A Keresztény Értelmiségi Kör működéséről szóló jelentés a 2016. évre

Január:

Januárban 2 településen tartottunk nyilvános tribünt 1 előadó segítségével.

Február:

Februárban 11 településen tartottunk nyilvános tribünt 7 előadó segítségével.

2-án elnökségi ülést tartottunk a KÉK székházában, ahol többek között megvitattuk és elfogadtuk az előző évről szóló beszámolót, és megerősítettük a 2016-os elfogadott, eseménydús programtervet. Az elnökség döntést hozott, hogy ebben az évben, az irgalmasság szent évében a hangsúlyt főleg a Biblia napokra összpontosítjuk. Emellett a helyi csoportjaink önálló munkáját próbáljuk erősíteni. A Barátkozási Nap hagyományként folytatódik, ahogyan az együttműködés is a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagságával, akik zarándoklatok és előadóik révén jutnak el hozzánk, illetve meghívásaikkal tisztelik meg a KÉK tagságát.

Február 6-án, szervezetünk első idei jelentősebb rendezvényén mintegy százharminc érdeklődő vett részt Vajdaság egész területéről. A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) Bibliai napjára Szabadkán került sor. Mindannyian az Ő teljességéből merítettünk címmel ft. dr. Horváth Endre csonoplyai plébános, a Teológiai Kateketikai Intézet titkára tartott előadásokat. Az előadó a nap témáját három részre osztotta. Ez után kérdések megválaszolása következett, majd szentmise a bazilikában.

Február 27-én Az idők jelei címmel szervezett Nagyböjti Lelki Napot a Keresztény Értelmiségi Kör Szabadkán. A civil szervezet előadó vendége ft. dr. Osztie Zoltán, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége országos elnöke volt. A rendezvényen 19 vajdasági településről, mintegy 160-an vettek részt. A délelőtti előadások a keresztények mai sorsáról és feladatáról szóltak. Arról, hogy eljött az idő, amikor a felelősen gondolkodó keresztényeknek hallatniuk kell a szavukat, amikor utat kell mutatniuk a tévelygőknek, az elveszőben lévőknek. Az anyaországi  KÉSZ elnökének szavai szerint a nagyböjti, kiengesztelődési időszak lehetőséget nyújt arra, hogy egymásra figyeljünk, hogy a Szentírásban szereplő példák alapján éljük az életünket. Az atya megemlítette az elveszett bárány, a tékozló fiú, az irgalmas szamaritánus és szegény Lázár esetét, akiről Ferenc pápa az Irgalmasság évének meghirdetésekor külön is megemlékezett. Ft. dr. Osztie Zoltán vendégelőadó a KÉK Nagyböjti Lelki Napjának kapcsán a sajtónak nyilatkozva elmondta: „Két nagyon fontos szerepe van egy ilyen lelki napnak, egyrészt azért, hogy felkészüljünk a húsvét örömére, másrészt pedig azért, hogy együtt legyünk közösségben, hasonló a hasonlónak örülhet, és ez itt most különösen aktuális volt a Keresztény Értelmiségi Kör és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége együttműködése és szeretettben való közössége miatt is.” A Nagyböjti Lelki Nap délutánján a Jézus a munkás plébánián a résztvevők elvégezhették húsvéti szentgyónásukat. Osztie Zoltán, Baráth Gábor, Szemerédi Pál, Tojzán László, Kormányos Zoltán és Szakály József atyák várták a gyónókat. A kertvárosi templomban a keresztút-imát Szabó Károly, a KÉK elnöke vezette. A lelki nap szentmisével zárult, amelyet Osztie Zoltán atya celebrált.

Március:

Márciusban 4 előadó segítségével 6 településen tartottunk nyilvános tribünt.

