A Keresztény Értelmiségi Kör működéséről szóló jelentés a 2014. évre

Január:

Januárban a nyilvános tribünjeinken Vajdaság 9 településén 9 előadó dolgozott fel egy-egy beszélgetéssel egybekötött témát.

 

Február:

Februárban 14 településen tartottunk nyilvános tribünt, 13 előadó segítségével.

Február 7-én szervezetünk meghívására, a KÉSZ közreműködésében Szabadkára látogatott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, és dr. Osztie Zoltán atya, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) országos elnöke. A vendégek először a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőivel találkoztak. Ezt követően a rangos vendégek részt vettek a Szabadkai Magyar Főkonzulátuson megtartott ünnepélyes állampolgársági eskütételen, majd délután volt a nagy érdeklődést kiváltó előadás, közönségbeszélgetés, amelyet a Városháza dísztermében Dudás Károly író vezetett, és Miskolczi József, a KÉK elnökhelyettese moderált. „A nemzet a közösségein keresztül lélegzik” – mondta Lezsák Sándor –, „ha ezek a közösségek elzáródnak, leépülnek, ha megszűnnek a kapcsolatok és kötődések, akkor a nemzet beteges állapotba, légszomjba kerül. A közösségépítés tehát nemzetépítő feladat.” A KÉK és a KÉSZ ezzel a közös programmal ennek a nemzet és közösség építő feladatának tett eleget.

Február 8-án elnökségi ülést tartottunk. Ezen többek között megvitattuk és elfogadtuk az előző évről szóló beszámolót, és megerősítettük a 2014-re elfogadott programtervet. Megállapítást nyert, hogy a tizenegyedik évébe lépő KÉK tagsága folyamatosan bővül, még mindig a Vajdaság legnagyobb magyar vallási civil szervezete, és területileg is legjobban fedi a magyarlakta településeket. Tevékenységét gazdagítja a KÉSZ, amely komoly szellemi és tartalmi támaszává vált szervezetünknek. A 2014-es évben is folyamatos volt a munkánk. Szinte minden hónapban szerveztünk előadások a helyi csoportokban. A Remény évében a Hitismereti napok is folytatódtak. Ezúttal a megszokott három előadás helyett, a jobb koncentrációkészség érdekében, kettőt szerveztünk. Biblianapjaink, Barátkozási napunk már hagyományként folytatódott, ahogyan az együttműködés is a KÉSZ tagságával, akik zarándoklatok és előadóik révén jutottak el hozzánk, illetve meghívásaikkal tisztelték meg a KÉK tagságát. Az év végén budapesti küldöttgyűlésükön vehettek részt a KÉK képviselői. Adventi lelki napunkat ismét a Domus Pacis nyugalmában tartottuk meg.

Február 13-án és 14-én Szegeden folytatódott a TOGETHER IS BETTER, határon átnyúló IPA projektum, amelyet a magyarországi Talentum Alapítvány az Önkéntességért és a szabadkai Caritas közösen valósított meg. A KÉK, több tagjával részt vett ebben a munkában, melynek célja az volt, hogy együttműködésre buzdítsa a vállalkozókat és a civileket.

 

Március:

Márciusban 10 előadó segítségével, 13 településen szerveztünk nyilvános tribünt.

Március 8-án tanácsülést tartottunk a szabadkai Diákotthonban. Az összejövetelnek két fontos eleme volt: az előző év történéseiről szóló átfogó beszámoló (amelyet a helyi csoportok megjelent képviselői írásban leadott, illetve szóban elhangzó jelentései tettek teljessé), valamint az idei évre tervezett tevékenységek megvitatása. A Tanács tagjai egyöntetűen leszögezték, hogy a szervezet fennállásának első évtizede igazolta létjogosultságát. A nyilvántartásból töröltük azokat a tagokat, akik 2011 óta nem fizették a tagsági díjat, ugyanakkor meghatároztuk, hogy a tagsági díj a 2015-ös évre 1000 dinár legyen.

