B év – Évközi 22. vasárnap

MTörv 4, 1-2.6-8

Zs 14, 1-5

Jak 1, 17-18.21b-22.27

Jak 1, 18

Mk 7, 1-8.14-15.21-23

Isten „szabad akaratból hívott minket életre” (Jak 1, 18a) Ő akarja, hogy éljünk, hogy létezzünk. Megengedi azt, hogy mi is hozzá való hasonlatosságunk folytán, éljünk szabad akaratunkkal, hol a jót, hol a rosszat választva, hiszen „utálja az Úr a gonosz életét, de aki az igazság útján jár, azt kedveli.” (Péld 15, 9) A próféta sem ír másképpen: „Talán örömöm telik a bűnös halálában - mondja az Úr, az Isten -, s nem azt akarom inkább, hogy letérjen útjáról és éljen?” (Ez 18, 23) Mindezek után nem ok nélküli üti meg fülünket az apostoli intelem sem: „Fogadjátok ezért tanulékony lélekkel a belétek oltott tanítást, amely képes megmenteni lelketeket.” (Jak 1, 21b) Tanulékony… a kifejezés maga ama képességre utal, hogy mennyire tud az ember új dolgokat befogadni, nem feltétlenül csak a tudás kapcsán az iskolában. Különösen itt, mert az apostol más értelemben magyaráz, ahol Isten tanításának befogadásának készségéről van szó. S bár igaz, hogy az oktatási rendszer folytán intézményesített hittan, teológiaoktatás van, ami tudásszerzést jelent, és igen hasznos ismeretanyag is, mégis itt ama tanulékonyságról volna szó, mely oly sok szentet jellemez. Soubirous Szent Bernadett, Vianney Szent János nem kifejezetten észbeli képességeikről nevezetesek, jó ha az átlagot megütötték, semmiképpen sem értek fel oly nagyságokhoz mint Szent Ágoston vagy Aquinói Szent Tamás és más egyháztanítók. Mégis mi mindnyájukban közös, a mi igazán szentségük alapja, az Istennel való bensőséges kapcsolatra való törekvés és annak megélése. Megvalósul tehát az apostol intelme: „A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csapjátok meg.” (Jak 1, 22) Bernadett megőrizte látomásai titkát és igyekezett egyszerű szerzetesként élni és szolgálni. Az Ars-i plébános sem törte magát nagy dolgok után (vö. Zs130, 1b), mégis felfedeződött a kegyelem, melyet általa közvetít az Isten. Ágoston is, ahogy egybegyűjtötte papjait, az imádságban közösséget formálva. Ők nem csalatkoztak meg az Istenben, mivel „így tesztek szert bölcsességre és okosságra.” (MTörv 4, 6b) Ahogy az élet sem áll meg az iskola befejezésében, a diploma megszerzésével, hanem tovább kell, hogy folytatódjék a munkában, más aktív tevékenységben, amelyre felkészült az ember, nemcsak tudása, hanem emberi érettsége folytán. Mit ér a papszentelésben megkapott Isteni kegyelem, ha nincs, aki fogadná? Bizony, ez a hozzáállás az, ami igazán próbára teszi még egy pap hitét is! Mégis mindünknek, állástól függetlenül, tennünk kell azt, amire Jézus tanított bennünket. Csak így érhetünk meg az örök életre.

Kormányos Zoltán atya

Eseménynaptár

Május 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
26
27
28
29
30
31