Az idők jelei – Megbocsátás – Szabadság Krisztusban

Barátkozási Napot és évi közgyűlést tartott a KÉK

Szerkesztette: KÉK sajtószolgálata

     Szentmisével és Néri Szent Fülöpről szóló szentbeszéddel vette kezdetét a Keresztény Értelmiségi Kör idei Barátkozási Napja. A Horgos melletti Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Házban egész Vajdaság 16 településéről, több, mint 80-an vettek részt a hagyományos összejövetelen.

     A szentmisét az egész napos rendezvény vendége a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből érkezett ft. Laczkó István tartotta. A szent halálának évfordulója kapcsán az atya többek között elmondta, hogy a Néri Szent Fülöpöt a közvetlenség, dús fantázia, nagy lelkesedni tudás jellemezte. Rendkívüli érzéke volt a vidám, népies tréfákhoz. Alakján valami sugárzó tisztaság ömlött el. Egész élete során azt vallotta, hogy a Szentlélek működésében hinni kell, hiszen a Szentlélek az Egyházban él ma is, mint a kezdeti időkben; s végül, hogy semmi sem tesz oly boldoggá és vidámmá, mint a Szentírás fölötti elmélkedés. Éppen ezért, emelte ki, bármilyen élethivatásban vagyunk is a szent életpéldája üzenet. Mindannyiunk életében fontos, hogy Isten akaratát keresve a lelki élet dolgai, a vallásos élet első helyen kell, hogy szerepeljen. Ezt semmi nem előzheti meg, ennél semmi nem lehet fontosabb. Ugyanakkor a megismert lelki értékeket tovább kell adnunk azoknak, akik ránk vannak bízva. Az Úr Jézus is ezért imádkozik a főpapi imájában, mondta az atya majd idézet az ima egy részletét: „… hogy megismerjenek téged, az egy igaz Istent, és Jézus Krisztust, akit te küldtél.” A KÉK vendége szerint minden jó és hasznos eszközt fel kell használnunk annak érdekében, hogy mások is megismerjék a vallásos életet. Hogyha ezt másképp nem tudnánk megtenni, akkor legalább úgy, hogy imádkozunk értük. Hiszen Néri szent Fülöp is ezt hangoztatta: ,,Aki Krisztuson kívül akar valamit, nem tudja, mit akar; aki Krisztuson kívül vágyik valamire, nem tudja, mire vágyik; aki Krisztuson kívül másvalakiért dolgozik, nem tudja, mit csinál.” Az 1622-ben Loyolai Ignáccal, Xavéri Ferenccel és Avilai Terézzel együtt szentté avatott  Néri Fülöpöt Róma szeretetreméltó második apostolának is nevezték, akit Goethe is csodált, és ,,humoros szentnek”' nevezett. Ünnepét 1625-ben vették föl a római kalendáriumba, május 26-ra. Az elmélkedés befejezéseként az atya kiemelte:  Istenünk, ki hűséges szolgáidat szentjeid közé fölmagasztalod, kérünk, add, hogy a Szentlélek minket is gyújtson lángra a szeretetnek azzal a tüzével, amely Néri Szent Fülöp szívét oly csodálatosan izzóvá tette.

     A szentmisét követően ft. Laczkó István  röviden bemutatkozott az összejövetel résztvevőinek, miután először vett részt KÉK rendezvényen. Elmondta, hogy több,mint ötven évvel ezelőtt Erdélyben Marosvásárhelyen született, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron, Innsbruckban, Rómában végezte, 1999-ben szentelték pappá, majd Németországban, Pécsen, Szegeden szolgált, jelenleg pedig lelkigyakorlatokat tart Magyarországon és a határon túl is.

     A Barátkozási Napon az Idők jelei címmel tartott két előadást. A kiinduló pontot az a kiadvány jelentette, amelyet a KÉK partnerszervezete, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége jelentett meg. Az idők jelei program részeként az Újra néven nevezzük című könyv immár a harmadik része annak a sorozatnak, amely a keresztény élet időszerű kérdéseivel foglalkozik. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre gondozásában megjelent kötet keresztény alapokon elemezi a magyar társadalom, a közélet és a politika helyzetét. A 2018-as kiadvány elemzése a négy sarkalatos erényre, az igazságosságra, a mértékletességre, az erősségre és az okosságra épül.

