A húsvét költészetérõl

A mellékelt kis írásban a húsvét költészetét kívánjuk vázlatosan áttekinteni. Wipo (990-1050) bencés szerzetes, húsvéti szekvenciáját máig is éneklik a húsvéti vasárnapi misében. Ebben Mária szólal meg a költõ kérdésére és azt mondja: "Láttam az élõ Krisztus sírhelyét,/ és a Fölkentnek dicsõséges teljét./ Láttam az angyali követeket,/ A szemfedõket, a lepleket./ Feltámadt Krisztus, az én reménységem:/ Galileába elõttetek mégyen./ Föltámadt Krisztus halottaiból! Tudjuk: föltámadt valósággal/ Légy te mihozzánk, gyõzelmes király, irgalmassággal." Ez a csodálatos költemény egyben a húsvéti versek legtöbb elemét tartalmazza mint az alábbiakban látni fogjuk.

Húsvéti latin himnuszok

A magyar költészetben Ady Endre A szép húsvét c. verse is így kezdõdik " Odukat és kriptákat pattant/ S bús árkokig leér a szava/ Ilyen a Húsvét szent tavasza/ S ilyen marad." Mindössze egyetlen témával gyarapszik a vers, ez pedig a tavasz képe, amely szinte állandó kísérõje lesz a húsvéti verseknek, mely egyszerre szolgál természeti képként és szimbólumként is. Kassák Lajos hasonlóan ír a Harangszó c. versében: " feltámadott, mondják a népek és megsüvegelik/ nevét a názáretinek, ki az ács fia volt/ s megenyhült már a szél is s a rügyek kisarjadtak."
Kunszeri Gyula a Húsvéti fák c. versében csak a pálmafák ujjongásáról beszél " Azon a vasárnap/ ujjongtak a pálmák, mert megváltásnak/ messiási álmát/ valósulva látta." Itt azonban feltûnik a vasárnap is az új keresztény ünnep szimbóluma, mely a feltámadás napját tette ünneppé.
Nemes Nagy Ágnes A tárgy fölött c. versében új elemként jelenik meg a fény. "Mert fény van minden tárgy fölött./ A fák ragyognak, mint a sark-körök." A feltámadás leírásához gyakran társul a fény, a mennyei fény, a világosság szóképe. Jelezvén azt, hogy a hívõknek a feltámadás az egész világot más megvilágításba helyzete.
Rónay György A hét elsõ napján, amikor még sötét volt c. versében, amelynek hosszú címe idézet a bibliából, a halál hatalmát megtörõ feltámadásról beszél, de elõbb a halál rettenetének képeit tárja fel. "Ó, a halál!/ gyolcsába tekerve a Test,/ gyászába merülve az Asszony,/ s az imbolygó kísértetek:/ János,/ József, Nikodémus,/ Lebontott szõke hajjal Mária Magdalából."
Talán a legismertebb húsvéti verset mégis Pilinszky János vetette papírra, mely versbõl elemi erõvel tör fel a feltámadás öröme. "És fölzúgnak a hamuszín egek,/ hajnalfelé a ravensbrücki fák./ És megérzik a fényt a gyökerek./ És szál támad. És fölzeng a világ.// mert megölhették hitvány zsoldosok,/ és megszünhetett dobogni a szive - / Harmadnapra legyõzte a halált./ Et resurrexit tertia die." Az egész ünnepet a megfélemlítõ halál legyõzése és a vétek és hazugság rettenetébõl való szabadulás hatja át és egy új emberség születése.
Vas István  Húsvéti ének a testrõl c. versében is ez az új megértés adja a lendületet. "Kereszten, olajban, vérben a szent sereg:/ Bûnhõdik a földön, aki nagyon szeret./ Tavaszi szél fújja, hozza a szép hitet:/ Szétomló tstünket szebben megépítheted."
Ady Endre szintén a feltámadt Úrral találkozó hívõ élményét írja la Az Úr érkezés c. versében "Mikor elhagytak,/ Mikor a lelkem roskadozva vittam,/ Csöndesen és váratlanul/ Átölelt az Isten." Ez nem más mint az Istentõl elhagyott ember találkozása a feltámadottal, aki egyben õt is felemeli.
Kassák Lajos Engesztelõ bánat c. versét kevesen ismerik. "Jézus, szelíd, fehérgyapjas bárány/ ki a zárt ajtón át bejöttél hozzám/ szeress és óvj meg örök kegyelmeddel." Ezek a mondatok már nem a feltámadásról szólnak, hanem az emberrõl, aki a feltámadott Jézussal találkozik, és ettõl a szellemi találkozástól lelke vigasztalódik. József Attila is felfedezi a másokról gondoskodó Istent "Õ soha nem gondol magára,/ de nagyon ügyel a világra." Ettõl lesz olyan gyermeki a vonzódása hozzá, mint errõl ír az Istenem c. versében. "Dolgaim elõl rejtegetlek,/ Istenem én nagyon szeretlek./ Ha rikkancs volna a mesterséged, / segítenék kiabálni néked."
Csorba Gyõzõ a Meleg tenyerében c. versében halálba induló beteg feltámadásba vetett hitét szembesíti azzal az élménnyel, hogy teste egyre gyengébb és egyre jobban orvosok segítségére szorul, és éppen ekkor kap erõt lelke a feltámadásból. "Magam feladtam:/ tegyenek akármit/ Birtokba vettek/ gondos orvosok/ De csak a testem/ én mögötte bújtam/ s ki-kilestem hogy/ hogyan is vagyok." Csak a betegek, akinek megélik testük pusztulását tudnak így az örök életre, tekinteni. Ez egy új szemléletmód, amelyet legjobban
Zelk Zoltán foglalt össze a Mert így igaz c. versében. "Barátaim azt hiszik, hogy fekszem,/ nem tudják, már járni tanulok/ megadón, Isten oldalán.
Mindezek az idézetek azt mutatják, hogy a Húsvét, a feltámadás, és az örök élet témái mélyen bevésõdtek a magyar irodalom legjobbjainak gondolkodásába és költészetébe is.
Talán az olvasó emberek ma is hasonlókat élnek át.
Áldott Húsvétot


Ft. dr. BenyikGyörgy

Eseménynaptár

Január 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31