A Keresztény Értelmiségeik Szövetsége és a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör közös projektjeként, a II. világháború utáni atrocitások hetvenedik évfordulója alkalmából, március 21. és 23. között háromnapos, közös koszorúzási körutat szerveztek, melynek keretében meglátogatták és koszorút helyeztek el az 1944/45-ben ártatlanul kivégzettek több emlékhelyén. A zarándokok Horgoson, Martonoson, Adorjánon, Újvidéken, Csúrogon, Bácsföldváron, Óbecsén, Bajmokon és Szabadkán, a Zentai úti temetőben megkoszorúzták a második világháborút követő délvidéki vérengzés helyszíneit, és imáikkal rótták le kegyeletüket az áldozatok előtt. Több mint száz magyarországi KÉSZ tag, illetve vajdasági KÉK tag érkezett a megemlékezésre, melynek célja az emlékezés mellett, a kiengesztelődés, a megbocsátás azoknak iránt, akik a szörnyű bűntetteket elkövették. A szabadkai koszorúzás helyszínén Magyarország nevében tiszteltét tette és beszédet mondott, Rétvári Bence a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a KÉSZ és a KÉK kezdeményezése egyebek mellett azért is jelentős, mert az anyaországiak megismerhették az összmagyar nemzet történetének ezt, a számukra egészen 1990-ig rejtve marad szakaszát.

 

Április:

Áprilisban 15 településen tartottunk nyilvános tribünt 12 előadó segítségével.

Április 5-én a KÉK szervezésében nagyböjti lelkinap volt a szabadkai Diákotthonban. A téma – A jelenségek mögött… Isten kitartó feltárulkozása az imában, a vallási hagyományaink által, a személyes és a közösségi életünkben – felkeltette a 17 településről érkező 126 megjelent érdeklődését. A megváltásunk ünnepére lélekben készülők számára az elmélkedést Horváth Árpád, szabadkai származású, Budapesten szolgáló jezsuita atya, a Szív (magyarországi lelkiségi és kulturális folyóirat) főszerkesztője tartotta. Az atya három elmélkedésében, többek között, kiemelte: Ahhoz, hogy tudjuk, mit akar Isten: figyelem kell. Lelkiismeretünk fontos tényezője ennek, de nem elegendő. Fontos az is, amit a pap mond, de nem minden: legalább ennyire jelentősek a hagyományok, a bölcsességek. Az igazi valóság Isten nyelve. Az érett hittel élő ember a mindenségből „kihallja” Isten akaratát, hangját, a teljes összhangot. És mindezt tanulni is kell. Az atya leszögezte: a hit akkor kezd elmélyülni, amikor a szenvedésekben is képesek vagyunk meglátni Istent, és ragaszkodunk hozzá. „A csoda Isten általunk felismert ereje. Merjetek hát rácsodálkozni Isten tevékeny jelenlétére!” – bíztatott Horváth Árpád SJ. A lelkinap szentmisével és gyónási lehetőséggel zárult.

Április 11. és 13. között Miskolczi József, alelnök vezetésével, a KÉK négytagú küldöttsége részt vett a KÉSZ tavaszi küldöttgyűlésén, amelyet Százhalombattán tartottak meg. Az összejövetelen bemutatásra került a Délvidéki magyar golgota 1944/45 című vándorkiállítás, a II. világháború utáni vajdasági vérengzésekről. Az összejövetelen szó esett a vajdasági emlékhelyek felállításának és rendben tartásának témájáról is. Miskolczi József beszámolt arról, hogy Rétvári Bence, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a vajdasági emlék utat követően, arról biztosította a szervezőket, hogy a magyar állam támogatni fogja, hogy a 1944/45-ös vérengzések helyszínein emlékműveket emeljenek. A gyűlésen felvetődött még, hogy a különböző emlékművek helyett - amelyek ki vannak téve esetleges megrongálásnak is - célszerűbb lenne egy, a budapesti Terrorháza Múzeumhoz hasonló emlékházat alapítani Szabadkán, ahol az 1944/45-ös vérengzések mellett, megemlékeznének a többi áldozatról, valamint arról is, hogy mi vezetett a vérengzésekhez, vagyis a magyar bűnökről is. Akkor Miskolczi József, azt ígérte a Keresztény Értelmiségi Kör felvállalja az emlékház megalapításának ügyét. Ebből nem lett semmi, mert a helyi uralkodó politikai párt sajnos elfojtotta a kezdeményezésünk.

 

Május:

Májusban 8 településen tartottunk nyilvános tribünt 7 előadó segítségével.