5-én a Keresztény Értelmiségi Kör tanácsülést tartott a szabadkai Diákotthonban A tanácsülésnek két fontos eleme volt az előző év történéseiről szóló átfogó beszámoló, amelyet a helyi csoportok megjelent képviselői írásba adott illetve szóbeli jelentései tettek egésszé, valamint az idei évre tervezett tevékenységek megvitatása. A Tanács tagjai egyöntetűen leszögezték, hogy a szervezet igazolta létjogosultságát, továbbra is nagy szükség van rá. A nyilvántartásból töröltük azokat a tagokat, akik 2013. óta nem fizették a tagságdíjat. Meghatároztuk a tagsági díjat a 2017-es évre, amely változatlanul 1 000 dinár éves szinten, a második családtagnak pedig 500 dinár. Az ülésen sor került Miskolczi József, a KÉK elnökhelyettesének előadására is Megfogyatkozásunkhoz idomulni Isten segítségével, címmel. Az előadó az elvándorlásról szólt és arra biztatta a megjelenteket, hogy ezt fogadják el belenyugvással, reménnyel és segítve. A fiatalok egy jobb jövő reményében kelnek útra. El kell ezt fogadni keserűségérzet nélkül, hiszen élnek, mindannyian azt reméljük, egy napon visszajönnek. Az idősebb korosztály ne idegenkedjen a modern technika vívmányaitól, fogadja el a számítógép és internet adta lehetőséget – mondta. Tartsa fenn a kapcsolatot idegenbe szakadt szeretteivel. Egyben ne hárítsa el a fiatalok segíteni akarását, amelyet pénzben, háztartási alkalmazott személyében, vagy bármi másban ajánlanak fel. Ne hagyják őket aggódni. Az itthon maradottak ne zárkózzanak el a világtól, ne ragaszkodjanak csökönyösen a számukra már ismert életvitelhez. Figyelnünk kell egymásra és imádkoznunk gyermekeink boldogulásáért, a szülőföldön maradásukért, vagy visszatérésükért, önmagunkért, és mindenképpen magyarságunk megmaradásáért.

Április:

Áprilisban 9 településen tartottunk nyilvános tribünt 9 előadó segítségével.

Április 16-án a Keresztény Értelmiségi Kör zarándoklatot szervezett a romániai Arad megyei Lippa városhoz tartozó Máriaradna kegyhelyre. Három autóbusz, Szabadkáról illetve Kúláról indulva, útközben vette fel a mintegy 130 vajdasági zarándokot, akiket elkísértek papjaik: ft. Világos Miklós, mgr. ft. Szakály József, és ft. dr. Orcsik Károly. A nap házigazdája ft. Czank Gábor gyomaendrődi plébános volt. A mostani templom díszes alapkövét 1756-ban helyezték el, és 1767-ben szentelték fel. A ferences kolostor kiépítésére is ebben az időszakban került sor. 1992-ben II. János Pál pápa a máriaradnai kegytemplomnak a Basilica minor, azaz kisbazilika címet adományozta. A mise után a zarándokok megtekintették a templomot, az oltárokat, a kálváriát, valamint a háromemeletnyi folyosón elhelyezett gyűjtemény hálaképeit, amelyeket a gyógyulásokat és a vigasztalásokat megköszönő hívek hoztak a templomba. Hazaindulás előtt a zarándokok ellátogattak a lippai Nagyboldogasszony középkori ortodox templomba is.

Április 22-24 között a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Kiskunfélegyházán tartotta meg tavaszi közgyűlését. A gyűlésre hivatalosak voltak a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör képviselő is. Szervezetünket Szilágyi Edit, Stausz Edina, Dosztán Tibor és Szabó Károly képviselték. A KÉK elnöke beszámolt a vajdasági szervezet utolsó félévének munkájáról, valamint az idei terveinkről. A Közgyűlés a kiskunfélegyházi Constantinum Iskolában lett megtartva. A nyitás fénypontja pénteken, a határon túli szervezetekkel kötött együttműködési megállapodás volt. Szombaton a nap történései az Ótemplomban szentmisével kezdődtek, majd a napirendi pontok feldolgozása következett. A jelenlévők többek között meghallgatták az elnöki, és az előző küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolót. A küldöttek megismerkedtek az őszi tisztújítással, kapcsolatos feladatokkal. Csoportokat alkotva vitatták meg az Idők jelei elnevezésű programot a migránsok, a teremtés megvédése és a korrupció témájában. A küldöttgyűlés szombaton kulturális programmal és borkóstolóval fejeződött be. A gyűlés vasárnap reggel szentmisével zárult.

