C év – Évközi 23. vasárnap

Szerkesztette: Kormányos Zoltán

Az ember sokféle képességgel bír, mely segíti eligazodni az életben. Van amelyik velünk születik, s van amire életünk során teszünk szert. Utóbbiak közé tartozik az élettapasztalat, mely főként az idősebb emberek ismérve, hiszen aki sokat élt, sokat is tapasztalt. Olykor bölcsnek is mondjuk az ilyen embert, aki tapasztalatai révén hasznos tanácsokat tud adni másoknak, ha gondjuk támad személyes életükben. Pedig sokan egészen mást értenek bölcsesség alatt. Gyakran összekeverik az okossággal, mely testvére ugyan, de nem azonos vele. Mi több az okos ember kifejezésnek is kétféle használata van elterjedve. Az egyik eset mikor gyermekünk megold egy matematikai példát. Őt így dicsérjük: Nagyon okos vagy! Pedig nem a tudása, hanem a gondolkodási, a logikai készsége mutatkozott meg. Ezzel a készséggel együtt születünk, de életünk során fejlesztenünk kell. Van ellenben, mikor azt tartjuk  okosnak, aki nagy okosságokat mond terjedelmes tudása révén. Ez viszont tanult dolog, nem születünk teljes tudástárral a fejünkben, arra szert kell tennünk. Gyakran mondjuk még az ilyen emberre, hogy filozofálgat. S nem is annyira pontatlan ezen kifejezésünk. Maga a filozófia szó jelentése nem mást, mint a bölcsesség szeretete. Nem is csoda, hogy már az ókortól kezdve oly sokan űzték, s hagyományozták át bölcseletüket az utókornak. Azonban miféle bölcseletről is van itt szó:  „A filozófia a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikainormák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és atranszcendencia létével foglalkozó tudományág.” (ld.http://hu.wikipedia.org/wiki/Filozófia). Eléggé tág a fogalomtára, módszereiben is tudományos, elvégre egy tudományág. Nem is gondolnánk, hogy egy bölcs embernek ennyi mindent kellene tudnia. S ennyire elvontan, távol a hétköznapi dolgoktól. Pedig éppen a hétköznapi problémáinkra kellene a gyógyír, a válasz.

A keresztény ember is keresi élete nagy kérdéseire a választ. Mi azonban nem csak az emberi bölcsességre hagyatkozunk, hanem az Istenére is. Róla valljuk, hogy Ő teremtette a világot, minket embereket is. Ő áldott meg minket sok-sok jó tulajdonsággal, képességgel. Ő az, aki megadhatja az ifjúnak is a bölcsességet, ahogy ezt Salamon király is trónralépésekor kérte és megkapta (ld. 1Kir 3, 9-12). S mire jó az Isten bölcsessége? A választ a Biblia egyik könyve, a bölcsességről szóló könyve adja meg: „Ki ismerte föl valaha is akaratodat, ha te nem adtál neki bölcsességet…”(Bölcs 9,17) A bölcsesség szükséges Isten akaratának felismeréséhez. Mi pedig valljuk, hogy a világot az Isten kormányozza, az Ő akarata érvényesül, de ez igaz a személyes életünkre is. S ha tudjuk, hogy Ő csak jót akar a számunkra, akkor nincs mitől félnünk tőle. Ehhez a felismeréshez adja meg egyetemlegesen a Szentlélek kegyelmeként a hét ajándék egyikeként a Bölcsesség lelkét. Általa erősít meg minket, nekünk csak élnünk kell a kapott kegyelemmel.

Kormányos Zoltán atya

Eseménynaptár

Május 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
26
27
28
29
30
31