Május 17-én Gödöllőre, a királyi kastélyba, jubileumi találkozóra, negyed évszázadnyi fennállásának megünneplésére hívta a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a KÉK tagjait. Ebben az évben lett 25 éves a 68 helyi csoporttal rendelkező, evangelizációs küldetést végző, igen aktív magyarországi szeretetközösség, a KÉSZ, amely csoportjaival, tevékenységével az egész anyaország területét behálózza. Partnerszervezetünk aktív tevékenysége, valamint megtartott kongresszusai emlékezetesek, mindig megmutatják, hogy a KÉSZ valóban megkerülhetetlen szellemi központja az országnak. A negyed évszázados jubileumi rendezvény szentmisével kezdődött, amelynek főcelebránsa Beer Miklós váci megyéspüspök volt. A megjelenteket köszöntve, bevezetőjében dr. Osztie Zoltán atya tisztelettel emlékezett a KÉSZ alapítóira, az elmúlt időszak történéseire, a kezdetekre, a kudarcokra, a sikerekre, a célokra, azok elérésére. Beszélt az előadásokról, lelki napokról, zarándoklatokról, történelmi évfordulókon való részvételekről, a 2010 óta élő kapcsolatról a KÉK-kel, amelyet életvalóságként említett. Az ünnepi rendezvényen megjelent mintegy 300 vendég örömmel fogadta és hatalmas tapssal köszönte meg Jókai Anna írónő előadását a keresztény ember felelősségéről. Az összejövetelt megtisztelte jelenlétével Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumi elnöke is. Az ünnepségen szót kaptak a KÉK képviselői is: Szabó Károly, a szervezet elnöke, Miskolczi József elnökhelyettes és dr. Harmath Károly ferences atya, a KÉK alelnöke - a KÉK történetéről, a KÉSZ-szel kialakult szép kapcsolatról, a Gondviselés folyamatos jelenlétéről szóltak.

Május 24-én a KÉK által szervezett Hitismereti napon a törökkanizsai Szent György templomban dr. Kellermayer Miklós, pécsi orvos, sejtkutató, emeritus professzor tartott előadást "Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet" (Jn 14,5-6) címmel. Tizenkét vajdasági településről mintegy 120 KÉK tag volt jelen, akiket Sóti János SJ törökkanizsai plébános, a rendezvény házigazdája köszöntött. Vendégelőadónk, a világhírű sejtkutató, az Akadémiai-, a Kiváló Orvos- és a Szent-Györgyi Albert-díj birtokosa, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagja, mély hitű keresztény, aki különös felelősséget érez világunk, Földünk, s az ember jövője, azaz az Élet iránt. Elmondása szerint, a saját kutatásaiból kiindulva jut el ahhoz az igazsághoz, hogy a tudomány számára az élet keletkezése mindörökre misztérium marad. Az előadó felhívta a figyelmet arra: a vallás nem magánügy. Nem kell bezárni a templomba. A nagyszerű előadást tartalmazó Hitismereti nap szentmisével zárult.

Május 26-án a Szabadkai Városi Könyvtárban a KÉK könyvbemutatót szervezett. Bemutatásra került Tormásy Gábor F.M., egykori székesegyházi káplán, A szabadkai római kath. főplébánia története című, 1883-ban kiadott könyvének reprint kiadása. A könyvet most az Agape könyvkiadó adta ki, Stjepan Beretić főtisztelendő, a szabadkai székesegyház mostani plébános, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Keresztény Értelmiségi Kör és több más intézmény támogatásával. A rendezvényen mintegy 80 érdeklődő vett részt.

 

Június:

Júniusban 10 településen szerveztünk előadást, 9 előadó közreműködésével.

