Papi önazonosság

Ezekben a hetekben Isten kiválasztottai és kedveltjei szerte az egész világon püspökük elé térdelnek, hogy kézfeltételük által a szolgálati papság kegyelmében részesüljenek.


Megújul az Egyház, Jézus újra rábízza magát övéire, hogy menjenek, s tegyék tanítványaivá az embereket.


Nem csak az egyes személyekben, az újmisésekben, szemináriumi elöljáróikban, egyes püspökökben, hanem az egész egyházban szüntelenül megfogalmazódik a kérdés, mit jent ma papnak lenni, hogyan lehet és kell ennek a feladatnak eleget tenni.


Vannak dolgok, melyekrol ki lehet mondani, hogy örök érvényuek, s biztosan igazak a jelen korban is. Az egyik ilyen igazság, hogy a pap a maga erejébol vajmi keveset tehet, s minden nap meg kell tapasztalnunk Szent Pállal, hogy:„Isten kegyelmébol vagyok, aki vagyok.” (1Kor15,10) Ezért a pap csak addig tudja betölteni hivatását, míg megmarad ebben a kegyelmi állapotban Krisztussal. Ennek pedig eszköze az imádság, az elmélkedés és a szentségi élet.

A másik, ugyancsak elengedhetetlen követelmény, hogy a pap ne azt hirdesse, amit hallani szeretnének az emberek, hanem Isten Igéjét. Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, olvasnia kell, s elmélkednie a szavakon. Sot, tovább is kell lépnie. Míg él, csengjenek fülében a papszenteléskor kimondott szavak: „Vedd Krisztus evangéliumát, amelynek hirdetoje lettél; amit olvasol, hidd; amit hiszel, tanítsd; amit tanítsz, kövesd is!”
Munkája során a papot majd sok bírálat éri. Természetesen fontos az, amit az emberek mondanak, amilyen visszajelzést kap, de igazából az a fontos, hogy milyennek látja ot Krisztus. Hiszen az Úr kegyelme elegendo ahhoz, hogy elviselje a megpróbáltatásokat.


Krisztus egyháza kétezer éves, s a papság is. Éppen ezért világos, hogy talán a különbözo korszakokban eltéro módon kellett hirdetni az evangéliumot. Legfoképpen gondolhatunk az eszközökre, hiszen ma már ezek nagyon széles választéka áll rendelkezésünkre a kommunikációs rendszerek magas fejlettségi szintjén.


A lényeg azonban marad. Isten Igéje egy és ugyanaz.


A pap Istennel való kapcsolatát lényegesen befolyásolja életvitele. Mást jelent papnak lenni egy kolostorban, s egy nagyváros munkásnegyedében.


A pap természetszeruen keresi az emberekhez vezeto utat, s olykor stílusváltást kezdeményez. Az egyik legalapvetobb kérdés, hogy kinek tartják ot az emberek. Ha hitelesnek vélik életét, akkor ez sokban segíti munkáját. Természetesen ez akkor jó, ha valóban így is van. Persze az sem jelenti biztosan az ellenkezojét, ha az emberek éppenséggel nem ilyennek látják ot. Sot, van, amikor üldöztetést és kiközösítést kell elszenvednie valakinek az igazságért. Jézus ezt elore megmondta.


Mindenesetre az okosság és bölcsesség nem hiányozhat, s ugyancsak jól jön. Nem szabad egy idos személyekbol álló kirándulócsapatot magas hegyre kényszeríteni. Mindig fel kell mérni, hogy a cél és a megvalósítás közötti pálya mennyire bejárható, viselheto. Ha a célok és a megvalósíthatóság közötti húr túlfeszül, akkor az elszakadhat. Jézus egyszer azt mondta apostolainak, hogy pillanatnyilag még nem elég erosek ahhoz, hogy hallják a teljes igazságot. A mozdony nem várhatja el a szerelvényt alkotó kocsiktól ugyanazt a teljesítményt, de okosan, összehangoltan haladva mindenki ugyanabba a célba érhet.

Szeretettel köszöntjük a Szentatyát, aki hatvan évvel ezelott lépett az Úr szolojébe, s pápává választásakor is magát szerény szolomunkásnak nevezte. Hála az Égnek érte, ez az idos ember az Úr kegyelmébol minden fiatalt megszégyeníto erovel és frissességgel vezeti a hívek sokaságát az atyai Házba. Segítsük ot imáinkkal és áldozatvállalásainkkal. Isten éltesse sokáig!

Ft. Dobó Tibor

Eseménynaptár

Augusztus 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31