Április 27-én megalakult Adorjánon a Keresztény Értelmiségi Kör legújabb helyi csoportja. Ft. dr. Orcsik Károly plébánossal az élen, mintegy húsz helybeli jött el az alakuló ülésre a Hittanterembe. Az összejövetelen Szabó Károly, a KÉK elnöke mutatta be a civil szervezetet, majd Bálint Rudolf, az oromhegyesi csoport elnöke szólt a helyi feladatokról és egyben felkínálta az adorjániaknak a jövőbeni szoros együttműködést a szervezés, a közös rendezvények kapcsán. Tomaš Szabó-Hangya Teréz, a KÉK elnökségi tagja, a szabadkai csoport vezetője pedig a KÉK anyaországi és Kárpát-medencei együttműködését ismertette, illetve a helyi előadók felkérésével kapcsolatos tapasztalatokat mondta el, míg a megjelentek több kérdést tettek fel a KÉK képviselőinek. A mintegy másfél órás kellemes beszélgetést követően, a résztvevők közül többen is kitöltötték a civil szervezet belépési nyilatkozatát és Bicskei Ibolya óvónőt választották meg helyi elnöknek. Az új csoport máris nagy érdeklődéssel várja májusban a KÉK első előadóját Adorjánon.

Május:

Májusban 8 településen tartottunk nyilvános tribünt 8 előadó segítségével.

Május 7-én, szombaton a Keresztény Értelmiségi Kör szervezésében, a nagykikindai Szent József lelkigyakorlatos házban, a Szentírást kedvelők nagy élményben részesültek és három nagyon tartalmas előadást hallhattak a Biblia Nap keretében. Az előadó dr. Martos Levente Balázs atya volt, aki a Győri Hittudományi Főiskola főtitkára, és a Vatikáni Pápai Biblikus Bizottság tagjaként még számos munkája mellett időt szakított számunkra is, hogy az irgalmasság évében rávilágítson az irgalmasságra Pál apostol életében és tanításában. A programnak, Vajdaság 16 településéről több mint 120 résztvevője volt. A napot szentmisével zártuk, melyet Szemerédi Pál atya, magyarcsernyei plébános mutatott be, aki jelenlétével megtisztelte az előadót és a jelenlévőket is.

Június:

Júniusban 5 településen szerveztünk előadást 5 előadó közreműködésével.

Június 11-én a KÉK megtartotta hagyományos Barátkozási napját a Horgos melletti Domus Pacis ferences lelkigyakorlatos és közösségi házban. Ezúttal a szervezet vendégei a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) kecskeméti képviselői voltak. A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel 18 vajdasági helyi csoport vezetői és tagjai. A megjelenteket Szabó Károly a KÉK elnöke, és dr. Harmath Károly OFM, az Agapé könyvkiadó igazgatója, a KÉK alelnöke köszöntötték. A nap szentmisével kezdődött, amelyet a Kecskemétről érkező Tóth Tibor atya a KÉK tagjaiért, és a KÉSZ-el lévő gyümölcsöző együttműködésért mutatott be. A Barátkozási nap, előadásokkal folytatódott. Tóth Tibor atya, Irgalmasság a józan ész, és a szeretet dimenziójából címmel tartotta meg előadását. Dr. Hajdú Edit, kertészmérnök, tudományos főmunkatárs, mezőgazdasági tudományok kandidátusa, szőlőnemesítő, Szőlőtermesztés a Kárpát-medencében, címmel osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Dr. Tercsi Mátyás többdiplomás mérnök, műszaki doktor, a kecskeméti KÉSZ elnöke, szervezete tevékenységét mutatta be. A rendezvény közös ebéddel, majd a KÉK évi közgyűlésével zárult. A kecskeméti KÉSZ csoport tagjai ezután idegenvezető segítségével meglátogatták Palics és Szabadka nevezetességeit.

Június 27. és július 2. között a Keresztény Értelmiségi Kör szervezésében Vajdaság 12 településéről indult több mint ötven zarándok Erdélybe. Az útvezető szerepét Szabó Károly, a KÉK elnöke vállalta, lelki vezető ft. Szabady Károly verbászi plébános volt. A hatnapos körutazás alatt a zarándokok meglátogattak Temesvárt, Vajdahunyad várát, Csernakeresztúrt, Gyulafehérvárt, Segesvárt, Parajdot, Gyergyószárhegyet, Csíksomlyót, Gyergyószentmiklóst, Ditrót, Mádéfalvát, Kolozsvárt, Tordát és Nagyenyedet. Útjuk során megismerkedtek a Maros forrásával, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti szépségeivel, de voltak a marosvécsi Kemény János kastélyban Wass Albert hamvainak nyughelyén, a Házsongárdi temetőben és a tordai sóbányában is.

