A Keresztény Értelmiségi Kör működéséről szóló jelentés a 2015. évre

Január:

Januárban 2 településen tartottunk nyilvános tribünt 1 előadó segítségével.

Február:

Februárban 9 településen tartottunk nyilvános tribünt 8 előadó segítségével.

2-án elnökségi ülést tartottunk a KÉK székházában, ahol többek között megvitattuk és elfogadtuk az előző évről szóló beszámolót, és megerősítettük a 2015-re elfogadott, eseménydús programtervet. A Hitismereti Napok folytatódnak, melyeken az 50 éve befejeződött II. Vatikáni zsinat konstitúcióit dolgozzuk fel. A helyi csoportjainkban pedig elsősorban a zsinaton kiadott dokumentumokat dolgozzák fel, magyarázzák az előadóink. Lesz Biblianap, a Barátkozási Nap hagyományként folytatódik, ahogyan az együttműködés is a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagságával, akik zarándoklatok és előadóik révén jutnak el hozzánk, illetve meghívásaikkal tisztelik meg a KÉK tagságát. Az év végén KÉSZ Küldöttgyűlés lesz Budapesten, és az adventi lelkinap a Domus Pacis nyugalmában lesz az idén is.

Február 7-én, szervezetünk első idei jelentősebb rendezvényén – a mostoha időjárási viszonyok ellenére is – mintegy száz érdeklődő vett részt Vajdaság egész területéről. Az érdeklődés elsősorban a Hitismereti Nap témájának tudható be, hiszen a II. Vatikáni Zsinat jubileumi évében a KÉK felvállalta a négy nagy konstitúcióval kapcsolatos előadások megszervezését, Hitismereti Napok keretében. Méltó volt, hogy a dokumentumok feldolgozását a Liturgikus konstitucióval kezdjük, amit a zsinati atyák elsőként fogadtak el a 16 kiadott dokumentum közül. Előadóink ft. Szakály József szabadkai plébános, a liturgia magisztere és ft. Kara Nándor tornyosi plébános voltak. A jelenlevők három előadásban ismerkedhetek meg a konstitúció előzményeiről, a hívek aktív részvételéről a liturgiában, valamint a konstitúció jelenéről, vagy ahogyan Szakály atya nevezte, a reform reformjával. Az összejövetel záróeseményeként a megjelentek lelkiekben gazdag szentmisén vehettek részt a Jézus a munkás tiszteletére szentelt szabadkai templomban. A szentmisét ft. Kara Nándor tornyosi és ft. Szemerédi Pál magyarcsernyei plébános közösen celebrálta, míg a zenei szolgálatot Szakály József kertvárosi plébános vállalta, ezzel is illusztrálva a zsinat első dokumentumának gyakorlati megvalósítását. Mert a II. Vatikáni Zsinat megújította a liturgiát. A szentmisét érintő változtatások, a zsinat talán legismertebb reformjai „teljes, aktív részvételre” ösztönöztek. Ezért fordították le a miseszöveget helyi nyelvekre, és ezért öltötte a mise a pap és a közösség közötti párbeszéd formáját. Ugyanakkor vissza is vezette az Egyházat a gyökereihez.

Február 20-22. között stratégiaalkotó hétvégére hívta meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a Kárpát-medencei testvérszervezeteit Budapestre. A tanácskozásra négy országból érkeztek a keresztény értelmiségi szervezetek képviselői. Vajdaságból a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) nevében Szabó Károly elnök és Miskolczi József elnökhelyettes, Erdélyből a kolozsvári főesperesség, Felvidékről a kassai Szent Gellért Pasztorációs és Oktató Központ (POK), Kárpátaljáról a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség részéről érkeztek résztvevők, Partiumból pedig Merlás Tibor atya, korábbi szatmárnémeti plébános volt jelen. Az anyaországot a KÉSZ kibővített elnöksége képviselte. A háromnapos megbeszélés első napján a külhoni közösségek mutatkoztak be, külön kitérve a magyarság kisebbségi és vallásgyakorlási helyzetére. A második nap az intenzív munkáé, a stratégiatervezésé volt. A közösségek képviselői számba vették aggodalmaikat és reményeiket, amelynek eredményeképpen kirajzolódtak az együttműködés és a közös munka elsőbbségei és a szervezetek erőforrásai. A harmadik napon a tanulságok összegzése történt meg. Dr. Osztie Zoltán atya, a KÉSZ elnöke ismertette azokat a konkrét programterveket, amelyek már az együttműködés kibontakozását jelentik. A bilaterális megbeszéléseken a Keresztény Értelmiségi Kör a további együttműködés reményében ismerkedésre és megbeszélésekre Vajdaságba hívta a kolozsvári, a kassai és a beregszászi résztvevőket.

