Keresztény értékrend

Az új polgári évben újságunk idei elsõ számát nyújtjuk át az olvasónak. Tesszük ezt abban a reményben, hogy az új esztendõben is sikerül megvalósítani lapunk hasábjain. Az Ige hirdetését, a tájékoztatást és a vallásos mûveltség elõmozdítását.

Az ünnepek bizonyára felfrissítettek bennünket, fényt gyújtottak a még mindig hosszú éjszakákban, de lelkünk sötétjében is. Az ünnepek arra szolgálnak, hogy megvigasztalódjék az emberszív. Karácsony nem múlik el, hiszen Jézus mindig velünk marad, s ha továbbra is keressük közelségét, akkor ünnep lehet minden napunk.

Amikor gimnazista voltam, nagyon hiányzott a mindennapi szentmise, mert csak vasárnap mehettem templomba. Ám abban a vágyban, hogy Vele lehessek, ott volt Õ maga is.

Bízom abban, hogy sokaknak sikerült felszítani a szeretet parazsló tüzét az ünnepek adta lehetõségek által.

Ami tapasztalható volt, az a régen tudott igazság, hogy mindinkább lemorzsolódnak azok, akik csak egyszer jönnek el egy évben az Isten házába, viszont, akik megmaradnak, azok hite mind átéltebb és õszintébb lesz.

Számomra külön élményt jelentett egy találkozás az elmúlt idõszakban. Egy üzletben történt a dolog. A következõ kérdést szegezte nekem egy ember: Maga, mint lelkész, hogyan látja ezt az erkölcsi válságot a világban? Válaszomban kitértem arra, hogy régen sem voltak sokkal erkölcsösebbek az emberek, csak mostanában jobban napvilágra kerülnek a cselekedetek.

Azt is hangsúlyozni kell, hogy az erkölcs nem jelenti csak csupán a 6. parancsolat megtartását. Roppant súlyos dolgok történnek az emberi kizsákmányolás terén, a munkaadók és munkavállalók viszonyában, a környezet megóvása terén, s nem utolsó sorban az emberi szabadság megsértésének tekintetében. Az emberek értékrendje teljesen megváltozott. Ekkor beszélgetõtársam rákérdezett: No de mi az, ami értéknek számít? Fogós kérdés. A gyors válasz a következõ volt: Az, ami megérdemli, hogy megmaradjon. S valóban, ami nem érték, ami nem Istentõl van, az úgyis elvész. Hiába ragaszkodunk hozzá. Az ember semmit sem tud megmenteni, mindent elveszít, még az életét is. Csak az marad meg, ami Isten szemében jó. Csak neki van hatalma ahhoz, hogy törvényt szabjon, s ura legyen az elmúlásnak.

A világ ma mélyen átéli azt, hogy válságban van. Szinte szomorúan és nosztalgiával búcsúztatták az ó évet, hiszen senki sem tud semmi biztatót mondani a jövõt illetõen. Kicsúszott a kezünk közül az irányítás. Nem is volt soha a miénk, de elhitettük magunkkal.

Az emberek vágyakoznak a biztonság és a kiszámíthatóság után. Ám pillanatnyilag a legbiztosabb épen a bizonytalanság.

Milyen roppant egyszerû és igénytelen volt minden a betlehemi jászolban, s mégis szívet melengetõen idilli ott minden. Az emberiségnek át kell gondolnia, nekünk mindannyiunknak, hogy mi szükséges a boldogsághoz. Akinek szeme van, lássa meg!

Ft. Dobó Tibor

Eseménynaptár

Augusztus 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31