Nem mindenkinek adatik meg

Szerkesztette: Dobó Tibor

Az elmúlt hétvége néhány órája olyan emberek társaságában telt, akik számára a család fogalma és mindennapi valósága jelentős mértékben eltérő. Az első említendő példában egy boldog, háromgyermekes családról van szó. Szent Imrét ünnepeltük. A nagymama a fia Imre, felesége és a három leányka. Egy ebéd s jó beszélgetés. A hangulatot emelte nem csak a gyermek aranyossága, hanem egy meglepetés, amit tőlük kaptunk. Eljátszották a „Piroska és a farkas” jól ismert meséjét. Mondanom sem kell, hogy nagyon jól szórakoztunk, s örömünk igazi forrása az volt, hogy a gyerekek boldogok. Sok gond, mindennapos teherviselés közepette jól jön a családnak egy ilyen oldott hangulatú délután, amikor átélik áldozatvállalásuk értelmét. Bárcsak ilyen hasonló élményekkel folytatódott volna a szombat után a vasárnap is! Nem teljesen így történt.

Vasárnap elég hosszú utat tettem meg gépkocsival. Nem szeretek egyedül utazni. Ezért felkínálom az útszéli autóbuszmegállóban várakozóknak a fuvart. Most is így történt. Este volt már. Esett az eső. Úgy nézett ki, hogy az anya és nagy fia várakoznak a megállóban. Megálltam, s szívesen beszálltak útitársnak, hiszen egy irányba utaztunk, s a busz érkezése is vasárnap lévén bizonytalan volt. Nem édesanyja volt a fiúnak, s nem is rokona. Elmesélte, hogy áprilisban vesztette el édesanyját, s most édesapjához viszi a főtt ételt. A kérdésre, hogy hogyan dolgozta fel édesanyja korai halálát, a következőt válaszolta: „Megedzett az élet”. Történt ugyanis, hogy alkoholista férje elhagyta őt a gyerekekkel, s egyedül kellett azokat nevelnie. Hát igen, ez már egy másik arca ez életnek, ellentétben a fent említett családéval.

A következő városban megérkezett apukájához, s mi ketten maradtunk a fiúval. Most ő mesélte el, mi történt aznap. Hat év után újra találkozott az apjával. Nem volt bátorsága azonnal felfednie magát ezért azt mondta apjának, hogy a fia szomszédja. Az apa üzenni akart fiának, s a fiú az üzenetet felvette mobil telefonjára. Közösen meghallgattuk. Persze az édesapja alkoholista, s a hangján is érződött ez az állapot. Miután a fiú felvette apja üzenetét, lehúzta sapkáját, s felfedte magát. „A fiad vagyok”- mondta apjának. Mindketten sírásra fakadtak. Ezután még beszélgettünk, majd házukig vittem a nekem még gyereknek számító legénykét. Telefonszámot cseréltünk. Késő este jött egy üzenet tőle: „Köszönöm”. Én is köszönöm neki, hogy megosztotta fájdalmát, ennek a különös napnak eseményét. Azt mondta, úgy érzi, ma el sem fog tudni aludni. Remélem, ha majd családot alapít, akkor jobban vigyáz a család szentségére. Az utam hátralévő részén a hallottak hatása alatt voltam, s megköszöntem Istennek saját családomban kapott szeretetet.

Eseménynaptár

December 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31