B év - Urunk megkeresztelkedése

Iz 42, 1-4.6-7 vagy Iz 55, 1-11

Zs 28, 1-4.9-11 vagy Iz 12, 2-6

ApCsel 10, 34-38 vagy 1Jn 5, 1-9

Mk 9, 6 vagy Jn 1, 29

Mk 1, 7-11

A víz az élet forrása. Ezen állítás helytállóságát a tudomány is igazolja, mi több Naprendszerünk égitestein való vízkutatás az egyik elsőrendű feladatok közé tartozik. Ezért is oly gyakori megjelenési bolygónkon, hol folyékony formában, vagy szilárd jég és hó, netalán gőz, köd képében. Alkalmanként megnehezíti életünket, mégis szükségünk van rá. De a víz is ugyanúgy teremtett, mint minden ezen a világon. Noha magának a világ teremtésének folyamatában igen korán esik szó róla: „Isten lelke lebegett a vizek fölött.” (Ter 1, 2b) Ezt követte a teremtés első napjaiban a vizek felosztása, a rend kialakítása, és így az élet alapjává való rendelés. A későbbiek során nem is véletlenül beszél róla Izajás próféta ekképpen: „Örömmel merítsetek vizet az üdvösség forrásaiból.” (Iz 12, 3) A víz az élet forrása, és nem csak a földi életé, hanem azé, mely örökké tart. Noha ez nem született, illetőleg teremtetett tulajdonsága a víznek, hanem csak a kegyelem által valósult meg. Mert ha már eleve üdvözítő tulajdonsága lenne a víznek, akkor Keresztelő Szent János keresztsége már elégséges az üdvösséghez. Ám ő csak a bűnbánat keresztségét hirdette a bűnök bocsánatára, (vö. Mk 1, 4b) és ennek megfelelően csak azokat keresztelte meg akik megvallották bűneiket. (vö. Mk 1, 5) És nem volt rest megvallani, hogy emberként ennél többre nem képes, s csak a Megváltó az, aki igazán üdvözítő keresztséget tud nyújtani: „Én vízzel keresztellek, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket.” (Mk 1, 8) S ez valóban meg is valósult, amiképpen erről János apostol, mint élő tanú elmélkedik: „Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus. Nem csupán víz által, hanem víz és vér által.” (1Jn 5, 6) Utal ezzel arra a szenvedésre, amelyet Krisztusnak kellett elszenvednie, s mely által az oldalából fakadt az irgalmasság forrására. Tehát maga Jézus által válik az örökélet forrásává a víz. Hatása az emberben azonban nem automatikus, hisz itt nem holmi varázslat történik, vagy pusztán gyógyhatásúvá válna a víz. Maga a keresztvíz is csak közvetíti a kegyelmet, de ez még csak az egyik oldal, hiszen nem mindegy, hogy akit megkeresztelnek vele az miképpen is áll hozzá. Ahogy maga Jézus mondja: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül,” (Mk 16, 16a) Tehát a keresztég feltétele a hit, ami pedig nem jön magától, hanem az Isteni élet megismerésében való elmélyedés révén válik lehetségessé. Hit által valósul meg a kegyelem amit kapunk, mint egy magocska, amit elvethetünk és gondozhatunk, de el is dobhatjuk. A hit megismerése pedig egy életen át tartó folyamat. Nem pusztán csak holmi hitelveknek az ismeretét tartalmazza és azok elfogadását, hanem ezen túlmenően mindezek megélését. Mert mit ér az élet, ha eltékozoljuk? Mit ér az örök élet, ha azt nem az Istennel tölthetjük, hanem magunk bűnének poklában? Éppen ezért meghívatván a hitre éljük is annak szellemében.

Kormányos Zoltán atya

Eseménynaptár

Szeptember 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
25
26
27
28
29
30