Június 14-én a KÉK évi közgyűléssel egybekötött Barátkozási Napot szervezett a Horgos melletti Domus Pacis lelkigyakorlatos házban, ahova a KÉK tagok mellett, a magyarországi (budatétényi és kunszentmártoni) Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tagjai is ellátogattak. A több mint száz megjelentett Szabó Károly, a KÉK elnöke köszöntötte. A nap szabadtéri szentmisével kezdődött a Domus Pacis nyugalmában, a fák alatt. A szentmisét dr. Harmath Károly OFM atya, ft. Széll József kispiaci, msgr. Mellár József törökbecsei és ft. Juhász György kúlai paptestvéreivel mutatta be. Később minden résztvevő nagy érdeklődés kísérte az előadást, amelynek az előadó, Harmath Károly atya, a következő mottót és címet adta: Mit kezdjünk a „hulladék kultúrájával” – gondolatok Ferenc pápa Evangelii Gaudium enciklikája mentén. Az előadó rámutatott, hogy mindenkor a kegyelemre kell figyelni. Új utakra van szükségünk, a péteri küldetést úgy kell megfogalmazni, hogy elfogadható legyen mindenki számára. Hozzátette: az evangélium üzenetét hitelesen és átéléssel kell közvetíteni. Ki kell lépnünk a kényelmünkből, és meg kell találnunk az utat, tovább kell mennünk, mert a misszió mindenki feladata, nem csak a papoké. A finom ebéd után a KÉK és a KÉSZ tagjai csoportokat alkotva ismerkedtek, eszmecserét folytattak. Az évi közgyűlésen Szabó Károly, a KÉK elnöke beszámolt a két közgyűlés közötti időszak történéseiről.

Június 27. és 29. között a KÉK szervezésében 49 érdeklődő háromnapos zarándokúton vett részt. Zarándoklatunk fő úticéljai az ősi magyar szerzetes közösségek megismerése és megtekintése volt: a tihanyi, a bakonybéli és a zirci apátságok. Az utat testvérszervezetünk a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének várpalotai csoportja szervezte.

Július:

Július 12-én a kúlai Népkörben Bibliai Napot szerveztünk. Dr. Benyik György atya, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Biblikus Tudományok Tanszékének professzora, a szegedi Biblikus Konferencia igazgatója, Jézus és a nők címmel tartott három részből álló (1. A nők az Ószövetségben; 2. Jézus és a nők az evangéliumban; 3. Mária Magdolna és Jézus) előadást. A rendezvényt jelenlétükkel megtisztelték ft. Pásztor Árpád, bácsgyulafalvi plébános és Juhász György atya, helybeli esperes-plébános is, akinek vezetésével a bibliai napon résztvevők az ebédszünetben ellátogathattak és megismerkedhettek a kúlai görög katolikus templom történetével.

Július 26-án tartotta búcsúját a Domus Pacis lelkigyakorlatos ház, melynek kápolnáját Angyalos Boldogasszony nevére szentelték. Az idei búcsút, melynek vendége Böjte Csaba ferences szerzetes atya volt, tagságának meghirdette a Keresztény Értelmiségi Kör is. Ennek a meghívásnak több mint 80 KÉK tag tett eleget.

 

Augusztus:

Augusztus 30-án Szent Ágostonnak, a Keresztény Értelmiségi Kör védőszentjének, az ókor kimagasló egyháztanítójának ünnepét, az idén Kisoroszon szerveztük meg. Szabó Károlyt, a KÉK elnökét ft. Szemerédi Pál és ft. Király Tibor atyákat, Kabók Imre a helyi polgármestert, és minden megjelentet a kisoroszi helyi szervezet elnöke, Papp Mihály köszöntötte. A hagyományos rendezvényen a KÉK működésének első évtizedéről Szabó Károly, a kisoroszi helyi csoport tevékenységéről Papp Mihály számolt be. Szent Ágostonról Szilágyi Edit, a KÉK alelnöke tartott előadást. Az ünnep, amelyen több mint száz KÉK tag jelent meg, hálaadó szentmisével zárult, amelyet ft. Király Tibor atya a KÉK élő és elhunyt tagjaiért mutatott be.

 

Szeptember:

Szeptember 10-től folytattuk előadásainkat a helyi csoportokban. Két településen szerveztünk előadásokat, két előadó közreműködésével.

Szeptember 4. és 7. között a KÉSZ és a KÉK, valamint a kassai Szent Gellért Pasztorális Oktató Központ küldöttsége látogatást tett a szórványban élő stuttgarti magyaroknál. Ezen a találkozón együttműködési megállapodást kötött négy, a kereszténység és a magyarság értékeit ápoló civil szervezet a nemzeti egység elősegítéséért. Az egyesség aláírói voltak a Stuttgartban működő Erasmus-Akadémia, a Kassai Szent Gellért Pasztorációs Oktató Központ, a délvidéki Keresztény Értelmiségi Kör és az anyaországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Az együttműködési szerződésben a civil szervezetek többek között vállalták, hogy közös állásfoglalásokat tesznek az egész nemzetet érintő kérdésekben, összehangolt munkával közös projekteket valósítanak meg a magyar nyelvű oktatás és a lelki élet támogatása érdekében, szerte Európában, valamint közös zarándokutakat és konferenciákat is szerveznek. Ez utóbbi szerint 2015 tavaszán közösen zarándokolnak majd el a magyarság régi és patinás kegyhelyére, Mariazellbe. Pásztor Zoltán püspöki helynök úr meghívására Kassán tartanak majd közös konferenciát, 2015 októberében.

