A kenyeret alkotó morzsák

Uram, jobb utat tanácsoltál, mint amit engedélyeztél. (Szent Ágoston)

Szerkesztette: KÉK sajtószolgálata

Védőszentjét, Szent Ágostont ünnepelte a Keresztény Értelmiségi Kör Kúlán

     A Keresztény Értelmiségi Kör védőszentje, Szent Ágoston napját, immár hagyományosan, idén is megünnepelte a civil szervezet. Augusztus végén Kúláé volt a megtiszteltetés, hogy szervezője és házigazdája lehessen a rendezvénynek. Az összejövetelen több, mint tíz vajdasági településről mintegy száz érdeklődő vett részt, sőt a KÉK partnerszervezete, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége budakeszi és budaörsi csoportjának képviselői is Vajdaságba utaztak az ünnepség alkalmából. Ahogyan azt a vendégelőadó megállapította: a csoportok itt a Vajdaságban és az anyaországban is egyenként morzsák ugyan, de együtt a kenyeret alkotják.

     A Szent Ágoston napi összejövetel fő vendége ugyancsak Budapestről érkezett, Makláry Ákos parókus, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke tartott két, vetítéssel összekötött érdekfeszítő előadást.  

     Az első rész mottója Szent Ágoston egyik idézete volt: „Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége.” Ennek keretében az atya az ikonok világáról beszélt a keresztény hitben. Elöljáróban elmondta, hogy annak vagyunk ma tanúi, hogy az elpogányosodás, az elvilágosodás hatására a világ kezdi elfelejteni Krisztust. Ezért van helyettesíthetetlenül fontos szerepe a KÉK-nek és a KÉSZ-nek is, hiszen civil szervezetként sokat tehetnek az evangelizálásért. Hozzátette: azért jött létre mindkét szervezet, hogy tagsága mellett a világnak is meg tudja mutatni az evangéliumot, hogy igehirdető legyen, hogy el tudja vetni a magot. 

     Majd az atya bemutatkozott és elmondta magáról, hogy görög-katolikus pap, hogy Budán szolgál és már 20 év telt el a felszentelése óta, hogy családos és két kislány édesapja. Az előadás előtt elmondta még, hogy számára a téma, amelyről Kúlán beszél, nagyon fontos. Majd méltatta Szent  Ágostont, az egyház atyát, akitől minden teológus, minden témában nagyon sokat tanulhat. Hozzátette: akár hány évesek is vagyunk igencsak fontos, hogy állandóan, folyamatosan foglalkozzunk a hit tannal. És a dogmákat is ismernie kell a hívő embernek. Mindig legyen ezért a kezünk ügyében hittankönyv, mert így mélyülhet a hitünk, emelte ki az előadó. Majd az egyik professzorát idézve megjegyezte, hogy a teológia olyan, mint a csillagos ég, számtalan csillag ragyog, de nem mindegyiket ismerjük, csak amelyeket már felfedeztek. Így vagyunk mi is a Jóistennel, nem sokat tudunk róla, de bizonyos pontokban megmutatta, megcsillogtatta, kinyilatkoztatta magát. Ezért fontos a teológia, hogy ezeket a pontokat felismerjük. Hiszen mindenki  azzá válik, amit néz, állapította meg az atya, majd hozzátette: nézzük csak meg a mai gyerekeket, alig olvasnak, viszont számtalan képet néznek a számítógépen, az interneten, a tévében. Ezért nem szabad, hogy erőszakos képeket, játékokat, filmeket nézzenek. A virtuális világ teljesen átalakítja a mai embert, mert amit néz azzá válik, ezért kell megszűrni mindazt amit megnézünk vagy a gyerekek megnéznek. Az előadó arra szólította fel a hallgatóságot, hogy legyen igényes azzal kapcsolatban amit néz vagy szemlél. Csak a szépre, az értékesre kell és érdemes odafigyelni. „Mert Isten maga a Jó, az Igaz és a Szép”, idézte Ákos atya Szent Ágostont, majd hozzátette: a szépség pedig az Istenre mutató iránytű. 

     Az első előadás témája az ikonok világa, a szent kép volt. Az előadó elmondta, hogy az ikon eredeti jelentése a szentély. A kúlai ünnepi összejövetelen több, mint 60 ikont nézhettek meg a jelenlévők. Csak azért hozta el a szebbnél szebb alkotásokat, emelte ki Ákos atya, hogy szépet lássanak a résztvevők, hiszen azért szépek ezek a képek, mert az egyház alkotásai és Istenre utal mindegyikük. Ugyanakkor az ikonok festett teológia is egyben, mivel tanítja a szemlélőt és nemcsak egyszerűen gyönyörködtet. Majd az ikonok történetét ismertetve szólt az elsőként bemutatott 600 éves Krisztus ikonról, amely egy tanító Krisztus ikon és amelyen a bal és a jobb arc-fél különböző. Ezzel a teológus alkotó azt bizonyította, hogy Krisztus ember és Isten volt egyszerre. Így tanította meg az embereket arra, még abban az időben, amikor nem igazán tudtak olvasni, amit mi a Hiszek egyben imádkozunk: Valóságos Isten és valóságos ember, emelte ki Makláry Ákos atya. Minden ikont meg kell így fejteni, nem lehet azokat egyszerűen csak szemlélni, hívta a figyelmet az előadó. Majd az előadás folyamán hasonló képen, magyarázatokkal tele tűzdelve mutatta be az összes ikont, majd az ikonok kialakulásának, sorsának történelmi kialakulását is ismertette. Elmondta többek között az atya, hogy a zsidók, a muzulmánok tiltották az Isten-ábrázolást, ezért következett be az ikonrombolás. Így alakultak ki a monofizita eretnekségek meg a babonás népszokások is. Sok teológus pedig úgy vélte, hogy csak Krisztus emberi arca festhető le. De később kialakult a nézet, mely szerint mégiscsak ábrázolható, de nem akárhogyan, magyarázta az előadó. Az ikon azért ikon – fűzte hozzá -, mert a szépet fölemeli, megtisztítja és a hitben megerősíti és a jóra viszi a szemlélőt. 