Július:

Július 3-án egy településen szerveztünk előadást. A Református Egyház közeledő jubileuma kapcsán, a helyi csoport ellátogatott a nagykikindai református templomba ahol Marton Károly református lelkész tartott számukra előadást Visszatekintés az 500 éves múltra címmel.

Július 3. és 7. között szervezetünk fogadta a tatai KÉSZ csoportot. „Emlékek őrzik a nép életét” - Vörösmarty Mihály fenti szavainak jegyében járta körül a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tatai csoportja a millennium éveiben épült hét emlékművet, amelyek közül az egyik Zimonyban található. A kegyelet virágainak elhelyezése és egyben ennek a vidéknek a felfedezése, a Vajdaságban élő magyarok életének közelebbi megismerése volt a célja annak az öt napos látogatásnak is, amelyre július elején került sor, amikor a Keresztény Értelmiségi Kör volt a házigazdájuk. Vajdasági útjuk során többek között ellátogattak Szabadkára, Palicsra, Zomborba, Doroszlóra, Bácsra, Kúlára, Csantavérre, Törökbecsére, Nagybecskerekre, Újvidékre, Péterváradra, Zimonyba, Nándorfehérvárra, Karlócára, Óbecsére, Zentára és Magyarkanizsára is. Ahol működik KÉK csoport ott megismerkedtek tagságunk képviselőivel. A millenniumi emlékműnél elhelyezték a kegyelet virágait, de koszorúztak még az aradi vértanuk emlékhelyén, Törökbecsén és Eleméren is, a 44/45-ös megtorlások emlékhelyein, Újvidéken a ferences templomban és a csúrogi emlékműnél, valamint a nándorfehérvári és a zentai csata emlékhelyeinél is.

Augusztus:

Augusztus 29-én Szent Ágostonnak, a Keresztény Értelmiségi Kör védőszentjének, az ókor kimagasló egyháztanítójának ünnepét az idén Bácsföldváron szerveztük meg. Mintegy száz érdeklődő jelent meg a Skadilis teremben. A résztvevőket Szabó Károly, a KÉK elnöke köszöntötte, majd ismertette a szervezet tevékenységét és az idei terveket. Dosztán Tibor a bácsföldvári csoport elnöke, illetve a KÉK tanácsának bácskai alelnöke, ezúttal a szervező szerepében is, a helyi csoport munkájáról számolt be. Szent Ágoston életéről és munkásságáról – Szent Ágoston a földi és a mennyei Egyházról címmel, prof. dr. sc. Horváth László bácsföldvári plébános, tiszteletbeli főesperes tartott előadást. A tartalmas előadás után, a plébános készségesen válaszolt a kérdésekre, és ismertette plébániája és a Szent Mihály Arkangyal katolikus templom történetét.  Ebéd után a bácsföldvári templom megtekintése következett. A templom orgonáját felújították. A plébános tiszteletünkre ez alkalomból adta át hivatalosan a hangszert és Isten áldását kérte rá. Utána rövid hangverseny következett, majd a rendezvény a megjelentekért, a KÉK élő és elhunyt tagjaiért bemutatott szentmisével zárult.

Szeptember:

Szeptemberben egy előadást szerveztünk a kishegyesi helyi csoportban.

Szeptember 14-én, a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén zarándoklatot szerveztünk Versecre, az ottani kápolna búcsújára. Szabadkáról egy 20 személyes kisbusz indult, mely a bácskai KÉK tagokat vitte a búcsúra ft. Szakály József atya vezetésével, még a bánsági KÉK tagok csatlakoztak a különböző településekről induló autóbuszok zarándokaihoz. A 11 órakor kezdődő zarándokszentmise főcelebránsa Szakály József atya volt. A szentmise után a zarándokok bementek Versecre, ahol megtekintették Vajdaság legnagyobb katolikus templomát, melyet Szent Gellértnek szenteltek, valamint rövid sétát tettek Versecen.

28-án elnökségi ülést tartottunk, ahol többek között megvitattuk és részleteiben elfogadtuk a 2016-as évről szóló programtervet. 

Október:

Októberben 4 településen tartottunk nyilvános előadást 2 előadó segítségével.

