B év – Advent 4. vasárnapja

2 Sám 7, 1-5.8b-12.14a-16

Zs 88, 2-5.27.29

Róm 16, 25-27

Lk 1, 38

Lk 1, 26-38

Nincs is nagyobb kegyelem annál, minthogy az Isten meghívja az embert az Ő szolgálatára. Ez az üdvösség kapcsán mindenkire vonatkozik, ám olykor bizonyos küldetésekre külön is kiválasztja az embert. Ilyenek az ószövetségben a próféták, közülük is Dávid, kit a nyáj mellől hívott meg az ország trónjára , hogy népét vezesse, holott nem állt a hatalom közelében. Isten terve azonban túlmutat az adott személyen és származásán, s mindig a messzi jövőbe vetül előre. Jelen esetben ama áldásról van szó, hogy Dávid házából származik a Megváltó. Ezt erősíti meg Máté evangélista is művének kezdetén mikor is végigvezeti Jézus nemzetségtábláját, vagyis a családfáját. Ez mintegy megmutatja számunkra azt is, hogy nem mindenre kerül sor a mi életünkben, s gyakran a mi tetteink csak az alapot adják meg Isten tervéhez, amiképpen Dávid király is összegyűjtött mindent, ami a templom felépítéséhez szükséges, s mit végül fia Salamon építetett meg. Így valósul meg Isten terve, amiképpen Jézus megtestesülése által is történt. Ilyen formán valósult meg a szeplőtelen fogantatás, amit dogmaként vallunk tudniillik, hogy Isten Máriát már eleve megőrizte az áteredő bűntől és annak minden következményétől, hogy valóban méltó anyja lehessen a Megváltónak. Ez fejeződik ki az angyal szavában is: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál." (Lk 1, 28b) S a kegyelem valóban áthatotta Mária egész életét, meghívottságának részeként. Ez persze nem mentesítette a szenvedésektől, s ez igaz minden emberre kit az Isten hív, hogy életük gyakorta az emberek szenvedésével teljes, lévén a gonosz pontosan arra ösztökéli az indulatai által vezérelt embert, hogy minél több embert távolítson el az Istentől, s így saját üdvösségétől is. Ám nincs magára hagyva az ember, hisz mellettük áll az Isten, kinek hatalma van a gonosz lelkek felett. Mindezen félelmek ellenére is Mária pozitívan állt hozzá meghívottságához: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint." (Lk 1, 38b) Nem bizonyult Jónás prófétának, ki ellene ment az isteni küldetésének, és életének történései ébresztették rá arra, hogy mire is van hívatva, hogy rá is szüksége van az emberiségnek, kiket elvezethet a bűnbánatra és az üdvösségre. Mindezen sok emberi példa láttán fel kellene ismernünk saját személyes meghívottságunkat, hogy milyen küldetésre hív az Isten környezetünk, Egyházunk tagjainak üdvössége szempontjából. Mert ne gondoljuk, hogy mi nem vagyunk részesei Isten tervének. Akkor nem hívott volna életre bennünket. Tudatosítsuk tehát magunkban keresztény küldetésünket!

Kormányos Zoltán atya

Eseménynaptár

Május 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
26
27
28
29
30
31