Szeptember 25-én, a Szabadkán megtartott KÉK őszi elnökségi ülést Vincent Bus, az Amerikai Püspökkari konferencia kelet-európai bizottsága igazgatóhelyettesének a látogatása előzte meg, aki így találkozhatott az elnökség tagjaival is. A beszélgetés tárgyát a nyolc éve gyümölcsöző együttműködés távlatainak megvitatása képezte. A vendéget, aki az adományozó nevében érkezett, a szervezet tevékenységéről, terveiről, anyagi helyzetéről, eredményeiről Szabó Károly, a KÉK elnöke tájékoztatta. Vincent Bus úr kiemelte, hogy elégedett a KÉK munkájával, és biztosította a megjelenteket arról, hogy az együttműködés a továbbiakban is folytatódni fog. A megbeszélés után az elnökség tagjai megvitatták és elfogadták az idei év tevékenységével kapcsolatos tájékoztatót. Az elnökség tagjai elidőztek a KÉK 2015-re szóló évi tervénél, és kilátásba helyezték a KÉK együttműködését más keresztény beállítottságú vajdasági civil szervezetekkel is.

  

Október:

Októberben 12 településen tartottunk nyilvános előadást, 11 előadó segítségével.

Október 11-én a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége hagyományos országos zarándoklatát a hazáért az idén a KÉK-el együtt szervezte Doroszlón. Hogy ismét találkozhassunk és fejet hajthassunk Égi Édesanyánk előtt, az alkalomra az igényeknek megfelelően a KÉK és a KÉSZ is buszokat indított. Ennek és a négyéves közös együttműködésnek és szervezésnek köszönhetően félezer ember gyűlt össze a kegyhelyen. Magyarország 20 településéről kb. 350 és Vajdaság 15 településéről mintegy 150 hívő jött el. A szentmisét ft. Verebélyi Árpád atya, a kegyhely őre vezette, több magyarországi és vajdasági paptestvérével együtt, köztük dr. Osztie Zoltán atyával, aki a KÉSZ országos elnöke, és aki a szentbeszédet mondta. A zarándokoknak lehetőségük volt megtekinteni a doroszlói tájházat. A napot közös keresztúttal, majd Mária köszöntővel zártuk.

Október 25-én a KÉK nyilvános Hitismereti napot szervezett az óbecsei Szent Antal plébánián. A megjelentek két előadást hallgathattak meg, az első előadást Gertner Júlia szolnoki szerzetes nővér tartotta Remény az Ószövetségben címmel, a másodikat pedig Remény az Újszövetségben címmel msgr. Mellár József általános helynök, törökbecsei plébános. A rendezvényre, a helybeliek mellett, Kúláról, Szabadkáról, Nagykikindáról, Magyarcsernyéről, Oromhegyesről, Kisoroszról, Törökbecséről érkezett a kb. 100 érdeklődő.

November:

Novemberben 7 előadó segítségével 8 településen tartottunk nyilvános előadást.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Budapesten tartotta meg őszi küldöttgyűlését november 7. és 9. között. A gyűlésen a Keresztény Értelmiségi Kört elnökségi tagjai képviselték, így Szabó Károly, Miskolczi József, Szilágyi Edit, Szabó-Hangya Teréz és Regécz László. Magyarországról, az egész ország területéről, mintegy száz tag vett részt a programokon. A határon túli kapcsolatok alakulásáról beszámoltak a KÉK és a kassai Szent Gellért Pasztorációs Oktató Központ képviselői. A KÉK nevében Szabó Károly elnök osztotta meg gondolatait a megjelentekkel.

