Adventi elmélkedés hétről-hétre

Horváth István Sándor

2015. december 25. – Urunk születése – Karácsony

   2015. december 25. – Urunk születése – Karácsony    Azokban a  napokban  Augusztusz császár  elrendelte,  hogy írják  össze  a    földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria    kormányzója  Kirinusz  volt.  Mindenki  Tovább >>

„Urunk, Jézus Krisztus, Te megtanítottál minket, hogy irgalmasok legyünk, mint a mennyei Atya, és azt mondtad nekünk, hogy aki téged lát, az Őt látja. Ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk.” (Ferenc pápa imája az irgalmasság rendkívüli szentévére)

Az Isteni Irgalmasság litániája

 

Uram, irgalmazz!

Uram, irgalmazz!

Krisztus, kegyelmezz!

Krisztus, kegyelmezz!

Uram, irgalmazz!

Uram, Tovább >>

Mindenszentek ünnepe

Jel 7, 2-4.9-14

Zs 23, 1-6

1Jn 3, 1-3

Mt 11, 28

Mt 5, 1-12a

A szaporodás az élet része. Nincs olyan élőlény, amely ne akarná azt, hogy több legyen belőle. Gyakorta ez még túl is mutat a produktivitás matematikai sikerességén, és az utóddal, utódokkal való foglalatosságban, mint minőségi sikerességben, is kiteljesedik. Ez Tovább >>

B év – Évközi 30. vasárnap

Jer 31, 7-9

Zs 125, 1-6

Zsid 5, 1-6

2Tim 1, 10

Mk 10, 46-52

Mit várnak el ma az emberek a paptól? Elég sok mindent. Mégis mi lenne az elsődleges feladata? Erre egy nagyon is emberi megfogalmazást kapunk a Szentírástól: „Mert minden főpapot az emberek közül választanak, és arra rendelik, hogy az Isten tiszteletében képviselje az embereket, Tovább >>

B év – Évközi 22. vasárnap

MTörv 4, 1-2.6-8

Zs 14, 1-5

Jak 1, 17-18.21b-22.27

Jak 1, 18

Mk 7, 1-8.14-15.21-23

Isten „szabad akaratból hívott minket életre” (Jak 1, 18a) Ő akarja, hogy éljünk, hogy létezzünk. Megengedi azt, hogy mi is hozzá való hasonlatosságunk folytán, éljünk szabad akaratunkkal, hol a jót, hol a rosszat választva, hiszen „utálja az Tovább >>

B év – Évközi 18. vasárnap

Kiv 16, 2-4.12-15

Zs 77, 3-4.23-25.54

Ef 4, 17.20-24

Mt 4, 4b

Jn 6, 24-35

Jézus tanítói körútjait figyelve megfigyelhető, hogy mindig nagy tömegek követték. Mi vezérelhette az embereket? Talán az, amit Jézus a csodás kenyérszaporítás után maga is kimondott: „Bizony, bizony mondom nektek - felelte Jézus -: Nem azért kerestek, Tovább >>

B év – Évközi 17. vasárnap

2 Kir 4, 42-44

Zs 144, 10-11.15-18

Ef 4, 1-6

Lk 7, 16

Jn 6, 1-15

„Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja…” (Ef 4, 4-6a) Az egy, mint szám, a maga nemében különleges. Nem véletlen, hogy oly sok misztikum lengi körül, még a Tovább >>

B év – Évközi 15. vasárnap

Ám 7, 12-15

Zs 84, 8-14

Ef 1, 3-14

Ef 1, 17-18

Mk 6, 7-13

„Sokszor és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz…” (Zsid 1, 1) Ez kezdetben személyen kommunikáció volt, ám hamar egy sokkal emberszerűbb képlet alakult ki: az Isten embereket küld, hogy tanítsák az embereket. Gyakorta nem is túl pallérozottakat, Tovább >>

B év – Évközi 14. vasárnap

Ez 1, 2-5

Zs 122, 1-4

2 Kor 12, 7-10

Lk 4, 18

Mk 6, 1-6

Gyengének lenni sosem kellemes dolog, sokkalta inkább erősnek lenni. Akinek ereje van, annak hatalma is van. Hogy ki vagy mi felett gyakorta nem lényeges, a fő, hogy uralkodási ösztönét ki tudja terjeszteni mások fölé. Mert mit ér az erő, ha nem használják? Más kérdés, hogy azt Tovább >>

B év – Évközi 13. vasárnap

Bölcs 1, 13-15;2, 23-24

Zs 29, 2.4-6.11-13

2Kor 8,7.9.13-15

2Tim 1, 10

Mk 5, 21-43

Mi a halál? Az emberi élet vége. Persze ma már ez sem egyértelmű állapot, hála a tudományos fejlődésnek, mely révén sokkalta pontosabban meg lehet határozni az életműködések megszűntét, illetve azt az időtartamot, amelyen túl már maga az Tovább >>

B év – Évközi 12. vasárnap

Jób 38, 1.8-11

Zs 106, 1.23-26.28-31

2 Kor 5, 14-17

Lk 7, 16

Mk 4, 35-41

Az emberi természet része a kíváncsiság. Legkézenfekvőbb példája a kisbaba, aki nagy szemekkel tekinget szerteszét, mindent meg akar fogni, olykor a szájába is venni, mert számára minden új ezen a világon és szeretné megismerni. Persze ez a vágy Tovább >>

B év – Évközi 11. vasárnap

Ez 17, 22-24

Zs 91, 2-3.13-16

2 Kor 5, 6-10

Jn 6, 63c. 68

Mk 4, 26-34

„A hitben élünk, a szemlélet még nem osztályrészünk.” (2Kor 5, 7) Fogalmaz igen helytállóan Pál apostol, lévén a hit ama emberi hozzáállás, mely révén az ember élete során ráhagyatkozik az Istenre, elfogadja, hogy amit kinyilatkoztatott a Tovább >>

B év – Húsvét 3. vasárnapja

ApCsel 3, 13-15.17-19

Zs 4, 2-7.9

1Jn 2, 1-5a

Lk 24, 32

Lk 24, 35-48

Vajon egy vallási szertartás, istentisztelet, szentmise okozhat-e örömet az azon részt vevő ember számára? Ezen a kérdés megközelítése azért szükségszerű, merthogy az ember hozzáállása azokhoz a dolgokhoz jobb, melyek számára pozitív Tovább >>

B év – Nagyböjt 4. vasárnapja

2 Krón 36, 14-16.19-23

Zs 136, 1-6

Ef 2, 4-10

Jn 3, 16

Jn 3, 14-21

„A végtelenül irgalmas Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat is, így kegyelemből kaptátok a megváltást.” (Ef 2.4-5) Az ember, mióta elkövette első hibáját, nyögi a bűn és a halál Tovább >>

B év – Nagyböjt 2. vasárnap

Ter 22, 1-2.9-13.15-18

Zs 115, 10.15-19

Róm 8, 31b-34

Mt 17, 5

Mk 9, 2-10

„Ha Isten velünk, ki ellenünk?” (Róm 8.31b) Ezt a kérdést szegezi nekünk Szent Pál apostol. Ki lehetne ellenfele annak, akivel az Isten van? Mint egy nagyhatalmú testőr, mely megvédi megbízottját. Ez a hasonlat, bár erősen túlzó, mégsem elvetendő. Mert Tovább >>

B év – Nagyböjt 1. vasárnap

Ter 9, 8-15

Zs 24, 4-10

1Pt 3, 18-22

Mt 4, 4b

Mk 1, 12-15

Nem is olyan régen jelent meg egy a Noé történetét feldolgozó film. Művészeti ágról lévén szó a film kifejezésmódja révén a technika segítségével igen fantáziadúsan jeleníti meg azokat a részeket, mikről a Biblia igen visszafogottan Tovább >>

B év - Urunk megkeresztelkedése

Iz 42, 1-4.6-7 vagy Iz 55, 1-11

Zs 28, 1-4.9-11 vagy Iz 12, 2-6

ApCsel 10, 34-38 vagy 1Jn 5, 1-9

Mk 9, 6 vagy Jn 1, 29

Mk 1, 7-11

A víz az élet forrása. Ezen állítás helytállóságát a tudomány is igazolja, mi több Naprendszerünk égitestein való vízkutatás az egyik elsőrendű feladatok közé tartozik. Ezért is oly gyakori Tovább >>

B év – Advent 4. vasárnapja

2 Sám 7, 1-5.8b-12.14a-16

Zs 88, 2-5.27.29

Róm 16, 25-27

Lk 1, 38

Lk 1, 26-38

Nincs is nagyobb kegyelem annál, minthogy az Isten meghívja az embert az Ő szolgálatára. Ez az üdvösség kapcsán mindenkire vonatkozik, ám olykor bizonyos küldetésekre külön is kiválasztja az embert. Ilyenek az ószövetségben a próféták, Tovább >>

A év – Krisztus Király vasárnapja

Ez 34, 11-12.15-17

Zs 22, 1-3.5-6

1 Kor 15, 20-26.28

Mk 11, 9b-10a

Mt 25, 31-46

Korunk különös módon teli van végidőbeli jóslatokkal, prófétai kijelentésekkel teljes megjelenésekkel, érdekesebbnél érdekesebb Biblia értelmezéssel, különösen az apokaliptikus könyvek kapcsán. A vizsgálódásoknak van alapjuk, Tovább >>

A Lateráni Bazilika felszentelésének ünnepe

Ez 47, 1-2.8-9.12

Zs 45, 2-3.5-6.8-9

1Kor 3, 9c-11,16-17

2Krón 7, 16

Jn 2, 13-22

 

A legtöbb vallásban létezik egy a világtól elkülönített szent vagy felszentelt hely, ahol a túlvilági erőkkel, az égiekkel kapcsolatot létesíthetnek az evilágiak, a földiek. Ezt a többnyire megszentelt és elkülönített helyet Tovább >>

Halottak napja

Az ember számára sosem volt közömbös az elmúlás. Már az ősember is barlangja mélyére temette el őseit, hogy azok jelen maradjanak közöttük. A későbbi korokra is jellemző az elhunyt maradványairól való gondoskodás és annak nem pusztán kidobása a ganédombra. Mi több, régészeink legnagyobb örömére, az elhunytak Tovább >>

A év – Évközi 29. vasárnap

Iz 45, 1.4-6

Zs 95, 1.3-5.7-10

1 Tessz 1, 1-5b

Fil 2, 15d-16a

Mt 22, 15-21

Hálát adni a kapott dolgokért igen erényes cselekedett. Kezdve azzal. ha megköszönjük ha kapunk valamilyen ajándékot. Ez a mindennapi illemtudás része. Annyira az, hogy manapság még a különböző üzletek a számlára ráíratják: Tovább >>

A szegénység elleni küzdelem

A héten tartjuk a szegénység elleni küzdelem világnapját. Általában véve az ünnep kifejezést szoktuk használni a világnapokkal kapcsolatban, de valahogyan most furcsán hangzana a páros: szegénység és ünnep.

Ez persze nem egészen így van. A világias gondolkodás a szegénységben az élet legnagyobb Tovább >>

A. év – Évközi 28. vasárnap

Iz 25, 6-10a

Zs 22, 1-6

Fil 4, 12-14.19-20

Ef 1, 17-18

Mt 22, 1-14

Az ember életében előfordul, hogy meghívót kap valami rendezvényre, esküvőre. Ez igen nagy tisztelet kinyilvánítása annak részéről, aki adja, különösen ha örömmel teszi és nem a kényszerűség keserű szájízével, hogy rokon vagy szomszéd Tovább >>

Rózsafüzérrel a kezünkben

A rózsafüzér eszköz és forma, mely segít bennünket az imában, elmélyülésben. Sajnos, ma már sokak számára csak egy vallásos kellék a kezükben. Egyesek nyakukban viselik, mások a gépkocsik visszapillantó tükrein, mint amolyan vallásos „kabalát”.

Az Egyház nagyra becsüli az imádságnak e Tovább >>

A. év - Évközi 22. vasárnap

Jer 20, 7-9

Zs 62, 2-9

Róm 12, 1-2

Ef 1, 17-18

Mt 16, 21-27

A meggazdagodás utáni vágy nem új keletű dolog. Mióta csak létezik a magántulajdon fogalma azóta adott a probléma. Hiszen míg az ember saját tulajdonával, teszem azt munkaeszközei segítségével olyan termelőmunkát végez, mely nincs ártalmára Tovább >>

A év - Évközi 20. vasárnap

Iz 56, 1.6-7

Zs 66, 2-6.8

Róm 11, 13-15.29-32

Jn 14, 23

Mt 15, 21-28

Korunkban az Egyház szolgálattevőinek munkája annyira sok rétű, hogy jó ha az Egyház tagjaira jut belőle. Ezek okai sokrétűek, azonban mégsem helytelen magatartás ha csak a magunkéival foglalkozunk. Még Jézus is arra utal, hogy Ő az övéihez jött. (ld. Mt 15, 24) S ez Tovább >>

A. év - Évközi 21. vasárnap

Iz 22, 19-23

Zs 137, 1-3.6.8

Róm 11, 33-36

Mt 16, 1

Mt 16, 13-20

„Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” (Mt 16, 13b) Hangzik el a kérdés Jézus ajkán, melyet önmagára vonatkoztat. Mintha csak arra lenne kíváncsi mit gondolnak az emberek róla, mi a véleményük. Néha egy pap életében is eljönnek ilyen pillanatok, Tovább >>

A. év - Évközi 18. vasárnap

Iz 55, 1-3

Zs 144, 8-9.15-18

Róm 8, 35.37-39

Mt 4, 4b

Mt 14, 13-21

Minden ember szeretne nyugodt és biztonságos életkörülmények között élni, ahol nem kell nap mint nap a létfenntartásáért küzdenie, nélkülöznie, hogy mit egyen, igyon, ruházkodjon, stb. Sokáig sújtották ezek a problémát a nem gazdag Tovább >>

A. év - Évközi 17. vasárnap

1 Kir 3, 5.7-12

Zs 118, 57.72.76-77.97.127-130

Róm 8, 28-30

Mt 11, 25

Mt 13, 44-52

Aki magas beosztásba kerül hajlamos megfeledkezni, hogy mi is a feladata. A vezetés, főképpen, ha hatalommal is együtt jár, igencsak nagy kísértés az ember számára. És régi is tekintve, hogy az ősbűn keletkezése a Sátán által megtévesztett s Tovább >>

A év - Évközi 16. vasárnap

Bölcs 12, 13.16-19

Zs 65, 5-6.9-10.15-16a

Róm 8, 26-27

Mt 11, 25

Mt 13, 24-43

Az emberi történelem nem mentes az erőfitogtatástól. Eme viselkedés a kivagyiságunk folytán jelentkezik. Azt mutatatja velünk, hogy milyen hatalmas dolgokra vagyunk képesek. Alapvetően fizikai erőfölényt értünk alatta, de a szellemi illetve hivatali hatalom adta erő és Tovább >>

A. év – Évközi 14. vasárnap

Zak 9, 9-10 Zs 144, 1-2.8-11.13-14 Róm 8, 9.11-13 Mt 11, 25 Mt 11, 25-30 „Jertek keresztény hívek, az Istent dicsérni…” (SZVU 225) Nagyon szépen kifejezi népénekünk kezdő sorai ama lelkületet, hogy a keresztény emberek miért is gyűlnek össze, hogy közösen is imádkozzanak, ne csak magányosan, egyedül otthonukban, vagy szűk családi körben. A Tovább >>

A. év – Évközi 15. vasárnap

Iz 55, 10-11 Zs 64, 10-14 Róm 8, 18-23 Mt 13, 1-23 A földműves ember élete maga a ciklikusság, tekintve hogy munkája és ezzel élete szorosan kötődik a természethez. A munka kezdete a föld előkészítése, amibe vetik a magot. De a magot védeni kell a kártevőktől és a természet erőitől, mi több táplálni is kell, hogy minél jobban nőjön. S ha Tovább >>

A. év - Szent Péter és Szent Pál ünnepe

ApCsel 12, 1-11

Zs 33, 2-9

2 Tim 4, 6-8.17-18

Mt 16, 18

Mt 16, 13-19

Ha a szentekre gondolunk általában olyan hívő embereket képzelünk el, akik teljes bizonyossággal hittek Istenben, már a földi létben elérték a tökéletességet. Mi több, csodás események kísérték születésüket, életüket, s a Tovább >>

A. év - Évközi 12. vasárnap

Jer 20, 10-13

Zs 68, 8-10.14.17.33-35

Róm 5, 12-15

Jn 15, 26b-27a

Mt 10, 26-33

XXI. századunk újságírása folytatja ama hagyományt, mi szerint a vallást lehet csúfolni akár írás, akár rajz, vagy bármiféle más művészeti formában. Számunkra nem ismeretlen a műfaj, hiszen a kommunista újságírás Tovább >>

A. év - Szentháromság vasárnapja

Kiv 34, 4b-6.8-9

Dán 3, 52-56

2 Kor 13, 11-13

Jel 1, 8

Jn 3, 16-18

„Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.” (Jn 3, 17) Eme Jézusi kijelentés igen jelentős. Lényegében azt mondja el tömören, hogy a második isteni személynek, azaz a Tovább >>

A. év - Pünkösdvasárnap

ApCsel 2, 1-11

Zs 103, 1.24.29-31-34

1 Kor 12, 3b-7.12-13

Jn 20, 19-23

Istentől földi életünkre kapható legnagyobb ajándék amit csak kaphatunk a Szentlélek. Kiáradása és működése életünkben misztikus. Küldetése ellenben ismeretes: a Szentháromság mindenhatóságának, teremtő erejének és Tovább >>

A. év Húsvét 7. vasárnap

ApCsel 1, 12-14

Zs 26, 1.4.7-8a

1Pt 4, 13-16

Jn 14, 18

Jn 17, 1-11a

Földi életünkben igen tevékenyek vagyunk, sok minden leköti napjainkat, elég csak az alapvető szükségleteink kielégítésére szánt időre gondolnunk. Így telik el a földi élet. Ám amikor az örök életre gondolunk, megeshet, hogy a végtelen Tovább >>

A. év Húsvét 6. vasárnap

ApCsel 8, 5-8.14-17

Zs 65, 1-7.13.16.20

1Pt 3, 15-18

Jn 14, 23

Jn 14,15-21

Mai technikailag fejlett, sőt egyre fejlettebb világunkban az Isten és a vallásosság nem egy közkedvelt téma. Mi több a hit is felértékelődött, s a hívő embereket lenézik, maradinak, babonásnak tartják őket. És meglehet, hogy a tudomány ’csodákra’ Tovább >>

A. év Húsvét 5. vasárnap

ApCsel 6, 1-7

Zs 32, 1-2.4-5.18-19.22

1Pt 2, 4-9

Jn 14, 6

Jn 14, 1-12

Van egy olyan tárgy mindennapjainkban, mely csekély értékkel bír, de hasznossága nagyon is javunkra van. A kő az, mely bár nem létszükségleti elem, mint a levegő, ám kétségtelen, hogy nélküle sokkal kényelmetlenebb lenne életünk. Gondolhatunk itt elsősorban Tovább >>

A. év Húsvét 4. vasárnap

Tévelygő ember valamilyen szempontból nem a helyes úton halad, életvitele eltér a normától, a megszokottól, a hétköznapitól. Az eltérés többnyire deviáns jellegű, tehát helytelen, rossz. Vannak pozitív jellegű eltérések is, amiket szintúgy az átlagtömeg helytelenít. A normától való eltérés kialakulhat Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év Húsvét 3. vasárnap

Az, hogy Jézus miért jelent meg tanítványainak feltámadása után tudhatjuk: a tanítványoknak tapasztalatokra volt szükségük a feltámadás mibenlétéről, hogy megerősödjék hitük. És persze számunkra is bizonyítékot szolgáltat. Hogy olyan sok jelenésre került sor mind a mi kétkedő emberi természetünknek Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Húsvét 2. vasárnapja

A félelem egy érzelmi reakció valamilyen veszélyforrásra, mely lehet fizikai vagy szellemi eredetű. Több mint az ijedség, mely csak egy pillanatnyi ideig tart, míg felfogjuk, hogy a hirtelen elébünk került dolog vagy élőlény veszélyes-e ránk vagy sem. A félelem már egy tartós érzelmi állapot. És nem is egy kellemes érzés. Az embert Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Húsvétvasárnap

Minden egy vacsorával kezdődött. Az utolsóval, ami végül az első lett. Utolsó, mert Jézust ezt követően árulták el. De nem csak ezért utolsó. Az ószövetségi húsvéti vacsorák között az utolsó, mikor visszaemlékeznek az Egyiptomból való kiszabadulásra és a szövetségkötésre, mely Isten és az Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja

Az emberi élet során a visszatérő legrosszabb dolog a szenvedés. Szeretjük jól érezni magunkat, azt ha minden rendben van. De ez az idillikus állapot ritkán tartós, bármennyire is igyekszünk meghosszabbítani azt, akár különféle vegyi anyagokkal. A szenvedés mindig visszatér, mint a bumeráng. Jobb tehát ha elfogadjuk, hogy jelen van Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Nagyböjt 5. vasárnapja

Ahogy egyre közeledik húsvét ünnepe, úgy kerülnek sorra Jézus nagyobbnál nagyobb csodái János evangéliumában. A csúcs Lázár feltámasztásának eseménye. Itt kezd megvalósulni Isten azon ígérete, amelyet Ezekiel prófétának nyilatkoztatott ki: „kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket Tovább >>

Adj helyet a jónak!
A bölcs titkos ládája

Kormányos Zoltán

A. év – Nagyböjt 4. vasárnapja

„Jól tudjuk, hogy a bűnösöket nem hallgatja meg az Isten…” (Jn 9, 31a). Eme állítás elgondolkodtató, hiszen sokan úgy tartják, hogy az Isten legfőbb foglalatossága, hogy megbocsásson. Hát nem emiatt szeret minket meg irgalmas mihozzánk? Nem azért küldte el a fiát, hogy a bűnösöket hívja? Nem megy el az egy elkóborolt juhért, hogy a Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Nagyböjt 3. vasárnapja

A víz kétségtelenül a legfontosabb elem az ember számára, s egyben a leggyakoribb is bolygónkon. A víz ugyanis létszükséglet, nélküle két-három nap alatt szomjan halnánk. Talán nem meglepő, hogy a szomjúságtól gyötrődő nép miért rimánkodik Mózesnek a pusztai vándorlás idején vízért. Tovább >>

Adj helyet a jónak!
Jó barátok

Kormányos Zoltán

A. év – Nagyböjt 2. vasárnap

Ha az életben valamit el akarunk érni, azért meg kell dolgoznunk. Legyen ez a család, ház, jó autó, színkitűnő bizonyítvány stb. A céljaink elérése nem mindig könnyű, sok lemondással jár együtt. Legalábbis ha az ember tisztességes akar maradni, mert sok célt el lehet érni csalás útján is. Igaz, nagyobb a kockázat a Tovább >>

Kormányos Zoltán

A.év – Nagyböjt 1. vasárnapja

Mi emberek a számunkra legkevésbé kellemes dolgaival nem szívesen foglalkozunk. Ezek közé gyakran az élet nagy kérdései is bele tartoznak. Ilyen téma a bűn is. Már a kisgyermek is ismeri, mert ha valami rosszat tesz, szülei mindig rászólnak: „Nem szabad!” Aztán mégis újból megtörténik az, amit nem szabad. Nem vesszük észre, hogy mit Tovább >>

Adj helyet a jónak!
Úgy tanítsunk, ahogyan élünk

Kormányos Zoltán

A.év – Évközi 8. vasárnap

Amikor a hűség fogalmára gondolunk elsőre minden bizonnyal a házastársi hűség jut eszünkbe, hiszen ez a legközismertebb. Ugyanakkor a válások egyre nagyobb számban való megjelenése jelzi az emberi hűtlenség mivoltát. Mi lehet a probléma? Elsősorban is az, hogy a hűséget nem csak ígérni kell, hanem tenni is. Valóban nagyon szép és felemelő Tovább >>

A.év – Évközi 7. vasárnap

„Legyetek szentek…” (Lev 19, 2a) - ezzel szólítja fel az Úristen népét, hogy szent legyen. Nagy elvárás a nagy Istentől, azonban nem vagyunk a magunk erejére hagyatva, mint oly sokan gondolják. Ám tenni azért kell. Különösképpen a mindennapi élet területén. Önmagunkat formálva vagy másokat segítve. Mert hagyni és engedni az Tovább >>

Kormányos Zoltán

A.év – Évközi 6. vasárnap

Pál apostol méltán írja levelében: „Mi bölcsességet hirdetünk…” (1Kor 2, 6a). Érti ez alatt saját magát, a többi apostolt, s mindazon sok-sok igehirdetőt, kik az apostoli kor óta a krisztusi hitre próbálják tanítani a világot. Mert bár az Isten egyszerűen fogalmazta meg parancsait és törvényeit, és az embernek Tovább >>

Adj helyet a jónak!
Mikor irányítom én a dolgokat és mikor Isten

Adj helyet a jónak!
Indiánok és az IQ teszt

Dávid M. Bernadette szerzetesnővér

Adj helyet a jónak!

