Csodálatos világ

Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ?

Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott?
Nézz meg egy virágot!
Nézd meg jól, milyen szép! Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-mûvész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan, nagy mûvész keze dolgozik körülötted.
Mûvész csak egy van ezen a világon, egyetlenegy, aki alkot. Napról-napra, percrõl-percre, mindig újat és mindig ugyanazt.Nézd a fát! Nézd a hegyet! Nézd meg a folyót vagy a tengert! És aztán gondolj a csillagokra!És akkor gondolj szánalommal azokra, akik el akarják hitetni Veled, hogy nincs Isten.
Nincs, mert ez, vagy amaz így történt. Mert romokban fekszik a házad. Mert meghaltak sokan, akiket szerettél. Mert kevés a kenyér. Mert sok a nyomorúság. A világban, mondod, nincsen igazság. És a Te világodat érted alatta. A Te külön világodat, ezt az aszfaltos, vízvezetékes, órabéres és gyárkéményes világot. A nyakkendõs, nyúlszõrkalapos, szénhiánnyal küzdõ, mûhelyszagú és paragrafusok közé zsúfolt világot. És elfelejted, hogy ezt a világot Te csináltad magadnak. Te és a többi emberek, és így egyedül ti vagytok felelõsek mindazért, ami benne történik.
Istennek semmi köze a házakhoz és az órabérekhez, az általad feltalált bombákhoz és drótsövényekhez, semmi köze ahhoz, hogy kapsz-e nyugdíjat vagy sem, és hogy meg tudsz-e élni abból a fizetésbõl, amit adnak neked az önként magadra vállalt munkáért.
Isten mûvész, aki megalkotta a bolygók milliárdjait, és pillanatról pillanatra újakat alkot. Amit Õ alkotott, azért vállalja a felelõsséget. Ott minden az Õ elgondolása szerint történik, tiszta és mûvészi törvények alapján. Ott nincsenek meglepetések és váratlan fordulatok. Nincs gyõzelme a gonosznak. A sas nem gonosz, amikor lecsap a galambra. Fiainak viszi, hogy élhessenek. Mûvészi rendezõ keze igazította így a szerepeket, hogy ne szaporodhassanak el a galambok, s ne egyék el az egerek elõl a gabonát.
Az ember alkotott magának egy külön világot. Kiugrott a nagy együttesbõl, kivonta magát a mûvészi rendezõ keze alól, ácsolt magának külön színpadot, pingált magának külön díszleteket s maga osztja ki magának a szerepeket benne. Hát ne jajgasson, ha rosszul sikerül az elõadás, ha a kontár módon ácsolt kulisszák olykor rászakadnak, és rozsdás szögekbe veri a fejét. Maga tette oda a szögeket.
Ha rosszul mennek tehát a dolgaid, ne csodálkozz. És fõleg ne igyekezz Istenre hárítani a ballépések felelõsségét. Szabad kezet kértél, s Õ, amennyire lehetett, szabad kezet adott. A lerombolt házakért, a drágaságért, a feketepiacért, a szénhiányért s azért, hogy pénz nélkül maradtál és vakarod a fejed: Õ igazán nem tehet róla. Nem felelõs, ha szíved idõ elõtt megunja pumpálni a véredet, mert hanyagul és könnyelmûen elrontottad felesleges izgalmakkal, amiket a magad bosszantására sikerrel kiagyaltál.
Egyáltalában: az Istennek hagyj békét saját világoddal kapcsolatban. Nem várhatod, hogy Õ menjen oda hozzád, ha magad voltál az, aki fölényes emberi elmédre hivatkozva hátat fordítottál Neki. Neked kell fölkeresned Õt, ha vissza akarsz térni hozzá. Könnyen megleled, ha igaz és tiszta benned a szándék. Ha nem sértett hiúságodat és csalódott önzésedet akarod Neki elpanaszolni, hanem egyszerûen csak látni akarod Õt, s megnyugodni abban, hogy van. Csak nyisd ki a szemedet jól!Megtalálod a fûszálban, amikor éppen nõ. A virágban, mikor a szirmait bontja. A pillangóban, ahogy szárnyra kél. Ott dolgozik.És ha elég tisztán és elég egyszerûen állasz meg elõtte, levetve minden magadra aggatott bohóc-cicomát, amit társadalompolitikának, tudománynak vagy elõítéletnek nevezel: akkor talán reád is néz. Talán még reád is mosolyog.
Mélységes mély, szelíd mûvész-szemével végigsimogat, és azt mondja:
- Bizony látom, rossz bõrben vagy fiam. Ideje volt, hogy visszatérj közénk.

 

********************************

Áldja az Urat az Úr minden mûve, *dicsérje és magasztalja örökkön-örökké!

Áldjátok az Urat, az Úr angyalai mindnyájan; *áldjátok az Urat, ti, egek!

Áldjátok az Urat, ti, vizek az égbolt fölött; *áldjátok az Urat, az Úr minden erõi!

Áldjátok az Urat, nap és holdvilág; *áldjátok az Urat, égi csillagok!

Áldjátok az Urat, záporesõ és harmat; *áldjátok az Urat, ti, viharok!

Áldjátok az Urat, tûz és forróság; *áldjátok az Urat, hideg és hõség!

Áldjátok az Urat, dér és harmat; *áldjátok az Urat, fagy és nagy hideg!

Áldjátok az Urat, jég és hóesés; *áldjátok az Urat, éjek és nappalok!

Áldjátok az Urat, világosság és sötétség; *áldjátok az Urat, villámok és fellegek!

Áldja az Urat a szárazföld; *dicsérje és magasztalja örökké!

Áldjátok az Urat, hegyek és halmok; *áldjátok az Urat mind, amik a földbõl sarjadtok!

Áldjátok az Urat, ti, források; *áldjátok az Urat, folyamok és tengerek!

Áldjátok az Urat, tengeri lények,s minden, ami mozog a vízben; *

áldjátok az Urat, égi madarak! Áldjátok az Urat, vadak és háziállatok; *

áldjátok az Urat, ti, emberek fiai! Áldja az Urat Izrael, *dicsérje és magasztalja örökké!

Áldjátok az Urat, ti, az Úr papjai; *áldjátok az Urat, ti, az Úr szolgái!

Áldjátok az Urat, igaz szellemek és lelkek; *áldjátok az Urat, szentek és alázatos szívûek!

Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt; *dicsérjük és magasztaljuk örökké!

Áldott vagy, Urunk, az égbolt fölött, *dicséretre méltó, dicsõséges és magasztos örökké!

********************************

Róma, 2012. június 1.

Szeretettel és mindennapi imáimmal: Dávid M. Bernadette nõvér

Eseménynaptár

Március 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31