November 14. és 16 között a KÉK nyolc tagú küldöttsége a kassai Szent Gellért Pasztorációs Központ meghívására három napos látogatáson vett részt, melynek keretében megünnepelték a kassai Szent Erzsébet Székesegyház búcsúját is. Kassán találkoztunk a magyarországi KÉSZ testvérszervezetünk tagjaival. Ezen a hármas találkozón és megbeszéléseken megállapodtunk abban, hogy 2015. január végén, Budapesten, a három szervezet egy stratégiakészítő szakember segítségével, kidolgozza azt a középtávú cselekvési tervet, amelynek fő célja a magyar egység kimunkálása lesz.

November 29-én adventi lelki napot szerveztünk a Horgos melletti Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. A több mint száz résztvevőnek, akik vajdaság 17 településéről érkeztek dr. Harmath Károly OFM, az Agape könyvkiadó igazgatója, a KÉK alelnöke tartott elmélkedés-sorozatot Alakítsuk szívünket Messiást befogadó jászollá címmel. A karácsonyra való lelki felkészülést az adventi szentgyónás elvégzése segítette. Harmath atyán kívül a gyóntatásban segítettek Széll József, Dobai István és Dobó Tibor atyák is.

December:

Decemberben 5 településen szerveztünk előadást, 5 előadó segítségével.

 

Általános összefoglaló és észrevételek:

            A következő nem egyéni támogatóink, illetve nyertes pályázataink voltak 2013-ban:

            Amerikai Püspökkari Konferencia USA, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Barankovics Alapítvány, Magyar Nemzeti Tanács, Bethlen Gábor Alap a Szekeres László Alapítvány révén és Magyarkanizsa községi önkormányzata.

            Egyéni támogatónk: mintegy 300 tagdíjat fizető KÉK tag.                          

            Amint az előző években, úgy 2014-ben is tovább folytattuk az előadások szervezését vajdaság településein. A múlt évben 95 előadást tartottunk, 25 KÉK helyi csoportban. Ez szám szerint 25 előadással kevesebb, mint 2013-ban. Ennek okát elsősorban abban kereshetjük, hogy kevés az előadónk, de sajnos vannak olyan helyi csoportjaink is, ahol lenne érdeklődés a KÉK előadásaira, de nincs, aki azokat megszervezze. Igaz, hogy papíron 25 aktív HCS működik, valójában Felsőhegy és Gombos tagságának a vezetősége nem vállalt szervezői munkát 2014-ben, így ott nem voltak előadásaink. Doroszlón sem tartottunk előadást a helyi csoportban, de a település KÉK vezetősége aktívan részt vett más szervezésekben.

Három nagy találkozót, és hét egész napos programot szerveztünk 2014-ben. Ezeket a találkozókat és egész napos programokat egyértelműen a tömegesség jellemezte. Mindegyiken több mint 100 résztvevő volt, és a találkozókon jelen voltak magyarországi testvérszervezetünk tagjai is.

A nehéz gazdasági helyzet ellenére 2014-ben sikerült egy zarándokutat is megszerveznünk Várpalotára és környékére, illetve három szerzetes közösséget is meglátogatnunk ezen a vidéken: Tihanyt, Bakonybélt és Zircet. A szervezésért külön köszönetet kell mondanunk Darkóné Antalóczy Zsuzsának, a KÉSZ várpalotai elnökének és országos elnökségi tagjának.

 2014-ban a következő helyi csoportok voltak a legaktívabbak: Bácsföldvár, Bácsgyulafalva, Bezdán, Csantavér, Csóka, Doroszló, Magyarkanizsa, Nagykikinda, Nemesmiletics, Királyhalma, Kishegyes, Kisorosz, Kispiac, Kúla, Magyarcsernye, Nemesmiletics, Óbecse, Orom, Oromhegyes, Szabadka, Szilágyi, Tiszaszentmiklós, Törökbecse és Törökkanizsa.

Kérjük azokat a KÉK tagokat, akik nem találták meg a településüket a fenti jegyzékben, de szeretnék, ha a KÉK helyi csoportja aktívan is működne a településükön, jelentkezzenek az iroda telefonszámán: 024/552-539, vagy a 064/1-5678-47-es mobilszámon. Ezekre a településekre a KÉK elnökségének küldöttsége személyesen ellátogat, és megbeszéljük az ottani helyi csoport tovább működtetésének lehetőségeit.