     Ennek a kiadványnak a szellemében értekezett Laczkó atya a megbocsátásról. Elmondta, hogy a megbocsátás manapság mindinkább a háttérbe szorul az egyházi életben. Pedig  tulajdonképpen egy folyamatról van szó, amely a kimondással és a bosszúról való lemondással kezdődik és összesen 12 lépésből áll. Ezek közül a legfontosabb a hatodik, amikor is önmaguknak bocsátunk meg. Mert a megbocsátás lehetősége mindig a rendelkezésünkre áll: „Ha ezek az ígéretek, az áldás is, az átok is, amelyeket ma szemetek elé tártam, valósággá válnak, de a népek közt, akik közé az Úr, a te Istened taszít, magadba szállsz, „ (MTörv 30,1), és „Ha vétkezik ellened a testvéred, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki!” (Mt 18,25.21-22 ). Az előadó közben aktívan bekapcsolta  a hallgatóságot is az előadásba. Kérdéseket tett fel, majd közösen kutattak a lehetséges válaszok után. Mert amikor valaki megbánt bennünket vajon az okozott sebről beszélünk vagy inkább arról, aki ezt tette velünk….?  Mert: „Aki bosszút akar állni, az Úr áll bosszút rajta, és megtartja az ő bűneit is.” (Sir 28,1). Egységes volt a válasz:  a sértő személye a fontos. Pedig:  „Bocsásd meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.” (Sir 27,30-28,7). Vagyis az atya ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ennél sokkal fontosabb megvizsgálnunk, hogy milyen sérülés keletkezett bennünk. A hallgatóság rácsodálkozott arra az atya azon állítására is, hogy a megbocsátáshoz elegendő egy személy is, aki mindig és minden esetben mi magunk vagyunk, hiszen: „Hagyja el útját a gonosz, és gondolatait a bűnös; térjen vissza az Úrhoz, mert megkönyörül rajta, Istenünkhöz, mert bőkezű a megbocsátásban.” (Iz 55,7), vagyis: „Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” (Mk 2,10). Pontos utasítást is adott az előadó a megbocsátás módszerére is: három plusz egy lépésben határozta azt meg: Jézus előtt meg kell bocsátanunk, elmélkedni kell arról, hogy mit mondana maga a sértő, meg kell kérni kell Jézus szent vérét, hogy mossa tisztára a helyzetet és végül, de nem utolsó sorban meg kell parancsolni a gonosznak, hogy távozzon. Az előadó elmondta még, hogy a lélek sebe a bűn, amelyre a helyes emberi válasz a megbocsátást követően a bűnbánat. Ennek kapcsán hívta a figyelmet arra a könyvre, amelyet Erika Csubello írt és, amelyben arra keresi  a választ, hogy hogyan épül fel az ember, és mi köze ennek a bűn felett győzelmes élethez? Miért fontos különbséget tenni lélek és szellem; test és hús között? Hol van az ó ember; hogyan és miért üti fel a fejét keresztények életében is? A legfontosabb bűnbánati cselekvésnek illetve gyógyírnak pedig a szentgyónást nevezte. A legfontosabb pedig, hangsúlyozta az előadó, hogy megbocsássunk, csak így tudunk a jelenben élni. Ha nem bocsátunk meg, megkeseredik az életünk, pedig amennyiben képesek vagyunk megbocsátani, úgy a sértő és a megbocsátó élete is megváltozik, figyelmeztetett az előadó. Arról ugyancsak elmélkedett Laczkó atya, hogy sértéskor az első, ami az emberekben jelentkezik az a lélek fájdalma, azonban, ha azonnal megbocsátunk, akkor nem marad nyoma és ez tulajdonképpen az igazi szabadság. A megbocsátásról szóló előadás végén röpke kis műhelygyakorlatot végeztek a résztvevők az atya irányításával.

