Illés próféta (néha Éliás, héber ?????, Elijahu, jelentése "Jahve az én istenem") i. e. 9. századi izraeli próféta a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban. Az Ószövetségen kívül, a Babiloni Talmud, a Misna és a Korán is ír róla. Malakiás egyik jövendölése szerint az ő visszatérte fogja megelőzni a Messiás megérkezését.


Élete
Az izraeli Aháb király (Kr. e. 874-853) idején működött. A Királyok könyvében életét nem udvari krónika, hanem legendás népi forrásokra épülő történetírói emlékezés őrzi meg.  A legendák szerint Tisbéből származik, családjáról semmit nem tudunk, sem személyéről, sem Tisbe ( 1Kir 17,1 Tób 1,2 ) földrajzi helyéről hollétéről nem maradt fenn történelmi dokumentum. A Kerit patak melletti Vadi Jabis-től délre található romokkal (el Istib) azonosítják. Feltűnés nélkül jelenik meg a Királyok könyvében, amikor egy visszaélés kapcsán felszólal Acháb és felesége, a tiruszi Jezabel ellen. A királyné ezután hajtóvadászatot indít a próféták ellen, Illés és társai a Kerit-patak völgyében találnak menedéket. A szárazság miatt azonban előmerészkedik, és a föníciai Sarepta (bibliai Carefta, ma Sarafand, Libanon) városában egy özvegynél bujkál. Amikor Izraelben már reménytelenné válik az élelemhiány, Illés "párbajra" hívja Baál papjait Kármel-hegyére Palesztina és Tirusz határán. A szükségben segítséget nyújtó Isten képével akarja meggyőzni Izrael népét, és valóban, Jahve tüzet küld áldozatára, majd esőt a száraz országra.

Jezabel királyné ezek után elüldözte az országból, a Sínai-félszigetre ment, ahol Mózeshez hasonlóan a hegyen találkozott Jahvéval. A Biblia ettől kezdve rengeteg szövegrészt hoz az életéről, amelyek később Jézus tetteiben és szavaiban térnek vissza. Visszatértekor Illés kiválasztotta utódát Elizeus személyében.

Halálát Elizeus úgy meséli el, hogy Illést "egy tüzes szekér, tüzes lovakkal [.] forgószéllel" vitte fel az égbe.

Az ószövetségi Bibliában
Illés és a szárazság 1Kir 17,1ssköv
Kármely hegyi Isten-ítélet 1Kir 18,19-40)
Isten megjelenik neki Hóreben (1Kir 19,3b.8b.9-13)
Elizeus meghívása (1Kir 19,19-21)
Nábót megkövezése (1Kir 21,1-26)
Okoziásnak küldött üzenet (2Kir 1,1-8)
Alakja Mózeséhez hasonlítható (1Kir 17,6.20 18,20-40.  19,8-13.18)

A zsidók a körülmetéléskor használatos széket Illés székének szokták nevezni, mivel az a szövetség tanúja. A rabbik különösen nehéz jogi helyzetek megoldásához hívták segítségül. Illés kelyhének nevezik a Pészah vacsorán az egyik pohár bor kiivására használt kelyhet (Kiv 6,8-ra hivatkozva.

Az Újszövetségben
Keresztelő Jánost azonosítják Illés redivivusszal (Mt 3,4, Mk 1,6). A Jézus a maga küldetését Illés próféta küldetéséhez hasonlítja (Lk 4,25sköv) vagy mások látják benne a vallás védelmező és tisztító Illést (Mt 16,14 Mk 6,15 8,28 Lk 9,8) Mózes mellett Illés is megjelenik Jézussal (Mt 17,3 és párhuzamos helyek) Az olajfák hegyi szenvedésben Jézust is angyal erősíti meg mint Illést a pusztában (Lk 22,43 1Kir 19,5.7). Jakab apostol az imádkozó keresztény elé állítja példaképül (Jak 5,16sköv). A zsidóságban néha angyali magasságba emelik (Mk 15,35 Mt 27,47.49).

Az apokrif irodalom három apokalipszist is tulajdonít neki  1Kor 2,9-ben Pál is idéz egyet, A 3. századból maradt fenn egy héber nyelvű apokalipszis és a 4. századból egy kopt keresztények által átdolgozott irat.

Bibliai szövegrészek Illés ciklus
1Kir 21 / 1Kir 17 / 1Kir 18 / 1Kir 19 / 2Kir 2,1-18

A keleti egyházban szentként tisztelik és számos ikon készült róla, a nyugati egyházban is a próféták között tisztelik, illetve a Gregorián naptár aug. 2-án a Julianusz naptár Július 20-án emlékezik meg róla. A karmelita rend különösen tiszteli, mert Stock szt. Simon alapítójuk a Karmel hegyi remeteségből indult. A középkori mű az "Első remeték könyve" népszerűsítette a kultuszát a kármelitákon keresztül.

A Koránban Ilyas(?????) -nak nevezi. (Qur'an 37:123-132. Qur'an 6:85) az ószövetséghez hasonló történeteket mond el, és az imádkozók segítőjének tartja.

A Mormonok (Utolsó idők szentjei) hisznek Illét és Malakiás próféta visszatérésében sőt úgy hirdetik hogy ez 1836 Április 3-án beljesedett amikor vallás alapítójukat, Joseph Smith, Jr. és Oliver Cowdery, Kirtland templomában meglátogatta és az égbe emelte. Ez az esemény a hitvallásukba is bekerült 110  szekcióban olvasható (The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints verses 13-16:)

A Bahai vallásúak Isten egyik megjelenési formájának tartják Illést. Kelet Európában a szláv törzsek között fedezhető fel a kultusza.

Utóélete a művészetekben (válogatás)

Felix Mendelssohn oratóriumot írt róla "Illés." Címen. 1846-ban
Az Orlando Furioso, Astolfus király előtt száll el Illés.
A rock zenészek igen kedvelt alakja
Melville Moby-Dick, Elijás és Áháb történetét zenésíti meg.
Illés a keresztény rok zenében hagyományosan spirituális személyiségként tűnik fel.
"Go Like Elijah" - Menj mint Illés híres dal az amerikai rock-pop-jazz feldolgozásának eredeti szövegét és dallamát írta Chi Coltrane.
Lorenzetto készítette el Illés szobrás az ifjú Raffaello da Montelupo segítségével.
Paulo Coelho Az első hegy c. regénye Illés történetére épül.
Philip K. Dick abban hitt hogy 1974 -1976 megszállta őt Illés szelleme. Később novellát is írt  "The Divine Invasion."
Ryan Adams' 2005 -ben 29 (albumában "Voices" - hangok c. művében Illés prófétát mint a pusztítás prófétáját írja le.
Robin Mark 1996-ban imát zenésített meg amelynek címe Days of Elijah, vagyis Illés napja.

Ft. dr. Benyik György