Szent Milklós és nem Télapó

A Télapó Magyarországon a keresztény hagyományok alapján elterjedt Mikulás
alakjával egybemosott képzeletbeli, alapvetõen nem keresztény figura a
karácsonyi ünnepkörben. A Télapó kifejezés a 20. század elsõ harmadában
keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás szó
szinonimájaként.  Különösen erõs volt a kommunista idõzskaban, amikor az
orosz "gyedmaroz" a télapó, már mint a karácsonyi ünnep riválisaként lépett
fel. Ma is a média Szt. Miklós tisztelete ellen használja fel és a karácsony
ünnepének ellensõlyozására használja.
 A finn gyerekek meg vannak gyõzõdve róla, hogy az ajándékot osztogató,
jóságos téli szellem hazája az Északi Sark, amelyet csak decemberben hagy
el, hogy rénszarvasoktól húzott szánján meglátogassa az egész világ jó
gyermekeit. Feladatát elvégezvén egy évre újra visszatér a Sarkvidékre.


Szent Miklós (Patara, 3. század - Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) myrai
püspök, a tengerészek, kereskedõk, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a
zálogházak, gyermekek és diákok védõszentje Oroszországban, Görögországban
és Szerbiában, a pálinkafõzõk és Kecskemét város[1] védõszentje
Magyarországon. Életérõl több legenda ismert, ezekbõl alakult ki a Mikulás
személye is.

Élete

A történelmi Miklós életérõl kevés dokumentált adat áll rendelkezésre. A
Lycia római provinciában fekvõ Myra, ma Demre (Kocademre), egy kis település
kb. 100 km-re délre Antalyától a mai Törökországban. A 4. században püspöki
székhely volt.
A Miklós életérõl szóló források egyrészt a krétai Andrástól származnak (700
körül), másrészt egy János nevû konstantinápolyi szerzetestõl.
Miklós valószínûleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban,
Kis-Ázsiában. 19 éves volt, amikor nagybátyja (szintén Miklós myrai püspök)
pappá szentelte. Utóbb a Sion kolostor apátja lett Myra közelében. A
szüleitõl örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. Egyesek szerint a
gyógyszertárosok és a hajósok védelmezõje volt. Segítette a szegény
gyermekeket és ezért szentnek tartották õt.
A fent említett források szerint Miklós részt vett az elsõ nikaiai zsinaton
és megpofozta ellenlábasát, Ariust. Ezért elõször elítélték, de a zsinat
végén rehabilitálták. Miklós azonban nem szerepel a nikeai aláírók listáján,
viszont az is igaz, hogy ez csak töredékesen maradt fenn.
Ereklyéi [szerkesztés]

1071. augusztus 26-án IV. Rómanosz bizánci császár megütközött a szeldzsuk
törökökkel a manzikerti csatában. A csatában a törökök gyõztek, Romanoszt
foglyul ejtették, ezzel Kis-Ázsia a szeldzsukok ellenõrzése alá került. I.
Alexiosz Komnénosz visszahódította ugyan Kis-Ázsiát, de uralkodásának elsõ
idõszakában a helyzet még elég zavaros volt. Ezt kihasználva, 1087. május
9-én olasz kereskedõk, mivel az ezen éveket megelõzõen kereskedelmi
flottájuk jórésze oda veszett a viharokban, így azt gondolták, a Szent
Miklós védõszent elpártolt tõlük, ezért kalózokkal feltörették sírját,
csontjait pedig elraboltatták és ereklyeként Bariba vitték. A törökök és
olaszok között most is vita van a csontok visszaszállításáról, de a Vatikán
már ez ügyben Bari mellett áll ki. Bariban azóta is a hajó érkezése napján,
május 9-én ünneplik.

Legendák

A három szûz kiházasítása

Egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelõ hozomány hiányában
nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak
és prostitúcióra kényszerülnek. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, de
szemérmességbõl vagy szerénységbõl ezt titokban tette. Az éj leple alatt
egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Az elkövetkezõ
években így tett a másik két lánnyal is, a három évben azonban az apa
megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt
mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.