28-án a Keresztény Értelmiségi Kör tanácsülést tartott a szabadkai Diákotthonban A tanácsülésnek két fontos eleme volt az előző év történéseiről szóló átfogó beszámoló, amelyet a helyi csoportok megjelent képviselői írásba adott illetve szóbeli jelentései tettek egésszé, valamint az idei évre tervezett tevékenységek megvitatása. A Tanács tagjai egyöntetűen leszögezték, hogy a szervezet igazolta létjogosultságát, továbbra is nagy szükség van rá. A nyilvántartásból töröltük azokat a tagokat, akik 2012. óta nem fizették a tagságdíjat. Meghatároztuk a tagsági díjat a 2016-os évre, amely változatlanul 1 000 dinár éves szinten, a második családtagnak pedig 500 dinár.

Március:

Márciusban 9 előadó segítségével 10 településen tartottunk nyilvános tribünt.

7-én a KÉK nagyböjti lelkinapot szervezett az óbecsei Szent Antal Plébánia hittantermében. A megváltásunk ünnepére lélekben készülők számára ft. Pósa László tartott előadást, és paptársaival együtt biztosított gyónási lehetőséget. Keresztutat imádkoztunk, majd szentmisén vettünk részt. Pósa László atya előadását két részre osztotta. A részeknek egy-egy szentírási idézet volt a címe: 1. „Vajon böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Amíg náluk van a vőlegény, nem böjtölhetnek.” (Mk 2,19). 2. „Eljönnek azonban a napok, amikor elveszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek, azon a napon.” (Mk 2,20).  A lelkinapra Vajdaság 13 településéről több mint száz érdeklődő érkezett.

Április:

Áprilisban 7 településen tartottunk nyilvános tribünt 6 előadó segítségével.

Április 10. és 12. között Szabó Károly, a KÉK elnökének vezetésével, négytagú küldöttség vett részt a KÉSZ tavaszi küldöttgyűlésén, amelyet Pápán tartottak meg. A küldöttgyűlésen, a már hagyományos napirendi pontokon túl, nagy érdeklődést váltott ki a magyar keresztény értelmiség ökumenéjével kapcsolatos februári budapesti találkozóról szóló beszámoló és tervezés, amelyről a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája dísztermében volt szó. A Pápai küldöttgyűlésen, amely egyben a Keresztény Akadémia zárórendezvénye volt, Kövér László, az Országgyűlés elnöke Rendszerváltozás címmel tartott előadást.

24. és 26. között a KÉK háromnapos zarándokutat szervezett Mariazellbe a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a kassai Szent Gellért Pasztorációs és Oktatóközpont tagjaival. A délvidéki, több mint ötven fős busz hajnalban indult felvéve törökbecsei, óbecsei, zentai, felsőhegyi, magyarkanizsai, oromhegyesi, szabadkai utasait. A zarándokok Szabó Károly a KÉK elnöke, és Szakály József, lelkivezető atya vezetésével először Pannonhalmára érkeztek majd, az apátsági látogatás után, közös szentmisén vettek részt a kassai zarándokokkal. Sopronban megpihenve másnap reggel keltek útra Mariazellbe, ahol több mint 600 magyar zarándok találkozott és imádkozott együtt Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelyén a Szűzanya oltalmáéért és Isten kegyelmééért, a bűnök bocsánatáért, a magyarság egységéért. Ez a zarándoklat volt a februári budapesti stratégiaalkotó hétvégének az első megvalósított programja.

Május:

Májusban 8 településen tartottunk nyilvános tribünt 8 előadó segítségével.