Kormányos Zoltán

Urunk bemutatásának ünnepe

A mai kor embere problémáira a megoldást a tudománytól és a technológiától várja. S az valóban ezzel is kecsegtet, a hőn áhított utópiával. Az utópia iránti vágy megfogalmazása majd fél évezredes, s katolikus eredetű. Ám mára ez az elmélet oly módosuláson ment keresztül, mely tartalmazza az Isten Tovább >>

Dávid M. Bernadette szerzetesnővér

Adj helyet a jónak!
A tökéletes keresése

Dobó Tibor (Hírvivő)

Mária csak egy van

Mire az Olvasó kezébe kerül újságunk, már kezdetét is veszi az idei lourdes-i kilenced. Sok egyházközségben igen kedvelt ez az ájtatosság, mely a Boldogságos Szent Szűz iránti tisztelet hangulatos, sok melegséget árasztó lelki napok sorozata.

Mária égi jelenései segítenek nekünk abban, hogy hitünket megerősítsük. Az Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Évközi 3. vasárnap

Korunk embere igyekszik elfogadni azt a vallási közeget, amelybe ’beleszületett’, azonban maguknak a hívőknek is feltűnik, hogy magában a kereszténységen belül felekezet van, hogy a többi vallás különféle irányzatairól ne is beszéljünk. Az ember nem érti, hogyha egy Isten van, miért ennyi vallás, miért van ennyi variációja a Tovább >>

Dávid M. Bernadette nővér

Adj helyet a jónak!

Kormányos Zoltán

A. év – Évközi 2. vasárnap

„Az Úr… aki már anyám méhétől fogva szolgájává tett” (Iz 49, 5a). Hogy micsoda? Mi mind Isten szolgái vagyunk? Ez felháborító! Az ember szabadságra született, nem szolgaságra. Nem arra, hogy elnyomják és uralkodjanak felette, hanem, hogy ő maga dönthessen élete felett.

A felháborodás jogos, az elgondolás pedig Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Urunk megkeresztelkedésének vasárnapja

„Isten nem személyválogató” (ApCsel 10, 34b). Valóban találóak Péter apostol szavai, amely kimondásához azért neki is egy lelki átalakuláson kellett átmennie. Hiszen nem volt könnyű elmennie egy római százados házához, akit bár jó embernek tartottak, de végső soron mégiscsak pogány volt. Isten egy különös Tovább >>

Dávid M. Bernadette nővér

Adj helyet a jónak!

Egy történet a kitartásról

Dávid M. Bernadette nővér

Adj helyet a jónak!

A nagy dolgok álruhában érkeznek

Volt egy időszak az életemben, úgy húsz évvel ezelőtt, amikor taxisofőrként kerestem a kenyerem, New Yorkban. Igazi cowboy-élet volt, nem volt főnököm. És mint a szerencsejátékos, annyira élveztem, hogy minden egyes új utas más és más, előre megjósolhatatlan élményt tartogatott: pont, mint amikor Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Karácsony utáni 2. vasárnap

Lassan túlvagyunk az ünnepeken, s noha az ünnepi díszektől szép még a házunk, az utcáink, újra várnak ránk a dolgos hétköznapok. Igaz, talán kipihenten, jókedvűen látunk neki feladatainknak, jelezve, hogy nem múlt el nyomtalanul felettünk az ünnep. Hiszen minden ünnep célja jókedvre deríteni az embert és összehozni a Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Szent Család vasárnap

Korunk egyik legvitatottabb témája a család definiálása. Az ami még alig fél évszázada egyértelmű volt, ma viszonylagossá vált. Ennek oka az, hogy a párkapcsolatban a legtöbb ember csak a maga javát keresi. Nem akar áldozatot hozni, ami része a családalapításnak, hiszen elsősorban saját egyéni szabadságát kell feladnia Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Karácsony - éjféli mise

Az adventi várakozás után végre eljött a karácsony. Előkészületekkel teli időnk végre beérett, nem kell tovább várakoznunk. Pedig nagy erény türelmesen várni, hiszen az Úristen ilyen formán is próbára tesz bennünket. Gondoljunk csak azokra, akik több mint kétezer évvel ezelőtt éltek, s hallották az eljövendő Tovább >>

Dávid M. Bernadette nővér

Karácsony 2013

Dávid M. Bernadette nővér

Adj helyet a jónak!

Misa egy melegszívű kisfiú

 

Amíg a karácsony történetéről beszéltünk, a gyerekek és a nevelők lélegzetvisszafojtva hallgattak bennünket. Némelyikük a szék legszélére csúszott, nehogy egy szót is elmulasszon abból, amit mondunk.

Amikor véget ért a történet, minden gyereknek adtunk három kis darab Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Advent 4. vasárnap

„Urunk, Istenünk érkezik” (Zs 23, 7c) Valóban, ahogy közeledik a szenteste, úgy kezd fokozódni bennünk a várakozás hangulata. Vajon szép lesz-e a karácsony, lesz-e hó, örülni fogunk-e egymásnak, stb. Ezzel együtt persze az ünnepi előkészület hajszája is csúcspontra ért, hiszen az adventi lelki előkészület után a Tovább >>

Dobó Tibor

Közel a karácsony

A történelem első karácsonyán kimondhatatlan fizikai közelségbe került Isten az emberrel. Kettejük találkozása azonban nem idézett elő égrengést, hiszen Isten Fia kicsinnyé és alázatossá lett, hogy minden szív befogadhassa Őt. Erre a kegyelmi pillanatra készülünk most is, két évezred elmúltával. Voltaképpen semmi Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Advent 3. vasárnap

„Bátorság! Ne féljetek!” (Iz 35, 4). Bizony, nagy szüksége is van a félelemtől elcsüggedt embernek a bátorításra. Mert van, hogy ténylegesen féltenie kell életét, testi biztonságát, akár egy vadabbul száguldó autó miatt, akár más miatt. Azonban az esetek többségében félelmeink alaptalanok. Hogy Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Advent 2. vasárnap

„Teremjétek hát a bűnbánat méltó gyümölcsét!” (Mt 3, 8) Keresztelő János felszólítása arra hívja fel a figyelmet, hogy pusztán a bűnbánat még nem elegendő ahhoz, hogy az ember megváltozzék. Ugyanakkor, minthogy a farizeusokhoz és szadduceusokhoz szól, ezzel egyik fő jellemhibájukra hívja fel a figyelmet, nevezetesen a Tovább >>

Kormányos Zoltán

A. év – Advent 1. vasárnapja

„Virrasszatok!” (Mt 24, 42) - erre szólít fel Jézus. De mire is hív minket, mit is jelent ez a fogalom? Elsősorban éjszakai ébrenlétet, valamire figyelést, őrszolgálatot, vigyázást jelent. Lelki értelemben az éjszakai nyugalmat imádsággal eltölteni. Jézus is nem egyszer cselekedett így, mint például a vízen járás Tovább >>

Dávid M. Bernadette

A parasztember öreg szamara

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt azon gondolkodott, mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédjait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott Tovább >>

Dobó Tibor

Sikertörténet

„A kereszténység története egy sikertörténet, mert így 2000 év távlatában is hirdeti azt, amit Jézus hirdetett, és még mindig időszerű”- olvasom egy újságcikkben.

Jézus Krisztus személye és tanítása tehát az alap, melyre fel tudott épülni az Egyház, s elindult térben és időben a Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Krisztus Király vasárnapja

Az idei Krisztus Király ünnepe egyben a Hit évének záró napja. Ezért érdemes elgondolkodnunk, hogy az elmúlt év során mi-minden új dolgot tanultunk hitünkről, mennyire sikerült megvalósítanunk, elmélyítenünk hitünket. Személy szerint, ahogy vasárnapról vasárnapra készülve elmélkedtem az evangéliumok Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 33. vasárnap

„Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt.” (Préd 1, 9) Ez az ószövetségi bibliai rész jut mindig eszembe, mikor Jézus végidőbeli próféciáját olvasom. Háborúkról beszél, természeti katasztrófákról, csupa rossz dologról, amely koronként újra Tovább >>

Dobó Tibor

Nem mindenkinek adatik meg

Az elmúlt hétvége néhány órája olyan emberek társaságában telt, akik számára a család fogalma és mindennapi valósága jelentős mértékben eltérő. Az első említendő példában egy boldog, háromgyermekes családról van szó. Szent Imrét ünnepeltük. A nagymama a fia Imre, felesége és a Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 32. vasárnap

Amióta csak ember él a Földön mindig foglalkoztatta a gondolat, hogy milyen is a túlvilág. A fantázia szárnyal emberformájú istenségeket képzelve a magas hegycsúcsokra, vagy éppen állatarcú embertestű lényeket stb. Korunk kultúrája, melyre különösképpen a filmek és sorozatok vannak hatással, sem nélkülözi az Tovább >>

Dávid M. Bernadette szerzetesnővér

Kaktusz és pókmacska

Valamikor régen egy férfi Istentől kért egy virágot és egy pillangót. Kaktuszt kapott és pókmacskát.

A férfi elszomorodott és nem értette, miért nem teljesült kérése. Később arra gondolt: Istennek a sok-sok emberrel rengeteg dolga van, bizonyára valamit összekevert. Bizonyos idő elteltével eszébe jutott a kaktusz és a Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 31. vasárnap

A hit kezdete együtt jár az ember érdeklődésével, nyitottságának pozitív visszajelzése Isten felé. Még sokmindent nem ért, még sokminden távol áll tőle, de ott van szívében az őszinte szándék, hogy többet tudjon, hogy az szerint éljen. Néha előny a tudatlanság, hiszen annál inkább vágyik az ember a Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 30. vasárnap

Az ember előbb-utóbb szembesül az elmúlás tényével. Látja meghalni kedves rokonait, jó barátait. Élete korának növekedésével testi erejének növekedését is megtapasztalja, egészen addig, míg el nem éri a maximumot. Onnan már csak lefelé vezet az út, elkezdődik a gyengülés, mely ugyan hosszú folyamat, de Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 29. vasárnap

„Hirdesd az igét…” (2Tim 4, 2a) Ez az utasítás nem pusztán a mester szava tanítványához, hanem Istené az Ő népéhez. Vagyis nekünk is szól. Mégis mikor az igehirdetés végzéséről van szó, jószerével csak a papokra gondolunk. Pedig az ige, az evangélium továbbadása minden keresztény ember feladata. Kinek-kinek Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 28. vasárnap

A betegség egy nemkívánatos állapot. Főképpen azért, mert rossz, mert kellemetlen. Erőtlenné, gyengévé teszi az embert testben is, de lélekben is. Hiszen a test dolgai éppen ugyanúgy hatással vannak a lélek dolgaira, mint fordítva. Ha az egyik beteg, beteggé lesz a másik is, ahogy ha az egyik örvend, örvendjen a másik is (ld. 1Kor 12, 26). Így a Tovább >>

Dávid M. Bernadette szerzetesnővér

Mindennapi élethelyzetek

Egy fiatal pár házasságkötésük évfordulójának megünneplésére készül. A férj már reggel, munkahelyére menet azt a gondolatot dédelgeti magában, hogy: „De jó lesz délután hazajönni, mert ünnepelni fogunk; drága kis párom már az előszobában puszival vár majd, aztán jöhet az ünnepi Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 27. vasárnap

Mikor nekikezdünk imádkozni, gyakorta megfeledkezünk arról, hogy nem csak egyfajtája van az imádságnak. Az egyszeri keresztény számára ugyanis gyakorta csak a kérő imádság létezik. S ha vágya nem teljesül, akkor Isten létét vonja kétségbe. De ha teljesül is, az sem teszi jobb emberré, hiszen gyakorta megesik, hogy akkor meg megfeledkezik az Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 26. vasárnap

„Íme hitünk szent titka.” Ismétli minden egyes pap a szentmisében az Úrfelmutatás végén. Krisztus a titok, rá épül a hitünk. A hit önmagában nem teljes bizonyosság, vonatkozzék ez az Istenbe vetett hitre, avagy emberekbe, tárgyakba vetettre. A keresztény ember legnagyobb hitbéli titkaink egyike a mennyország, az örök élet Tovább >>

Dávid M. Bernadette szerzetesnővér

Elszalasztott lehetőségek...

Az apa fáradtan tér haza a munkahelyéről és leroskad a fotelbe. Hétéves kisfia jön oda hozzá és megkérdezi:

– Mondd Apa, neked mennyi az órabéred?

Az apja haragra gerjed:

– Miért kérded?! Csak nem valami hülye játékot akarsz megvetetni velem? Azonnal mars a szobádba!

A kisfiú szemébe könnyek jelennek meg, de Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 25. vasárnap

A pénz, a vagyon imádata sok ember szívében gyökeret vert. Nem is az ateizmus a legnagyobb veszélye korunk vallásosságának, hanem a mammonizmus, a pénz, a vagyon imádata. Érdekes módon át is vett jó pár elemet a katolikus vallásgyakorlatból. A pénzt, az értékes vagyontárgyakat vastag, fémötvözetből készült Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 24. vasárnap

Oly nagyon vigyázunk anyagi javainkra. Magas falakat húzunk, szöges dróttal meg üvegszilánkokkal kirakva. Nagyobbnál nagyobb vérebeket tartunk, meg videokamerát és riasztó rendszert. Sajnos okkal tesszük, hiszen a magántulajdon fogalmát sokan nem ismerik. Vagy egyszerűen csak a profitszerzés különleges módját alkalmazzák, amikor lopnak. És ugyebár Tovább >>

Két testvér

Egy vidéki farmon élt két testvér egymás szomszédságában. Egy napon egy jelentéktelen félreértés kapcsán összevesztek. Eddig kölcsönadták egymásnak szerszámaikat ameddig az egyik távol volt, a másik viszont vigyázott a farmra. Mindig megbeszélték a problémáikat is. De egy csapásra minden megváltozott. Tovább >>

Kormányos Zoltán

C év – Évközi 23. vasárnap

Az ember sokféle képességgel bír, mely segíti eligazodni az életben. Van amelyik velünk születik, s van amire életünk során teszünk szert. Utóbbiak közé tartozik az élettapasztalat, mely főként az idősebb emberek ismérve, hiszen aki sokat élt, sokat is tapasztalt. Olykor bölcsnek is mondjuk az ilyen embert, aki tapasztalatai révén hasznos Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 22. vasárnap

Mi emberek sok mindenre vágyunk. Talán elsősorban arra, hogy elfogadjanak, megbecsüljenek minket, hogy ki tudjunk tűnni a tömegből. Mert semmi sem rosszabb, mint a szürke középszerűség, tartják sokan. Nagyok akarunk lenni, gazdagok, akiknek mindenük megvan, amit a jóléti társadalom megkíván. Sőt, még több is! Hogy ne a szomszéd fűje legyen a zöldebb, hanem a Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 21. vasárnap

Az Isten, mikor a saját képmására teremtette meg az embert, többek között olyan tulajdonságokat is belénk oltott, mely révén harmóniában lehetünk Istennel. Ez a tökéletes állapot, az üdvözült állapot. Igaz, ezt sértette meg a bűnbeesés, de Isten nem fordult el tökéletlenné vált teremtményeitől. Tovább >>

Dávid M. Bernadette szerzetesnővér

A hűség jutalma

Erika egy nagyvállalat vezérigazgatójának asszisztense volt. Szüleitől keresztény nevelést kapott, de nem vette túl komolyan a hitét, amíg az élete egy lelkigyakorlat után nem vett egy nagy fordulatot. Ott és akkor elhatározta, hogy ezentúl Jézus Krisztus tanítása szerint él.

Az Úr Jézusban frissen felfedezett hit örömével Tovább >>

C. év – Évközi 20. vasárnap

A keresztény emberrel is megesik, hogy úgy érzi magát, mint Jeremiás a ciszternában. Nincs remény a szabadulásra, a vég a lassú sárba süppedéssel együtt közeleg. A magányos gyötrődés pillanatai ezek, ahol nincs senki ember fia vagy lánya, aki segíthetne, aki vigasztalhatna. Kétségbe esik az ember, nyugtalan, aggodalmaskodó. Tovább >>

Kormányos Zoltán

C. év – Évközi 19. vasárnap

A statisztikák szerint 1,2 milliárd katolikus él a Földön. Ez a világ összlakosságának hatoda. A szám és az arány igen magasnak tűnik, mégis ha szűkebb környezetünkre tekintünk, nem látjuk ezt a nagy tömeget. Mintha elbújtak volna. Csak egy kicsiny nyájat látunk templomainkban, nem nagyobbat, mint amekkorák az első keresztény Tovább >>

Mese egy kicsi kézrõl

Volt egyszer egy kicsi kéz. Egyik reggel úgy döntött, hogy valami hasznos dolgot fog tenni. Segíteni fog másoknak, másokon. Már épp indulni készült, amikor a kicsi láb így szólt hozzá:

– Ne menj egyedül, várj, én majd elviszlek!

Tovább >>

Viszik a lányainkat

Egy esküvõ mindig örömteli esemény, noha a fiatalok örök szövetsége azt is magával hozza, hogy elszakadnak szüleiktõl. Ez természetes dolog. Ez az elszakadás azonban olykor a lakóhelyre is vonatkozik, hiszen nem ritka, hogy a võlegény magával viszi menyasszonyát is, azaz a férj a feleségét. Egy másik faluban vagy városban Tovább >>

Mit csinálsz itt

A tó fenekén egy kagyló élt csendben, békésen. Minden éjjel elõrehaladt egy keveset. Szeretett gyönyörködni a finom színekben, amelyet a Hold fénye a vízre rajzolt ezer meg ezer színárnyalatra bontva. Ugyanebben a tóban élt egy béka is, aki nem kevéssé volt büszke ugró és énekesi Tovább >>

Nem tudhatod...

Mikor elsõs voltam a gimiben, egyszer egy srácot láttam az osztályomból hazafelé bandukolni. Kyle-nak hívták. Úgy tûnt, mintha az összes könyvét cipelte volna. Azt gondoltam magamban: "Miért vinné haza valaki az összes könyvét pénteken? Biztos egy eminens tanuló." Mi kellemes hétvégét terveztünk (bulik és focimeccsek a haverokkal), Tovább >>

Vallási életünk tartópillérei

Ismét nyár van. Iskolaszünet, s az aratás ideje. A diákok bizonyítványukkal térnek haza, a földmûvesek a föld aranyával, a kenyérgabonával. Amilyen jó illatú a frissen száradt tinta az iskolai elõmenetel eredményességérõl beszámoló értesítõkben, olyan bódítóan nemes a learatott Tovább >>

Önzetlenség

A 21. házassági évfordulónk napján, miután felköszöntöttem õt, szeretett feleségem arra kért, hogy vigyek el egy másik nõt egy vacsorára és utána esetleg az esti mozira. Majd hozzátette: ”Nagyon szeretlek, de tudom, hogy ez a másik nõ is szeret és jól esne neki, ha egy kis idõt együtt töltenétek.” Tovább >>

Jézus Szent Szíve

A hitéletünkben jártas keresztények ismerik a Jézus Szíve-tiszteletet, fõleg az „elsõpénteki nagykilenced" gyakorlata révén.

Történeti háttere ez: amikor az egyház hitélete megkívánta, Jézus úgy sietett segítségünkre, hogy – a kinyilatkoztatás Tovább >>

Hinni akarj, ne látni!

Egyszer jámbor férfiak állítottak be Szent Lajos francia királyhoz és ezt jelentették: – Fenség, az egyik párizsi templomban, amikor a pap átváltoztatás után fölmutatja a szentostyát, az eleven Jézus látható! A király nem csodálkozott különösképpen, ezért a hírvivõ megkérdezte: – Mi az, Tovább >>

Az ünnepek éltetõ ereje

Noha, Pünkösd ünnepével bezárult a húsvéti ünnepkör, az ünnepeknek nincs vége. Nem is lehet, hiszen az Istennel való találkozás mindig ünnep. A lelki életet élõ ember számára ünnep a pillanat is.

Ezért fontos megülni az ünnepeket, tartalmat adni azoknak, s megfelelõ módon Tovább >>

A születésnapi ajándék

A húsvéti ünnepkör utolsó állomásához érkeztünk. Még szinte most is halljuk Jézus szavait a keresztfán: „Beteljesesedett.” S azokat is, melyekkel a Szentlelket ígérte meg: „Elküldöm nektek Atyám megígért ajándékát.” / Lk 24,48 /

Pünkösdkor Tovább >>

A szeretet útja

Két testvér a rizsföldjén dolgozgatott. Földjeik egy domb közepén, másokénál feljebb terültek el. Nyáron, a nagy forróság idején a két testvér egész nap mást sem tett, csak vizet hordott a földjére, este pedig lefeküdtek aludni. Egyik éjszaka, amikor éppen aludtak, valaki lyukat fúrt a Tovább >>

Ki vagy?

