„…Az egész közösség szent, mind együtt, mert körében az Úr…” (Szám 16,3)

A KÉK Barátkozási Napja 2020

Szerkesztette: KÉK sajtószolgálata

Az Egyház az otthonunk, ezzel a címmel és témával rendezte meg a Keresztény Értelmiségi Kör idei hagyományos Barátkozási Napját. Nagyszerű és találó mondat arra a helyzetre, amelyben éppen mindannyian vagyunk, és amely jellemezte ezt a hagyományos rendezvényt. 

A tagság nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy végre lehetőség mutatkozik a szokásos találkozókon részt venni, így több mint 14 vajdasági településről, több mint nyolcvanan jöttek el a Horgos melletti Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Házba. A járványveszély miatt az összejövetel a KÉK első tavaszi-nyári szervezése volt, a résztvevők nagy örömére. A megszokott programnak rangos vendége is volt Kocsis Fülöp, hajdúdorogi érsek személyében.

A KÉK magyarországi partnerszervezete a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének alapítványa, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány immár második alkalommal teszi lehetővé, hogy ismert és elismert személyiség tartson előadást a tagságnak. A nemzetközileg ismert idegsebész kora tavaszi látogatását követően, most a görög katolikus egyház magyarországi érseke érkezett Szabadkára. A rövidlátogatás igen zsúfolt programmal járt. A rangos vendéget az egyházmegye nevében ft. Ivica Ivanković Radak fogadta és kalauzolta a püspökség rendezett épületének megismerése során, majd a Szabadkai Egyházmegye püspöke, dr. msgr. Pénzes János rezidenciájában fogadta az érseket. A több mint fél órás beszélgetés, szívélyes ismerkedéssel és eszmecserével telt. Msgr. Stjepan Beretić a Szent Teréz Székesegyház megtekintésén kalauzolta a vendégeket. Majd az érsek és munkatársai, valamint Keresztes Dénes a KÉSZ alelnöke és a KAMME kuratóriumának tagja, illetve a KÉK elnöke és munkatársai rövid szabadkai sétára indultak a belvárosba. Megtekintették a Lifka emlékművet, a Rókus kápolnát, a Városházát, a Városi Könyvtár, az épülő Népszínház épületét és a kialakulóban lévő új szökőkutat is. A Ferencesek templomát OFM Dezső Péter szerzetes kíséretében ismerték majd. A vendégek rácsodálkoztak a Zsinagóga látványos épületére és a két gimnázium épületére, és miután nagyon kedvelik Kosztolányit, elidőztek a költő mindkét szobránál és a Csáth Géza szülőházánál is.

Másnap még a Barátkozási Nap kezdete előtt Kocsis Fülöp érsek és munkatársai ft.Palatinus István, a Szent György templom plébánosának kíséretében kilátogatott a Zentai úti temetőben lévő Vergődő madárhoz. Az emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt több mint ezer - főleg magyar, horvát, német, zsidó, szerb - embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki szerb partizánok. Palatinus atya elmondta temető melletti egykori vesztőhely 44-es parcellájának történetét, szólt a tömegsírról, amelynek helyén ma emlékfal, harangláb és emlékmű áll. A bronzszobor hányatott történetét is elmondta, azt hogy többször meggyalázták, sőt el is lopták. Az érsek, az atyával közös imát mondott, megszentelte az áldozatok nevét őrző, 1996-ban elhelyezett emléktáblákat, majd megkoszorúzta az emlékművet. A KAMME nevében Keresztes Dénes helyezte el az emlékezés virágait.