Május 9-én Nagykikindán a Szent József lelkigyakorlatos házban az isteni kinyilatkoztatásról dr. Horváth Endre csonoplyai plébános, a Teológiai-Katekétikai Intézet titkára tartott előadást a KÉK hitismereti napján. Témája a Dei verbum (dogmatikus konstitúció az isteni kinyilatkoztatásról), a II. Vatikáni Zsinat dokumentuma volt, határozat, amelyet VI. Pál pápa 1965. november 18-án hirdetett ki. A zsinat egyik legfontosabb dokumentuma. A latin Dei verbum jelentése: Isten Igéje. Az előadó a témát három részre osztva a következő címekkel mutatta be: 1. Egzegétikai és patrológia alapvetés. A Dei verbum konstitúció előzményei; 2. Isten szerető párbeszéde népével; 3. A Dei verbum fontosabb pontjai. A konstitúció hatása és utóélete. A hitismereti nap közel száz résztvevőjét Dömösi Mária, a bánsági régió alelnöke köszöntötte. A nap szentmisével zárult, amely során a hívek megköszönték Istennek az együttlét örömét és azt, hogy közelebb kerültek Istenhez és egymáshoz.

Június:

Júniusban 6 településen szerveztünk előadást 5 előadó közreműködésével.

Június 6-án a Keresztény Értelmiségi Kör évi közgyűléssel egybekötött Barátkozási Napot szervezett a Domus Pacis közösségi házban, ahova a vajdasági KÉK tagok mellett a magyarországi (budatétényi és kunszentmártoni) Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai, és kolozsvári vendégek is érkeztek. A több mint százharminc résztvevő számára a nap sajátos szentmisével kezdődött a Domus nyugalmában, a fák dús lombjai alatt. A szentmisét, ft. Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános, kanonok, Szőcs Csaba paptestvérével együtt mutatta be. Később nagy érdeklődés kísérte Sándor atya előadását a csíksomlyói búcsú eredetéről. Erdélyről Szőcs Csaba atya, és egy fiatal kolozsvári házaspár, Szilárd és Aliz beszélt. A júniusi Barátkozási napon évi közgyűlés is volt. Szabó Károly, a KÉK elnöke beszámolt a két közgyűlés közötti időszak tevékenységéről, majd ismertette a KÉK felügyelő bizottságának pénzügyi jelentését, és az év hátralévő hónapjainak tevékenységi tervét. A Barátkozási Nap kapcsán érkezett három napos vajdasági látogatásra a budatétényi KÉSZ csoport 15 fős delegációja. A KÉK szervezésében és kalauzolásával jártak Martonoson, leróták kegyeletüket a 44-45-ös ártatlan áldozatok emlékművénél és a helyi vértanú plébános emléktábláját koszorúzták meg, majd a Zentán található magyar történelmi emlékekkel ismerkedtek, illetve a csanatavéri Szent Antal templomban tettek látogatást, ahol a helyi KÉK csoport fogadta a delegációt.

Július:

16. és 19. között a kassai Szent Gellért Pasztorációs és Oktatási Központ képviselői msgr. Pásztor Zoltán püspöki helynök vezetésével a Keresztény Értelmiségi Kör meghívására Szabadkára érkeztek. Július 17-én a vendégek nyilatkoztak a Mária Rádiónak, majd a Pannon TV-nek és rádiónak, valamint megismerkedtek Szabadka nevezetességeivel. Délután előadás adta meg a találkozás kezdetének gondolatébresztő tartalmát. A felvidéki magyarok ma címmel, dr. Rozenfeld Gyula, a kassai Keresztény Értelmiségi Társaság elnöke, és msgr. Pásztor Zoltán atya tartottak előadást a kisebbség tudatról, az anyaországgal fenntartott kapcsolatokról, a közép-szlovákiai magyarokról, a megosztottságról, az asszimilációról. Szó esett a munkanélküliségről, a munkát keresőkről, az elvándorlókról, a reményről, hogy visszatérnek. A vallási értékeket legerősebben a közép-szlovákiai magyarság őrzi, hangzott el az előadáson. Szombat délelőtt kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen a KÉK vezetői mellett részt vettek a vallási civil szervezetek képviselői is: dr. Harmath Károly, a KÉK alelnöke a Poverello és a lurkóházak képviseletében, ft. Utcai Róbert, a KÉK alelnöke a vajdasági hittanosok, ft. Baranyi László a Paulinum, Bálint Ágota és Szög Ádám a Mária Rádió, Ricz Gábor a Szabadkai Egyházmegyei Caritas, Kanyó Anikó a Fáklya Ifjúsági Egyesület, Béres Zoltán a Vajdasági Magyar Civil Szövetség képviseletében, és Szilágyi Edit a KÉK alelnökeként. A KÉK és a Kassai Pasztorációs Központ között 2014-ben aláírt együttműködési megállapodás szellemében a további lehetőségeket tárgyaltuk meg, és kerestük a közös utat más civil szervezetek bevonására. Elsősorban az edukáció és kultúra terén működnénk együtt, természetesen az evangélium szellemében. Msgr. Pásztor Zoltán püspöki helynök több szintű együttműködés lehetőségét vetette fel figyelmeztetve arra, hogy meg kell találni azokat a közös lehetőségeket, amelyeket valóban meg lehet valósítani, hogy az együttműködési szerződés ne csak ígéreterejű legyen, és ne rekedjen meg az ötlet szintjén, hanem valósággá lehessen kovácsolni. A látogatást vasárnap közös szentmise zárta, melyet a kassai püspöki helynök celebrált a szabadkai Bazilikában.