A kómában fekvõ asszony haldoklott. Hirtelen az volt az érzése, hogy felvitték az égbe és ott állt az Örök Atya igazságot szolgáltató széke elõtt. − Ki vagy te? - kérdezte egy hang. − A polgármester felesége – válaszolta az asszony. − Nem azt kérdeztem, hogy kinek a felesége vagy, hanem azt, Tovább >>

Két választásod van!

Sándor olyan srác volt, aki tényleg meg tudott õrjíteni. Mindig jókedvû volt és mindig tudott valami pozitívat mondani. Ha valaki megkérdezte, hogy hogy van, azt válaszolta:

"Ha jobban lennék, kettõ lenne belõlem." Született optimista volt. Ha valamelyik ismerõsének rossz napja volt, Sándor azt mondta neki, hogy a helyzet Tovább >>

A pitypang

A liget területén lévõ pázsit közepén kinyílott néhány pitypang. Az egyik fejlettebb volt, mint a többi: szép, sárga virágú, erõs. Derûs képet nyújtott, mint a májusi este. A virág hamarosan magba szökött. Hasonlóan a hópehelyhez, könnyû kis „ejtõernyõk” övezték a magjait. Terveket Tovább >>

A szempont

Az utóbbi évtizedek nagyböjtjeit gyakran már éppen az jellemzi, hogy nincs nekik nagyböjti hangulatuk, tartalmuk. Ritkaságszámba megy az önfegyelmezés, a böjt, a hangos mulatságoktól való távolmaradás.

Az értelmezõ szótár leírása szerint a „szempont” az a mód, Tovább >>

A nagy útra kelés

Hamvazószerdán kezdetét vette az idei Nagyböjt. Ez a kegyelmi idõ a lélek nagy utazásáról szól, visszaemlékezve a választott nép vándorlására, fogságból való szabadulására. Teljes egészében szemléljük a Megváltó „nagy utazását”: A Szentháromság Tovább >>

A fehérbe öltözött Hölgy

Az idei év is elhozta nekünk a hívek által igen kedvelt lourdes-i ájtatosságot, kilencedet. Sok helyen a hideg templomban végzik a hívek, olykor, annak hosszabb változatát is.

Az emberi szív ember szívre talál, anyai szívre, mely egyben az Isten Anyjának szíve is. Talán bátran kimondhatjuk, hogy az Tovább >>

A jámbor ember

Élt egyszer egy jámbor ember. Minden nap elborzasztotta õt a világ kegyetlensége, fájt neki a többi ember szenvedése. Minden este órákig imádkozott, hogy az Isten tegyen végre valamit e sok szenvedés megszûntetésére. De hiába, nem történt semmi. Egyik este aztán hangosan kifakadt:

- Óh, Uram, Tovább >>

Segítség a szükség idején

Amikor Hudson Taylor misszionárius elsõ ízben utazott Kínába, a vitorlás hajó útját sokszor akadályozta a szélcsend és az ellenszél. Egy alkalommal egy olyan sziget mellett hajóztak el, amelyen kannibálok laktak. És éppen itt megint alábbhagyott a szél, és a hajó a tükörsima vízben lassan sodródott Tovább >>

Szeretsz te engem...

Fiatal anyuka elment vásárolni az 5 éves kislányával. Bejárták az egész bevásárlóközpontot és amikor elindultak haza, útközben megálltak egy utcai árusnál. A kislány meglátott egy ragyogóan szép gyöngynyakláncot.

„Kérlek, anya vedd meg nekem! Tovább >>

A hit cselekedete

Két év múlt el és Erzsébet még nem gyógyult fel. Amikor betegtársai egymás után elhagyták a kórházat, elköszöntek tõle és ezt mondogatták:

- Te is itt hagyod egyszer a kórházat Erzsébet. Hinned kell ebben! Az anyja pedig hozzátette:

- Tovább >>

Az utolsó virágcsokor

A virágárus kislánynak egyetlen csokor viola maradt csak a kosarában, de ezt már nem akarta eladni.

Annamária éppen zsebre tette a csengõ pénzdarabokat, amikor kinyílt mögötte a kapu és egy néni lépett ki rajta. Annamária gyorsan karjára vette a kosarat, fölállt és illedelmesen helyet adott a Tovább >>

A HIT ÉVE

Nagy kihívás elõtt áll az Egyház. A Hit éve kezdetét vette október 11-én, s eltart majd a jövõ év november 24-éig, Krisztus Király vasárnapjáig. A Szentatya különösen is a szívén viseli ezt az eseménysorozatot, mely a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulóján kezdõdik. Joseph Tovább >>

Punchinello, a kétkedõ manó

A vemikek (más néven manók) apró faemberkék voltak. Mindegyiküket ugyanaz a mester, Eli faragta, akinek a mûhelye egy közeli dombról nézett le falujukra. Mindegyik faemberke különbözött valamiben a többitõl. Voltak közöttük nagy orrúak, nagy szemûek, magasak, alacsonyak, kalapot, vagy éppenséggel faragott kabátkát viselõk. Tovább >>

Helyes rangsorolás

A valamikori diákok - akik a diplomaszerzés után munkájukban nagy karriert futottak be - összejöttek, hogy meglátogassák régi egyetemi tanárukat. A beszélgetés hamar panaszkodásba csapott át a stresszes élet és munka kapcsán. A tanár, kávét ajánlva fel vendégeinek, kiment a konyhába s egy nagy Tovább >>

A beszélõ fák

Élt egyszer egy dombtetõn három fa. Gyakran beszélgettek, elmondták egymásnak álmaikat, vágyaikat. Az elsõ fa egyszer így szólt: - Belõlem egy kincsesláda lesz. Megtöltenek majd arannyal, ezüsttel és sok-sok drágakõvel. Külsõmet is megfaragják, mindenki csodálni fogja szépségemet. A második fa is elmondta Tovább >>

A tanító tanítása

Sok évvel ezelõtt Éva néni ötödikes osztálya elõtt állt, és azt a hazugságot mondta a gyerekeknek, hogy mindegyiket egyformán szereti. De ez lehetetlen volt, mert az elsõ sorban Horváth Peti olyan rendetlen és figyelmetlen kisfiú volt, hogy Éva néni valójában élvezettel írt a feladataira vastag piros ceruzával nagy X Tovább >>

A szív eltávolódása

Egy szent tanító a Gangesz partján készült a rituális fürdõjére, amikora  közelben egy család tagjait hallotta dühösen kiabálni egymással. Mosolyogva a tanítványaihoz fordult és megkérdezte: − Miért kiabálnak az emberek, amikor dühösek? A tanítványok elgondolkodtak, s az egyikük így szólt: − Tovább >>

A víz súlya

Fizika órán a tanár a víz tulajdonságairól beszél hallgatóinak: ”A víz súlya teljesen relatív, hiszen attól függ hány percig tartjuk a kezünkben. Ha egy perc telik el, még könnyû a pohár, ha tíz, akkor már egyre nehezebbé válik, fél óra után pedig fájnak és remegnek a kezünk izmai és alig Tovább >>

Ki a keresztény?

A keresztények azok az emberek, akiken átsüt a napfény!

Egyszer egy asszony elvitte a kisfiát templomba. A kisgyermek mély csodálattal nézegette a templom falait, különösen az ablakokat, amelyek különbözõ színes képekbõl álltak össze. A kisfiú mindig kérdezgette édesanyját: "Ez mi? - Kik vannak ott? - Miért beszél a Tovább >>

A gondok fája

Az asztalos, akit felfogadtam, hogy segítsen rendbe hozni a régi gazdaépületet, éppen végzett egy nehéz nap munkájával. Egy defekt miatt csak egy órás késéssel tudott munkához látni, azután elromlott a villanyfûrésze, majd pedig õsrégi teherautója mondta be az unalmast. Én vittem haza kocsival, és Tovább >>

Isten és az Olimpia

Már nem sokáig kell várniuk a sportrajongóknak, s éjjel-nappal szurkolhatnak a versenyzõknek, élvezhetik a nagyszerû és látványos bemutatókat, mérkõzéseket. „Az elsõ Olimpiára valószínûleg i. e. 776-ban került sor a görögországi Olümpiában. Egészen i. sz. után 393-ig megrendezték, de ekkor Tovább >>

Nyári levél

Csak keveseknek adatik meg az igazi nyári pihenõ, évi szabadság. Nem csak arra gondolok, hogy az anyagiak miatt sokan nem tudnak felkeresni egy nyaralót, fürdõzésre alkalmas helyet, esetleg kellemes hegyvidéki üdülõt. Azt is észre kell venni, hogy sok ember egyszerûen nem képes magát szabaddá tenni, mert nincs kire hagyni azokat, akik az õ gondoskodására, Tovább >>

Kormányalakítás

Nem volna szerencsés, ha az olvasó úgy érezné, hogy már mi is elkezdtünk politizálni. Mostanában valahogy mindenkinek elege lett belõle, s gyakran még az ellenszenv érzése is kialakul az emberben.

A politika kifejezés az ókori görög polisz névbõl ered. A politika szó eredeti jelentése Tovább >>

A család és az imádság

2012. július

HÍVOM A CSALÁDOKAT,

HÁZASPÁROKAT, JEGYESEKET ÉS SZERELMESEKET, A CSALÁDOKAT SZERETÕ SZERZETES- ÉS PAPTESTVÉREKET, ÉS MINDENKIT, AKI A CSALÁD ÉS AZ ÉLET MELLETT ÁLL!

Mondjátok: van valami értelme az imádkozásnak? – szólalt meg a beállt csendben a Tovább >>

Példamutató szeretet

Egy õszi hideg, szeles késõ délután egy férfi  ballagott hazafelé a nyirkos utcán. Magányos volt.  Hideg szíve senkit sem szeretett, és senki sem szerette. Kigyúltak már az utcai fények, s erõsebben fújtak a fagyos szelek. Fejét lehajtva kabátját összehúzta, lépteit jobban megszaporázta. Kopott Tovább >>

A lelkiismeret

Néhány évvel ezelõtt egy lelkész Houstonból Texasba költözött. Néhány héttel az érkezése után egy alkalommal a belvárosba kellett mennie. Amikor a buszon leült észrevette, hogy a sofõr negyed dollárral többet adott vissza.

Elkezdett gondolkodni, hogy mit tegyen, és arra az elhatározásra jutott, hogy visszaadja a pénzt. Hiszen Tovább >>

Magasan a mérce

Bizonyára mindannyian szembesültünk már azzal a bírálattal, hogy nálunk, katolikus keresztényeknél sokkal lazább a böjti fegyelem, mint a többi vallásoknál – legfõképpen az Iszlámra gondolunk, de vonatkozik ez az Ortodox Egyházra is. Mivel a böjt önmagában fegyelmet jelent, ezért jó, ha számba vesszük Tovább >>

Ne hamarkodj el soha semmit!

A II. világháború rémségeirõl sok levél számolt be. Dokumentumok és emlékek bizonyítják pl. az angol katonák kiszolgáltatott helyzetét. Antal, a harcok közepette, lefagyott lábujjakkal került hadifogságba és mire hazaindulhatott, kereken tíz esztendõ telt el.

Tovább >>

A mosoly értéke

Semmibe sem kerül, de sokat teremt. Gazdaggá teszi azokat, akik kapják, és nem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Egy pillanatig él csak, de emléke néha örökké megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tõle.

Táplálja a jóakaratot az üzleti életben, boldogságot teremt az Tovább >>

Csodálatos világ

Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ?

Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott? Nézz meg egy virágot! Nézd meg jól, milyen szép! Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-mûvész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan, nagy mûvész keze dolgozik Tovább >>

Amibe egy szentmise kerül

A hívek olykor felteszik egymásnak a kérdést: Nálatok mennyibe kerül egy szentmise? A kívülállónak minden bizonnyal elég furcsa ilyet hallani. Miért kell fizetni a szentmiséért? Még azért is? Hová jutott ez a világ?

A napokban egy szentmise után az irodában a misét Tovább >>

Hosszú és unalmas

A Húsvétot követõ elsõ hittanórán a középiskolás diákokkal visszatekintettünk az ünnepre. Megkérdeztem õket egyenként, hogy volt-e sonka, kolbász, tojás, locsolkodás, szentmise. A legtöbben igennel válaszoltak, kivéve a szentmisére, mely sokuknál elmaradt. Mint papnak, elég rosszul eset hallani a feleleteket. Ráadásul, nem csak a Tovább >>

Dino Buzzati: A „colombre”

Tizenkettedik születésnapjára Stefano Roi azt kérte hajóskapitány apjától, hogy vigye magával a szép vitorlásán. – Ha nagy leszek – mondta –, én is a tengereket akarom járni, akárcsak te. Még szebb is, nagyobb is lesz a hajóm, mint a tiéd. – Adja Isten, hogy úgy legyen, fiacskám – felelte az Tovább >>

A csónak

Egy édesapa, a fia és az apa legjobb barátja szép idõben kimentek a Földközi-tengerre vitorlázni. Már jól bent jártak, messze a parttól, amikor iszonyatos vihar támadt. A vitorlás hajó felborult és mindhárman kirepültek a tengerbe. Az apának sikerült megkapaszkodnia a fejre bordult yacht fenékrészébe. A fia Tovább >>

A dolgok nem mindig azok....

Két utazó angyal megállt, hogy az éjszakát egy tehetõs család házában töltse el. A család udvariatlan volt, és megtagadta az angyaloktól, hogy a nagy ház vendégszobájában pihenjék ki magukat.Ehelyett egy kis helyet kaptak a hideg pincében. Amikor kinyújtóztak a kemény padlón, az idõsebb angyal Tovább >>

A sánta kiskutya

Egy kutyatenyésztõ hirdetést adott fel és plakátokat rakott ki, mivel 9 kölyökkutyája született. Az érdeklõdõk csak úgy özönlöttek, mivel nagyon jó hátterû kutyák kölykeirõl volt szó. Egyik nap jött egy kisfiú. - Csókolom, bácsi! Van egy kis gyûjtött pénzem, mert már nagyon régóta Tovább >>

Honvágy

MireOlvasóinkkezükbe veszik újságunk legfrissebb számát, már bizonyára megválasztják az új Szentatyát. Adja Isten, hogy  Jézus Szíve szerinti legyen, s élete és betöltött hivatala által megvalósuljon az, amit Erdõ Péter bíboros így fogalmazott meg:”Adjon a Gondviselés a Tovább >>

A kereszt egy berendezési tárgy?

Önnek Jézus a kereszten egy berendezési tárgy?

Évek óta külön laktak már. A lány egyre elfoglaltabb lett a munkájában, az anya viszont a nyugdíjas éveire egyre több szabadidõvel rendelkezett, így többnyire a lány elfoglaltságá-hoz igazodott a találkozásuk. De miután a sorscsapások az utóbbi években mintha Tovább >>

A farkas és a rózsa

Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszer csak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörû virág. Egy fehér rózsa. A farkas vette észre elõször. " Milyen szép!"- gondolta -"Milyen kecses!" Aztán lassan a többi állat is felfedezte. - Milyen egyszerû! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség! - Közönséges! - rikácsolta az öreg, csúf Tovább >>

Az édesapa áldozata

Ez a fiú 25 éves korában belekerült egy, az uralkodó elleni lázadásba a középkori Franciaországban. Az összeesküvésben tíz fiatalember volt.

A lázadást leleplezték és mind a tíz fiatalembert guillotine általi halálra ítélték. A guillotine egy hatalmas bárd, Tovább >>

'míg a halál el nem választ'...

Én már kétszer nem tartottam ki, 'míg a halál el nem választ'...                      Ez elgondolkodtatott: "Amikor aznap este hazaértem, a feleségem felszolgálta a vacsorát, megfogtam a kezét és azt mondtam, "Szeretnék valamit elmondani". Õ leült és Tovább >>

Embernek lenni emberfeletti feladat

Egy szombat reggel egy kisfiú a homokozójában játszott. Ott volt nála egy doboznyi autója és teherkocsija, a mûanyagvedre és egy fényes, piros mûanyag lapát. Ahogy utakat épített és alagutakat ásott a puha homokban, talált egy nagy követ a homokozó közepén. A fiúcska körülásta a követ, és Tovább >>

Meglátni benned Jézust

Bill iszákos volt, de megtért egy hajléktalanokkal és lecsúszottakkal foglalkozó missziónál. Megtérése elõtt úgy ismerték, mint alkoholista csavargót, aki számára nincs semmi remény. Amikor azonban átadta életét Krisztusnak, minden megváltozott. A missziós szervezetben õ lett az, aki leginkább Tovább >>

Valaki valamit nem ért

Az emberekkel való találkozás mindig magában rejti annak lehetõséget, hogy ismeretekhez jussunk, tapasztalatot gyûjtsünk. A találkozás alatt azt értem, hogy szóba elegyedünk egymással, kicseréljük gondolatainkat, véleményt nyilvánítunk. Így történt most is, amikor rendõrökkel találkoztam egy Tovább >>

A megtisztulás új eszköze

Farsang ideje van, s máris a megtéréssel foglalkozunk? Nem! Meghagyjuk a témát a nagyböjtre. Most valami másról szól az észrevételem, de persze bizonyos értelemben a normális emberi magatartásnak mindig hozadéka, máskor meg elõfeltétele a megtérés, az Igazhoz való igazodás. A napokban feltûnt a boltban egy Tovább >>

Ami soha sem lehet közönséges

Az ünnepek elmúltával megkísérthet bennünket az a gondolat, hogy talán most kicsit lazíthatunk is a vasárnapi szentmiséken való részvétel tekintetében, hiszen most az úgynevezett „közönséges vasárnapok” idõszaka van. Igen, az évközi vasárnapokhoz tértünk vissza. Összesen 34 ilyen Tovább >>

Távoltartásra savanyú alma

Egy ember almafajok nemesítésével foglalkozott. Mindenkinek örömmel mutogatta pompás almafáit: boldog volt, ha valaki almáját megízlelte. Egyik szomszédját - noha többször hívta -, semmiképpen sem tudta rábírni, hogy bemenjen hozzá almakóstolóra. Mikor egyszer újra hívta, megszólalt a Tovább >>

Két szerzetes története

Két szerzetes zarándokútja során egy sekély folyóhoz ért. Partján egy fiatal hölgy állt, aki nem szerette volna, ha megázik az új ruhája. Az egyik szerzetes gondolkodás nélkül felkapta a hátára a nõt és átgázolt a vízen és letette a túlparton. Aztán folytatták Tovább >>

Az vagy, amit megeszel

Az ünnepek alatt gyakran elõfordul, hogy az ember többet eszik a kelleténél, nem tud ellenállni mondjuk az édességnek, karácsonyi süteményeknek. Jómagam kerülöm a vásárlásukat, de ha valakitõl ajándékba kapok, akkor már meg kell birkózni a kísértéssel, és sokszor eredménytelenül. Gyakran Tovább >>

A szokatlan betegség

A világon elterjedt egy szokatlan betegség. Akik megbetegedtek, azok szíve egyre kisebb lett, erejük csökkent, vidámságuk alább hagyott. Az orvosok tanácstalanok voltak. Rengeteg orvosságot írtak elõ, de semmi nem használt. Még szívátültetést is alkalmaztak. Az átültetett szív is pár napra a mûtét után Tovább >>

Önmagunk minõsítésének új esztendeje

Újságunk idei elsõ számát tartja kezében a kedves Olvasó! Az idei év újságunk, s a magunk számára is jubiláris év lesz, hiszen a tizedik évforduló megünneplésére készülünk, mely nem kis idõ egy újság életében, különösen a mai körülmények közepette. Az Tovább >>

Az ima

Egy tanulságos régi történet szerint egy fiatalember hosszú ideje fáradozott azon, hogy megtanuljon helyesen imádkozni. Mikor a sikertelenség már csaknem teljesen elvette a kedvét, egy pusztában élõ bölcs emberrõl hallott, akit az imádság mesterének tartottak. Elment hozzá, és elõadta a kérését: „Taníts meg engem tiszta Tovább >>

De mi lebegünk...

Milinda, a hatalmas király azt mondta az öreg papnak:

– Te azt mondod, hogy aki száz éven keresztül minden-féle lehetséges rosszat elkövet, de a halála elõtt bocsá-natot kér Istentõl, újjászülethet az égben. Viszont ha va-laki csak egy bûnt követ el, de azt nem bánja meg, akkor a pokolban végzi. Tovább >>

Két egérrõl

Egy egér útnak indult, és találkozott egy mezei egérrel. Köszöntek egymásnak,majd a mezei egér behívta magához a háziegeret vendégségbe. Megkínálta minden  jóval, makkal, dióval, árpával. Mikor jót falatoztak, a házi egér vissza hívta õhozzá is vendégségbe a mezei egeret, Tovább >>

Amit egy ünnep adhat

Ünnepelni tudni kell! Fontosságáról nem szükséges külön is szólni. De vajon mi az ünnep? Ünnep-e az, amit annak vélünk, ahogyan a többség ünnepel?

A karácsony ünnep a családban, a szívekben, a társadalomban, a templomban.

Napjaink embere sajnos nagyon sok, Tovább >>

Az ajándék

Egy végzõs egyetemista fiú már hónapok óta kinézett magának egy sportkocsit az egyik autószalonban. Tudta, apjának nem okozna gondot, hogy megvegye neki, ezért volt olyan bátor, és ezt kérte magának ajándékba annak örömére, hogy befejezi az egyetemet. A fiú véletlenül megtalálta az apja Tovább >>

Csak az anyák tudják igazán

Ádvent megkerülhetetlen témája a gyermek várása, mely a születés csodájában teljesül majd ki. Az áldott állapotban lévõ anyák tudják csak igazán, hogy mit is jelent ez a nagyszerû élmény, mely nekik megadatott. A gyermek, ki oly közel, de mégis távol. Egy új életet hordoznak a szívük Tovább >>

Amit kimondasz, az rólad beszél

Amit kimondasz, az rólad beszél, különösen, ha másról teszed.

 

” Egy este, naplemente idején, háza küszöbén elmélkedett a földmûves és élvezte a hûvös estét. Közelében volt egy út, amely a faluba vezetett. Jött valaki, és amikor meglátta a gazdát, elgondolkozott:

“Ez egy lusta Tovább >>

Adj helyet a jónak

Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás , Büszkeség és még sok más, így a Szeretet is.

Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed, ezért valamennyien elõkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart Tovább >>

A nép, mely nagy sötétségben jár

Mire újságunk az Olvasó kezébe kerül, akkorára már elkészülnek az ádventi koszorúk, s ezen a hétvégén meg is gyújtjuk rajta az elsõ gyertyát. Kezdõdik az Úrjövet, és a készülõdés, a várakozás hangulata árad széjjel, s talán sikerül majd új lendületet adni a Tovább >>

Vajon létezik-e Isten?

Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a szakállát. Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek. Sok mindenrõl szót ejtettek, különféle területeken. Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan kijelentette: "Én nem hiszem hogy Isten létezik.

- Miért ilyen biztos ebben? - Tovább >>

Majd teszünk oda egy szentet

Hála a Teremtõnek, elkészült templomunk belsõ festésének felújítása. Nem kis fáradsággal, gonddal és izgalommal járt. Természetesen ilyenkor azt mondja az ember, hogy megérte. Végül is minden áldozatvállalásnak megvan az értelme, ha az nemes cél elérésének érdekében Tovább >>

Vigasztalás

Vigasztalás

Egy leányka hazajött a szomszédasszonytól, akinek nyolcéves kislánya nem régen tragikus körülmények között halt meg. - Mit keresel ilyenkor a szomszédasszonynál, van annak elég baja, Te nem hiányzol neki! - Azért mentem át, hogy megvigasztaljam a nénit. - Hát, gyerek létedre, hogyan tudod megvigasztalni a Tovább >>

Focisták a mennyben

Lassan ideér az egyházi év vége, s gondolataink mindinkább a végsõ dolgokra irányulnak. Az õsz is kedvez az elmúlással kapcsolatos érzések feltörésének a tudatunk mélyebb világából.

Az elmúlt ünnepek még mindig tartogatnak feldolgozásra váró Tovább >>

Miért hisz az ember?

Olykor jó feltenni olyan kérdéseket is, melyekkel kapcsolatban azt gondolhatnánk, hogy biztos feleleteink vannak, ám könnyen kiderülhet ennek az ellenkezõje is. Egy újabb beszélgetõtársam esetében is errõl volt szó. Voltak elképzelései a kérdéssel kapcsolatban, csak éppen tévesek. Még ma is megmosolygom volt ismerõsömet, Tovább >>

Akik nem hisznek Istenben

A napokban hallottam egy ünnepi megemlékezésen, hogy nemsokára itt vannak az ünnepek, amikor még azok is kimennek a temetõbe, akik nem hisznek Istenben. Minden bizonnyal nem csak azért megyünk a temetõbe, mert hiszünk a túlvilági életben. Bár, a kegyeletadásnak és emlékezésnek önmagában nem sok értelme van, hiszen a Tovább >>

Néhány gramm arany

Talán azt gondolhatná az Olvasó, hogy valamilyen gazdasági témát veszünk elõ. Nem. Habár az életben mindennek van anyagi vonatkozása is. Elég, ha egyes nõgyógyászokra gondolunk, akik a várandós anyától megkérdezik: Mennyit ér magának ez a gyerek? Most még a gyermekáldásnál nem tartok a mondanivalómmal, de a Tovább >>

Bús szívünknek nagy öröme

A szeptember hónap jeles ünnepe Szûz Mária születése, Kisboldogasszony. Nem ez az egyetlen Mária ünnep e hónapban. Itt van még Szûz Mária Szent Neve, valamint a Fájdalmas Szûzanya emléknapja is.

Valahogyan Máriára emlékezni mindig szép, s az embert ez a tisztelet eltölti bizalommal és reménységgel. Jó elmélkedni valakirõl, aki egy Tovább >>

Tanulni hív az iskolacsengõ

Ismét véget ért egy nyári iskolaszünet, s a diákok „munkába” állnak. Mert munka a tanulás, feladat és kötelezettség. A tudásra éhesek számára egyben egy nagyszerû lehetõség arra, hogy kielégítsék tudásvágyukat, s a befektetett munkáért cserébe megkapják a tudás birtoklásának Tovább >>

Titokban búcsúzik a nyár

Függetlenül attól, hogy az embert olykor ugyancsak megviseli a rekkeno hoség, a nyár búcsúztatása mégis csak szomorkás esemény egy kicsit. Az idén maga a nyár is titokban végzi ezt, a maga sajátos módján. Az augusztus hónap, vagy régi magyar nevén az Újkenyér hava boven juttatott nekünk a melegbol, a Tovább >>

István a

Ez a hétvége a magyarság egyik legnagyobb ünnepe. A múltat idézi, a nemzettudat hajnalát, de a jövobe tekint. Szent István királyt köszöntjük és ünnepeljük. Elmélkedésemnek bizonyára egy kicsit szokatlan címet adtam, de nem véletlenül. Szeretnék általa utalni arra a kapcsolatra is, mely a Szent Tovább >>

Hogy is van ez?

Ismét olyat mondott egy ember, ami mélyen elgondolkodtatott. Találkozásunkkor feltette a már szokványos kérdést: „Mi újság felétek?” Várom a helyzet javulását – volt válaszom, mely természetesen semmi konkrétat nem tartalmazott, hanem amolyan „válaszpótló” megnyilatkozás volt. Ám Tovább >>

A kulcs

Kezdhetném egy humoros történettel is. Az egyszeri ember miután felhagyott az italozással, nagy nehezen megérkezik házához. A kapu kulcsát szerette volna kiemelni a kapu tetején, mely egy szögön lógott belül. Igen ám, de leejtette. Majd bemászott érte, visszamászott, s kinyitotta az ajtót. Diadalmasan belépett háza Tovább >>

Minõsítõ kérdések

Minden emberi találkozás jó valamire. Én a magam részérõl szeretek alkalmat adni az embereknek arra, hogy ha valami kérdésük van, akkor azt feltehessék. Nem szoktam eltitkolni, hogy pap vagyok, de nem is kérkedek vele, nem is szégyellem. Egyesek ki is használják az alkalmat arra, hogy kérdezzenek valamit. A kérdés egyben minõsíti is a kérdezõt, de a Tovább >>

Akik vasárnap is dolgozhatnak

A vasárnap megszentelése igen aktuális téma. Amikor egy pap a vasárnapi szentmisén szembenéz a közösséggel, akkor magában szinte ösztönösen rákérdez: Hol vannak a többiek?

Igen, vannak igazolt hiányzások is, mint például a betegség, vagy akinek vasárnap is dolgoznia kell, ha nem akar munka nélkül maradni. Falunkban is, Tovább >>

Isteni nyár

Az idei nyár sem különbözik sokban az utóbbi években megszokottnál. Az idojárás szeszélyes, nagyon változékony és kiszámíthatatlan. Úgy érezzük, mintha régen nem így lett volna. Pedig az unalmas téli napokban sokszor gondoltunk arra, hogy milyen nagyszeru lesz majd, ha tombol a nyár. Ami a diákok vasárnapi szentmisén Tovább >>

Papi önazonosság

Ezekben a hetekben Isten kiválasztottai és kedveltjei szerte az egész világon püspökük elé térdelnek, hogy kézfeltételük által a szolgálati papság kegyelmében részesüljenek.

Megújul az Egyház, Jézus újra rábízza magát övéire, hogy menjenek, s tegyék tanítványaivá az Tovább >>

A halhatatlanság kenyere

Hívõközösségeink az egyik legáhítatosabb ünnepre, az Úrnapra készülnek. Szentháromság vasárnapja után, amikor is meg kellett békülnünk a gondolattal, hogy a titok felfoghatatlan, most ugyanez a titok egy tapasztalati valóságot ölt magára. Igaz, most még továbbra is a kenyér és a bor színe alatt imádhatjuk a nagy Tovább >>

Falunapi gondolatok

Az elmúlt hétvége ünnepi eseményeinek élményeivel kapcsolatos gondolataimat szeretném megosztani az olvasóval. Közösségünk, ahol szolgálatot teljesítek, falunapot ünnepelt. Rendezvények egész sorozata várta az érdeklõdõket, helybelieket és vendégeket egyaránt. A vendégek közt ott voltak a szomszédfalvak Tovább >>

Május Királynõje

A Május hónap kiváltképpen is alkalmas arra, hogy helyet adjon annak a dicséretnek, mellyel Máriát, Jézus anyját köszöntjük a Lorettói litániával. Május, a négy évszak világában a minden csodával bõvelkedõ hónap.

A természet immár teljesen felébredt, az élet élni akarásának Tovább >>

Loretói litánia

Májusi litánia Május a Szûzanya hónapja, akit estérõl estére litániákkal köszöntenek a hívek a katolikus templomokban. A "litánia" kifejezés a görög "litaneuó" - könyörgök szóból származik. Az V. században jelentette azt a könyörgõ imádságot, amellyel különféle Tovább >>

Jézus szíve tisztelet

A katolikus imakönyvekben a 19. században jelenik meg és egy katolikus jámborsági forma és spiritualitás kifejezése, amely felfedezhetõ az anglikán egyházban is. Ebben Jézus szíve a szeretetét szimbolizálja. A tisztelet alapszövege Jn 19,33-37 "Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték meg a Tovább >>

A húsvét költészetérõl

A mellékelt kis írásban a húsvét költészetét kívánjuk vázlatosan áttekinteni. Wipo (990-1050) bencés szerzetes, húsvéti szekvenciáját máig is éneklik a húsvéti vasárnapi misében. Ebben Mária szólal meg a költõ kérdésére és azt mondja: "Láttam az élõ Krisztus Tovább >>

Az elpusztíthatatlan Isten

Kis hittanosom meglepõ hírtelenséggel szegezte nekem a kérdést: Jézus valóban feltámadt? Persze – volt a válaszom. Ekkor a gyermek leszögezte: Akkor õ elpusztíthatatlan.

Bizonyára a megannyi rajzfilmhõs elevenedett meg lelkében, akik történeteikben képesek mindig újjáéledni, s dacolni minden megpróbáltatással, a halált is Tovább >>

Haragban a világgal

Mélységesen nagy hitre van szükség ahhoz, hogy az ember Isten végzéseit megbékélten tudja fogadni. Nem könnyû feldolgozni a közeli szeretteink szenvedését és halálát. Gyakran azok teljes elvesztésérõl beszélünk, s így azután érthetõ is ez az állapot. Válaszként nem ritka a dacolás, a közöny, Isten Tovább >>

A szenvedés értelme

Soha sem szerettem azokat, akik túlságosan is nagy szavakat mondanak a szenvedésrõl, elõszeretettel hangsúlyozzák érdemszerzõ voltát, a szenvedés hõsiességét, miközben maguk még nem tapasztalták annak közelségét.

A szenvedés minden embert megtör, s mindannyiunkban megannyi kérdést ébreszt. Talán az egyik leggyakoribb ezek Tovább >>

Nagyböjt

A böjt nem éhezés, hanem minden lelki szellemi motívumból eredõ önmegtagadás, fõként érzéki élvezetek, szoros értelemben étkezés megtagadása az önuralom gyakorlásának ideje. A böjt kiterjed más testi vágyak fékezésére is, hogy lelkünk ne kívülrõl szerezzen élményeket, hanem hogy önmagunkra Tovább >>

Szabad akarat

Szent Ágoston Szent Ágoston szerint az emberi akarat szabad, innen ered a világban levõ rossz is: az embernek szabadságában áll, hogy ne a jót cselekedje. Tanítása szerint a bûnbeesés után az emberi lélek önállósult, vak akarások szintere lett. Ha az emberben nem volna meg a választás képessége, akkor nem létezne számára Tovább >>

Az élet Isten ajándéka

Az élet a legtöbb, mi adható, és a legtöbb, mi kapható. Ajándékvoltára csak akkor ébredünk rá igazán, amikor elveszítjük azt. Az egészség megromlása már egy olyan felvonás kezdete, mely azt sejteti, a földi élet nagyon is véges. Mi, emberek sajnos nem csak hogy nem értjük az élet kezdetét és Tovább >>

SZENT PÁL

Ifjúsága és oktatása Pál maga írja, hogy a diaszpórában született (1Kor 11,22; Fil 3,5; Róm 11,1), Lukács szerint a kilíkiai Tarsusban (ApCsel 22,3). Jeromos szerint ez Galileában található, és a rómaiak Gischalának hívták (Vir illustr. 5). Arámul beszélõ zsidónak született (Fil 3,5; 2Kor 11,22), farizeusi Tovább >>

ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT

Január 18. *Klissza (Dalmácia), 1242. +Nyulak szigete (ma: Margitsziget), 1270. január 18. Atyja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnõ volt. Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével, 1241-ben Wahlstattnál megsemmisítették a németek és lengyelek Tovább >>

Keresztény értékrend

Az új polgári évben újságunk idei elsõ számát nyújtjuk át az olvasónak. Tesszük ezt abban a reményben, hogy az új esztendõben is sikerül megvalósítani lapunk hasábjain. Az Ige hirdetését, a tájékoztatást és a vallásos mûveltség elõmozdítását.

Az ünnepek bizonyára Tovább >>

Konkrét cselekvésre van szükség

"Konkrét cselekvésre van szükség a nemzetek felelõsei részérõl" 2011. 01. 08. 10:43 Január 7-én több arab nyelvû újság közzétette Michael Fitzgerald érsek, egyiptomi apostoli nuncius jegyzékét, melyben XVI. Benedek pápának a közel-keleti keresztényekre vonatkozó szavait értelmezte. A Szentszék Arab Liga melletti küldötte Tovább >>

A karácsonyi csoda

Lassan a végéhez érkezik az ádventi várakozás. A szentmise olvasmányai már egy Szûzrõl beszélnek, aki méhében hordja a gyermeket. Egészen rendkívüli esemény ez, hiszen még sohasem lehetett hallani olyat, hogy valaki szûz létére embert hoz a világra.

No de hát éppen ez a természetes. S ami érthetetlen, az Tovább >>

A betlehemezés

a karácsonyhoz kötõdõ magyar népszokás. Több szereplõs dramatikus játék, a legnépszerûbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, pásztorjáték. A népszokásban két hagyománykör ötvözõdik: a kereszténység elõtti pogány és antik gyökerû képzetek, valamint az ünnep keresztény Tovább >>

Böjte atya adventi imája

A gonosz szeretne lelkünkbe furakodni és elvenni tõlünk a reményt. Szeretné elhitetni velünk, hogy nincs jövõ, hogy létünk elérte a korlátokat, a plafont, és most már innen a civilizációnk hullámcsúcsáról csak a mélybe zuhanhatunk. Hihetetlen komor színekkel, sok logikával dolgozik: Ember, az ami rád vár, csak vergõdés Tovább >>

Hamis Messiások

A Messiás várása, a messianizmus szinte egyidõs a szidósággal. A messianizmus tanulmányozása komoly feladatot jelent. Függetlenül attól, hogy bizonyos bibliai utalások nagyon sajátosan is értelmezhetõek, le kell szögeznünk: Egy nép, egy világ várta a Messiás jövetelét a Krisztus születését megelõzõ Tovább >>

Adventi népszokásokról

Advent, másként ádvent, ádvënt, a félegyházi nép ajkán ádvint, Istensegíts székelyei körében edvent (adventus Domini, ieiunium Spiritus Sancti) az Egyház tanácsa szerint szent idõ; az elõzõ évszázadokban még négyhetes böjti elõkészület karácsony ünnepére, a Megváltó Tovább >>

Szent Milklós és nem Télapó

A Télapó Magyarországon a keresztény hagyományok alapján elterjedt Mikulás alakjával egybemosott képzeletbeli, alapvetõen nem keresztény figura a karácsonyi ünnepkörben. A Télapó kifejezés a 20. század elsõ harmadában keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás Tovább >>

Ó antifónák

Az Ó-antifónákat a katolikus egyházban az esti imában Vesperásban imádkozzák December 17 -tõl December 23 -ig. Hasonlóan használja az anglikán egyház is annak ellenére, hogy a Book of Common Prayerben nem került bele, mely hosszú idõn keresztül az anglikán egyház liturgikus forrása volt, de manapság már használatban vannak. A himnuszok a Tovább >>

Gyertyát gyújtunk koszorúnkon

Miközben gyertyát gyújtunk ádventi koszorúnkon, lélekben arra a valakire gondolunk, aki azt nyilatkozta önmagáról, hogy a „világ világossága”.

Új idõszak kezdõdik el az egyházi évben, s ennek sajátos hangulata van. A várakozás bizonyos értelemben már elõvételezi a beteljesülést. Átélhetjük Tovább >>

Krisztus király ünnepe

A katolikus egyházban A katolikusok fõ ünnepei közül a "legfiatalabb". XI. Piusz pápa vezette be 1925. december 11-én Quas Primas címû enciklikájában. A pápa elhatározásának háttere, hogy ebben az idõben erõsödni látta az ateista kommunizmus és a szekularizmus eszméit és ezt a Krisztustól és az egyháztól való Tovább >>

A múltunk vállalása

Manapság sokan szeretnék elfeledni múltjukat, s nem beszélni arról, ami esetleg kényelmetlen helyzetet teremtene a számukra. Úgy érzem, a keresztény egyházaink nem estek abba a hibába, hogy a régi rendszer embereit az elsõ padokba ültessék a templomban, de abba sem, hogy állandóan a múltjukat feszegessék, s az orruk alá dörgöljék Tovább >>

A lateráni bazilika

A lateráni bazilika vagy Lateráni Keresztelõ Szent János-fõszékesegyház (olaszul Basilica di San Giovanni in Laterano) a római püspökség katedrálisa, Róma püspöke - azaz a pápa - címtemploma. Teljes hivatalos neve latinul Archibasilica Sanctissimi Salvatoris et Sancti Iohannes Baptista et Evangelista in Laterano ("a Legszentebb Megváltó és Keresztelõ Szent Tovább >>

Halottak napja, nov. 2.

A földön küzdõ Egyház ünnepélyes megemlékezése a tisztítótûzben szenvedõ lelkekrõl. A halottakról való gondoskodás a vallástörténeti kutatások szerint õsidõktõl fogva mindenütt megtalálható jelenség. A halottak ünnepe az ókori Rómában a feralia volt. Az Egyházban Szt Odilo clunyi apát kezdeményezte, Tovább >>

Halottak napja

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, mindenszentek napját követõen, a bizánci szertartásban a pünkösd elõtti szombaton. Magyarországon a két egymást követõ ünnephez kötõdõ szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok Tovább >>

Egy ország, mely minket is vár

Hosszú hétvége elé nézünk. Miután megünnepeljük a vasárnapot – mely a hívõ ember számára az elsõ vasárnap, Krisztus feltámadásának hetenként visszatérõ emlékezete és hálanapja – másnap a Mindenszentek ünnepe, majd a Halottak napja vár ránk.

Ezeknek a napoknak sajátos hangulata van. Tovább >>

Irgalom és könyörületesség

Akik rendszeresen figyelemmel kísérik a magyarországi eseményeket, azok minden bizonnyal nem kis megdöbbenéssel vették a hírt, hogy a bíróság két tinédzser gyilkost 14 évi büntetésre ítélt. Az elitéltek 16 évesek, a kaposvári Táncsics Gimnázium másodikos diákjai. K. Mihály és V. Dávid 2008. Tovább >>

Amirõl nem beszélnek, az feledésbe merül

Sokszor hallani emberektõl azt a véleményt, hogy nem kell a múlttal túlságosan foglalkozni, hagyjuk feledésbe merülni az eseményeket. Különösen azokat, melyek csak sebeket tépnek fel, s amelyeken már úgy sem lehet változtatni.

A jogrendszer ismeri az elévülés fogalmát. Az elévülés valamely jog állam elõtti Tovább >>

Egy nagy ünnep

Ünnepeink fontosságát legfõképpen az határozza meg, hogy milyen szerepet töltenek be a közösség építésében. Az egyik ilyen ünnep a templom búcsúja. A templom úgynevezett „nagybúcsúja” a templom címének vagy védõszentjének ünnepe, míg a „kisbúcsú” a templom felszentelésének Tovább >>

A könyvtekercsek róla írnak

A Szentírás vasárnapját ünnepeljük. Ilyenkor még kifejezettebben a középpontba kerülnek az Írások, melyek nélkül az emberiség nem csak történelmét és kultúráját tekintve lenne szegényebb, hanem az igazság birtoklása tekintetében is.

Persze nem mindenkinek ugyanazt jelenti a Biblia. A hívõ ember Tovább >>

Akik másként látják

Amivel napjaink embere leginkább küzd, az a megélhetése. Talán mindig is így volt ez, de az élet annyira felgyorsult, hogy valaki az egyik napról a másikra válik munkanélkülivé, s ez által elég szerencsétlenné is.

Nincs már kiszámítható holnap, s ami igazán biztos, az a bizonytalanság. Aminek tegnap még Tovább >>

Évszakváltás

Kedves slágerem az Apostol együttes egyik szerzeménye, mely az õsz közeledtérõl énekel. „Szeptember söpör már a tereken, sírnak az õszi kertek” – szól a dal. Az õsz sajátos hangulatát mindannyian érezzük, s benne nem szabad feltétlenül csak az elmúlásra gondolni.

Szent Ferenc testvérünk mindennel megbékélt, s Tovább >>

Nézz le ránk, ó Szent Király!

Néhány nappal Nagyboldogasszony ünnepét követõen tekintetünk még mindig az ég felé irányul. No, nem a Szent István-napi tûzijátékokra gondolok, hanem arra, hogy lelki szemeinkkel István királyt keressük a szentek megdicsõült sorában.

Nyugat - és Kelet keresztény egyházai egyformán tisztelik õt. Ennek természetesen jól Tovább >>

Földünknek égbe szállt csodája

A legnagyobb Mária-ünnep, Nagyboldogasszony az idén vasárnapra esik, ezért még kiemeltebb nappá válik.

A legszebb, mi kapható és a legtöbb mi adható: õ Mária, az Isten anyja. Kaptuk, mert kiválasztotta õt a Magasságbeli, s ragyogó tisztává tette, hogy semmi szeplõ se legyen rajta. S õ az egyetlen az emberek közül, aki minden dicséretre Tovább >>

Nagy cipó, kis cipó

Az elmúlt hétvége Szent István – napi ünnepségeihez szorosan kapcsolódott az újkenyér ünnepe. Akik Szent István király  örökségének szellemében élnek, azok asztaláról nem hiányzik a kenyér, mert ismerik a munkát, a rendet és a tisztességet.

Az idei ünnepünk egyházközségemben Tovább >>

Haladnunk kell a korral!

A nyári iskolaszünet a felénél jár, s olykor már a hitoktatásra gondolok. Annál is inkább, mert a megint módosított szabályzat értelmében a diákoknak /szülõk/ minden tanév kezdetén kötelezõen választaniuk kell a hittan vagy a polgári nevelés között.

