os felszabadulása után az érsekség területén is megindulhatott az újjáépítés, mindenekelőtt az elnéptelenedett falvak betelepítésével.
A XVIII. században számos falu, főként Bácskában, német telepeseket fogadott, de a horvátok, bunyevácok és sokácok is érkeztek nagy számban. A század derekára megépült a jelenlegi székesegyház, a nagyszeminárium és végül az érseki rezidencia. A barokk század végére a hatalmas kiterjedésű érsekség benépesült és újjáépült, mindössze a régi déli székhely, Bács vára maradt romokban.
A XIX. században nagy mértékben fejlődött az egyházi intézményrendszer (iskolák, árvaházak, kórházak), az egyházmegye egyre több pontján jelentek meg - és éreztették jótékony hatásukat a hitélet fellendítése terén - a szerzetesrendek.
A XX. században az igazságtalan trianoni békeszerződés az érsekség területének kétharmadát Jugoszláviához csatolta, melynek nyomására a Szentszék 1923-ban külön apostoli kormányzóságot, 1968-ban pedig új püspökséget hozott létre a Kalocsától elszakított bácskai területen.
1993-ban II. János Pál pápa újjászervezte a kalocsai főegyházmegyét, kiegészítve a Váci Püspökségtől és a Pécsi Egyházmegyétől átvett területekkel. A Kalocsa-Kecskeméti Érsekség Kecskeméten társszékesegyházat kapott, területe azóta lényegében megegyezik Bács- Kiskun Megye igazgatási területével, az érseki tartomány egyházmegyéi a Szeged-Csanádi és a Pécsi Püspökség.

Eseménynaptár

Június 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30