Július 25-én a KÉK szervezésében Doroszlón megtartott nyilvános hitismereti nap mintegy száz résztvevője a Szent János lelkigyakorlatos házban az egyház és a mai világ viszonyáról elmélkedett dr. Osztie Zoltán atyával, a KÉSZ elnökével, egyben a budapesti Belvárosi Főplébánia plébánosával. A hitismereti nap szentmisével kezdődött, amelyet ft. Verebélyi Árpád mutatott be. Utána a doroszlói kegyhelyről tartott rövid ismertetőt. Osztie Zoltán atya előadását Gaudinum et spes címmel a II. Vatikáni Zsinat ötven éve kiadott dokumentumai nyomán három téma köré fonta: 1. Öröm és remény; 2. Az új evangelizáció résztvevői; 3. A „világért”, de nem a „világból” címmel. „Kívánom, hogy a KÉK és KÉSZ az új evangelizációban betöltse a maga prófétai szerepét kiemelt igényességgel visszatérve a tiszta forráshoz, mindenekelőtt Krisztushoz, ezt adja meg nekünk az irgalmas Isten”– fejezte be gondolatébresztő, igen tartalmas előadásait Osztie Zoltán atya.

Ebben a hónapban a KÉK és a KÉSZ bajai csoportjának szervezésében vajdasági körútja során Bajmokra, az Akácfa emlékhelyre látogatott a Magyar Állatorvosi Egyesület, a budapesti Állatorvosi Egyetem dékánja és képviselői és a KÉSZ bajai képviselői, hogy elhelyezzék a kegyelet virágait és megismerkedjenek a történelmi tényekkel. Ugyancsak ebben a hónapban fogadtuk a KÉSZ békési csoportjának képviselőit, amikor az 50 fős delegáció, délvidéki körútjuk során néhány órás látogatást tettek Szabadkán is, ahol a KÉK fogadta és kalauzolta őket.

Augusztus:

Augusztus 29-én Szent Ágostonnak, a Keresztény Értelmiségi Kör védőszentjének, az ókor kimagasló egyháztanítójának ünnepét az idén Kúlán szerveztük meg. Mintegy száz (szabadkai, magyarcsernyei, kisoroszi, nagykikindai, törökbecsei, óbecsei, verbászi és kúlai) érdeklődő jelent meg a Népkör előadótermében. A résztvevőket Szabó Károly, a KÉK elnöke köszöntötte, majd ismertette a szervezet tevékenységét és az idei terveket. Regécz László, a KÉK kúlai helyi csoport elnöke, illetve a KÉK egyik alelnöke, ezúttal a szervező szerepében is, a helyi csoport munkájáról számolt be. Ft. Juhász György esperes, kúlai plébános, a KÉK védőszentjéről, Szent Ágostonról szólva beszélt édesanyja Szent Mónika életéről és az ima értékéről. György atya a mélyen megélt ima fontosságáról, jelentéséről és jelentőségéről, annak üzenetéről is szólt. Erre Szent Ágoston példájánál jobbat talán nem is találhatott volna. „Csak zörgetésre nyílik meg a titkok ajtaja” – idézte Szent Ágostont az előadó. A továbbiakban az egybegyűltek meghallgathatták Vojcsina Krisztina és Krisztián vetítéssel egybekötött élménybeszámolóját az idei Međugorjei Ifjúsági Találkozóról. A finom ebéd után a görögkatolikus templom meglátogatása következett, majd hálaadó szentmise a KÉK élő és elhunyt tagjaiért a Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomban.