     Majd az első előadás végén említett témáról, Szabadság Krisztusban címmel tartotta meg második elmélkedését ft. Laczkó István. Mert: „A szabadságot Krisztus szerezte meg nekünk. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak benneteket.” ( Gal 5,1). Bevezetőként az Istenben való szabadsághoz vezető út öt kulcsát ismertette: a bűnbánat és a hit, a megbocsátás, az ellene mondás, a tekintély visszavétele, az Atya áldása. Az előadó úgy vélte, hogy életünk bizonyos területeit még nem járta át a kovász, át kell gyúrni – erre szolgál az öt kulcs: hogy Isten országa növekedjék bennünk, és megváltozzék látásmódunk. A szabadság azt jelenti: az Atya fiának, lányának lenni; annak tudata, hogy szeretve vagyok. Krisztus nemcsak valamitől tett szabaddá minket, hanem valamiért. A szabadulás kivonulás. Kivezetés a rabszolgaságból, bevonulás a szeretett Fiú királyságába. Átvonulás a magam kis történetéből abba a nagy történetbe, hogy van helyem: az Atya mellett. Mert „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni.” ( Gal 5,1). Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a Isten mindannyiunkat személyesen szeret, mi pedig a szabadságunkat Jézusban nyerjük el. Ő meghalt értünk, tehát a megváltásunk megtörtént. Egyébként pedig amíg igazat mondunk, hangsúlyozta az előadó, addig istenben vagyunk, a hazugságban pedig a sátán hatalmába kerülünk. Ezért fontos jó döntéseket hozni az életünkben, hogy Istenben élhessünk.  Az előadó a téma kapcsán említette Neal Lozano könyvét, amelyben a gonosz lélektől való szabadítás lefolyásáról szól a szerző. Sokéves tapasztalat alapján az író részletesen bemutatja, hogyan lehet felismerni a gonosz befolyását és hogyan lehet ettől szabadulni. Kiemeli a szentgyónás és a megbocsátás fontosságát. De figyelmeztet arra is, hogy mindig nagy alázattal végezzük ezt a szolgálatot, mert „Jézus az, aki szabadít és nélküle semmit sem tehetünk” (Jn 15,5). Az amerikai Neal Lozano a világ sok országában járva sokat beszélt már a mennyei Atya szeretetéről és hozzásegítette az embereket a lelki szabadsághoz, mert: „De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete.” (Jak 1,25). Laczkó atya előadásának végén kiemelte: „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (Kor 3,17). 

     A második előadást követően számtalan kérdést intéztek a résztvevők az előadóhoz és kifejezték kérésüket, hogy az atya rövid időn belül újra látogasson el egy KÉK rendezvényre. Az összejövetel résztvevői a délutáni órákban műhelymunkát tartottak, amely során felvázolták azokat az irányvonalakat és lehetőségeket, amelyek a civil szervezet további zökkenőmentes és eredményes tevékenységét segítik elő. Számtalan jó gondolat, új ötlet, biztos jövőt ígérő kezdeményesről esett szó, amelyek mind beépíthetők az el következő évek munkájába. A műhelymunka pedig azt bizonyította, hogy a tagság kész a további aktív munkára és folyamatos részvételre minden megmozdulásban és rendezvényben a KÉK további fejlődése érdekében.       Majd a Barátkozási Nap résztvevői közösen fogyasztották el az ízletes ebédet, majd megtartották a Keresztény Értelmiségi Kör évi közgyűlését. A munkaelnökség megválasztását követően meghallgatták és el is fogadták a KÉK elnökének  beszámolója a két Közgyűlés közötti időszak tevékenységéről. A civil szervezet Felügyelő Bizottsága pénzügyi jelentést tett közzé, a 2018-as évi pénzügyi tervet is elfogadták. A KÉK elnökségének oszlopos tagja, Papp Mihály a közelmúltban elhunyt, ezért új tagot kellett választani. Egyhangúlag szavazta meg a tagság, hogy a vezetőségi testület tagja és egyik alelnöke Dömösi Mária, nagykikindai KÉK tag legyen. 

Eseménynaptár

Június 2018
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30