A. év – Karácsony utáni 2. vasárnap

Szerkesztette: Kormányos Zoltán

Lassan túlvagyunk az ünnepeken, s noha az ünnepi díszektől szép még a házunk, az utcáink, újra várnak ránk a dolgos hétköznapok. Igaz, talán kipihenten, jókedvűen látunk neki feladatainknak, jelezve, hogy nem múlt el nyomtalanul felettünk az ünnep. Hiszen minden ünnep célja jókedvre deríteni az embert és összehozni a családot, hogy az embertársainkkal való kapcsolat épülhessen, javulhasson. Ugyanis a közösen megélt élményeknél nincs jobb családerősítő tevékenység, ami ráadásul sokkal elevenebb élményként marad meg bennünk. Éppen ezért oly fontos a családi összetartás a hétköznapokban, de ünnepekkor is. Persze vallási ünnepeink, mint az üdvösség eseményeinek emlékezete, hitbéli tartalmat is közvetítenek, az emberek okulására. Ám a hit tartalmát csak az arra nyitott ember képes felfogni, ami kíván némi bölcsességet is. A Biblia nem egy könyve foglalkozik ezzel a témával, mintegy bölcsességi irodalma van, mely könyveket személy szerint nagyon kedvelek, főképpen azért mert mindig valamilyen konkrét tanítást, élettapasztalatot kívánnak átadni a felnövekvő nemzedéknek. Különösképpen az Isten tanításával kapcsolatban az Isten szerinti erényes életről, ami az életben való helyes boldogulást segíti. Azt, hogy bizonyos helyzetekben hogyan maradhatunk nyugodtak, hogyan maradhatunk meg a helyes úton. Tanácsot ad, amelynek megfogadása csak javunkra válik. Ám a bölcsesség nem pusztán emberi tulajdonság, hiszen Istentől eredet, s mi emberek is csak azért részesülünk belőle, mert hozzá vagyunk hasonlatosak. A bölcsesség Isten egyik tulajdonsága, mely a világ teremtésében és kormányzásában nyilvánul meg az Ószövetség megfogalmazása szerint. Ám ez csak egy szelet valódi tartalmából, ami sokrétűbb rejtett valóság. Nem véletlen, hogy a bölcsességről szóló részt Sirák Fia könyvéből egy napon olvassuk János evangéliumának híres kezdő soraival, a Logosz, illetőleg az Ige megtestesüléséről szóló résszel. Mert amit még az ószövetség népe csak Isteni tulajdonságnak gondolt, az maga volt a Fiúisten, akit akkor még nem ismertek, csak rejtett módon, míg meg nem testesült, s akkor vált nyilvánvalóvá az, ami addig titok volt. Valósulhatott meg ez abból kifolyólag, hogy a bölcsességgel, minthogy Isteni tulajdonság, a Fiúisten is rendelkezik, hiszen az az övé is (ld. Jel 5, 12). Ez mind szép és jó, de vajon mi csak úgy tehetünk szert a bölcsességre, ha Isten jó tanácsait megfogadjuk? A tanácsokat megfogadni üdvös dolog, de a bölcsességben a nekünk elküldött Szentlelken keresztül részesülünk, amelynek egyik ajándéka (ld. 1Kor 12, 8). A bölcsesség pedig nem más, mint a „belénk öntött erény, mely az elmét készségessé teszi az isteni szempontok szerinti gondolkodásra és cselekvésre.” (Magyar Katolikus Lexikon). Így válik képessé a bölcs ember megérteni az ünnepek igazi tartalmát és megvalósítani azt.

Kormányos Zoltán atya

Eseménynaptár

Május 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
26
27
28
29
30
31