     Az előadó elmondta, hogy minden ikonfestőnek van egy kánonja, amelyet az évszázadok alatt az igazi hívő mesterek alakítottak ki. A színek, a perspektíva, a fények mind-mind ugyanúgy alakulnak még ma is. Ezzel kapcsolatban egy olyan példát mutatott Ákos atya, amelyen látszik, hogy az ikon  perspektívája nem a szabályos, természetes, hanem fordított, ami azt jelenti, hogy a perspektívával a nézőt is bevonja a képbe. Az ikon készítő számára ugyanis az a személy, hívő a fontos, aki nézi az ikont. A szemlélő szemében futnak össze a vonalak, mintha ő maga is benne lenne. Ugyanígy megtudhatták az összejövetel résztvevői, hogy csakis természetes anyagokat használnak az ikonok elkészítésekor, az ábrázolás sorrendjének nagy szerepe van, míg a munka egész idején folyamatosan imádkoznak a festők. De nemcsak megfesteni kell a lélek telje odaadásával az ikonokat – hangsúlyozta az előadó - hanem ugyanilyen lélekkel kell megállni is előtte. 

     Ilyen módszerrel magyarázta el Makláry Ákos atya az összes általa bemutatott ikon jelentését. Beszélt a Tanító Istent vagy éppen a karácsonyt ábrázoló ikonokról és egyben mintegy átmesélte, értelmezte mindazt, amit a hitünkről tudnunk kell és mindazt ami a Szentírásban szerepel. A Bibliában ismert találkozásokat, csodákat, illetve a Példabeszédeket ábrázoló ikonok minden kis részletére felhívta a figyelmet az előadó. Ugyanebből a szemszögből világított rá az Isten szülőt, Szűz Máriát ábrázoló ikonok jellemzőire is. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy az ikonokon hogyan ábrázolták Máriát, amint a kisded, majd a keresztről levett Jézus arcához érinti az arcát.

     A szenteket ábrázoló ikonok  abban is segítenek a híveknek, hogy jobba n megértsék mindazokat a csodákat, azokat az önfeláldozó cselekedeteket, amelyek egy-egy szentet jellemeznek, vagy képviselnek. És mindez kiolvasható a nagy körültekintéssel, hozzáértéssel és imádságos lélekkel megfestett ikonokból,  emelte ki az előadó. Az előadás első részének befejezéséül Makláry Ákos atya leszögezte: Mindannyian ikonná válhatunk, hiszen a legszebb ikon maga az ember.

     A Szent Ágoston napi összejövetel résztvevői a közösen elfogyasztott ebédet követően, meghallgatták a vendégelőadó második előadását is. A délutáni ismertető mottója ugyancsak Szent Ágoston szavait idézte: „Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen." Ennek keretében a KÉSZ elnöke a kereszténység családtagjairól, a felekezetekről, illetve ezek azonosságairól és a különbözőségekről szólt. Így rövid áttekintést nyújtott a keresztény felekezetek kialakulásának történelmi adatairól, illetve a keresztények családjáról és a görög katolikusokról. Ismertette a nagy egyházszakadás körülményeit és főbb jellemezőit. 1054. július 16-án közösítette ki ugyanis  IX. Leó pápa küldöttsége Kerulariosz konstantinápolyi pátriárkát, a Bizánci Birodalom legfőbb egyházi méltóságát, miután az nem volt hajlandó elismerni a pápai főséget és a nyugati zsinatok határozatait. Mivel Mihály maga mögött tudhatta Bizánc támogatását, még ezen a napon ő is exkommunikálta a pápai követeket, így a kereszténység egy nyugati katolikus és egy keleti ortodox részre szakadt. Makláry atya külön ismertette a Görög katolikusok, vagyis a Rómához visszacsatlakozott bizánci szertartásúak történetét, illetve az egyház magyarországi útját, amely a 17-18. századi Magyar Királyságban indult, egybefonódva a ruszin és a román bizánci szertartású katolikus egyházak útjával. A vendégelőadó röviden ismertette a görög katolikusok liturgiáját majd végül, de nem utolsó sorban szólt a máriapócsi kegyhelyről. Magyarország híres és egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát- medencei görög katolikusság szeretett lelki központja és Nemzeti Szentély. A Kegytemplomban található az először 1696-ban, majd  1715-ben és 1905-ben újra könnyezett Mária kegykép. A fotókkal, táblázatokkal, térképekkel és fotókkal is illusztrált előadás kérdések és válaszok egész sorával zárult.  

     A kúlai Szent Ágoston napi ünnepség résztvevői ezután a helyi Görög-katolikus parókiát és templomot tekintették meg, amelyet 60 évvel ezelőtt alapítottak, majd a templomépületet 1983-ban építették meg és Szent Jozafat névre szentelték fel. 

     Ezután a KÉK védőszentjének, Szent Ágoston tiszteletére szervezett ünnepség résztvevői a kúlai Szent György katolikus plébánia templomban hálaadó szentmisén vettek részt. A KÉK élő és elhunyt tagjaiért bemutatott szentmisét Juhász György, esperes kúlai plébános, msgr Miocs József, a Paulinum rektora, Makláry Ákos parókus valamint ft. Szabadi Károly, verbászi plébános konccelebrált.

Eseménynaptár

Szeptember 2018
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30