Halottak napja, nov. 2.

A földön küzdõ Egyház ünnepélyes megemlékezése a tisztítótûzben szenvedõ lelkekrõl. A halottakról való gondoskodás a vallástörténeti kutatások szerint õsidõktõl fogva mindenütt megtalálható jelenség. A halottak ünnepe az ókori Rómában a feralia volt. Az Egyházban Szt Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeirõl, másnap az összes megholtról is megemlékezzünk. 998: kezdték az ünnepet, mely a 11. sz: a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt. Rómában a 14. században fogadta be. XV. Benedek p. (ur. 1914-22) 1915: engedélyezte, hogy halottak napján minden pap 3 misét mondhat; egyet egy konkrét elhunytért, egyet általában a tisztítótûzben szenvedõ lelkekért, és egyet a pápa szándékára.
A bizánci szertartásban  a halottak napja megfelelõje a lelkek szombatja. A szerzetesrendek külön napon emlékeznek meg saját halottaikról.
Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a keresztény gondolkodás szerint a kisebb bûnökért a lélek a purgatóriumban bûnhõdik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élõk könyörögnek érte. Ekklesziológiailag a küzdõ egyház (Ecclesia militans) megemlékezése a tisztítótûzben idõzõ lelkekre, a szenvedõ egyházra (Ecclesia patiens).

A Halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedbõl áll, Jézus öt sebének emlékezetére.

Néprajz. A régi magyar népnyelvben "lölkök" napja, lelkeknek emlékezete. A jámborságtörténet különös fejlõdése során Mindenszentekbõl a gyakorlatban halottaknak vigíliája lett. A temetõ (cinterem) valamikor körülvette a templomot. A halottat a gyászházból v. a templomba, v. csak a templom elõcsarnokába (limbus) hozták. Itt folyt le a temetési szertartás, búcsúztatás, innen vitték és hantolták közeli sírjába. A szertartás alatt, máshol közvetlenül a temetés után (a templom ajtóban v. a halott sírjánál) osztották ki a megholt üdvösségéért való imádság fejében a koldusok, ispotálybeliek: betegek, elhagyott öregek között a gyászoló család ajándékát, fõleg kenyeret, kalácsot, bort, gyertyát. Egyes helyeken a halottas házban ült tort a meghívott szegények, koldusok, félkegyelmûek ünnepélyes megvendégelése elõzte meg. Olykor a halott végrendeletében is meghagyta az alamizsnaosztás idejét és mértékét. Ezt a hátramaradt élõk lelkiismeretesen teljesítették is, mert féltek, hogy halottjuk lelke hazajár. Az õsi hagyomány vidékenként más-más helyi formában maradt fenn.
Az egyik jellegzetes változat szerint a hívek a halottak napi alamizsnát (kenyér, kalács, bor, zsír, szalonna, köles, bab) a templomban ilyenkor fölállított katafalk (gyászkoporsó) mellé rakták, ill. rakják. A koldusok, rászoruló szegény családok részeltetése a pap, harangozó, koldusbíró, templomatya által történik.
Miután a temetõ fõként 1800 -as évek után a helység szélére került, sokfelé az osztás a temetõ kapujánál közvetlenül történik, illetve már csak történt. Az ételeket katolikus délszlávjaink hozzátartozójuk sírjára teszik. Olyan helyek is akadnak, ahol a gyûjtés koledálással, szegények számára való kéregetéssel megy végbe, miközben a lélekváltság harangját kongatják.
Máshol, fõleg Göcsejben a család otthonában éjszakára terítenek az elhunyt hozzátartozók számára. Az ételt azután koldusoknak, szegényeknek ajándékozzák, esetleg maguk költik el. - Mivel az archaikus fölfogás szerint a nap alkonyattól a köv. nap alkonyatáig tart, Mindenszentek napjának estéjét a halottak estéjének is mondják. Ilyenkor a halottak emlékezetére országszerte 1, esetleg 2 óra hosszáig szólnak a harangok.
Tápé népének hite szerint ez idõ alatt nyugszanak, megpihennek, nem szenvednek a lelkek a tisztítóhelyen. Ez a jámbor hiedelem már a kk. legendavilágában felbukkan.
Elõször Damiani Szt Péter (?1072) említi. Annak a hétnek, amelyikbe halottak napja is beleesik, a szegedi nép ajkán halottak hete a neve.
A szegedi tájon egészen a legújabb idõkig a hagyományõrzõ családok már Mindenszentek ünnepén fehér üres kalácsot szoktak sütni. Régi szegedi polgárasszonyok mézzel vonták be a tetejét. Jellegzetes alsótanyai alakjában fonadék, amelyet perecbe foglaltak bele. Ez a "Mindönszentök" kalácsa, másként "kúdúskalács", amelyet délután sírjaikhoz igyekezve, a temetõ kapujában várakozó koldusoknak osztogattak azzal a kéréssel, hogy õk is emlékezzenek meg a család halottairól. A koldusok könyörgését a régi szegedi hagyomány különösen foganatosnak tartotta. A Tápén sütött, briós formájú kis fonottkalácsnak kúdústuborék a neve. A Szegedrõl kirajzott Szaján bánáti faluban ilyenkor lisztet, gabonát, fõzeléket is szoktak ajándékozni a szegényeknek. A koldusnak szánt kalács, alamizsna a halott megvendégelésének módosult, ker. változata. Ilyenkor a régi öregek nem szoktak kint a szántóföldön dolgozni, földmunkát végezni. Helyette õröltettek, kukoricát morzsoltak, szalmát hordattak a szérûbõl. Ez a hagyomány az 1950-es években a lehetõségek szerint már csak halottak napjára korlátozódott. Jellemzõ régebbi hiedelem, hogy aki halottak napján földmunkát végez, azon hóttetöm (atheroma) támad. E kegyeletes tartózkodásban eredetileg a halottak, hazajáró lelkek haragjától való szorongó félelem nyilatkozott meg.


A halottak estéje: ájtatosság a halottak napjának elõestéjén, azaz Mindenszentek estéjén.
A II. Vatikáni Zsinatig nov. 1-jén az esti órákban, miután a hívõk már meglátogatták a temetõt, a pap a templomban fehérbe öltözve vezette a rózsafüzért v. a Mindenszentek litániáját. Ezután feketébe öltözött és beszédet intézett a néphez. A beszéd után a tumbánál imádkozott az elhunytakért. - A liturgikus reform után Mindenszentek ünnepének elõesti miséje miatt 2 változat alakult ki:
1. nov. 1-jén délután a temetõben szentbeszéddel, imádsággal emlékeznek a halottakról (inkább a falvakban szokásos);
2. az esti szentmise után imádkoznak a halottakért.
Néprajz. Az 1950-es években még országos szokás volt, hogy a harangok 1-2 órán keresztül szóltak. A kereszténység kezdetéig visszanyúló hagyomány szerint ez idõ alatt a tisztítótûzben nem szenvednek a lelkek. Szokás a halottak napján és a halottak hetének estéin odahaza kis gyertyát égetni.

Ft. Dr. Benyik György

Eseménynaptár

Május 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
26
27
28
29
30
31