Szabad akarat

Szent Ágoston
Szent Ágoston szerint az emberi akarat szabad, innen ered a világban levõ rossz is: az embernek szabadságában áll, hogy ne a jót cselekedje. Tanítása szerint a bûnbeesés után az emberi lélek önállósult, vak akarások szintere lett.
Ha az emberben nem volna meg a választás képessége, akkor nem létezne számára különbség a jó és a rossz között. A jóra való szabadság azonban nem minden embernek jutott osztályrészül, hanem csak azoknak, akiket az isteni kegyelem erre kijelöl.

A katolikus elképzelés
Ha Isten úgy döntött volna, hogy minden az õ akarata szerint álljon fenn változatlanul, akkor teljesült volna a terve, és a világ máig is teljes lenne szeretettel és békével. Mivel azonban szabad akaratot adott az embernek, az ember döntése által beléphetett a bûn a világba.
Ha Isten elõre eltervezte és akarta a bûnt, ez teljesen összeegyezhetetlen az õ jóságával, tehát nem állja meg a helyét, ellentmondást szül, mert így Isten lenne a bûn okozója. Így Gyakran találkozunk a Bibliában a "Térjetek meg!" felszólítással. Ez azt feltételezi, hogy a megtérésnek lehetségesnek kell lennie.

Lutheránus nézet
Luther, aki Ágoston-rendi szerzetes volt, Ágoston tanítására alapozott, és - több mint ezer évvel késõbb - továbbfejlesztette azt. Luther és a protestantizmus más alapítói szerint a természetfölötti szentség és igazság, mely az õsszülõk természetének része volt, elveszett a bûnbeeséskor, a lélek alapjaiban megromlott, az értelem az isteni önálló megismerésére, az akarat a jó segítség (kegyelem) nélküli követésére képtelenné vált. Így aztán az ember akarata nem szabad. Leghíresebb, "A szolgai akaratról" címû mûvében ezt írja: "Mert mi hisszük, hogy igaz, hogy Isten mindent elõre tud, és elõre elrendel., és hogy semmi sem történik az õ akarata nélkül; ebbõl aztán logikusan következik, hogy sem embernek, sem angyalnak, sem semmilyen más teremtménynek nincsen szabad akarata".

A kálvinista eleve elrendelés
Kálvin tanítása a dordrechti zsinat (1618/19) jóváhagyása után nagy befolyásra tett szert Németalföldön, s ezen a zsinaton vált a reformátusok hivatalos tanításává.
"Az eleve elrendelés alatt Istennek azt az örök elhatározását értjük, amellyel önmagában eldönti, hogy mi legyen egy ember örök sorsa. Nem mindenki ugyanolyan elõfeltételekkel teremtetett, hanem némelyek az örök életre, némelyek az örök kárhozatra vannak eleve elrendelve." (Institutio Christianae Religionis 3. 21. 5)

Eseménynaptár

Május 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
26
27
28
29
30
31