Október 4. és 6. között szervezetünk vendége és előadója volt dr. Schmatovich János atya, a győri egyházmegye Székesegyházi prépost kanonokja, egyetemi magántanár. János atya három településen tartott előadást a KÉK tagjainak. Adorjánon, Szabadkán és Töröktopolyán. Előadásait az irgalmasság évéhez kötötte, és a következő címmel tartotta: A kiengesztelődés és az irgalmasság ápolása az egyházban – Szent Pál apostol és Szent II. János Pál pápa üzenete az isteni Irgalmasság Szentévében. Az előadót Tomaš Szabó-Hangya Teréz alelnökünk kísérte vajdasági körútján, és fogadta őt ft. dr. Orcsik Károly adorjáni, és msgr. Mellár József törökbecsei plébános is. Mind a három helyszínen, msgr. dr. Schmatovich János atya elmondta, hogy mit is jelent konkrétan a kiengesztelődés szolgálata, amit maga az Úr Jézus mutatott meg, illetve kiemelte, hogy az Úr Jézus az irgalmasságot, az Isten szívéből hozta a világba.

Október 7-én és 8-án a KÉK elnökségi tagjai és előadói közös zarándoklaton vettek részt csatlakozva a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által szervezett országos zarándoklatra a hazáért. Az idei zarándoklatot Máriapócsra szervezték a görög-katolikusok, de egyben Magyarország legnagyobb és legtöbbet látogatott Mária kegyhelyére. A 18 vajdasági zarándok Tomaš Szabó-Hangya Teréz, a KÉK alelnökének vezetésével indult útra. Először Debrecenben álltak meg, ahol Pók Katalin, helyi KÉSZ tag vezetésével megtekintették a város nevezetességeit. Este csatlakoztak a Máriapócson gyülekező KÉSZ zarándokokhoz. Másnap közös görög-katolikus liturgián vettek részt az ott összegyűlt több mint 750 magyarral, akik a Kárpát-medence egész területéről gyűltek össze a KÉSZ meghívására. Homíliát dr. Osztie Zoltán atya mondott, a KÉSZ országos elnöke.

 22-én, szombaton a KÉK biblianapot szervezett az óbecsei Szent Antal plébánián. Az előadó msgr. DDr. Rokay Zoltán, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora, a Kar Filozófiai Tanszékének vezetője, Jézus Krisztus: akiben eljött az irgalmas Isten címmel tartott három előadást a több mint száz, Vajdaság 14 településéről érkező érdeklődőknek. A Bibliai Nap közös hálaadó szentmisével zárult.

Október 26-án, szerdán, a KÉK Egy evezőcsapással több - továbbra is egy csónakban evezünk címmel, immár második alkalommal kerekasztal-megbeszélést szervezett a Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos- és Közösségi Házban. A tanácskozáson vitaindító előadást dr. Zsoldos Ferenc, a zentai CI-FI Civil Központ elnöke tartott, a moderálást Tomaš Szabó-Hangya Teréz, a KÁK alelnöke végezte, a mintegy harminc Bácskából és Bánátból meghívott számára. A Vajdaságban működő vallási, egyházi, társadalmi kérdésekkel is foglalkozó civil szervezetek, egyesületek és tömörülések képviselői egyetértettek abban, hogy igen hasznos tudnivalókkal gazdagodtak, hogy máris bilaterális kapcsolatok alakultak ki, hogy a javasolt záradékok értelmében hamarosan szorosabb együttműködést terveznek több partner szervezettel is és hogy szükséges az ilyen jellegű találkozókat állandóvá tenni.

November:

Novemberben 9-én, Szabadkán a Városi Könyvtár olvasótermében könyvbemutatót szervezett a Keresztény Értelmiségi Kör. Prof. dr.sc. Horvát László, bácsföldvári plébános A kultúra, a tudomány és a vallás metamorfózisa, az idők jelei keresztény szemmel (Ötven évvel a II. Vatikáni zsinat után) című kötetét mutattuk be. A 12 fejezetből álló, 400 oldalas könyvről mgr. Dosztán Tibor, bácsföldvári hitoktató szólt, illetve moderálta a beszélgetést. A szabadkai Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Kollégium tanulói részleteket olvastak fel a műből, mgr. Dosztán Berta, bácsföldvári pasztorális tanácsadó és kántor pedig zongorajátékával gazdagította az estet.