A tengeri vihar lecsendesítése

270-ben Szent Miklós Jeruzsálembe ment zarándokútra. Vihar kerekedett és a
mellettük haladó hajónak elszabadult az orrvitorlája. A háromfõs
legénységbõl, akik vissza akarták tenni, már kettõt a vihar a vízbe sodort,
akik ilyen esetben általában odavesznek. Látva ezt Miklós a vízbe vetette
magát, és magához ragadta a két fuldoklót, kimentette, majd az árbochoz
kötötte õket a köpenye övével. Ezt követõen pedig helyére tette az
orrvitorla árbocrudját, ezzel megfeszítve a vitorlát, így a hajó egyenesbe
jött. Miklós letérdelt és Istennek egy hálaimát mondott, majd a tengerbe
vetette magát, hogy visszatérjen a hajójára. Amikor a hajósok a myrai
templomban hálaimát mondtak megmenekülésükért, megismerték Miklóst és
megköszönték neki a segítséget, s visszadták neki a köpenye övét, amit szent
ereklyekénk hordtak magukkal a megmenekülésük óta. A viharba keveredett
hajósok vészhelyzetben Szent Miklóshoz fohászkodtak.

A gabona sokasítása

Nagy éhínség idején a püspök megtudta, hogy a kikötõben horgonyoz egy hajó,
amely a bizánci császárnak visz gabonát. Megkérte tehát a hajósokat, hogy
rakják ki a gabona egy részét a szükség enyhítésére. A hajósok elõször nem
akarták teljesíteni a kérést, mivel a rakományt a császárnak kellett
szállítaniuk. Amikor Miklós megígérte nekik, hogy nem lesz bántódásuk, akkor
átadták a gabona egy részét. Megérkezve Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a
gabona mennyisége nem csökkent.

Diana olaja

A pogányok imádtak egy fát, amit Diana istennõnek (keresztény értelmezésben
gonosz démon) szenteltek. Miklós elrendelte a fa kivágását. Bosszúból Diana
ördögi olajat fõzött a fából, ami azzal a tulajdonsággal bírt, hogy vízen és
kövön is meggyullad. Az ördög Miklós házához induló zarándokoknak adta a
hordót, hogy hitük jeleként kenjék be vele Miklós házát. Miklós azonban
megjelent a tengeren, és vízbe dobatta a hordót, ami a tengeren meggyulladt
és sokáig égett. A vihar lecsendesítésével egybevonva gyakran ábrázolták
középkori szárnyasoltárokon (pl. a jánosréti egykori fõoltáron).

Az elrabolt gyermek hazahozatala

Egy ember elindult Miklóshoz, hogy áldását kérje, hogy végre gyermeke
szülessen. Amikor odaért, a püspök már halott volt, így a holttestet takaró
vászonból ereklyeként magával vitt egy darabot. A következõ év december 6-án
a házaspárnak fia született. A gyermeket a hetedik születésnapján arab
rablók vitték magukkal. Egy év múlva, ismét pont december 6-án, amikor a
házaspár a Miklós-templomban imádkozott a gyermekük megszabadulásáért, egy
forgószél kerekedett, amely felkapta a fiút és éppen a templom elõtt tette
le.

A mai Mikulás-ünnep

Magyarországon

A Mikulás szó a Miklós név cseh fordításából eredeztethetõ. A december 6-i
ajándékozás szokása csak a 19. század végén érkezett Magyarországra. Bár
számos helyen olvasható az az állítás, hogy korunk - így a Magyarországon is
ismert - klasszikus Mikulásának külsejét (kövérkés, piros ruhás, jókedvû
idõs apóka) a Coca-Cola nevû üdítõitalokat gyártó cég találta ki 1931-ben,
ez korántsem igaz, bár tény, hogy az említett cégnek is lehetett szerepe
abban, hogy Mikulás alakját az említett figurával azonosítjuk manapság. Régi
gyermekkönyvek oldalain (az 1920-as évekbõl) ugyanis már ennél korábban is
találhatunk nagyon hasonló rajzokat, grafikákat a Mikulásról.

Ft. dr. Benyik György

Eseménynaptár

Október 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31