Mivel egyházközségemben az idén Tovább >>

Amilyen szép a természet, olyan rosszak az emberek

A fenti állítás nem tõlem származik. Egy kedves ismerõsöm mondta ki ezeket a szavakat nem oly régen, amikor évi szabadságon voltam. Azon a helyen a természet valóban szép, hiszen egy tengerparti városkáról van szó. Magas hegyektõl ölelt, körülzárt öböl, melynek kapujából jól kilátni a végtelen vízre, a Tovább >>

Égi figyelmeztetés

Az idei esztendõ nagyon különös idõjárással lepett meg bennünket. Roppant sok a csapadék, s szinte nem is tudja az ember, hogy melyik hónapot írunk. Mintha még el sem jött volna a nyár, s még mindig várjuk, hogy végre kiszabadulhassunk a szabadba. Erre eddig még nem sok alkalmunk volt, pedig olyan nagyszerû egy kicsit kiülni a friss levegõre, s elbeszélgetni Tovább >>

Illés próféta

Illés próféta (néha Éliás, héber ?????, Elijahu, jelentése "Jahve az én istenem") i. e. 9. századi izraeli próféta a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban. Az Ószövetségen kívül, a Babiloni Talmud, a Misna és a Korán is ír róla. Malakiás egyik jövendölése szerint az õ Tovább >>

Közönséges vasárnap

Visszatértünk az évközi vasárnapokhoz, s ha nem ünnep, akkor a közönséges vasárnap elnevezéssel élünk. Olykor a fülünket is  sérti ez a jelzõ, hiszen hogyan lehet egy vasárnap közönséges. Hiszen ennek a szónak jelentése: nem különleges, közepes, gyenge minõségû. Ugyanakkor jelentése lehet a „legelterjedtebb” Tovább >>

Elfogyott a ceruza

Nagy, színes betûkkel kiírt felirattal találkoztam iskolánkban. Rajta ez állt: VAKÁCIÓ!

Sok diák örül most az iskolaév végének, a bizonyítványnak, a szünidõnek. Persze vannak olyanok is, akik félve viszik haza a diákkönyvecskéjüket, hiszen benne semmi dicsekednivaló, örömnek forrása. Némelyeket ez nem is Tovább >>

Az Úr Teste és Vére

Jézus kafarnaumi beszédében olvassuk: „Én vagyok a mennybõl alászállott élõ kenyér. Aki e kenyérbõl eszik, örökké él”.  Nem is csoda, hogy a zsidók között vita támadt, s azt kérdezgették egymástól, hogy miként lehetséges ez, hogyan is adhatja Jézus saját magát eledelül. Tovább >>

Dávid zsidó király

Született Kr. e. 1040 körül  Bethlehem  Elhunyt Kr. e. 967  Jeruszálem Uralkodása Kr. e. 1010 - Kr. e. 970 Feleségei: Mikhál, Ahinoám, Abigél, Maáka, Haggith, Abitál, Egla, Bethsabé Gyermekei Absalom Salamon Apja Izaj Édesanyja ismeretlen Michelangelo: Dávid (1500-1504) A nyugati mûvészet legismertebb Dávid ábrázolása. Tovább >>

A papír nem minden

Milyen furcsa érzése támad az embernek akkor, ha hivatalos okirattal kell igazolnia azt a tényállás, melybõl eleve annak kellene fakadnia, hogy egy szavahihetõ emberrel állunk szemben. Ezekben a hónapokban sok egyházközség ünnepli a bérmálás szentségének kiszolgáltatását, kicsinyeink elsõ szentáldozására is sor kerül, s a Tovább >>

Kettõs állampolgárság

 

 

Ifjúkorom óta nagy hatással van rám a Biblia azon üzenete, miszerint a keresztények hazája a mennyben van. Mi, akik a kisebbségi sors vállalására kényszerülünk, talán még erõteljesebben átéljük ennek Tovább >>

Nem új egyház, csak megújult

Sokan odáig mennek az egyházat sújtó viharok láttán, hogy egy egészen új egyház megalakulásának szükségességérõl beszélnek, olyan egyházról, mely szerintük majd jobban megállja a helyét. Azonban ezek az elemzõk és a kétes tudással bíró látnokok megfeledkeznek arról, hogy egyházunkról, Tovább >>

Bizonyításra szoruló bizonyíték

A Szentatya Torinóban tett látogatása még kifejezettebben ráirányította a hívõk figyelmét a Szent Lepelre. Csodálatos ereklyének nevezik, mely körül annyi a titok és számtalan megválaszolásra váró kérdés.

Magam is mindig szívesen olvastam azokról a kutatásokról, melyek a Lepelhez kapcsolódtak. Ezek Tovább >>

Ami még nincs

A napokban technikai áruk üzletében jártam. Csak kíváncsiságból rákérdeztem, hogy a nemrég vásárolt telefonom most mennyibe kerül. A válasz az volt, hogy ezt a típust már nem árusítják. Ezen egy kicsit meglepõdtem, mert noha tudom, hogy nagyon felgyorsult a modellváltás, de erre azért nem számítottam. Tovább >>

Ajándékok sorozata

Mind több és több egyházközség számára kezdõdnek el a bérmálkozás közvetlen elõkészületei, sõt vannak olyanok is, ahol a fiatalok már részesültek e szentség kegyelmeiben. Plébániám is az utóbbiak közé tartozik. Hála Istennek, a múlt vasárnap kellemes idõben várhattuk a Fõpásztort, s a nép Tovább >>

Passió-misztika

A passió-történet átélésre irányuló törekvésekbõl alakult ki a passió-misztika. Clairvaux-i Bernát (1090-1153) az "értünk szenvedõ" Krisztus modelljének megteremtõje a keresztény aszkézisben. A szenvedõ Jézus elõtti meditáció propagálója volt. Nála érdekes módon találkozott a Tovább >>

Virágos ünnepünk

Egy nap késéssel megérkezett falunkba a gólya. Szent József ünnepén is vártam õket, hogy beteljesedjék a népi megfigyelés, de csak másnap sikerült megpillantanom az elsõ madarat. Úgy látszik végérvényesen vége a télnek, s a nagyon várt tavasz is beköszöntött. Lassan mindennek más hangulata lesz, s a levegõ Tovább >>

Meddig kell még várni?

Mostanában a leggyakrabban elhangzó kérdés az emberek szájából, hogy meddig kell még várni a tavaszra. Nem titkolom, hogy magam is közéjük tartozom, mert sem a templom, sem a plébánia nem nevezhetõ jól fûtöttnek. A számlák meg azért csak jönnek. Meg az ember hangulata is egészen más lenne, ha bõrén érezné a langyos tavaszi meleget, hallanánk a madarak dalos beszélgetését, s húsvéti nagytakarításaink során a szabadban tudnánk beszárítani a kimosott Tovább >>

Hol keressük?

Az emberiség történelme alapvetõen nem más, mint kutatás és felfedezés. Ide tartozik a világ összes csodája, beleértve az embert is. A kezdetektõl fogva érzi az ember, hogy a titkok világban él. Azok megfejtése nem kis feladat, s a tévedésektõl sem vagyunk mentesek. Jómagam nem igen szeretem, ha a világ sorsát illetõen nagy jóslásokba bocsátkoznak az emberek. Szeretem mindig hozzátenni: „Ha Isten segít”. Ebben az is benne van, hogy végsõ soron Õt Tovább >>

Nagyböjt felé a család évében

Még néhány nap és hivatalosan is kezdetét veszi az idei nagyböjt. Akik vasárnap a templomból hazaviszik a Hírvivõt, benne már találnak olyan olvasnivalót is, mely segítheti õket a hamvazószerdára való felkészülésükben. Sajnos, mind jobban kikopik a hamvazószerda jeles napként való megünneplése a hívõ emberek Tovább >>

Miért nem vonzó?

Ha nagyböjt, akkor keresztúti ájtatosság. Mondanák azok, akik számára ez a dolog még létezõ és ismert valóság. A magam részérõl azt mondhatom, hogy szeretem. Szeretem, mert benne az ember lélekben a szenvedõ Megváltóhoz közel kerül, s kifejezettebb az átélése azoknak a titkoknak, melyekben feltárulkozik az Isten arca. Sok lelki ember számos elmélkedéssel ajándékozott meg bennünket. Közülük válogatva ezek a böjti péntekek a testi böjtölést Tovább >>

Elmúlás és megtisztulás

Hamvazószerdán hivatalosan, nagyböjt elsõ vasárnapján pedig ünnepélyesen is kezdetét veszi az idei nagyböjti idõ. A hívek többsége számára igen nehezen megoldható a hamvazószerdai szentmisén való részvétel, ezért az egyház nagyböjt elsõ vasárnapján külön szertartással emlékezik a böjt kezdetére. Ezen a napon viszont nincs hamvazkodás, még akkor sem, ha valaki nem tudott hamvazószerdán eljönni, mert a vasárnap soha sem böjti nap, még nagyböjtben sem. Tovább >>

Hamvazó szerda

Az idei esztendõben február 17-érre esik hamvazószerda, a húsvétot megelõzõ negyven napos nagyböjt elsõ napja. Neve onnan származik, hogy az õskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az elõzõ Tovább >>

Most van az ideje

Tél van. Még midig, habár annak utolsó hónapja, télutó hava. Mire újra a kezünkbe kerül a Hírvivõ legújabb száma, addigra már csak „a farsang farka” marad meg a farsangi idõbõl. Így nevezik ugyanis a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három napot, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat. Tavaszváró hagyományrendszerrõl beszélhetünk, melyben az evés Tovább >>

Egy kicsit több alázat!

A hozzám hasonló középkorúak körében már nem számít meglepetésnek, ha valaki elmarasztalóan szól a vallással kapcsolatban, s egy adott témában minden ellenérv mellé a tudományos ismereteket sorakoztatja fel. Ezt sulykolták az emberekbe évtizedeken keresztül, ez tûnt az egyik legkönnyebb eszköznek, mellyel az egyházat le lehet járatni. Noha az utóbbi idõben gyakran hangoztatott vélemény az egyház és a tudomány részérõl is, hogy a vallás és tudomány nem Tovább >>

Megmozdult a föld

Haiti neve közismerté vált, és sokunkban felkeltette az érdeklõdést, hogy felkutassuk a térképen, s utána olvasva pontosabb képet is kapjunk róla. Viszonylag kis ország, mérhetetlen nyomorban, s most még ez a különös csapás, melynek láttán az ember csak áll, s alig tud megszólalni Minden jóérzésû ember együtt érez az emberiség történelmében lejátszódott egyik legnagyobb földrengés áldozatainak túlélõivel. Sorra indultak a mentõalakulatok, s a Tovább >>

Aki megérdemli

Minden ember életében kivételes pillanat az, amikor a mûtõasztalra kell feküdnie. Szorult, olykor rémült helyzetünkben egyedül az Istenhez tudunk fohászkodni. Nem bízhatunk semmi másban, különösen nem a szerencsében, mely csak a mi emberi megfogalmazásunkban létezik, s magunk sem tudjuk mi az. Kabalát sem vihetünk magunkkal, s az ember ujjáról lehúzzák még a jegygyûrûjét is. Megható pillanatok a búcsú percei. Szeretteinket magukra hagyjuk a kórházban, s abban a Tovább >>

A kis autó

Kevés olyan dolog van a világon, melyrõl annyit beszélnek és írnak, mint éppen az autóról. Ez már egyébként elég ok lenne arra, hogy legalább ezen a helyen ne ez történjék, ám mégsem így lesz. Saját élményemet szeretném megosztani az olvasókkal, mely egy sajátos üzenetet hordoz magában. A gépkocsi vezetése számomra úgy kezdõdött, hogy már sokaknak volt vezetõi jogosítványa a korosztályomból, sõt autója is, ám nekem egyik sem. Bár igen jól jött Tovább >>

Katolikus karácsony

Elmúltak az ünnepek, majd újak követik õket. Visszaemlékezünk a karácsonyra, egyesek inkább a szilveszterezésre, az új év várására. A karácsony azért is jelentõs esemény egy egyházközség életében, mert ilyenkor van a legtöbb ember a szentmiséken. Ez azt is jelenti, hogy egyszeri alkalom arra, hogy lássuk magunkat másokkal együtt ünnepelni. A hírek arról számoltak be, hogy az idén a templomokban kevesebben voltak az ünnep alkalmával, mint elõzõ években. Tovább >>

Advent - második rész

Az egyházi év elsõ periódusát, a karácsonyi idõszakot elõkészítõ szakaszt jelenti az advent latin szó. Eredeti jelentése eljövetel. A mai római liturgiában a december 25-e elõtti négy vasárnapra és a közé esõ 18-24 hétköznapra vonatkozik. A régi hagyomány szerint Adventet Szent András apostol (nov. 30) ünnepétõl számították. Az Advent eltérõ számítása egyrészt abból adódik, hogy a karácsonyhoz igazodik ez az ünnepi periódus, a karácsonyt azonban Tovább >>

Szolgálati kereszt

Mostanában gyakrabban felkeresem a piacot, hiszen az édesanyám részére is el kell végeznem a bevásárlást. A legutóbbi piaclátogatás alkalmával történt, hogy az árusok közt araszolgatva az autóm ablaküvegén keresztül olyat hallottam, ami velem volt kapcsolatos. Valószínûleg, akik szájából ez elhangzott, azok nem gondoltak arra, hogy a bennülõ azt meg is hallja. No, semmi különös dologról nincs szó, bántásról vagy sértegetésrõl. Csupán csak annyi Tovább >>

Szenvedélyes jótevõ

Szent Miklós püspökre az idén Ádvent 2. vasárnapján emlékezünk. Szinte alig van még egy ilyen népszerû szentünk, akinek alakja minden évben a karácsonyi készület idején lép elõ a több mint másfél évezredes múltból. A szentek hallhatatlanok, s egyesekre ez különösen is érvényes. Az ember meghatottsággal olvassa a róla szóló legendákat, de ennél sokkal inkább elgondolkodtató az, hogy Miklós püspök lelkülete, ha csak egy napra is, de minden évben újra Tovább >>

Advent

A karácsonyra való elõkészületet uralják az Ószövetségi messiási próféciák. Ugyanezt mondhatjuk el Jézus születésének két evangéliumban Máté (1,1-2,23) és Lukács (1,1-2,52) evangéliumában leírt történeteirõl. Sokkal több benne az ószövetségi idézet, mint az evangélium többi részében. Mindezek a próféták nagy várakozásról tanúskodnak, és nagy reménységre készítenek fel. Pedig az apostoli levelekben, nem Jézus születésérõl, hanem Jézus, Tovább >>

Megújulunk

Az új egyházi év elsõ vasárnapját ünnepeljük, s kezdetét veszi a készületi idõ. A hívõ ember szükségét érzi annak, hogy a szent ünnepekre ráhangolja magát. Persze nem szabad megmaradni csak a külsõségek szintjén, lélekben is meg kell újulnunk a nagy napra. Ugyanakkor, oly kedves lehetõsége az embernek, hogy sajátos módon készüljön Jézus születésének ünnepére. Egész életünk a várakozás és a beteljesülés közt feszül, míg el nem érjük a Tovább >>

Krisztus király ünnepe

A katolikusok egyházban A katolikus egyház "legfiatalabb" ünnepe melyet XI. Piusz pápa vezette be 1925. december 11-én a „Quas Primas” enciklikájával, az akkoriban és azóta is erõsödõ ateista kommunizmus és a szekularizmus eszméivel szemben kívánta hangsúlyozni, hogy bár a Krisztustól való elfordulás és az egyháztól való eltávolodás veszélye erõsödik, de végül Krisztus fog gyõzni. Németországban és a Weimahri köztársaságban igen Tovább >>

Isten botja

Gyakran elõfordul velem, hogy amit az emberektõl hallok, mint kimondott szót, vagy gondolatot, ugyancsak megüti a fülemet. Ez történt a napokban is. Egyik kedves ismerõsömtõl érdeklõdtem testi-lelki állapotáról, s akkor a válaszában említést kapott az „Isten botja” is. Tudom, most sokan arra a közismert szólásra gondolnak, miszerint „Isten nem ver bottal”. Ez igaz is, ám nem errõl van szó. Mindenesetre valami olyasmi hangzott el, hogy az Isten Tovább >>

A Nap kapujában

Beléptünk az év tizenegyedik hónapjába, s az egyházi év is utolsó heteit számlálja. Petõfi szavait idézve a természet aludni készül. Oly különös érzés ez, s egyben csodálatos is. Minden évszaknak megvan a maga hangulata, s egyformán szép és fontos is. Üzenetük azonban eltérõ, hiszen lényegesen másról szól a kikelet és másról az õsz. A kérdés csak az, hogy meglátjuk-e ezt a szépséget, s megérint-e bennünket az üzenet. A temetõt jártuk az elmúlt Tovább >>

Drágák vagyunk

A fenti cím másik kiadásban így is hangozhatnék: Nem vagyunk olcsók. Nem oly régen egy ismerõsöm jegyezte meg, aki egy temetést rendezett a pravoszláv egyház papjánál, hogy nem is vagyunk mi olyan olcsók. Száz eurót kellett fizetniük egy temetésért. Az elmúlt évek során egyáltalán nem fizették a tagsági díjat, nem járultak hozzá az egyház anyagi fenntartásához. Néhány, a tényállással szembesítõ gondolat után elismerte, hogy voltaképpen ez nem is volt Tovább >>

Mindenszentek

1Jn 3,1-3. 1Ami kezdettõl fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek. 2Igen, az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. 3Amit láttunk és hallottunk, azt nektek is hirdetjük, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis az Atyával és az õ Fiával, Jézus Tovább >>

Halottak napja

Rom 8,14-23 14Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. 15Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya! 16A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk. 17Ha pedig gyermekei, akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei. Elõbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsõüljünk. 18De Tovább >>

A halál fenyegetésével szembeszegülõ keresztény remény

Kevés olyan ember akad ezekben a napokban, ki ne gondolna az elmúlásra, a halálra, s az élet értelmére. Sokakban megfogalmazódnak a kérdések ezekkel a témákkal kapcsolatban, s a válaszokat a legkülönfélébb utakon igyekeznek megtalálni. A vallások õsidõktõl fogva megkísérelnek feleltet adni az ember ilyen irányú kérdéseire. De nem csak a vallások, a filozófia is, mely lehet idealista, vagy materialista beállítottságú. Az egyik számol a természetfeletti lény Tovább >>

XVI. Benedek pápa üzenete

* Világosságában járnak a nemzetek - XVI. Benedek pápa üzenete a 2009-es Missziós Világnapra. Idén október 18-án ünnepeljük az egyház evangelizációs tevékenységének emléknapját. A Szentatya a Jelenések könyvébõl (Jel. 21:24) vett idézetet választotta ez évi üzenete címéül. Bevezetõjében emlékeztet az egyház küldetésének céljára: az Evangélium fényével megvilágítani a népeket a történelmen át Isten felé vezetõ útjukon, hogy Benne Tovább >>

Nem kellene egy kis reform?

Ezt a kérdést szegezték nekem egy elõadást követõen a hallgatóságból. Az egyház reformjára gondolt a kérdezõ. Igyekezett sietve azt is hozzátenni, hogy nem a hitigazságokra gondol, hanem a csomagolásra, a módszerre, amellyel hirdetik Isten Igéjét. Hiszen a templomaink kiüresednek, s valamit tenni kéne – mondta jóhiszemûen. Szívesen fogadtam a kérdést, s egyáltalában nem lepett meg. Már régóta tapasztaljuk a fogyást, a hit hanyatlását, a vallásosság Tovább >>

Útszéli keresztek

A kereszt a kereszténység legfõbb jelképe. Sok helyen állítottak már keresztet, hogy emlékeztesse az arra járókat Krisztus jelenlétére. Hiszen Isten nem maga a fûszál és nem is pipacs, de nem is vihar és árvíz, de mindezekben benne van. Sokszor találkozunk országutak melletti feszületekkel, köztereken felállított keresztekkel, de elhelyeztek már hegyek kimagasló ormán is. S mi ma is feltekintünk arra, akit keresztül szúrtak. Van akinek vallásos neveltetésébõl Tovább >>

II. János Pál pápa imája a papokért

Isten Fia, téged az Atya minden idõk minden emberéhez küldött a Föld minden részére! Téged kérünk Mária által, a Te Édesanyád és a mi édesanyánk által: ne engedd, hogy Egyházad hiányt szenvedjen hivatásokban, különösen ne hiányozzanak azok, akik egészen a Te Országodért szentelik magukat. Jézus, Te Tovább >>

Búcsú a hétköznapoktól

Az elmúlt hétvégén templombúcsút ünnepeltünk. Ezt megelõzõen néhány nappal felkerestem a temetõben szeretteim sírját. Visszaemlékeztem édesapám kijelentésére, melyet halálos ágyán tett. „ Szerettem volna még megérni a te búcsúdat, mert az nekem is mindig nagy ünnep volt”- mondta, akkor már súlyos betegen. Most virágot tettem a sírjára, imádkoztam, s búcsúzáskor csak ennyit mondtam: „Majd te is ott leszel velünk a búcsúban”. Mert Tovább >>

Oktatás és nevelés

Ezekben a hetekben sok egyházközségben már megtartották a tanévkezdõ szentmisét, melynek nincs szigorúan rögzített dátuma. Fontosnak tartom ezt az eseményt a közösség életében. Elsõsorban azért, mert hittanosainkon keresztül, akik sok plébánián szinte megegyeznek az iskola diákközösségével, tehát mindenki jár hittanra, találkozunk a legfiatalabbakkal, s ezáltal éled a reményünk, hogy lesz jövõnk is. Másrészt meg azért, mert mélyen átélhetjük a nagy Tovább >>

Ima a Szűzanyához papokért

Ó, Mária, papok királynõje, könyörögj érettünk, nyerj sok és szent papot. Hiszem, hogy egy Isten van három személyben, hogy Isten Fia emberré lett, a kereszten meghalt, hogy bennünket megmentsen, hogy a jókra mennyország vár és a gonoszokra pokol. E végtelen fontosságú tanok hirdetésére kérj, eszközölj ki Tovább >>

Ismeretlen ismerõsök

Nem tartozom azon szerencsések közé, akik könnyen megjegyzik a másik ember nevét. Ez egyébként bizonyára egy külön adottság is, melybõl nem mindenki kapott egyforma mértékben a Teremtõtõl. Hála Istennek, azért az arcokat könnyebben rögzíti az ember, s az arcvonások tökéletesebben elraktározódnak emlékezetünkben. Felismerni valakit azonban nem csak akkor nehéz, ha ilyen nemû rátermettség hiányában vagyunk, hanem akkor is, ha nincs is alapja az emlékezésnek, Tovább >>

Választás

Az ember a „választás” szó hallatán leginkább valamilyen politikai eseményre gondol, amilyenek az országgyûlési választások, vagy az önkormányzati képviselõk megválasztása. Talán csak keveseknek jut eszébe az erkölcsi vonatkoztatás, minek során a jó és a rossz között választ az ember. Igaz, a képviselõk megválasztásakor is kifejezésre jut ez az állásfoglalás, csak sokkal közvetettebb formában. Néha igazán közel kerülünk olyan Tovább >>

Angol szentek

Akinek alkalma van arra, hogy meghallgassa a mindenszentek litániáját angolul nagyon meg fog lepõdni, mert a litánia angol változata lényegesen eltér a latin és a magyar változattól, ugyanis ebbe a litániába beemelték azt a 20 legfontosabb angol szentet, akikrõl a mai angol római katolikusok soha nem akarnak megfeledkezni. Sokan azt sem tudják, hogy az angol zászló tulajdonképpen két szent zászlajának egyesítése, Szent Patrik András-keresztet, és Szent György Tovább >>