November 9. és 11. között a Keresztény Értelmiségi Kör küldöttsége, a hagyományoknak megfelelően, idén ősszel is részt vett anyaországi partnerszervezete, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének budapesti küldöttgyűlésén. Az idei összejövetel a civil szervezet közel három évtizedes történetének fontos mérföldköve volt, ugyanis új elnököt választottak a küldöttek. Dr. Osztie Zoltán atya a KÉSZ leköszönő elnöke, két évtizedig vezette sikeren a szervezetet. A küldöttek az atya áldásos tevékenységét megköszönve, egyhangúlag választották meg új elnöknek Makláry Ákos görög-katolikus papot, aki a Budai Görögkatolikus Parókia parókusa, a Hajdúdorogi Főegyházmegye bírósági helynöke, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola kánonjog tanára.
A küldöttgyűlésen a KÉK elnöke Szabó Károly, mint minden évben most is beszámolt a vajdasági civil szervezet idei tevékenységéről, illetve megköszönte az eddigi együttműködést a leköszönő elnöknek és a zökkenőmentes további közös munka reményében köszöntötte a KÉSZ újonnan megválasztott vezetőjét, valamint hívta meg délvidéki látogatásra a partnerszervezet új elnökségét. A három napos budapesti összejövetel keretében a KÉK képviselői is részt vettek a kispesti Jézus Szíve-templomban a KÉSZ alapító elnöke, Csanád Béla emlékére megtartott gyászmisén. Másnap, szombaton, a küldöttgyűlés kezdetén gratulálhattak a leköszönő elnöknek ahhoz a rangos kitüntetéshez, amelyet Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nyújtott át: a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést dr. Osztie Zoltánnak Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Áder János köztársasági elnök adományozta. A küldöttgyűlés keretében megrendezett ünnepségen adták át a KÉSZ Csanád Béla-díjat is, amelyet idén Saramó Márta, a tolnai csoport elnöke, leköszönő elnökségi tag vehetett át. Az elismeréshez a KÉK tagok külön is gratuláltak, miután a tolnai csoporthoz igen szoros és gyümölcsöző együttműködés köti a délvidéki civil szervezetet.

November 21-én a Miasszonyunk tisztelendő nővérek rendházában újraalakuló ülést tartott a magyarkanizsai KÉK helyi csoportja. A találkozó szentmisével kezdődött ft. dr. Orcsik Károly adorjáni plébános vezetésével. A Keresztény Értelmiségi Kör történetéről, tevékenységéről, működési formáiról, tagságáról, kárpát-medencei kapcsolatairól Szabó Károly elnök beszélt, majd a helyi csoportos munka szervezéséről, nehézségeiről, lehetőségeiről, pozitív eredményeiről Tomaš Szabó-Hangya Teréz, a szabadkai helyi csoport elnöke szólt. Ezután a jelenlévők közül többen is kitöltötték a tagsági, belépési nyilatkozatot, majd Sarolta tisztelendő nővér, Varga Szerénke és Kovács József személyében megválasztották az újraalakult magyarkanizsai KÉK helyi csoportjának vezetőségét.

November 26-án, szombaton, 17 vajdasági településről több mint 110-en vettek részt a KÉK hagyományos Adventi Lelki Napján a Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Házban. A lelki vezető dr. Benyik György, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Biblikus Tudományok Tanszékének professzora, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia igazgatója volt. A rendezvény a résztvevőknek egyben gyónási alkalmat is nyújtott. A szentgyónás elvégzéséhez hét pap állt rendelkezésre a lelki megtisztulásra váróknak. A találkozó szentmisével zárult, melyet ft. Szabady Károly és ft. Kormányos Zoltán mutatott be.

December:

Decemberben 2-án a Keresztény Értelmiségi Kör részt vett Budapesten a CÖF-CÖKA rendezésében a Szellemi Honvédők és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) ünnepi találkozóján. Szervezetünket Szabó Károly, a KÉK elnöke képviselte.

Ebben a hónapban a továbbiakban az iroda elvégezte az adminisztratív munkákat, melyek szükségesek a munkaév lezárásához, majd az évi szabadság következett.

 

Szabadka, 2016 januárjában

 

 

A Keresztény Értelmiségi Kör elnöksége

Eseménynaptár

Szeptember 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30