C. év – Évközi 25. vasárnap

Szerkesztette: Kormányos Zoltán

A pénz, a vagyon imádata sok ember szívében gyökeret vert. Nem is az ateizmus a legnagyobb veszélye korunk vallásosságának, hanem a mammonizmus, a pénz, a vagyon imádata. Érdekes módon át is vett jó pár elemet a katolikus vallásgyakorlatból. A pénzt, az értékes vagyontárgyakat vastag, fémötvözetből készült széfben tartják, bonyolult kombinációval, biztonsági rendszerrel és őrökkel védve. Teszik ezt azért, nehogy ellopják és szegénnyé váljanak. Ugyan a mi templomainkban is van egy széfszerűség, hol fémből, hol márványból, hol fából vagy más anyagból készítve, ám zárja gyönge, s biztonsági őrök sem állnak mellette, hogy tartalmát megvédjék. Pedig a katolikus hívő legnagyobb kincse, erőforrása pihen ott: az Oltáriszentség.

Ma már temploma azonban nem csak  Istennek van, hanem a pénznek is. Hatalmas, több emeletes bankházak, ahol várják a hitelért járó kamatot, s az adósságok megtérítését, ha kell emberi életek romba döntése árán is. A lényeg az, hogy a pénz akarata legyen meg, profitot hozzon, szaporodjon és sokasodjon, míg maga alá nem temeti teremtőjét: az embert. Pedig a pénz semmi, csak papír, egy fémdarab, vagy egy virtuális szám a számítógépes rendszerben. Akkora az értéke amennyivel felruháztuk. Anélkül viszont semmi. Ebben is azaz elv fejeződik ki, hogy mit is tartunk igazán fontosnak, mit tartunk értéknek, mi vagy ki van igazán a szívünkben. Mert akinek az Isten dolgai fontosak, azokon a mammon nem vesz erőt, azok bölcsen használják fel a javakat, nem önmaguknak szaporítják, hanem embertársaik javára, akik rászorulnak. Ahogy Sirák fia írja bölcsen: „Boldog az a gazdag, aki bűntelen marad, aki nem lohol folyton a pénz után.” (Sir 31, 8) Aki pénzügyi szakmában dolgozik az szintén megérti eme bölcs kijelentést, hiszen tudja jól milyen nagy a felelősség, az elvárás. Csak egy apró hiba és a gondos intézőtől már is meg kíván szabadulni a gazda. Újfent ironikus, de a pénz papjai éppen ezek az intézők: bankárok, könyvelők stb. Azonban az ilyen munkát végző ember sem elveszett, ha meg tudja fogadni a Zsoltáros tanácsát: „s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá!” (Zs 62, 11b) Mert könnyen átveszi az Isten helyét a mammon, ha az ember nem vigyázz szíve tisztaságára. S akkor jön a sikkasztás, a kevésben való hűtlenség. Mert ahogy a hűtlen intézőre sem az előléptetés vár, hanem a börtön, úgy Isten kegyelmének elpazarolása sem vezet az üdvösségre. A helyes választás egyik legjobb példaképe Szent Máté apostol.  Ő vámosként pénzzel foglalkozott, vissza is élt vele. De mikor Jézus megszólította: köves engem, hátra hagyta vagyonát, még csak vissza sem nézet, és követte (Lk 5, 27b-28). Többé már nem a mammon töltötte el ’boldogsággal’ a szívét, hanem az Úr Jézus szeretete. Jobb nekünk is ezt az utat választanunk, mert nem minden tanítvány tett így. Iskarióti Júdásta mammon uralta, közre is játszott szomorú sorsában. Intő példa számunkra, hogy mi vár ránk, ha a rosszat engedjük be szívünkbe, és azt kamatoztatjuk, nem pedig a jót. Éljünk hát bölcsen, s szerényen, szívünket helyes vágyak felé terelve.

Kormányos Zoltán atya

Eseménynaptár

Január 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31