A hívek mind összetartottak és mindenük közös volt (ApCsel 2,44)

Keresztény Értelmiségi Kör ismeretterjesztő napja Törökbecsén

A tavasz óta szinte folyamatosan tartó járvány veszély miatt a civil szervezet kénytelen volt szinte teljesen átformálni az idei munkatervét. Ennek megfelelően ritkábban és kevesebben találkozhatnak a tagok és a szimpatizánsok a hagyományos rendezvényeken, mint amilyen a Hitismereti vagy a Biblia Nap. A törökbecsei ismeretterjesztő napot is már régóta tervezte a KÉK és többszöri halasztást követően most ősszel a kedvezőbb általános helyzetnek köszönhetően sikerült megszervezni a találkozót a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány támogatásával. Jóllehet nem jött el mindenki, olyanok is távolt maradtak, akik rendszeres résztvevői a KÉK programoknak, mégis mintegy százan jöttek össze Törökbecsén Vajdaság 14 településéről. A szervezők szándéka szerint az összetartozás évének jegyében bonyolódott a találkozó, amelyet Nemzetünk nagyjai címmel hirdetett meg a civil szervezet. Az őszi találkozó két vendég-előadója, két tudós ember volt: Muhi Béla, újvidéki történész és Korenchy László, törökbecsei helytörténész.

            A résztvevők a Glavaš Emlékház nyugalmat árasztó rendezett kertjében gyülekeztek és a borongós idő, a szitáló eső ellenére jókedvűen köszöntötték egymást, hiszen a gyakorlattól eltérően már hosszabb ideje nem találkoztak KÉK rendezvényen. A járványügyi előírásoknak megfelelően a tágas Szent István Király templomban hallgatták végig az előadásokat. A Nemzetünk nagyjai címet viselő ismeretterjesztő nap bevezetőjeként Szabó Károly, a Keresztény Értelmiségi Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket. Majd Szabó László, a KÉK törökbecsei csoportjának elnöke mondta el a templom történetét. Többek között azt, hogy mint lelkészség 1881-ben alakult. Az első imaházat már ugyanebben az évben megáldották Szent István király tiszteletére. A jelenlegi templomot 1903-ban építették.

 

Egy találmány születésének pillanata sohasem véletlen; az emberek mindig csak azt találják fel, amire szükségük van, és azt mindig fel is találják. (Szerb Antal)

 

A patinás templomban, elsőként Muhi Béla, tanár, történész, a GENIUS tehetséggondozó mozgalom elnöke beszélt honfoglaló magyar elődeinkről. Azt külön hangsúlyozta, hogy mennyire fontosnak tartja a magyar tudományosság, valamint a magyarság kapcsolódását a valláshoz, miután bizonyított tény, hogy a világban a magyarság a kereszténység egyik fontos hordozója és szószólója. Elmondta, hogy meg kell ismerni azokat a magyarokat, akik a világ népességének életét megkönnyebbítették tudásukkal, találmányaikkal, újításaikkal és felfedezéseikkel. 

 

Milyen más, aki egész lelkét arra adja, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja; kutatja az elődök bölcsességét, s a jövendölésnek szenteli idejét. (Sir 39,1)

 

Az érdekfeszítő előadás és a rövid szünetet követően Korenchy László, tanár, törökbecsei helytörténész a magyar tudósokról és találmányaikról tartott élvezetes ismertetőt. Szó volt többek között Irinyi találmányáról, a gyufáról, meg Bolyai abszolút geometriájáról, illetve Bíró József töltőtolláról is. Elhangzott számtalan ismert név és találmány, mint például Neumann János (számítógép), Szilárd Leó és Teller Ede (atombomba), Asboth Oszkár (helikopter)…Az előadás bebizonyította: kétségtelen, hogy a magyar géniusz sok formában megjelenik, így a zenében, a művészetben és természetesen a tudományban.

A két előadás közti szünetben a résztvevők megtekintették az emlékházat, amelyet XIX-ik századi épségében és polgári szépségében őriztek meg. 

 

Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretik őt, és megtartják parancsolatait. (5Móz 7,9)

 

Mint minden alkalommal Törökbecsén is a KÉK rendezvény fénypontja a szentmise közös ünneplése volt a Szent István Király templomban a közösen elfogyasztott ebédet követően.  A szentmisét msgr. Mellár József, helybeli plébános vezette. Az ismeretterjesztő nap céljaként meghatározott összetartozásról és ennek jelentőségéről szólt az atya is alkalmi szentbeszédében.

 

Ezt mondja az ÚR: Jóra fordítom Jákób sátrainak sorsát, és megkönyörülök lakóhelyein. A romok helyén fölépül a város, és ott áll majd a palota az őt illető helyen. (Jer 30,18)

 

Ismét csak a hagyományoktól eltérően a Keresztény Értelmiségi Kör ismeretterjesztő napja nem a szentmisével zárult, hanem a résztvevők a nap végén ellátogattak bánság egyik legkultikusabb magyar emlékhelyéhez, az aracsi pusztatemplomhoz. A már csak romjaiban létező templomot egykor Szent Miklós püspök tiszteletére emelték. A történeti adatok szerint a történelmi okiratokban már 1256-ban említést tettek róla. Valószínűleg a templomos lovagok emelhették. A templomon 1242-ben előbb a tatárok, majd 1332-ben a kunok okoztak nagy károkat és fosztották ki. Az 1370-ben kelt Erzsébet magyar királynőhöz intézett okirat említést tesz a templom gótikus tornyáról, amely a mai napig megmaradt. A monostort ekkor a ferencrendi szerzetesek otthonaként jegyzi ugyanez az okirat. Amikor 1551-ben a törökök elpusztították, felégették a monostort, a lakosság is elköltözött körzetéből. 1817-ben pedig Torontál vármegye védnöksége alá került. A szakemberek szerint ezek a különleges, látványos romok még ma is az ezeréves katolikus jelenlétről tanúskodnak a törökbecsei tájon. Az aracsi pusztatemplomnál a helytörténész rövid ismertetőt tartott, majd a résztvevők imádkoztak és énekeltek a minden magyar féltve őrzött történelmi értéke előtt.

 

A Keresztény Értelmiségi Kör a nehézségek ellenére szeretné megvalósítani az év második felére tervezett programjait. Amennyiben a járványveszély nem fokozódik, a következő összejövetelüket október végén szervezik meg a Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos Házban, amikor Harmath Károly OFM az egyház szentségeiről tart előadás sorozatot. (KÉK)

Eseménynaptár

Október 2020
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31