Nagyböjt

A húsvét elõtt Jézus negyvennapos pusztai böjtjére (Mt 4,1-11 Mk 1,12-13 Lk 4,1-13) és kínszenvedésére emlékezik az egyház, ezért a latin neve ennek az idõszaknak „Quadragesima”. A nagyböjt azonban több mint negyven nap, mert a keresztény ember vasárnap nem böjtöl, tehát 4 x 6 +6 nap, vagyis 48 napból áll ez a liturgikus idõszak. Legjelesebb napjai hamvazó szerda, virágvasárnap, a nagyhéten különösen kiemelt nap nagycsütörtök, nagypéntek nagyszombat. Az ünnepi idõszak liturgikus színe a lila. Tertullianus szerint (3.sz) a keresztények addig böjtöltek amíg „elvétetett tõlük a võlegény” vagyis Krisztus sírban nyugodott, vagyis nagypéntek, nagyszombat és húsvét vasárnap hajnalig. Alexandriában, ugyanebben az idõben 1 hétig böjtöltek. Szt. Atanáz 339-ben Rómából arra biztatta az alexandriaiakat, hogy tartsák meg a 40 napos böjtöt. A 11. századig az volt a gyakorlat, hogy semmit sem ettek és ebben az idõszakban, tartózkodtak a hús, tejtermékek és a tojás fogyasztásától is. Ebben az idõszakban készítették elõ azokat, akik a felnõtt keresztség által az egyház új tagjai lettek, a katekumeneket. A nyilvános bûnösöket, pedig nagycsütörtökön oldozták fel. Ebben az idõszakban, lila színben mondják a misét, nem díszítik az oltárokat, sõt a kereszteket is lefedik. A böjti idõszakaszra is volt egy távolabbi elõkészület, ezek voltak a hetvened, hatvanad és ötvened vasárnap, és hamvazó szerda elõtti napot húshagyó keddnek nevezték. A 4. században csak hétfõn, szerdán és pénteken böjtöltek. A 6. század végén minden hétköznap volt szentmise, ekkor tartották a nagyböjti lelkigyakorlatokat és ebben az idõben kellett mindenkinek elvégezni a húsvét elõtti gyónását. A nagyböjt az elcsendesülés, a szórakozásoktól való tartózkodás ideje volt és maradt. Azt megelõzõen a farsang a vidám szórakozások ideje volt, de ekkor már tilos zajos mulatságot tartani és a házasságkötés is tiltva volt. A Nagyböjti idõszak lelkigyakorlatai a Jézus szenvedésével való azonosulásra hívták fel a híveket. A ferences népszónok sora járta a falvakat, a nagyböjti lelkigyakorlatok kapcsán bûnbánattartásra hívta fel a híveket. Ennek kapcsán fejlõdött ki Jézus szenvedéstörténetének mélyítésébõl a Passió misztika, mely elmélkedések sorozatát jelentette. Clarveux Bernard (1090-1153) az „értünk szenvedõ” Krisztus modelljének megteremtõje a keresztény aszkézisben. A szenvedõ Jézus elõtti meditáció propagálója. Nála érdekes módon találkozik a szenvedés-történet és Énekek-Éneke. Jézus lesz a megfeszített a võlegény, akihez az emberi lélek, mint a menyasszony járul. A 12. sz. Jézus-szíve mozgalom gyökerei is ide nyúlnak vissza, de a misztikus egyesülésrõl szóló tanítást Szt. Ambrus és Ágoston is magáénak vallotta. Assisi szent Ferenc (1282-1226) stigmatizációja és annak hatása a nép jámborságra, a passió jámborságot lényegesen elõre mozdította. „Sõt Krisztus fájdalmai, és keserûsége miatt annyira sanyargatta testét-lelkét, hogy saját bajaival nem is törõdõdött.” – olvashatjuk legendájában és Szt. Ferenc hatására honosodott meg a kereszt elõtt végzett magán ima. A német misztikában fejlõdött tovább ez a téma. Albertus Magnus (1193-1280) domonkos szerzetes a keresztény aszkézisben népszerûsítette a Krisztussal való szenvedõ egyesülés gondolatát. Eckhardt mester (1260-1327) szintén dominikánus szerzetes a német misztika egyik kiemelkedõ alakja, beszédeiben is népszerûsítette a szenvedõ Krisztussal való egyesülést. Alacoque Szt. Margit (1647-1690) apáca, misztikus a Jézus szíve tisztelet apostola és az egész kultuszt elindítója. 1675-tõl 70 misztikus látomásban népszerûsítette a szenvedõ Krisztussal való egyesülést. Jezsuita lelki vezetõje Colin, azt kérte, hogy írja meg lelki önéletrajzát, ez lett az elmélkedési könyve és alapja a késõbbi Jézus szíve kultusznak. Nem csak egy speciális ima mozgalom, hanem hatással volt a Jézus-ábrázolásokra is, Jézust, ennek hatására a szenvedés eszközeivel ábrázolták. Meghatározó ábrázolás és divatot teremtett az Ulm-i Buxheimer oltár 1500k. készült oltárképe. Jézust lángoló szívvel ábrázolták, a bûnösök iránti szeretetének bemutatásaként, amelybõl kereszt nõ ki. Brigitta ír nõvér (453-523), imái a kelta jámborság példái, melyeket