A. év Húsvét 5. vasárnap

ApCsel 6, 1-7

Zs 32, 1-2.4-5.18-19.22

1Pt 2, 4-9

Jn 14, 6

Jn 14, 1-12

Van egy olyan tárgy mindennapjainkban, mely csekély értékkel bír, de hasznossága nagyon is javunkra van. A kő az, mely bár nem létszükségleti elem, mint a levegő, ám kétségtelen, hogy nélküle sokkal kényelmetlenebb lenne életünk. Gondolhatunk itt elsősorban építőanyagként való felhasználására, de az utak, járdák és még oly sok minden más alapanyaga is. Például legősibb írásos emlékeink is kőbe vannak vésve, vagyis az emberi kultúra kialakulásában is jelentős szerepet tölt be. Sok híres kő létéről tudunk, s talán az sem mellékes, hogy a Tízparancsolat is kőre, kőtáblákra íratott. Nem véletlen a kifejezés is: kőbe van vésve, vagyis megváltoztathatatlan. Korunk relatív, a szélirány szerint változó jellemek korában ellentétes és szinte elképzelhetetlen eme megváltozhatatlanság. Mégis a biztosat jelenti, ami örök, változatlan, a mozdulatlan mozgató. Ezek után válik érthetővé, a kőszikla hasonlata, amelyet Jézus és Péter is használ példázataikban hasonlatként, mert az embereknek általában a hétköznapi egyszerű dolgokon keresztül könnyedén megtudnak érteni magasztos isteni fogalmakat. A biztos alapot az alapkő, szegletkő biztosítja. Ezek után már érthető, hogy Jézus miért adja Simonnak a Kéfás azaz kőszikla nevet, mikor ő felismeri és megvallja, hogy Jézus a megváltó. Kéfás azaz Péter így válik ama kősziklává, mely köré épült az Egyház. Az ő feladata volt, hogy vezesse és irányítsa az első keresztény közösségeket. Az alap azonban nem ő, hanem Krisztus. Őrá alapozódik az Egyház hite és épül „lelki házzá”. (1Pt 2, 5) Ezen hatalmas épület falában minden egyes hívő egy-egy elem, egy-egy kő. Lehet, hogy a színe és a minősége különbözik a szomszédétól, de mégis eme sokszínűség adja meg az épület (Egyház) erejét és ama szerves egységét, melyet Isten népének hívunk. Ám Péter apostol arról is ír első levelében, hogy ezt a szegletkövet elvetették, mintha rossz, haszontalan, értéktelen lenne. Ezzel utal Jézus elárulóira és keresztre feszítőire, de azokra is, akik megismerik Jézus tanítását és ezzel együtt megkapják a hit ajándékát, ám nem fogadják el, nem tartják értékesnek és fontosnak, hanem mint valami értéktelen szemetet eldobják. Bizony nem minden ember számára ugyanaz az érték! Vannak akik számára más dolgok a fontosabbak, értékesebbek és inkább azokat hajszolva igyekeznek szert tenni örömre. Nekünk tehát, akiknek már megvan a helyünk az épületben, törekednünk kell megmutatni az igazán értékes dolgokat tévelygő testvéreinknek és megtartani magunkat az Egyház soraiban.

Kormányos Zoltán atya

Eseménynaptár

Május 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
26
27
28
29
30
31