Nem vagyunk egyedül

Egy televíziós beszélgetésben hallottam, hogy a mûsorvezetõ vendégének a következõ kérdést tette fel: „Mi az, amire a leginkább kíváncsi, amire feleletet szeretne kapni?” A válasz egy kérdés formájában fogalmazódott meg: „Egyedül vagyunk-e a világmindenségben?” Nem képezi vita tárgyát, hogy roppant érdekes kérdésrõl van szó. Tudósokat, de minden embert egyaránt foglalkoztat ez a dolog. Egyrészt az, hogy van-e élet a bolygónkon Tovább >>

Kész átverés

Nem egy show-mûsorról akarok írni, bár így is nevezhetném az elmúlt napok eseményeit. Mindannyiunkkal megtörtént már, hogy becsaptak bennünket, az orrunknál fogva vezettek. Ilyenkor az ember furcsán érzi magát. Lehet dühös, vagy éppen megmosolyogjuk saját magunk balgaságát. Van egy idõs ismerõsöm, aki találkozásunkkor sohasem mulasztja el, hogy figyelmeztessen: Ne adj kölcsön senkinek sem! A Biblia azonban másként vélekedik, s nagyon is nehéz nemet mondani, Tovább >>

Vianney Szent Jánosról

Június 19-én XVI. Benedek pápa az ars-i plébános, Vianney Szent János halálának 150. évfordulója alkalmából hirdette meg a Papság Évét. Az évet ünnepélyesen június 19-én, Jézus Szent Szívének ünnepén, a papok megszentelõdéséért tartott imanapon nyitotta meg a Szentatya. Az Tovább >>

Kenyér a világ életéért

Ezekben a napokban sok egyházközségben megtartják az Új kenyér ünnepét. Nagyboldogasszony és Szent István királyunk ünnepe is erre az idõszakra esik. Mária szülte nekünk Jézust, aki az elmúlt vasárnapok evangéliumában gyakran nevezi magát az élet kenyerének. Meg is magyarázza, hogy aki ezt a kenyeret eszi, nem hal meg örökre. Szent István király a kereszténységben látta azt a biztosítékot, mely alapja lehet annak, hogy a népnek legyen kenyere, s legyen Tovább >>

Egyetlen papság van

Kiss-Rigó László: Egyetlen papság van Kiss-Rigó László megyés püspök a Szentatya által június 19-ével elindított év kapcsán elmondta: az esztendõ elsõsorban nem azt tûzi ki célul, hogy a papok társadalmi elismerése nõjön, hanem sokkal inkább a szolgálattevõk identitásbeli növekedését Tovább >>

Egymásra várva

Sok olyan lelkipásztori tapasztalata van minden papnak, melyek nem tartoznak a legkellemesebbek közé. Sõt, kifejezetten fájdalmasak, mert bennük átéljük a tökéletesség hiányát, a hit gyakorlásának felszínességét. Viszont, jó érzéssel tölti el az embert, ha azt látja, hogy a hívek jól érzik magukat a templom falai mögött. Bizonyos jelek utalnak is erre. Közös imádság a szentmise elõtt, vagy éppen a csendes elmélkedés, magába szállottság egyesek Tovább >>

XVI. Benedek a papság évérõl

A Szentatya a július 1-jén megtartott általános kihallgatás során bejelentette: a június végén megnyitott papság évének szenteli az eljövendõ hónapok szerdai katekéziseit. A lezárult jubileumi évben Szent Pál volt a vonatkoztatási pont, a papság évében mindenekelõtt Vianney Szent Jánosra fordítja a figyelmét Tovább >>

Látogatóban

Már nem is emlékszem igazán, hogy vajon mi, a helyi egyházunk megemlékezett-e a rendszerváltás jubileumi évérõl, vagy sem. Itt természetesen arra az eseményre gondolok, amikor a környezõ országokban megszûnik az egypártrendszer, s demokratikus társadalmi berendezést kapnak. Ezzel együtt jár a vallásgyakorlás szabadsága, s új utak nyílnak az egyházi élet megszervezése terén is. Kelet-Európa fellélegzik. Ennek esztendeje 1989. Persze sokan azt hitték, hogy minden Tovább >>

Erdő Péter bíboros imája

Mindenható Isten! Te elküldted Fiadat a világba, hogy Megváltónk és örök fõpapunk legyen, és kiárasztottad a Szentlelket, hogy mûködjön Egyházadban. Kérünk, erõsítsd és vezesd az életszentség útján püspökeinket és papjainkat, akikkel megajándékoztad Egyházadat! Ébressz papi hivatásokat! Tovább >>

A csalódás

Nem kellemes érzés csalódni. Különösen is rossz olyat hallani, hogy valaki Istenben csalódott, kiábrándult belõle. Filozófiailag nézve a dolgot, ez teljesen lehetetlen. Hiszen a tökéletes Isten semmiképpen sem adhat okot a csalódásra. Akkor pedig arról lehet szó, hogy vagy nem is hittem Istenben, talán nem jól, vagy nem is létezik. Sajnos, az emberek többsége az ilyen állapotot úgy nevezi meg, hogy megingott a hite. Ennek a változásnak pedig egyedüli okaként az Tovább >>

Lesz-e még jövõje a Jézus Szíve tiszteletnek?

Ez az a kérdés, melyet most nagyon indokoltan fel kell tennünk, elsõsorban önmagunknak. Annak kapcsán is, hogy ezen a héten ünnepeljük az isteni Szívet, meg abból kifolyólag is, hogy jócskán alábbhagyott a Szent Szív tisztelete. Vajon hol van, miben lelhetõ fel ennek az oka? Természetesen, csak egy dolgot nem tehetünk felelõssé, mert több pontban is változás történt a hívek vallásosságában, az egyház gyakorlatában. Az elvilágiasodott és elanyagiasodott Tovább >>

Az utolsó iskolacsengõ

E hét végén utoljára szólalnak meg az iskolacsengõk, s ezzel egy iskolaév befejeztét jelzik. Bizonyára annak, aki hallani fogja e csengõt, most egy kicsit másként fog szólni. Másként a diákoknak, akik várják már a nyári szünidõt, de a tanároknak és az iskola minden dolgozójának is, hiszen elég ennyi idõ ahhoz, hogy elfáradjon az ember, s pihenni kívánkozzék. Persze ez még nem jelent teljes szakítást a munkával, de mindenesetre egy kissé oldottabbá válik a Tovább >>

Egy héttel késõbb

Az évnek azt az idõszakát éljük, amikor az egyházközségekben sor kerül a kicsinyek elsõ szentáldozására, a bérmálkozásra, s ha nem is oly nagy számban, de a házasságkötések, templomi esküvõk ideje is most van. Örül a szív az ünnepnek, az olyan eseményeknek, melyek az életrõl szólnak, a találkozásról Isten és ember között. Együtt ilyenkor a hívõ közösség, s a pap is jól megizzad ruhájában, mert a több ember azt is jelenti, hogy melegebb van a Tovább >>

Akarni kell

Jól emlékszem még megboldogult plébánosom számomra igen elgondolkodtató kijelentésére, miszerint a rossz dolgokról való leszokáshoz nem elég az esély, hanem akaratra is szükség van. Ezt tapasztaltam meg az elmúlt hetekben, amikor is sokat küzdöttem magam is és a család is, hogy valakinek minden esélyt megadva segítsünk leküzdeni a függõségét az alkoholtól, ám nem jártunk eredménnyel, mert hiányzott az akarat a másik oldalról. Helyesebben, a személy úgy Tovább >>

Különös mosoly

Az õsszel betakarított burgonyát lassan felváltja az új. Sajnos, az idei esztendõ rettenetesen aszályos, s ezért a termesztés többlet kiadással jár a locsolás miatt. Magam is vásároltam az idei termésbõl, s azt megosztottam szomszédommal, aki egy ágyban fekvõ, súlyos beteg. Tudom róla, hogy nagyon szereti a krumplit, többször mondta már még amikor talpon járt: „Ha krumpli van, akkor van mit enni.” Vittem neki, frissen sült új krumplit. Meg is Tovább >>

Az ellenség

A halásos kimenetellel is végzõdhetõ betegségek mindig is rettegésben tartották az emberiséget, noha ironikusan, magát az életet is egy ilyen halálos kórnak nevezik egyesek. A Mexikóból hódító útjára indult vírus a laikusok számára oly titokzatos A/H1N1 névre hallgat, vagy inkább nem hallgat. Úgy jelent meg, mint „derült égbõl a mennykõcsapás”, s várhatóan el is tûnik majd, munkáját befejezvén. Érdekes dolgokat lehet vele kapcsolatban Tovább >>

A folyamat

Senkibõl sem válik automatikusan hívõ. Különösen nem egy szempillantás alatt. Noha a keresztség szentségének felvétele a kereszténység kezdetét jelenti a konkrét személy életében, a személyesen megélt hitre, az abból fakadó örömökre még várni kell. Az apostolok esetében is így történt ez. Noha találkoztak a Föltámadottal, ám mégsem voltak képesek arra, hogy az elsõ pillanattól kezdve higgyenek is abban, amit látnak. Tovább gyötörték õket a Tovább >>

Egy bíboros aggodalmai

Megdöbbenéssel olvastam amit Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek mondott húsvétvasárnap a Stephansdomban. „Végéhez közeledik az európai kereszténység korszaka. A kereszténységé, amely oly hatalmas dolgokat produkált, mint ez a székesegyház vagy mint a ma elhangzó gyönyörû muzsika” – mondotta a fõpap. Valóban így lenne, s vajon szabad-e egy bíborossal vitatkozni, akibõl még pápa is lehet? Minden bizonnyal igen. Nem azért, mert ehhez Tovább >>

A három húsvét

1. A zsidók húsvétja A Kivonulás könyve beszéli el, amelybõl minden kereszténynek el kellene olvasnia legalább néhány fejezetet, annál is inkább, mert ezt a könyvet úgy lehet olvasni, mint valami regényt. A héberek elnyomott kisebbség voltak Egyiptomban. Azt hiszem, tudják mit jelent kisebbségnek lenni. Robotmunkára kényszerítették õket és bér gyanánt vékony fejadag hagymát kaptak, abból a híres egyiptomi hagymából, melyet ma Tovább >>

Húsvét

Most kaosz van, imádkozzunk a feltlámadásért. Üdvözlet Cambrdigebõl. Szép Húsvétot. B.Gy. Húsvét A kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadásának emléknapja latinul pascha, héberül pészah. A magyar húsvét szó egyrészt a húshagyó keddtõl tartó hústilalom végére utal, másrészt arra, hogy Krisztus feltámadása után felvette újra a testet (húst), harmadrészt utal a húsvéti szentáldozásra, mellyel a keresztény hívõ teljesíti Tovább >>

Ü n n e p e l õ

Mire az olvasó kezébe kerül a Hírvivõ legújabb száma, már sok egyházközségben minden készen áll Virágvasárnap megünneplésére. Nem vagyunk már híján a rügyezõ ágaknak, s a gyümölcsfák virágainak illata kertjeinkben olykor a leggyöngédebb szeretethez hasonlóan végigsimítja lelkünket. Gondolom nincs is olyan ember, aki ne várná már az ünnep érkezését, mely az idén a naptár szerint kissé késõbbre esik. Észre vettem, ha kitolódik a húsvét Tovább >>

Erõszakmentesség

Elõadást hallgatott meg minden pedagógus az iskolában, mégpedig az erõszakmentességrõl. Valószínûleg a világban és nálunk is tapasztalható jelenségek késztették az oktatásért felelõs minisztériumot, hogy utasítsa az iskolák dolgozóit a széleskörû odafigyelésre. A dolgozók legfõbb reakciója az elhangzottakra az volt, hogy míg a diákközpontúság teljes védelmet kap, addig a tanárok és az iskolában dolgozók jogairól, védettségérõl nem lehetett hallani Tovább >>

A parancsok megtartása

1978 tavaszán, a topolyai ifjúsági találkozóra kiírt pályázat, fogalmazás címe ez volt: A Tíz parancsolat, mint az üdvösségre vezetõ út jelzõtáblái. Szerencsés elbírálás alá estem, mert enyém lett az elsõ helyezés, s ez egy zarándokutat jelentett Lourdesba és Fatimába. A tizennyolc napos út végeredménye az lett, hogy miután augusztus 18-án visszatértünk a gyönyörû kegyhelyekrõl, az év õszén jelentkeztem a teológiára. Az út kitörölhetetlen emlék Tovább >>

Lecke felnõtteknek

Hideg, szeles idõ volt az elmúlt szombaton. Húgom kislányával látogatóba indultunk a tisztelendõ nõvérekhez, hogy meglátogassuk a szerzet egyik betegeskedõ tagját. Csengettünk a kapun és vártunk. Míg ajtót nyitottak, elõttünk haladt el egy kislány, könnyesen öltözve, kabát nélkül. Mindjárt feltûnt nekem, hogy valami nincs rendjén. Nem sokat kellet várnom a válaszra, mert látogatótársam azonnal megszólat: „Ez a kislány is velünk járt a napközibe Tovább >>

Újra rákérdeztek

Már régen nem kérdezett senki afelõl, hogy miért is választottam a papi hivatást, de most a héten megtörtént. Természetesen nem ért váratlanul és nem hozott zavarba a kérdés, ám elgondolkodtatott és visszaidézte lelkemben azt a fiatalos lelkesedést, mellyel akkor ragaszkodtam az Úrhoz. Beszélgetõtársamnak persze megadtam a feleletet, de magamban úgy éreztem, hogy a témával még tovább is foglalkoznom kell. Az rendben van, hogy visszaemlékezünk a múltra, a Tovább >>

Erkölcsi tekintély

Az elmúlt napokban a média többször is úgy idézte XVI. Benedek pápát, mint aki nyilatkozataival megosztja a közvéleményt. A magam részérõl csak örültem annak, hogy a világiak is felfigyelnek arra, amit a pápa mond, még akkor is, ha az nem a szájuk íze szerint való. Megválasztásakor egy újságíró nyilatkozta, hogy meg fogja osztani a világot, s vitatkozni fog vele. Valóban, ez meg is történt. Jézus maga beszél a kardról, s arról, hogy a kellõ idõben a Tovább >>

Jelenés

Az elmúlt hétvége szombatján hagyományápoló vetélkedõ volt a falunkban. A rendezvény után a meghívott vendégek vacsorát is kaptak, mely ismételten alkalmat nyújtott arra, hogy az asztaltársaság résztvevõi elbeszélgessenek, örüljenek a találkozásnak. Ital is volt az asztalon, szeszes ital is. Én már egy évtizede nem fogyasztok alkoholt, ezért most sem ittam. Valaki megjegyezte, hogy nem is nagyon tehetem, hiszen holnap „jelenésem” van. Persze nem arra Tovább >>

AZ ÉN VILÁGOM

Mindig is hittem, hogy a természet törvényei irányítanak. Minden ember sorsa, döntései következménye. Az életünk alakulását a jövõben, jelenlegi döntéseink határozzák meg. A bennünket ért hatások és a rájuk adott válaszaink között mindig van egy hely a szabad döntésre. Mindig van egy jobb választás. A döntéseinket szabadon választjuk, de döntéseink következményeit a természet törvényei irányítják. Ha valaki érti a természet törvényeit, akkor Tovább >>

ÉRTÉKEK

ÉRTÉKEK A SZEMÉLYES NAGYSZERÛSÉG PILLÉREI Hiszek benne, hogy kis dolgok tesznek igazán nagy dolgokat. Hiszem, hogy hétköznapi egyszerû emberként képes vagyok egy kis szelettel hozzájárulni a nagy egészhez, a közös jövõhöz. Az elsõ és legfontosabb érték számomra a SZABADSÁG: szabad ember vagyok, hiszem, hogy mindig van más választás, hiszem, hogy mindig van egy jobb megoldás, a próbálkozást soha nem adom fel A második fontos Tovább >>

Együgyûségünk kirakata

Sok mindent megér az ember élete során, jót és rosszat is egyaránt. Az egészben az a legérdekesebb, hogy néha olyan dolgok történnek, amilyenekre az ember még álmában sem gondolt, számított rájuk. Számomra az egyik ilyen meglepetés a közelmúltban az úgynevezett „ateista autóbuszok” megjelenése egyes nyugat-európai nagyvárosokban. Az autóbuszokon látható feliratok szövegei valószínûleg számunkra is ismertek: „A rossz hír az, hogy nincs Isten. Tovább >>

A TÚLÉLÉS KÓDJA

Egy napon 1936-ban Alegóban felsírt egy újszülött. A kenyai luo törzsbõl származó feketebõrû muszlim fiatalember id. Barack Hussein Obama rövid életútja elkezdõdött. Ezután tanulás, szolgálat, utazás, ösztöndíj a Hawaii-i egyetemre, 3 feleség, válások, botrányos közéleti tevékenység, alkoholizmus, majd tragikus baleset után 1982-ben halál. 1961 augusztus 04-én egyik feleségétõl, egy fehér asszonytól született egy gyermeke, akit apja nyomán Barack Tovább >>

Élni....Örökséget hagyni....

Kedves Olvasó! Szeretnék veled megosztani néhány gondolatot így az interneten keresztül ezzel is hozzájárulva az téli idõszakhoz, napsütéshez. Elõször is engedd meg, hogy egy számomra kedves történettel kezdjem. Walter Anderson a Parade magazin munkatársa ellátogatott egyszer Zagorszkba egy templomba, ami a vezetõje szerint az orosz kereszténység központja és látta a látogatókat, akik térdelve imádkoztak. Saját szavaival így mesél errõl: „ Tovább >>

Amikor rádöbben az ember

Már régóta tetszik Alexander Dumas regényíró megállapítása, miszerint az embernek halálraítéltnek kell lennie ahhoz, hogy megtudja, milyen jó is élni. / Monte-Cristo grófja / Valaki, vagy valami akkor válik igazán hiánnyá, ha nélkülözni kell, ha megszûnik jelenléte, hiánycikké válik. A mostani gázellátási zavarokról nem akarok szólni, hiszen ez anélkül is elég szomorú, hogy különösebben kielemeznénk a történteket. A tél kellõs közepén, százezrek Tovább >>

Böjte atya levele

„Álmom, célom 2009-re” Találkozás, kézfogás, szövetség! Minden mi e földön van és él, a találkozásból, a felek javát, kibontakozását, életét szolgáló szövetségbõl született. A legegyszerûbb sejtek is parányi atomok közösségébõl épülnek fel. Ha körülnézünk a világban minden, de minden társat, szövetségest keres, partnert, kivel összefogva önmagát, megálmodott szép létét meg tudja valósítani. Az, ami vagy aki elzárkózik, az Tovább >>

Félelemkeltés

Miközben a karácsony legszentebb üzenetét igyekszünk magunkban átélni, s a betlehemi barlangból sugárzó fény reménysugarait elraktározni az év minden napjára, addig a világ másik fele arról beszél, hogy nehéz idõk jönnek, meg kell szorítani a nadrágszíjat. Jézus nem ígér jóléti társadalmat, de azt tudtunkra adja, hogy a hívõ embernek nincs mitõl félnie, hiszen Krisztus legyõzte a bûnt és a halált. Persze, ez az üzenet nem mindenkinek jelent Tovább >>

Vízkereszt.

A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el a liturgikus ünnepet. Az epifania görög eredetû szó, Ἐπιφάνεια jelentése jelenés (a φάινω „megjelenni, feltûnni” igébõl). Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy más Tovább >>

Vízkereszt.

A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekrõl, Gáspárról, Menyhértrõl és Boldizsárról. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Tovább >>

Ádventi elmélkedés

Csodálom Isten bizalmát: drága Szent Fiát, Szent Józsefre és Szûz Máriára bízza. Nem küld vele láng pallosú, õrzõ-védõ kerubokat. A kis Jézus az emberek karjába veti magát, mert tudja azt, hogy az ember jó, hisz minden embert az õ Mennyei Atyja teremtett, és õ selejtet nem teremt. Jézus, a védtelen kisbaba, bizakodó szeretettel simul oda Máriához, fúrja fejét József karjai közé, és tudja azt, hogy ez az emberpár gondját viseli. Heródes a gyermek Tovább >>

Mária Ádventje

Az egyik legjellemzõbb emberi érzés a várakozás és a remény. Ebbe a két fogalomba sok bölcsesség belefér, mely már a hit felé kacsintgat. Bizony, sokan tudnának mesélni a várakozás szépségérõl, s annak embert felemésztõ fájdalmas voltáról is. Hiszen mást jelent az a börtönben sínylõdõnek, a halálra ítélt betegnek, vagy éppen annak, aki sorsjegye nyereményének felvételére vár. Sokszor hallom elhangzani a betegemtõl, amikor megérkezek hozzá, hogy Tovább >>

Ami, vagy aki?