csak 1220 körül adtak ki, Brigitta „lángjai” címmel. Ennek a mozgalomnak, van egy nem teljesen feltárt kapcsolata az 5. századi ír és az örmény irodalommal, melyben Szent József beszél, mely apokrif szöveg korai megjelenése az ír jámborságban. A Svéd Brigitta nõvér (más néven Birgitta) (1302-1373.) Jézus szenvedéseinek leírásakor Máriával azonosult. A szenvedõ Mária képe már az apokrifokban is felmerült igen gyakran és sokan elmélkedtek Mária fájdalmán halott fia láttán. Mindezek elõkészítették a képzõmûvészetben a Pieta –kép és szobor kialakulását. Bonaventúra, (1218-1274) akit Jámborsága miatt csak „szeráfi doktornak” neveztek, egész teológiáját Krisztus központú elmélkedései hatják át. Ezzel elkezdõdik az a szerzetesi jámborság, amelyben hosszasan elmélkednek Krisztus szenvedésérõl, hogy követni „imitálni” tudják azt. Ez lesz az új jámborságnak a jellemzõje, melyet „devotio moderna-nak” neveztek. Augsburgi Dávid, ferences prédikátor és misztikus 1200 körül vlsz. Augsburg-ban született és ugyanott halt meg 1272-ben. Az elsõ német vándor prédikátorok aki, aki Dél-Németországban, Bertold nevû barátjával és rendtársával együtt a passió jámborságot népi körökben is megalapozta. Regensburgi Berthold (1200-1272) pedig az elõbb említett barátjával együtt bejárták Ausztriát, Svájcot Csehországot, Sziléziát. 1263-ban a valdiak eretneksége ellen is prédikáltak. Albertus Magnussal együtt 70 német és 400 latin prédikációjuk maradat fenn írásban, melyben Jézus szenvedésének átélését népszerûsítik ezen a területen. Kempis Tamás nevét sokan ismerik (1380-1471) reformált holland ágostonos szerzetes, aki 70 éven keresztül élt csendes szerzetesként a Windeszheim-i kolostorban, mint novícius mester. Legismertebb mûve „Krisztus követése” elmélkedés gyûjtemény, melyet 95 nyelvre lefordítottak, magyarul elõször Pázmány Péter fordításában jelent meg. Az ellenreformáció legfontosabb spirituális irata lett. Ennek az elmélkedési könyvnek a legfontosabb részei: 1. „via purgativa” a lélek átadja magát Istennek. 2. „via illuminativa” a megvilágosodás útja. 3. „via unitiva” a belsõ vigasztalás megtalálása a szenvedõ Jézussal való lelki egyesülés által. 4. A Szentáldozásban való egyesülés Krisztussal. A passió jámborságnak szerzetesek késõbb papok számára kidolgozott változatát alapozta meg. Jakob Böhme (1575-1624) igen különös személyiség, valójában tanulatlan ember, egyszerû csizmadia fia, akinek 1637-ben misztikus látomása volt, amit a barátja Frankernbergi Ábrahám írt le halála után. Arra keresett választ, hogy miért van ilyen sok gonoszság a világon, és még a jó dolgok is, miért torkollnak sok esetben gonoszságba. 1594-ben élte át elsõ hétnapos misztikus élményét, 1600-ban élte át a második misztikus élményét. A természet alapvetõ jóságát hirdette, ez lett a késõbbiekben az alapélménye, melyet az „Auróra” címû mûvében 1612-ben adott ki. 1619-ben újra írni kezdett, 1624-ben pedig újra írta élete mûvét. 1624-ben a Drezdai herceg tudományos tanácsadója lett. Nagy hatással lett Novalis-ra Hegelre és Schelling elõfutáraként szokták számon tartani. Hegel a dialektika tézisét tõle vette, õt tartják az elsõ németül író filozófusnak is. Mûveit 1651-60 között adták ki, 1682-ben metszetekkel illusztrált kiadás jelent meg látomásairól. Majd mûvét oroszra is lefordítva hatott Wladimir Szoljev-re is. Angliában I. Károly érdeklõdött iránta intenzíven és fordíttatta mûveit angolara legjobb kiadása John Prordage. Máriát Isten megtestesült bölcsességének nevezi. Keresztes Szt. János (16, sz) spanyol karmelita szerzetes, Jézus öt szent sebének tisztelete és a lélek és Krisztus misztikus énekének megfogalmazással mélyíti el és oldja szerelmes énekké a passió misztikát. Angelus Silesius Családi nevén Johann Scheffer (1624-1677) ennek a misztikus iskolának egy késõi virágzásának tekinthetõ, nagy hatással volt a pietizmus szenvedõ Krisztus személetére. A fentebb felsorolt személyiségek teremtették meg azt a lelki légkört, amely a vallásos emberek számára a nagyböjtöt lelkileg ma is meghatározzák. Ezt szolgálják az alábbi homiliák is. Prof Dr. György Benyik

Eseménynaptár

Május 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
26
27
28
29
30
31