Szeptember:

Szeptemberben egy előadást szerveztünk a szabadkai helyi csoportban.

Szeptember 5-én Igazság, igazságosság, szabadság címmel tartotta meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége X. országos kongresszusát a budapesti Országház Felsőházi termében. A rendezvényen a KÉK 8 elnökségi tagját látták vendégül. A magyar korona vonzásában, a magyar parlamentben több mint négyszáz magyar ember egy emberként élte meg hite és magyarsága szépségét, és felelősségét. Az egybegyűlteket, dr. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke után, nyitóbeszédében Bábel Balázs a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke köszöntötte, majd következtek az előadások és beszámolók a Kárpát-medence magyarlakta neves előadóitól. A jelenlevőkhöz Vajdaságból, Dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár szólt. A nemzetiségi autonómiatörekvésekről, az igazság és igazságosság és a szabadság lencséjén keresztül címmel mutatta be a délvidéki helyzetet, terveket, célokat, eredményeket.

18. és 20. között a KÉK szervezésében mintegy tíz vajdasági településről, több mint ötven zarándok vett részt a hétvégi háromnapos budapesti zarándoklaton, amelynek lelki vezetője Szakály József szabadkai plébános volt. A Parlament meglátogatása és a Szent Korona megtekintése után a Bazilikában, a Szent Jobbnál imádkoztak a zarándokok, majd Budán a Sziklakápolnában vettek részt szentmisén. A továbbiakban sétát tettek a Gellért hegyen és megtekintették a Citadellát. Másnap a Mátyás templomban a Nagyboldogasszony oltárnál tartott istentiszteletnek köszönhetően, a vajdasági zarándokok teljes búcsút nyertek. A budai várban és a Halászbástyán tett séta után a Budapesti Történeti Múzeumba látogattak el. A zarándoklat zárónapján a Duna korzón megtekintették Boldog Salkaházi Sára vértanú kivégzésének színhelyét, majd a Szent Mihály templomban volt istentisztelet. Ezután megtekintették a két éve folyó ásatási-feltáró munkálatokat a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban, ahol római kori és román kori templomalapot tártak fel. A KÉK zarándokainak házigazdája a magyarországi partnerszervezetünk, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, illetve elnökük dr. Osztie Zoltán atya volt.

Szeptember 26-án a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban dr. Harmath Károly OFM, az Agapé Kiadó alapítója és igazgatója, a KÉK alelnöke tartott Dogmatikai konstitúció az Egyházról címmel, három részből álló előadást. Szervezésünkban a programon Vajdaság több városából százan vettek részt. Az előadó az egyházképről, annak misztériumáról, a laikusok szerepéről az egyházban, az életszentségről, és a püspöki kollegialitásról szólt. A hitismereti nap szentmisével végződött.  

Október:

Októberben 4 településen tartottunk nyilvános előadást 4 előadó segítségével.

9-én elnökségi ülést tartottunk, ahol többek között megvitattuk és részleteiben elfogadtuk a 2016-as évről szóló programtervet.

23. és 25. között szervezetünk küldöttsége részt vett a határon túli keresztény civil szervezetek kassai tanácskozásán, melyet A keresztény értelmiség küldetése a kisebbségi társadalomban elnevezéssel hívtak össze. Pásztor Zoltán püspöki helynök, a kassai Szent Gellért Pasztorációs és Oktatási Központ vezetője, a tanácskozás házigazdája, üdvözlőbeszédében elmondta, hogy a felvidéki magyarok körében is fontos az új evangelizáció, mert felerősödött az elvándorlás, eluralkodott a szolgalelkűség, erkölcsi gyengülés és szellemi sorvadás lépett fel. A konferencia vitaindítója Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke volt, aki többek között azt hangsúlyozta, hogy minden keresztény európai felelős a jövendő keresztény Európáért. Elmondta még, hogy nagy szükség van arra, hogy minden közéleti szerepvállalásban a hitbeli meggyőződés döntő szerepet kapjon, hogy a cselekvő szeretet irányítsa a tevékenységüket. A tanácskozáson a témával kapcsolatban előadást tartott dr. Galgóczy Gábor, a KÉSZ elnökhelyettese, aki a keresztény hitben való megújulást, hitünk szabad és nyílt vállalásának fontosságát hangsúlyozta. A KÉK elnökhelyettese, Miskolczi József előadásában keresztény értékek és a vállalkozások kölcsönhatásáról szólt. A konferencia több résztvevője is szólt a kisebbségi lét és hit összetartozásáról, valamint a közösségi lét megerősítő erejéről.