2014-ben a bánsági helyi csoportjainkban továbbra is jelentősen nőtt a tagság létszáma. Köszönhető ez a bánáti helyi csoportok elnökeinek aktív szerepvállalásáért. Természetesen Bácskában is vannak erős helyi csoportjaink, de nagyon szeretnénk, ha a Tisza menti bácskai települések és Zombor és környéke is társulna a KÉK törekvéseihez és céljai megvalósításához. Várjuk azoknak a plébánosoknak a jelentkezését, akik bizalommal vannak a KÉK munkája iránt, és szívesen részt vállalnának törekvéseinkben, segítségünkre lennének a szervezésben, illetve előadásaikkal ellátogatnának más településekre is.

A KÉSZ-szel való együttműködésünk tovább erősödött az elmúlt évben. A havi beszámolókat olvasva láthatjuk, hogy mindkét részről voltak felajánlott és megvalósított aktivitások. Ezt az együttműködést 2015-ben szeretnénk kiterjeszteni a felvidéki magyarokkal, illetve a Stuttgart környékén élő szórvány magyarság irányába is.   

 

            A KÉK tagságáról:

            A fentiekből láthatjuk, hogy az elmúlt két évben elsősorban azokra a helyi csoportokra összpontosítottunk, ahol működő elnökség van, és emiatt több településen is szünetel az aktivitásunk, ez a változás nem befolyásolja a KÉK tagságát. Egyrészt, mindenki, aki rendszeresen fizeti a tagsági díjat, szervezetünk aktív tagja marad, és élvezi mindazokat a kedvezményeket, amelyeket bizonyos programok szervezésénél nyújtunk. Azokat a helyi csoportokat pedig, ahol még nincs elnökség, átszerveztük regionális csoportokká, vagyis a KÉK által rendezett előadásokat szervezetten látogathatják a településükhöz legközelebb eső aktív csoportnál. A 2014-es évi tagsági díjat majdnem a tagság fele befizette december végéig.

A KÉK tagjai Vajdaság 49 településén élnek. 2014. december 31-vel bezárva 488 személy tagja a szervezetünknek, vagyis lényegében a tagságunk létszáma nem növekedett, de nem is csökkent. 2014-ben 42 új tag írta alá a belépési nyilatkozatot, és 48 személyt törölnünk kellett a tagságból a tanácsülés határozata alapján, mivel már több mint két éve nem fizettek tagdíjat.

            A Keresztény Értelmiségi Kör, belépve működésének tizenkettedik esztendejébe, továbbra is Vajdaság legnagyobb magyar vallási civil szervezete, és területileg is legjobban fedi a magyarlakta településeket. Aktivitásainkat igyekszünk úgy szervezni, hogy minél szélesebb körben megszólítsuk a vajdasági magyar embereket, úgy az értelmiséget, mint azokat is, akik hitbeli tudásukat bővíteni, növelni szeretnék.

            Mindezt, többek között köszönhetjük a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, amely komoly szellemi, tartalmi és immár anyagi támaszunk lett az elmúlt négy év alatt.

              Eddigi munkánkkal bizonyítottuk: olyan szervezet vagyunk, amelyik hatást tud gyakorolni a vajdasági magyarság megmaradására ebben a térségben, fejlesztve annak kulturális és vallási életét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 2014-ben is alig múlt el hét, hogy ne szerepeljünk valamelyik vajdasági vagy külföldi médiumban, legyen az világi vagy vallási jellegű folyóirat, hetilap vagy napilap. Ki kell emelnem a Hírvivő hetilapunkat, ahol szinte minden héten olvashatunk a KÉK munkájáról. Programjainkkal napi szinten foglalkozik a Mária Rádió is. Köszönet mindkét szerkesztőségnek, de nem szabad megfeledkeznünk a Hét Napról, a Magyar Szóról, a Pannon RTV-ről, a Hitéletről és a különböző településeken működő rádiók magyar adásairól sem, amelyek időnként foglalkoznak tevékenységeinkkel.

            Igyekszünk folyamatosan teljes, alapos és naprakész tájékoztatást biztosítani honlapunkon: www.kek.org.rs

            Várjuk észrevételeiket, ajánlataikat és ötleteiket, amivel segíteni tudnak munkánkban.

Szabadka, 2015 januárja

A Keresztény Értelmiségi Kör elnöksége

Eseménynaptár

November 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30