A.év – Évközi 8. vasárnap

Szerkesztette: Kormányos Zoltán

Amikor a hűség fogalmára gondolunk elsőre minden bizonnyal a házastársi hűség jut eszünkbe, hiszen ez a legközismertebb. Ugyanakkor a válások egyre nagyobb számban való megjelenése jelzi az emberi hűtlenség mivoltát. Mi lehet a probléma? Elsősorban is az, hogy a hűséget nem csak ígérni kell, hanem tenni is. Valóban nagyon szép és felemelő élmény egy esküvő pár, mikor kifejezik szándékukat, hogy holtomiglan-holtodiglan, betegségben-egészségben, gazdagságban-szegénységben stb. kitart párja mellett Isten segedelmével. Erre tesznek esküt innen a szép magyar elnevezés: esküvő. S valóban akkor így is érezhet az ember, hogy erre képes lesz. Ám ahogy telnek az együtt leélt évek, a párok is változnak, s nem csak küllemükben, hanem belső tulajdonságaikban is pl. az ifjonti lelkesedés elmúlik, az ember komollyá, dolgossá vált. És ez a változás már feljogosítana a hűtlenségre? Sokan így gondolják, nem akarván tudomásul venni korábban letett esküjüket. A régi korokban egy ember hűségesküjét sokkal komolyabban vette a társadalom is, és nem csak a házasságra vonatkoztatva. Ám ahogy a technológiai fejlődés révén könnyebbé vált az élet, úgy próbálják egyes eszmék is „könnyebbé” tenni az életet. Így a hűtlenség ma az élet minden területén megjelent, az emberi élet „jobbá” tétele végett. Míg az emberek egymás közti hűsége semmivé kezd válni, addig az ember és a vállalat hűsége nagyon is fontos. Gondolok itt azokra a hűségnyilatkozatokra, szerződésekre, amelyek megkövetelik, hogy az ember teljesítse kötelességét a szolgáltatásokért cserébe. Mert ha nem… jaj annak a hűtlennek! A pénz hűséget szül, ha nem is egész életre, de ideig-óráig. S vajon mi a helyzet az Istennel való hűséggel? Nyílván még nagyobb a feledékenység, mint az emberekkel kapcsolatban. Pedig az Isten nem vált hűtlenné az ő népéhez. A legelső szövetségkötés óta hűséges, amit minden újabb szövetségkötéskor megerősítet. Mi több, mikor az ószövetségi nép vált hűtlenné és más istenségeket követett, nem vetette el és nem pusztította el őket. Mindig várta, hogy észhez térjenek és megjavuljanak. Így vár ma is minden bűnösre, aki megfeledkezik hűségéről. Ami nem más, mint szeretőn ragaszkodó kitartás az Ő tanítása mellett, s annak kitartó megélése. És ezt egy életen át csinálni, élni, nem kis feladat. Ám a hűség jutalma sem csekély, hanem az örök élet. Vajon ezért érdemes hűségesnek lennünk, vagy érdemesebb másért eladnunk hűségünket?

Kormányos Zoltán atya

Eseménynaptár

Augusztus 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31