Szomszéd néninél jártam, mostanában naponta többször is, hiszen a sors úgy hozta, hogy ágyban fekvõ beteg lett, s belõlem meg a gondozója. Kinyitottam neki a televíziót, hogy ne legyen annyira egyedül, amíg újra nem jövök. Éppen egy reklám hangzott el, mely egy termék nagyszerûségét volt hivatott népszerûsíteni a következõ szavakkal: „Ami legjobb a karácsonyban!” – s akkor következett annak a bizonyos parfümnek a bemutatása. Gyorsan Tovább >>

A számadás

Az egyházi év végéhez érkeztünk, s Krisztus Király ünnepével elbúcsúzunk egy idõre az évközi vasárnapoktól. Harmincnégy vasárnapon keresztül olvastunk az üdvösségtörténet fontos eseményeirõl, legfõképpen Jézus életét, és tanítását volt alkalmunk elemezni, elmélkedni róluk. S most jogos a kérdés, hogy vajon milyen eredménnyel jártunk. Vajon megerõsödött-e a hitünk? Megértettük-e jobban a Szentírás üzenetét, mely számunkra Isten Szava? Tovább >>

Napi szerencsecsomag

Az embereknek meghökkentõ magyarázataik vannak. A velünk történõ dolgok hátterében titokzatos erõk tevékenységét vélik felfedezni, vagy csak feltételezni. Mert valaminek lennie kell, ami miatt vagy így, vagy úgy alakulnak az események. A miért pont így, miért éppen velem és most kérdésekre valamilyen választ kell adni. Így születik meg a paravallásosság, mely valláspótló cselekedetekbõl áll, a természetfölötti erõ amatõr kutatóinak Tovább >>

Akik szeretik a templomot

A Lateráni Bazilika felszentelése, melyet most vasárnap ünneplünk, alkalmat ad arra is, hogy elgondolkodjunk egy kicsit a templomunkhoz fûzõdõ kapcsolatunkról. Minden kis közösséget, melynek nincs temploma, fájdalom tölt el, s egyetlen nagy álmuk, hogy nekik is legyen templomuk. Bámulatos dologra képes némely közösség, s csodálatos arról értesülni, hogy vannak olyanok is, akik éppen most kezdtek templomépítésbe. Jól tudják õk, hogy a templom jele és eszköze a Tovább >>

Mindenszentek húsvétja

Meghalni készül a természet. Bár az idei õsz eddig kegyes volt hozzánk, nem fagytak el még virágaink, csak a fák lombkoronája emlékeztet bennünket az évszakváltásra. Megsárgulnak a levelek, mások már földre hullottak. A héten vadlibákat is láttam Dél felé repülni, az õ jellegzetes, sejtelmes gágogásuk kíséretében. A legtöbb egyházközségen már megtartották a termény-betakarítási hálaadó ünnepet, s a termények nagy hányada már a magtárakban, Tovább >>

A bennünk lakozó csoda

Ha valamit igazán meg kellene köszönnöm Istennek, az nem más lenne, mint éppen annak ajándéka, hogy szívemet és elmémet megnyitja a látásra. Még mielõtt azonban erre visszatérek, szeretném azt is elmondani, hogy nem kevesen vannak azok, akik láttatni szeretnék magukat, s talán nem elég sokan azok, akik látnak is. Mert, noha nézünk, de nem látunk. Nem vesszük észe a csodát, mindent magától értetõdõnek tartunk. A napokban helyi politikusokkal váltottam Tovább >>

Naphiány

Távol álljék tõlem, hogy csillagászati témába bonyolódjam. Bár magam is jól emlékszem a néhány évvel ezelõtti teljes napfogyatkozásra, kutyám rémületére, s a szomszéd kakas megszólalására, amikor néhány másodpercre elsötétedett az ég. Ugyan most is a Nappal kapcsolatos dologról van szó, ám nem ilyen konkrét csillagászati jelenségrõl. Mindenki arra panaszkodik, hogy nagyon furcsa ez az idei õsz, szinte az egész szeptember hó úgy telt el, hogy a Napot Tovább >>

Egy kifli és egy alma

Mostanában mindenki arról beszél, hogy baj van a világgal. Természetesen mindenki mást ért ezen, hiszen annak, akinek nincs részvénye, nem jelent semmit sem a részvények árának emelkedése, vagy csökkenése. Azok a szülõk, akiknek iskoláskorú gyerekük van, sokkal érzékenyebben reagálnak az iskolát érintõ rendelkezésekre, a nevelés terén adódó gondokra, mint mondjuk egy nyugdíjas. Ám az utcán önfeledten játszó gyerekeket sem érdekli a nyugdíjemelés, ha Tovább >>

A nyolcadik év

A nyolcas szám a maga elvonatkoztatottságában nem juttat eszünkbe semmilyen jubileumot. Ha azonban arra gondolunk, hogy az elemi iskola nyolc évig tart, s ha arról is megemlékezünk, hogy nyolc évvel ezelõtt kezdõdött meg az iskolai hitoktatás, akkor mégiscsak egy jelentõs évfordulóról kell beszélnünk. Mára, az elemi iskolák minden osztályában létezhet hitoktatás, hittan, mint szabadon választott tantárgy. A középiskolák a második ciklus végéhez közelednek. Tovább >>

A Szent Kereszt felmagasztalása

Tarkó Mihály: A Szent Kereszt felmagasztalása A kereszt mint általános jelkép A kereszt az ókorban A keresztény ember viszonya a Szent Kereszthez A Szent Kereszt felmagasztalása A Szent Kereszt az Újszövetségben A Szent Kereszt ikonográfiája és helye a patrisztikában A Szent Kereszt a liturgikus hagyományban A Szent Kereszt a liturgikus költészetben Szent Egyházunk szeptember 14.-én ünnepli a Szent Kereszt felmagasztalását. A Tovább >>

A Biblia szíve

Sikerrel zárult a 20. Szegedi Nemzetközi Biblikus konferencia, a 107 résztvevõbõl 80-an a legutolsó elõadásig kitartottak. A 17 elõadás témája a Biblia imáságai Zsoltárok, Himnuszok, voltak. Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök, nagyvonalú fogadással és kulturális mûsorral egészítette ki a konferenciát. Aug 31-én 18 órakor Bachmann, R. Ch. Svájzi zeneszerzõ és zenepedagógus koncertjével kezdõdött a Dómban. Szeptember 1-én 19-órakor Biblia Tovább >>

Üzenet a „Madárfészekbõl”

Véget értek az olimpiai játékok, s holnaptól kevesebb álmos ember indul munkába, hiszen két héten keresztül, sokak éjszakáját a képernyõk elõtt való szurkolás töltötte ki. Magam is szívesen megnéztem olykor egy-egy versenyt, különösen azokat a látványosabbakat, amikor az ember szája tátva marad az álmélkodástól. Szinte hihetetlen, hogy mire képes az ember, miután hosszas edzés és kitartó munka eredményeként, szinte erején felül teljesít. Személy Tovább >>

Mindennapi kenyerünk

Ezekben a napokban számtalan egyházközségben tartottak kenyérszentelést, vagy éppen még csak készülnek erre az eseményre. Cipó és vekni formájú kenyerek kerülnek az oltár asztalára, s az ünnepi szentbeszédek segítenek annak átélésében, hogy a kenyér a legszentebb eledelünk. A „mindennapi kenyerünk” megfogalmazás, jelképesen az egész megélhetésünket jelenti, még azt is, ami túlmutat a test szükségletén, a lelki táplálékot is. Hiszen annyian Tovább >>

Szent István király ünnepe

Mt 7,24-29 „Aki hallgatja szavamat és tettekre is váltja…” Szt István király pogány Vajk néven élt, amíg a bajor Pilgrim passaui püspök meg nem keresztelte egyházmegyéje védõszentjérõl István diákónus és vértanúról kapta a nevét. Nem csak a latin nyelvet sajátította el, hanem a nyugati mûveltséget is. Vallási fejlõdésére pedig Adalbert prágai püspök volt nagy hatással. Nem csak megbérmálta, hanem valóban a felnõtt keresztény Tovább >>

Keresztény uralkodók népe

A kereszténység elvitathatatlan öröksége ma is segítségére van népünknek. Nem szeretném azonban, hogy úgy tûnjék, csak a múltra emlékezünk. Ám jelenünk olykor annyi ellentmondással teli, hogy a múltat sokszor vonzóbbnak látjuk, mint az amilyen valójában volt, mert megszépítette az elmúlt idõ. Pedig, a történelem minden korszaka a maga módján viharos, s bõvelkedik a konfliktusokban. Viszont az is igaz, hogy vannak történelmi pillanatok, amikor egy-egy Tovább >>

A hallgatás joga

Bizonyára mindannyian láttunk már olyan jelenetet a televízióban, amikor az õrizetbe vett személlyel közlik, hogy jogában van hallgatni, mindennemû kijelentés, mely adott esetben lehet átgondolatlan is, felhasználható ellene. A napokban találkoztam valakivel, akit már rég nem láttam, s miután felismertem, a néhány mondatos beszélgetés a „természetfelettire” irányult. Bátorkodtam megkérdezni, hogy hisz-e a természetfelettiben, ami megfogalmazásomban, Tovább >>

Kísértõ gondolat

Nemegyszer hallható az idõs, beteg emberektõl, hogy jobb lenne már átesni azon a bizonyos átmeneten, elmenni, hazatérni az Atya házába. Persze, nem csak vallásos emberek kívánják olykor a halált, hanem sokan azok közül is, akik úgy érzik, ennek az életek már nincs minõsége, s a semmi is jobb, mint a folytonos szenvedés. Filozófiailag, a kinyilatkoztatott igazságok nélkül is, nehezen elképzelhetõ a semmi, hiszen a „lenni” sokkal érthetõbb, mint a Tovább >>

Bocsánat, hogyha kérdem

Az embernek néha már olyan érzése támad, hogy a Szentatyától egyesek más egyebet sem várnak el, mint a bocsánatkérést, mindazokért a bûnökért, hibákért, melyet az egyház tagjai, papok és szerzetesek elkövettek a múltban. A Pápa elõdjéhez hasonlóan nem egyszer megtette már ezt, s valószínûleg a sydney-i Ifjúsági Világtalálkozón is megteszi majd. Minden szentmise elején bûnbánatot tartunk, s tudatosítjuk magunkban azt, hogy az egyház egyszerre szent és Tovább >>

Éppen maga?!

Néha szíven találják az embert mások kijelentései, s megdöbbenést váltanak ki belõlünk. Ugyanennek okozói mi magunk is lehetünk, mások számára. Sokszor nem is sejtve, hogy megnyilatkozásainkra mennyire odafigyelnek az emberek. Különösen akkor, ha az adott személlyel kapcsolatban olyan elvárásaik vannak, mely egyben azt is jelenti, hogy a mércét magasra helyezik. Így történt ez meg velem is a napokban, amikor valakinek arról szóltam, hogy gondban vagyok Tovább >>

Minek a papír?!

Valóban, egy darabka papír nem sokat ér, néha mégis utána keresgélünk, ha hirtelen fel kell valamit jegyezni, mondjuk egy telefonszámot, vagy ehhez hasonlót. Nem minden papír egyformán értékes. A gyerekek azért nagyon szeretik, fõleg az olyat, melyen még semmi sincs, mert az ilyet kedvük szerint tölthetik meg rajzzal, sok furcsa alakzattal, mely nekik tetszik, s belõlünk is kicsalják a helyeslést, dicsérõ szavakat munkájuk elismeréseként. Most én egy olyan Tovább >>

Zsákutcák

A május hónap egyik elmaradhatatlan eseménye a végzõs diákok ballagása. Valami lezárul az életükben, s valami új, ismeretlen kezdõdik el. Ilyenkor sok tanáccsal látják el a ballagókat, és sok ígéretet is kapnak, hogy nem maradnak egyedül. Eddigi tanáraikra, szüleikre, iskolatársaikra ezután is számíthatnak. Szükség is lesz erre a segítségre, hiszen csak termetük vonatkozásában számítanak már igazán felnõtteknek, élettapasztalatuk híján azonban még Tovább >>

Jézus szíve tisztelet

A katolikus imakönyvekben a 19. században jelenik meg és egy katolikus jámborsági forma és spiritualitás kifejezése, amely felfedezhetõ az anglikán egyházban is. Ebben Jézus szíve a szeretetét szimbolizálja. A tisztelet alapszövege Jn 19,33-37 „Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem 34az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belõle. 35Aki látta, az Tovább >>

Általánosítás

Kicsinyeink elsõ szentáldozásra készülõdtünk a múlt héten, s hála Istennek, a legnagyobb rendben és kellõ áhítatban telt el az ünnep. Alkalom volt ez arra is, hogy egymással találkozzunk, olyanokkal is, akik nem jönnek minden vasárnap a közösségbe. Jó volt látni a szülõk lelkes készülõdését, izgalmát, s azok feloldódását a kötetlen beszélgetésben, akik az utcán való találkozás során csak kimért, visszafogott üdvözlésre korlátozták barátságuk Tovább >>

Ingyen reklám

Mostanában mind gyakrabban találkozik az ember az „Isten hozta” felirattal a városkapukban, falutáblákon. Persze, azért nem mindenütt ez a szöveg olvasható, van ahol az „Üdvözöljük” bizonyult alkalmasabbnak, szalonképesebbnek. Az is biztos, hogy hosszú távú következtetéseket nem kell levonni ezekbõl a különbségekbõl. Ha a politikai elkötelezettség is befolyásolta a döntéshozókat, akkor esetleg négyévenként táblát is kell majd Tovább >>

Közösségeink zsengéi

A május hó elhozza nekünk, hogy megünnepeljük hittanosaink elsõ szentáldozását. Sok egyházközségben az idén is van bérmálkozás, s emlékezzünk meg a ballagó diákokról is, akik kilépnek az általános iskola küszöbén, hogy megbirkózzanak a világ megannyi kihívásával. Értük kell könyörögnünk, akik az úton vannak. Személyi érettségük és a hitben való tökéletesedésük fontos állomásához érkeztek. Nem szabad õket magukra hagyni! Az egész Tovább >>

Pünkösd

Róm 8,22-27 „magunkba hordozzuk a lélek zsengéit” Az emberi lélek sokféleképpen mutatkozik meg. Az emberi lélek fejlõdésének útja titokzatos. A pszichológia szellemünk és testünk közötti kölcsönhatásokról sok mindent kikutatott és sok mindent összezavart. Pál a maga életében páratlan lelki fejlõdésen ment keresztül. Feltehetõen tanulmányai alatt a benne kifejlõdött vallásosság, még egy olyan toleráns rabbi mint Rabbi Gamáliel tanítása Tovább >>

Kampányzaj

Mielõtt elérkezik a kampánycsend, ugyancsak hangosak az utcák és terek, s torkuk szakadtából mondják a szónokok, hogy rájuk szavazzanak az emberek, mert az lesz a jó választás. Oly sok minden elhangzik ezekben a hetekben, mint ígéret, s nem kevesen azt is tudják, hogy mondani lehet mindent, s mi sem könnyebb az ígérgetéseknél. Hallottam például olyat, hogy születésekor minden gyermek kétszáz eurót kap majd, ingyenes tankönyveket, s az elemi iskola befejezése Tovább >>

Az Egyház él, az Egyház fiatal

Április hónapban a katolikus keresztények figyelme Rómára irányul, de nem csak a hívõké. Az idén is megemlékeztük II. János Pál pápa halálának 3. évfordulójáról, s természetesen XVI. Benedek pápa megválasztásáról és péteri szolgálatának kezdetérõl is. Az õ születésnapja is április 16-án van. Újságunk következõ számában egy képes melléklettel jelentkezünk majd, melynek témája a pápaság és a jelenlegi Szentatya élete és munkássága lesz. Egy Tovább >>

Kinek áll érdekében?

A keresztényüldözés egyidõs a kereszténységgel. Heródes egy gyermeket kerestet, s az õ megtalálása valóban azt jelentette volna, hogy gyökereiben folytja el az új vallást. Ám az Isten tervében más szerepelt. Jézus is figyelmezteti tanítványait, hogy nem csak õt, hanem azokat is üldözni fogják, akik a szavára hinni fognak benne. A Feltámadottnak elsõ találkozása az apostolokkal úgy történik, hogy azok zárt ajtók mögött tartózkodnak, mert félnek a Tovább >>

Szent Ágoston a zsoltárokról

Szent Ágoston püspöknek a zsoltárokról szóló fejtegetéseibõl In ps. 37, 13-14: CCL 38, 391-392) A vágyakozás egyben imádság is Keserûen jajgatok szívem fájdalmában (Zsolt 37, 9). Van rejtett jajgatás, amelyet nem hall meg az ember. Ha azonban valamely vágyakozás ereje annyira hatalmába ejti a szívet, hogy érthetõ szóban kinyilvánul az ember belsõ sebe, akkor áld hallja, rögtön okot keres, és azt mondja magában: Ez az ember talán ezért jajgat, és Tovább >>

Alkonyt nem ismerõ Hajnalcsillag

Noha a keresztények ötven napon át ünneplik a húsvétot, s ezt tesszük minden szentmisében is, a szó legszorosabb értelmében azt kell mondani, hogy elmúltak a húsvéti ünnepek. Vannak, akik számára létezett a húsvét megünneplésében a szent három nap, mások viszont csak húsvétvasárnap jöttek el a templomba, s voltak együtt a közösséggel. Voltak, akik a megtisztulás élményét nem csak az ünnepi készületben élték át, hanem a szentségek által, gyóntak Tovább >>

Nagyhét

Nagycsütörtök Ünneplésének története A 4. század végén Jeruzsálemben két mise volt: az elsõ misét a fõtemplomban tartották, innen vonultak a Kálvária-hegyi sziklához és ott volt a második mise. Rómában a 7. századtól ugyancsak két misét tartottak. Délben a pápa végezte az olajszentelési misét, amelyben nem volt igeliturgia, helyette a nyilvános bûnösök visszafogadása történt. A másik misét a római plébániatemplomban végezték. A 8. Tovább >>

Hosszú hétvége

Olykor egy-egy ünnep a hétvége valamelyik napjára esik, s akkor az egyben azt is jelenti, hogy tovább tart a munkaszünet, illetve az ünnep több napra is kiterjed. Így van ez húsvétkor is. Persze nem csak a húsvét másnapi locsolkodás miatt, hanem fõként azért, mert a húsvét olyan ünnep, melyet a szent három nap megünneplése tesz teljessé. Nincs húsvét nagycsütörtök és nagypéntek nélkül, s a nagyszombati virrasztás és húsvét vigíliáján való Tovább >>

Passiójátékok

– A keresztény liturgia szülte a középkori misztriumjátékokat. A letõsibb Szentföldi tudósítás az Itineraria Burdigalia leírja a jeruzsálemi liturgiát a 4 században és arról tudósít hogy a húsvéti liturgiában végig járják a híve a püspök vezetésével Jézus szenvedésének helyszíneit és mind a négy evangélium szenvedés történetét felolvassák. Az egyházi üzenet a liturgiában drámai módon jelent meg, a mise is ezt szolgálja. A misében a Tovább >>

ÉNEK KRISZTUS TESTÉRÕL

AQUINÓI SZENT TAMÁS ÉNEKE KRISZTUS TESTÉRÕL Imádlak áhitattal, Isten: rejtelem, aki e jelekben titkon vagy jelen. Néked egész szívem átadja magát, mert Téged szemlélve elveszti magát. Szem, ízlés, tapintás megcsalódhatik: de a hallás Rólad hittel biztosít. Hiszem, amit hinni Isten fia szab: igédnél, Igazság, mi van igazabb? Isten-volta rejtve volt a keresztfán; itt ember-arcát is rejti e talány. De én mindakettõt hiszem, s vallhatom, kérve amit Tovább >>

Népek harca

Sokszor elgondolkodom azon, hogy miért is kellett mindennek pont így történnie. Gondolok itt most az elmúlt tíz nap eseményeire, melyek megviselték országunkat, legfõképpen az embereket, akik nem kis aggodalommal tekintenek a jövõ felé, különösképpen is szemük elõtt tartva gyermekeik jövõjét. Mostanság szinte másról sem lehet hallani, mint a békétlenségrõl és erõszakról. Mintha az egész világ egy hosszantartó nagyböjti idõszakká alakult volna át. Tovább >>

Biblia oktatása

A Bibliát hamarabb tanították, mint ahogy írták. A tízparancsolatot ugyanis nagy valószínûséggel a Tóra teljes írásba foglalása elõtt már oktatták, a Törvény anyagát is tanították a bíróknak, a pátriákra-történet pedig kötelezõ ismeretanyag volt minden, magát a jahvista vallásgyakorlathoz tartozónak valló izraelita számára. Ezdrás a Kr. e. 4. században a babiloni fogságból visszatérõ zsidóknak a zsinagóga-hálózatban elrendelte a kötelezõ Tovább >>

Nagyböjt

A húsvét elõtt Jézus negyvennapos pusztai böjtjére (Mt 4,1-11 Mk 1,12-13 Lk 4,1-13) és kínszenvedésére emlékezik az egyház, ezért a latin neve ennek az idõszaknak „Quadragesima”. A nagyböjt azonban több mint negyven nap, mert a keresztény ember vasárnap nem böjtöl, tehát 4 x 6 +6 nap, vagyis 48 napból áll ez a liturgikus idõszak. Legjelesebb napjai hamvazó szerda, virágvasárnap, a nagyhéten különösen kiemelt nap nagycsütörtök, nagypéntek Tovább >>

Egy kis kiigazítás

Zágrábi tanulmányaim ideje alatt történt. A Papnevelõ Intézet szomszédságában két hatalmas kórház is helyet kapott. Gyakran jártam ezekbe az intézményekbe, hiszen én voltam a ház megbízott szanitéce, s mindig akadt valakinek ügyes-bajos dolga, amiért fel kellett keresni ezeket az egészségügyi központokat. Számos kellemes és kellemetlen élményben is volt részem, hiszen a kórházak mindig tartogatnak ilyeneket az odalátogatónak. Bizalomkeltõ volt az, amikor az Tovább >>

Szent Pál apostollal a Biblia évében

Az idén ünnepeljük Sz. Pál apostol születésének 2000. évfordulóját. A jubileumi évet maga a Szentatya hirdette meg, s minden bizonnyal sok lelki haszonnal járnak majd az év folyamán esedékes megemlékezések, pasztorális programok. A MKPK ezzel párhuzamosan meghirdette a Biblia évét is, mely ugyancsak páratlan lehetõségeket kínál a tenni akarók számára, hogy hitünket élõvé és elevenebbé tegyük, nem csak önmagunk számára, hanem azok számára is, akik még Tovább >>

Értesítõlap

Ismét választás elõtt áll az ország népe. A nemzetek és a nemzeti kisebbségek. Azt hiszem most ez a hivatalos elnevezésünk, hiszen voltunk már nemzetiség is. Nehéz az embernek kiismernie magát a változásokban, s az sem könnyû, hogy olykor mentesek maradjunk az indulatoktól, képesek legyünk arra, hogy valakiben megbízzunk, bizalmat szavazzunk neki. Megérkezett a héten az értesítõlap, kétnyelvû szöveggel. Igaz, hogy a szerb helyesírás szabályai szerint, úgy Tovább >>

Sikerekben gazdag új esztendõ

Sohasem szerettem, ha valaki az újévi jókívánságokat a fenti címhez hasonlóan fogalmazta meg. A vallásos ember számára sokkal inkább elfogadható az „áldásos” és „boldog” jelzõ. Ez pedig azért, mert általuk kifejezésre jut az is, hogy mindaz ami történik velünk, ahhoz Istennek is köze van, s a boldogság egyedüli biztos forrása csak az lehet, ha Isten is áldását adja ránk, életünkre, minden ténykedésünkre. Túlságosan is veszélyes Tovább >>

B.U.É.K.