November:

Novemberben 7 előadó segítségével 7 településen tartottunk nyilvános előadást.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budapesten a Párbeszéd Házában tartotta meg őszi küldöttgyűlését november 6. és 8. között. A gyűlésen a Keresztény Értelmiségi Kör elnökségének tagjai Szabó Károly, Miskolczi József, dr. Harmath Károly OFM, Szilágyi Edit, Szabó-Hangya Teréz és Regécz László vettek részt. Magyarországról, az egész ország területéről, mintegy száz tag volt jelen. A határon túli kapcsolatok alakulásáról az anyaországiak mellett beszámoltak a kárpátaljai, erdélyi és délvidéki képviselők. A KÉK nevében Szabó Károly elnök osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége minden évben odaítéli a Szent Adalbert-díjat azoknak a közéleti személyiségeknek, akik a nemzet érdekében, keresztény elkötelezettséggel, kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A díjjal a magyarságért és a kereszténységért végzett tevékenységéért, szerteágazó lelkipásztori és közéleti, valamint a valláspublicisztika terén végzett munkájáért, a KÉSZ elnöksége a 2015-ös évben Harmath Károly OFM atyát tüntette ki, a KÉK felterjesztése alapján. Az ünnepélyes átadást követően dr. Harmath Károly ferences atya elmondta, hogy sohasem kérte az elismeréseket, de elfogadja a nagy szeretettel és tisztelettel átadott díjat, amelyet az adományozók szeretetével együtt az Úr elé helyez, mert minden munkáját, sok évtizedes tevékenységét az Úr tanításának, útmutatásának fényében és segítségével tudja folyamatosan végezni. Károly atya a KÉK alapító tagja, és a mai napig szervezetünk oszlopaként tevékenykedik közöttünk.

November 14-én az irgalmasság szent évének előzeteseként szervezett Biblia Napot a Keresztény Értelmiségi Kör Óbecsén. Erőszak és irgalom a Bibliában, címmel a Gyulafehérvárról érkezett ft. dr. Oláh Zoltán kanonok, szentírástudomány-professzor tartott előadást a több mint 130 résztvevőnek, akik Vajdaság tíz településéről utaztak a Tisza-menti városba. A Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság éve december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén veszi kezdetét a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával és 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul. Óbecsén az előadó először arról az erőszakról szólt, amelyet a felületes szemlélők az úgynevezett átokzsoltárokban vélnek felfedezni. Ezután az érem másik oldalát világította meg, amely az Egyiptomból való kivonulás kapcsán az erőszakkal teli oldalt mutatja be. A közös ebédet követően az Erdélyből érkezett professzor arról az irgalomról szólt, amely a Szentírásban szerepel, mégpedig Ózeás jövendölése kapcsán: „Mert én irgalmasságot akarok és nem áldozatot.” ( Oz 6,6). A részletes és tartalmas előadások számtalan kérdés feltevésére serkentették a hallgatóságot, amelyek mindegyikére az előadó körültekintő választ adott. A KÉK által szervezett Biblia Nap késő délután zárult, közös szentmisével, amelyet ft. Oláh Zoltán vezetett a Szent Antal templomban.