Kora délelőtt már a Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Házzal ismerkedtek a vendégek. Megtekintették és imádkoztak a körkápolnában, majd körbejárták a szépen rendbehozott udvart, ahol a Barátkozási Nap résztvevői már gyülekeztek, hogy meghallgathassák az előadást. Először Szabó Károly, a KÉK elnöke mutatta be a vendégeket majd ismertető előadást tartott a hajdúdorogi érsek a magyarországi görögkatolikus egyházról. Többek között elmondta, hogy a magyar görögkatolikus egyház a római katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike. Egyház szervezetileg 2015 márciusában vált önálló, közvetlenül Rómának alárendelt egyházzá, amikor Ferenc pápa a Hajdúdorogi egyházmegyét metropolitai székké emelte. A vendég elmondta még, hogy a keleti rítusú egyházban folyamatos volt a népnyelv használata, amit igazolnak a XVII. századból fennmaradt imádságok is. Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítása, egy magyar nyelvű görögkatolikus énekeskönyv elkészülte után 1925-ben jelent meg a magyar nyelvű evangélium, 1927-ben pedig az Euchologion (Szertartáskönyv). Főegyházmegyéjük, metropolitájuk a Hajdúdorogi főegyházmegye, szuffragáneus egyházmegyéi a Miskolci egyházmegye, illetve a Nyíregyházi egyházmegye. Az érsek ismertetőjét követően a KÉSZ alelnöke mutatta be röviden a KAMME Alapítványt. Elmondta, hogy a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány alapítója a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és céljuk, a keresztény, keresztyén evangelizáció a Kárpát-medencei magyarság körében, a Kárpát-medencei keresztény, keresztyéni értékek, hagyományok, kulturális örökség feltárása, képviselete, és közvetítése a társadalom minden szintjén. Mind emellett végeznek szociális, karitatív tevékenységet a keresztényi szeretet és elfogadás jegyében, valamint az együttműködés a nemzeti és nemzetközi együttműködés más hasonló célok alapján működő, illetve e célokat elfogadó és támogató szervezetekkel, kiemelten kezelve a Kárpát-medencében működő szervezeteket. Az alelnök szavai szerint az, hogy hosszú évek óta aláírt együttműködési megállapodása van a két keresztény civil szervezetnek, (a KÉK-nek és a KÉSZ-nek) nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minél több tevékenység közösen valósuljon meg. Ezek sorába szinte elsőként került be az együttes zarándoklatok, szakmai találkozók, konferenciák, kongresszusok, előadások és találkozások, mellett az előadók kölcsönös szerepeltetése, illetve rangos és ismert egyházi tisztségviselők, teológiai szakemberek látogatásának megszervezése a határon túli magyarokhoz, így Délvidékre is. Ennek keretében volt vendége a hajdúdorogi érsek, a KÉK több, mint másfél évtizednyi hagyománnyal rendelkező Barátkozási Napjának.   

Ezután következett a Barátkozási Nap fő eseménye Kocsis Fülöp, hajdúdorogi érsek, Az Egyház az otthonunk című előadása. Arról értekezett, hogy miért nem jó senkinek sem egyedül lenni, hiszen a Bibliában is az áll: „Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.” ( 1 Múz, 2,18). A közösséget mindenki igényli. Ahhoz, hogy az ember ne legyen magányos, szüksége van a közösségre, mert velük jó lennie, közösségi lény az ember, csak így tud kibontakozni, vagyis ahhoz, hogy rájöjjön arra, hogy szüksége van a másikra. „Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal.” (1Jn 1,3). Mindez azért van így – szögezte le az előadó, mert az ember az Isten képmása. „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.” (1Móz 1,27). Isten maga a szeretet és ennél fogva nem lehet magányos, nem lehet egyedül idézte az érsek a Szentírást: „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne. Szeretet az Isten: aki szeretetben él, Istenben él, és Isten őbenne.” (1Jn4,16).  Olyan világot élünk, amikor olyan pompás civilizációt építettünk fel, hogy azt hisszük, hogy nincs szükségünk Istenre. Ugyanakkor az életünkben lépten-nyomon megmutatkozik, hogy nem tud az ember Isten nélkül élni. Benne, vele valósul meg a szeretet lényege: a kölcsönösség, a dinamizmus. Istenben megvan az szeretet adása és kapása. Az Atya, Fiú, Szentlélek hármas közösségében valósul ez meg. Tökéletes szerette közösség ez. Az Isten tökéletes belső alapelve az ÖNÁTADÁS. Az Atyából indul ki minden, hangsúlyozta az előadó, mert nincs feltétele az Isten szeretetének. …„Hiszen Isten szeretete mindig megmarad!” (Zsolt 52,3). Mindez pedig az egyházban valósul meg, szögezte le az előadó. Majd az egyház fontos szerepéről, a családi „egyházra nevelés” fontosságáról értekezett: „mint amilyen ifjúkorom idején voltam, amikor Istennel közösségben élhettem sátramban” (Jób 29,4). Majd az igen izgalmas és főleg elgondolkodtató előadást Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, azzal zárta, hogy a szeretet lényege nem más, mint az: Istennel jó együtt lenni! 

A vendégekkel együtt elfogyasztott ebédet követően a KÉK jelenlévő tagjai megtartották a szervezet évi közgyűlését. Ennek keretében elfogadták a múlt évi tevékenységről, illetve költségvetésről szóló jelentést és az idei programtervezetet is áttekintették, amely a körülmények kedvező alakulásával meg is valósulhat. A legközelebbi találkozót augusztus utolsó szombatjára szervezik, amikor hagyományainak megfelelően Szent Ágostont, a KÉK védőszentjét ünnepli a tagság. 

A tartalmas és élménydús Barátkozási Nap Szent László zsolozsmájával zárult, amelyet ft. mgr. Szakály József, címzetes prépost vezetett.

Eseménynaptár

Szeptember 2020
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30