Szép kelet, szép nap Szép kelet, szép nap! nincs benned homály, Mert az örök nap benned a király. Új esztendõben új szívekkel, Dícsérünk Jézus énekekkel. Már a bölcsõnél törlöd bûnünket, Szûz Anyád keblén mosod lelkünket. Új esztendõben új szívekkel, Dícsérünk Jézus énekekkel. E napon ontod az elsõ csepp vért, Mit a jó Isten váltságul ígért. Új esztendõben új szívekkel, Dícsérünk Jézus énekekkel. Hogyha megtartasz Tovább >>

Advent

A latin „ad-venió” eljövetel szóból származik. Egyházi szóhasználatban ez a szó, a karácsonyra felkészítõ idõszakot jelenti. Egyben köztudott, hogy adventtel kezdõdik az egyházi év is a nyugati keresztény egyházban. Az ünnep történetének áttekintését ld. az Igézõk kötet B. és C. köteteiben. Az ünnepi idõszak szolgál arra, hogy elõkészüljünk Urunk megtestesülésének ünneplésére, az isteni szeretet megtestesülésére. A bûnbánat tartás, Tovább >>

Krisztus király ünnepe

Ünnepnap a katolikus egyház liturgikus naptárában és más keresztény egyházaknál is. A katolikusoknál A katolikusok fõ ünnepei közül a "legfiatalabb". XI. Piusz pápa vezette be 1925. december 11-én Quas Primas címû enciklikájában. A pápa elhatározásának háttere, hogy ebben az idõben erõsödni látta az ateista kommunizmus és a szekularizmus eszméit és ezt a Krisztustól és az egyháztól való elfordulás veszélyeként értékelte. Eredetileg a Tovább >>

Akik segítenek

Minden pap és hivõ számára nagy élményt jelent azokkal az emberekkel találkozni, akik hite kipróbált, élõ és eleven. Ugyanakkor fájdalommal tölt el bennünket, amikor látjuk a hit hanyatlását, a megkeresztelteknek csak nagyon laza szálakkal való kötõdését az egyházhoz, vagy teljes elszakadásukat. Az örökös kibúvó, a mindenre jól illõ felelet, hogy végül is attól még lehet az ember jó és lehet hite, hogy nem jár templomba. Jó lehet, a hite sajátos, de Tovább >>

A rózsafüzér eredete

A rózsafüzér eredetét sokan tanulmányozták. Most csak röviden utalunk az eredetére, amelyet tulajdonképpen négy forrásban találhatunk meg: a zsoltározásban, a miatyánkban, az üdvözlégyben és az imaláncokban. Ezekbõl adódott össze kb. a 15. században a ma ismert rózsafüzér. A 13. században a szerzetesek (bencések, ferencesek, domonkosok stb.) kórusban imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a 150 zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, Tovább >>

Köszönöm a Jó Istennek

Csípõsek már a reggelek. A héten becsuktam a templom ablakit. Egész nyáron a szellõzést szolgálták, de most már inkább a hideg beáramlásának megakadályozása lesz a feladatuk. S az emberek is fázósabbak lettek, lelkükben is. Az arcok ma a templomban ezt mutatták. Közeleg az elmúlásra emlékeztetõ esztendõs ünnepünk, melyet nekünk keresztényeknek illik hittel és az örökkévalóság Királyába vetett feltétlen bizalommal ünnepelni. A napokban egy idõs Tovább >>

Missziós világnap – október 21.

Minden részegyház felelõssége az egész világon XVI. Benedek pápa üzenete a missziós világnapra 2007. október 15., hétfõ 15:09 A soron következõ missziós világnap alkalmából szeretném meghívni Isten egész népét – pásztorokat, papokat, szerzeteseket és világiakat –, hogy közösen gondolkodjunk arról, milyen sürgetõ és fontos feladat korunkban is az Egyház missziós tevékenysége. A keresztre feszített és feltámadt Jézus Tovább >>

A TRAGÉDIÁK BÖLCSESSÉGE

A nagyravágyónak egész lénye csupán egy álom árnyéka. Ájtatos arccal, kegyes gyakorlattal becukrozzuk magát az ördögöt. Hiába oltja be az erény e mi vén törzsünket, megérzik rajta a vad íz. Minél gyengébb a test, a képzelet annál erõsebben mûködik. Kétségbeesett nyavalyán kétségbeesett gyógyszer segít. Tudjuk, mik vagyunk, de nem tudjuk ám, mivé lehetünk. Gyengéd a természet szerelme: mindig küld valamely becses ajándékot annak Tovább >>

A vitrin könyve

A Bibliát a könyvek könyvének nevezzük. Nekünk, akik úgy tekintünk rá, mint Istennek népéhez intézett üzenetére, nem kétséges, hogy a jelzõ méltán megilleti. E könyvrõl azonban mindenki elismerõen szól, benne páratlan értékû kincsét látja az emberiségnek. Olyan bölcsességek fogalmazódnak meg e könyvben, melyeket ha pusztán csak az emberi tudás hozott volna létre, akkor is fejet kellene hajtanunk elõtte. Szinte minden embernek, fõként keresztény Tovább >>

A Loretói litánia

A litánia (gör. litaneuó = alázatos könyörgés) magyarosan létánia, vagy letenye a katolikus liturgiában különféle szándékokra való felváltva mondott imádság, amely felszólításokból, és az ezekre adott válaszokból áll. Tartalma: Isten irgalmáért és a szentek közbenjárásáért való esedezés. A szaktudósok szerint már az V. századtól bûnbánó imádságot is jelentett, ennek nyomai még ma is megtalálhatók a miseliturgiában. A legõsibb az ún. Tovább >>

Szegények szerencséje

Minden ember egyszeri és megismételhetetlen valóság. Még egyszer ugyanaz az ember nem születhetik meg. Éppen ezért van oly nagy jelentõsége annak, hogy védelmezzük a születendõ életet, s ne csak a már megszületettet. Az abortusszal kapcsolatban nagyon eltérõek a vélemények, ám vigyázni kell a hozzáállás tekintetében, hiszen nem csupán szabad véleményezésrõl van szó, hanem felelõsségrõl és arról is, hogy vajon meddig mehet el az ember a szabad Tovább >>

Micsoda primitivizmus?!

Végetért a nyár. Sajnos, nem múlt el nyomtalanul, hiszen a szokatlanul magas nappali hõmérsékletek és a nagy szárasság megpecsélte az idei gazdasági évet a mezõgazdaságban, de mint tapasztalom kertemben, egyes örökzöld dísznövények is részben, vagy teljesen elszáradtak. Ez el is szomorított. Az utóbbiakat is nagyon sajnálom, de nem kevésbé a földmûveseket, s minden családot, hiszen árrobbanásról beszélnek minden területen. Amikor a kenyér megdrágul, annak Tovább >>

A születés csodája és értelme

Az elõttünk álló hétvége jelentõs ünnepe lesz Szûz Mária születése, Kisboldogasszony. Sokak figyelme Doroszló felé irányul, ahová megannyian elzarándokolnak majd, s vasárnap délután a fiatalok is, akiket II. János Pál pápa az «egyház reménységének» nevezett. Minden születés szoros összefüggésben áll a reményel. Az Isten és ember számára is a születendõ élet a lehetséges szépet és jót, a megvalúsítható emberi felemelkedést jelenti, a Tovább >>

Szeptember: Friss remények hava

Még egy jó hete tombolt a nyár...! Égetett a nap, és mint megannyi befûtött kemence tüzeltek az utak, a járdák, a házak falai és minden ember-építette mûtárgy. Aszottan, porosan tikkadoztak a fák, és képtelennek bizonyultak hûs árnyékot bocsátani a hõségtõl pihegõ emberekre. S ekkor, mintegy varázsütésre, megkönyörült rajtunk valaki. Szelek szárnyán felhõk érkeztek fölénk, megnyíltak az ég csatornái, és megújító erejükkel felüdítettek és Tovább >>

Mintha szózat szállna mennybõl

Akárhányszor megszólal a harang, az emberek megkérdezik: miért harangoznak? A harang egyedülállóan különös hangzása egyetlen embert sem hagy közömbösen, mert úgy töri meg a csendet, hogy üzenetet hordoz. Az élet jele a harangszó. Ahol nem élnek emberek, ott nem harangoznak, hiszen a harang az embernek szól, aki egyedül képes megérteni ezt a sajátos zenét. Sokakat személyes élmény is fûz a harangszóhoz. Elsõként szeretném megemlíteni azt az asszonyt, aki a Tovább >>

Még van remény

Barátom jóvoltából a július hónap végét a tengerparton tölthettem. Ezek a napok számomra nem csak a testi pihenést jelentették, hanem alkalmat adtak a találkozásokra, barátkozásra, emberek megismerésére, s fõként a sok elmélkedésre. Szívesen elnéztem a végtelennek tûnõ kék tengert, s gondolataimmal felkerestem azokat a témákat, melyek éppen ettõl a látványtól kerültek elõ a lélek tárházából. Egy nap átúsztunk a partról egy közeli kis szigetre, Tovább >>

Gondolatok

Marija BASKIRCSEV Amiben hiszünk, az valóban létezik. Benjamin DISRAELI Az ember ... olyan lény, aki arra született, hogy higgyen. Az ifjúság csupa tévedés, a férfikor küzdelem, s az öregség a megbánás kora. HAMMARSKJÖLD Sose csak a lábad alá nézz. Csak az talál rá a helyes útra, aki a messzi horizontra szögezi a tekintetét. Mutass nekem valamit, amiért meghalhatok... A jóság olyan egyszerû: mindig másokért élni, sose a Tovább >>

A szeretet mindenkié

Az idei jubileumi év kapcsán sok szó esik a szeretetrõl, melynek sajátosan szép példáját Szent Erzsébet asszony életében mindenki megfigyelheti. Magam is elmélkedtem a lelkigyakorlatokra készülve a szeretet természetérõl, forrásáról. Megállapítást nyert az igazság: a szeretet maga a tökéletesség. Benne minden csupa logika, bonyolult mélység, - ha az érzelmekre gondolunk -, s roppant egyszerûség is ugyanakkor. Miután az ember az Isten képére és Tovább >>

Ami az igazán fontos

Életünk folyásának medrét oly sok tényezõ alakítja. Ezek egyike minden bizonnyal a rólunk alkotott vélemény. Pontosabban, hogy mit gondolunk önmagunkról, hogyan vélekednek rólunk mások, s kinek és milyennek ítél meg engem az Isten. Kezdjük az önmagunkról alkotott képnél. Itt ugyancsak nagy jelentõsége van annak, hogy magamat Isten teremtményének tekintem-e, vagy ezzel a kérdéssel egyáltalában nem is foglalkozom. Eredetünk, s egy biztos cél felé való Tovább >>

Szelíd és alázatos szívû

A világi szóhasználatban nem igazán gyakran elõforduló szavak ezek. Talán éppen azért, mert ritkán jellemzik a mai embert, bár ennek hiányát mindenki érzi. A szív orvosi értelemben minden bizonnyal a legfontosabb szervünk, de magát az egész ember lényét képes megjeleníteni, jó és rossz értelemben egyaránt. Amilyen az ember szíve, körülbelül olyan az egész ember is. Csak önmagunkban nem létezünk, cselekedeteinkben, viselkedésünkben és minden más Tovább >>

A tömegtájékoztatás világnapja

XVI. Benedek pápa üzenete a tömegtájékoztatás 41. világnapjára Téma: „A gyermekek és a tömegtájékoztatási eszközök: a nevelés kihívása” 2007. május 20. Kedves Testvéreim! 1. A tömegtájékoztatás 41. világnapjának témája – „A gyermekek és a tömegtájékoztatási eszközök: a nevelés kihívása” – két rendkívül fontos szempont átgondolására késztet minket. Az egyik a gyermekek képzése. A Tovább >>

Hittel élni

A húsvéti ünnepek alkalmával telefonon köszöntöttem Dalmáciában élõ nagybácsimat, s köszöntem meg azt az igazán szép és minden tekintetben vallásosnak mondható üdvözlõlapot, melyet tõle kaptam húsvétra. A postai küldemény kicsit meglepett, hiszen õ maga nem vallásos, azonban figyelmes volt, s igyekezett a képeslap megválasztásával is, s a megfogalmazott szöveggel is el nem vitatni azt a jogot, hogy valakinek a húsvét az év legnagyobb ünnepe. A rövid Tovább >>

A mi családunk

Az ünnepek mindig megvigasztalják az embert, s a papi szív békességgel és reménységgel telik meg. A hívek nagyobb számban jönnek el a szentmisére, s átérezhetjük az összetartozás szépségét, erejét. A napokban meglátogatott egy barátom, aki még sohasem látta a templomomat, s természetesen megmutattam neki. Amikor betértünk az Isten házába, akkor meglepett a térdhajtása és mély hódolata az Oltáriszentség elõtt. Szétnézett, s csak ennyit mondott: De jó! Tovább >>

A bölcs császár elmélkedéseibõl

A középkornak két jeles divatos kolostori elmélkedése volt. Marcus Aurelius (121-180), akinek elmélkedéseit tévesen Nagy Constantint császárnak tulajdonították akik keresztény hitre tért és engedélyezte a római birodalomban a keresztény vallás. A másik ilyen írás volt Boethius (480-524): A filozófia vigasztalás c. mû. Cassiodorus barátja Theoderik gót király bizalmasa volt, 31 évesen befolyásos politikus, akit 522-ben koholt vádak Tovább >>

Sabbah pátriárka húsvéti üzenete

„Földünk a feltámadás és ugyanakkor a halál földje, de hivatása és alapvetõ küldetése az, hogy a szeretet és az élet földje legyen.” Feltámadása révén az Úr új életet és bátorságot ad számunkra ahhoz, hogy legyõzzük a bûnt önmagunkban és a társadalomban – írja szerdán közzétett húsvéti üzenetében Michel Sabbah jeruzsálemi latin pátriárka. – Jézus így szól: „Én vagyok a föltámadás és az élet: aki bennem hisz, Tovább >>

A szenvedés útja!

Ha valaki olvasni kezdi Jézus szenvedés történetét valamelyik szinoptikus evangélium elbeszélése szerint, érdekes dolgokat vehet észre. Jézus tanítványai együtt vannak mesterükkel a húsvéti vacsorán, sõt annak elõkészítésében is részt vesznek (Mt 26,2). Az asztalnál ülõkre az jellemzõ, hogy mást gondol Júdás (26,14-16), és nem mindent ért a maradék 11-sem. Kétséges, hogy mennyit fogtam fel abból a mondatból Jézus közvetlen munkatársa, hogy „nem Tovább >>

Nagyhét

Nagyböjt utolsó hetét, Virágvasárnaptól a húsvét elõtti hét napot szoktuk nagyhétnek nevezni, melybõl három utolsót, Nagycsütörtököt, Nagypénteket és Nagyszombatot három szent napnak is szokás hívni. Görögül „Hebdomasz meglé”-nak, latinul Septima maior-nak, vagy Septima sancta-nak szokás nevezni ezeket a napokat. Néha elõfordul a Hemdomada muta, vagyis csendes hét elnevezés is. Magyarországon nevezték sanyarú, vagy vizes hétnek is a böjtre Tovább >>

Gyermektelenség

A megfigyelések szerint költözõ madaraink a gólyák Szent József ünnepe tájékán térnek vissza hozzánk. Tavaly az a kedves dolog történt, hogy Szent József napján a szentmisérõl kijövet megpillanthattam a szemközti épület tetején az elsõ gólyát. Nem bánnám, ha az idén is így lenne, hiszen ezek a madarak a tél elmúltát jelzik, s minden gondolatunkat a tavaszra, az új élet születésére irányítják. Sándor, József, Benedek is hoz talán nekünk egy zsák Tovább >>

Fényszennyezés

Mind gyakrabban találkozunk olyan jelenségekkel, melyek néhány évtizeddel ezelõtt még ismeretlenek voltak, vagy azt gondoltuk róluk, hogy a haladásnak és az emberi erõfeszítéseknek legáldásosabb megnyilvánulásai. A Szentírásban azt olvassuk a Teremtés könyvében, hogy Isten minden alkotását jónak találta. Vajon elmondható – e ez az emberi találmányok kapcsán, az emberi munka gyümölcseirõl? A jó szándékot nem kell elvitatni, ám kénytelenek vagyunk Tovább >>

A keresztény hit alapjai

A kereszténység alapítója Jézus Krisztus, akinek követésében járnak a hívek. Jézus hitünk szerint ma is él, mert Isten Fia feltámadt a halálból, s az elsõ húsvét reggelén az asszonyok üresen találták a sírját. Az üres sír nem elegendõ bizonyítéka annak, hogy Jézus valóban feltámadt. Az egyház mindig is hangsúlyozta, hogy hitünk alapját az apostolok tanúságtétele képezi, akik Jézust látták meghalni és találkoztak vele a feltámadás után is. Teljes Tovább >>

Valláspótló cselekedetek

Természeténél fogva minden ember vallásos. Ez a valóság életének különbözõ szakaszaiban hol erõteljesebben, máskor meg visszafogottabban van jelen. Ennek a vallásosságnak oka abban kereshetõ, hogy az ember nem tud minden kérdésre feleletet adni az értelem bevonásával, ám egész lénye vágyakozik a biztos támpontra, a magyarázatra. Ahogyan a gyermek keresi szüleit, úgy az ember is létezésének eredetét, s idõvel a folytatás esélyeire is választ szeretne kapni. Tovább >>

Böjti szelek

Még néhány nap, s újra kezdetét veszi az egyházi év legkiemelkedõbb idõszaka, a Nagyböjt. Hamvazószerdán fejünkre hull a hamu, s szembesülünk az élet nagy igazságaival. Számukra, akik ezt az igazságot Krisztustól tanuljuk, ez a lelkiismeretvizsgálat és a döntéshozatal megkerülhetetlen napja. A megtérés és hit útjára való lépés életünk nagy kihívása, az a páratlan lehetõség, mellyel megmenthetjük lelkünket, s elkerülhetjük azt a legmorbidabb Tovább >>

Õszinte hazugság

Okos fejek nagy butaságai, vagy buta emberek nagy okosságai? Elméletileg mind a kettõ lehetséges. A mondás szerint, az okos a butától is tanulhat, fordítva ez nem érvényes. Egy átlagos képességû embernek is lehet olykor zseniális értelmi felvillanása. Ezek a villanások azért veszélyesek, mert egy pillanatra látni véljük az igazságot, de a kép gyorsan eltûnik elõlünk, s az emlékezésbõl történõ feladatmegoldás magas hibaszázalékkal jár. A napokban Tovább >>

Keresztény egység

Nagy hibát követnénk el akkor, ha nem igyekeznénk meghallani ma is Krisztus felhívását, mellyel arra szólít fel bennünket, hogy legyünk egyek. Mindenáron fel kell ismernünk egyazon emberi méltóságunkat, s amivel Isten megajándékozott bennünket, azt mi nem vehetjük el egymástól. Az emberiség oly távol van az annyira óhajtott egységtõl, s a megosztottságnak megszámlálhatatlan sok oka és formája létezik. Szomorú valósága emberi jelenünknek, hogy az Tovább >>

Életünk újabb hitelcsomagja

Véget ért megint egy esztendõ, s most szerte az egész világon leltárt készítenek az emberek az elmúlt év teljesítményérõl. A vállalatok közt lesznek veszteségesek, s olyanok is, melyek nagy nyereségre tettek szert. Ma már a világot az áruk bõsége jellemzi, de kevésbé az, hogy ez sokak, esetleg mindenki számára elérhetõ lenne. S itt nem csak luxuscikkekrõl van szó, hanem az élelemrõl is, s már az ivóvíz is ide sorolható. Sajnos, ismét egy olyan évet Tovább >>

Az emberi szív reménye

Talán közhelynek számít, de remény nélkül nem élhet az ember. Ez a remény mindig is ott élt az emberek szívében, mert Isten ültette oda. Ösztönös ráérzés volt ez arra, hogy lennie kell egy Teremtõnek, s valahogyan kapcsolatba lehet vele kerülni. Jézus születését sok-sok évszázad elõzte meg, s mi az ádventi idõ liturgikus ünneplése során erre emlékezünk. A történelem ószövetségi idõszakában, egészen Keresztelõ Jánosig, Isten elõkészítette Fia Tovább >>

Szeplõtelen fogantatás ünnepe

Nagy ünnep volt 1854 a Katolikus egyházban. December 8-án IX. Piusz pápa dogmaként hírdette ki Mária Szeplõtelen fogantatását. Azóta másfél évszázad telt el, s mi most ismételten ünnepeljük e napot, s a hittitkot. A dogma szövege: ,,A kimondhatatlan Isten (...) kezdettõl fogva és a századok elõtt egyszülött Fiának anyát választott és rendelt, hogy a Fiú testet öltve az idõk boldog teljességében tõle megszülessék. Ezt az anyát az összes teremtményekhez Tovább >>

Az ember és a gép

Kicsit megtéveszt bennünket az igen kellemesen elhúzódó, szinte meleg õsz. Az Erzsébet – és Katalin napi jóslások beteljesülései az idõjárás vonatkozásában még a jövõ titkai közé tartoznak. Most jólesik az enyhe idõ, ám jól tudjuk, lesz még ennek visszaütõje. A tél az ajtónkon kopogtat. Vasárnap elmondták a híveim, hogy még – ahogyan fogalmaztak – nagyon dolgozik a nép a földeken. Hála Istennek, hogy így van. Persze az nem jó, hogy Tovább >>

Nem érünk rá

Manapság mindenki arra panaszkodik, hogy nem ér rá semmire sem, alig gyõzi elvégezni napi feladatait. Ha valaki nyugdíjassá válik, akkor azt tapasztalja, hogy még több dolga akad, mint azelõtt, amikor még a munkahelyre is rendszeresen el kellett járnia. Mintha gyorsabban múlna az idõ. S valóban, mivel az idõ a történések, események sokaságának függvénye, ezért azok gyakoriságának növekedése felgyorsítja az idõ múlását is. Legalábbis nekünk mindez így Tovább >>

Amirõl nem beszéltek, nem tanítottak

Magam is, mint magyar ember, figyelemmel kísértem az 1956-os események jubileumi évfordulóját. Nagyon sokat segített a Kossuth rádió mûsoraival, a korabeli hangfelvételekkel és más jellegû adásaival. Mint hályog hullott le a szememrõl az a sok hazugság, az igazság szándékos elhallgatása, mely oly sokáig lepelként borította a történteket, legfõképpen azok számára, akik akkor még nem is éltek. A múlt eseményeivel kapcsolatban nagyon sok ember tájékozatlan, s Tovább >>

Õszi rügyek

A napokban egy kedves ismerõsömmel futottam össze. Nem oly régen iratkozott a Kertészeti Fõiskolára. Pillanatnyi elfoglaltsága elõl érdeklõdtem. Szétnyitotta táskáját, s egy virágzó almafaágat vett ki belõle. Azt a feladatot kapták, hogy a kivételesen második tavaszukat élõ növényekbõl mintát gyûjtsenek. Különös látvány volt októberben virágzó gyümölcsfaággal találkozni. Persze, ez gyakran elõfordul, ha hosszú és meleg az õsz. Magam is Tovább >>

Nagyböjti üzenet

ÕSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA NAGYBÖJTI ÜZENETE 2007 Kedves Testvéreim! „Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.” (Jn 19,37) Ez a bibliai mondat vezeti nagyböjti gondolatainkat ebben az évben. A nagyböjt ideje alkalmas arra, hogy megtanuljunk megállni, elidõzni Máriával és Jánossal, a szeretett tanítvánnyal amellett, aki a kereszten feláldozta életét az egész emberiségért. Most, a bûnbánat és az ima idején tekintsünk tehát élõbb Tovább >>

Eseménynaptár

Augusztus 2017
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
27
28
29
30
31