November 18-án: Valóban egy csónakban evezünk – állapították meg annak a kerekasztal beszélgetésnek a résztvevői, akik az ezzel a címmel összehívott megbeszélésen vettek részt Szabadkán. A Keresztény Értelmiségi Kör a Vajdaságban működő vallási, egyházi civil szervezetek, egyesületek, tömörülések képviselőit kérte fel egy kis beszélgetésre, együtt-gondolkodásra. A cél az volt, hogy megismerjék egymás tevékenységét, erősítsék a civil szerveződést, fejlesszék tevékenységüket, megtalálják a lehetséges együttműködés formáit és tartalmát. A mintegy 15 ilyen jellegű civil tömörülés közül kilenc képviselője jelent meg személyesen a szabadkai összejövetelen, ketten pedig levelet küldtek. A rövid bemutatkozást, tevékenységismertetést követően már egymás programjainak támogatásáról, rendezvényeik összehangolásáról, szervezeteik kölcsönös segítéséről tárgyaltak a bácskai és bánáti civilek. A megbeszélés eredményét négy pontba foglalták össze a résztvevők. Mindenekelőtt egy állandó levelezőlista létrehozását beszélték meg, amelynek segítségével a kommunikáció, a programegyeztetés, a közös munka könnyíthető meg. Megállapítást nyert az is, hogy a kilenc civil szervezet számíthat egymásra a szakember-cserét, a szervezést, a szakmai tevékenységet illetően. Közösen és egymást segítve – elsősorban a Mária Rádió nyilvánosságát felhasználva – még nyitottabbá, ismertebbé, széleskörűbbé kívánják tenni a munkájuk előkészületeit és eredményeit, továbbá a közös pályázati lehetőségekkel is élni kívánnak a jövőben. A legközelebbi, jövő év eleji találkozójukon, a vallási, egyházi civil szervezetek, egyesületek, tömörülések amikor már a 2016-os évi terveiket hangolják össze.

24-én nagysikerű könyvbemutatót tartott a Keresztény Értelmiségi Kör Szabadkán. A szép számú közönség a kecskeméti születésű, ma a római Pápai Magyar Intézet rektora, pápai káplán és egyháztörténész msgr. dr. Tóth Tamás könyvével ismerkedett. A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején (1733–1784) című kötetet ft. dr. Orcsik Károly és msgr. Stjepan Beretić püspöki helynök méltatta. Mindkét elemező külön értékelte a szerző alaposságát és precizitását, valamint mindazt a lehetőséget, amely a feldolgozott téma további kutatását teszi lehetővé. A Szabadkai Egyházmegye püspöki helynöke, arról is szólt, hogy az érsekek megújító munkája a mai napig érzékelhető ezen a vidéken. Az est folyamán Tóth Tamás sokrétű, adatgazdag és hiánypótló művéből a szabadkai Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Kollégium tanulói olvastak fel részleteket. A könyvbemutató moderátora Szabó-Hangya Teréz, a KÉK alelnöke volt. A jó hangulatú program barátkozós agapéval zárult a szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében.

25-én Óbecsén  a Thán Házban nagy érdeklődés mellett ismételte meg dr. Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején (1733–1784) című könyvének bemutatóját a Keresztény Értelmiségi Kör. Szép számú közönség hallgatta meg az értékeléseket, amelyeket ft. dr. Orcsik Károly, szilágyi plébános, és ft. mgr. Szakály József, szabadkai plébános mondott. A szerző, Tóth Tamás kutatómunkájáról szólva kiemelte, hogy miközben az egyházi intézmények – a papnevelde, a székesegyház, a főszékeskáptalan – újjászervezését, felépítését vizsgálta, a lelkipásztorkodás fejlődéséről, a plébániák helyzetéről, változásairól, az egyházmegye újjászületéséről gyűjtötte az adatokat, egészen közel került a Főegyházmegye déli területeihez, és ennélfogva Óbecsén is itthon érzi magát. A könyvbemutató moderátora Szilágyi Edit, a KÉK alelnöke volt.

December:

Decemberben 5 településen szerveztünk előadást 5 előadó segítségével.

5-én adventi lelki napot szerveztünk a Horgos melletti Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. A több mint százhúsz résztvevőnek, akik vajdaság 15 településéről érkeztek mgr. Szakály József, a szabadkai Jézus a munkás templom plébánosa, a KÉK alelnöke tartott elmélkedéssorozatot Serkenj lelkem, mély álmodból címmel. A karácsonyra való lelki felkészülést az adventi szentgyónás elvégzése segítette. Szakály atyán kívül gyóntattak: Dobai István, Gutási Ákos és Sóti János SJ atyák is.

                                                                                                                                      

Szabadka, 2015 januárjában

 

                                                                                     A Keresztény Értelmiségi Kör elnöksége

Eseménynaptár

November 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30