Zsoltárok

A HÉBER KÖLTÉSZET A költészet ritmikus beszédnek minõsül és elkülönítik a prózától. Van, aki a szövegeket költõi beszédre, retorikus beszédre és prózára tagolja. A Biblia az ókori versformákhoz alkalmazkodik, azokat átkölti. Az egyik legkorábbi ókori versforma tanúja Neferti (Kr.e.12.sz.) egyiptomi költõ a 12 dinasztiából, arra biztatja szívét, sirassa el a bajait. A Biblia írói költõi hagyományok tekintetében merítettek a Gilgames eposzból, pontosabban az ugariti Keret eposzból is. A babiloni költõ Siduri azt tanácsolja Gilgamesnek „Vigadj éjjel-nappal! A Közel-Kelet költészetét az ütemes sorok jellemezték. A Kr.u. 2. századig értették és használták õket (vö. 2. Báruk Apokalipszis). Ezeket a ritmikus sorokat váltotta fel a „piyyutim” – liturgikus célra írt szövegek (apayan – költõ), melyeknek ritmus rendje lényegesen eltért a régi formáktól. A héber költészet esetében az a kérdés, hogy mi a ritmus hordozója: a szótag, a hangsúly vagy a mondat hangsúly. Josephus Flavius (Zsid Tört II. 16,4 IV, 8,4 VII, 12,30), Philon (Mózes élete I,5) Órigenész On Psalm 18.zsolt) és Jeromos (Praep evang XI.5.) kíséreltet tesz ennek a problémának a tisztázására, de félõ hogy nem igazán értették, amirõl beszéltek, vagy ami még rosszabb, számos esetben félreértették a héber költészet sajátosságait. A nehézség abból adódik, hogy nem ismerjük az antik beszélt héber nyelvet, a rögzítés csak mássalhangzók segítségével történt, és csak a tiberiási Masszorák tettek kísérletet a nyelv pontosabb írásos rögzítésére, úgy, ahogyan õk a maguk korában a héber nyelvet beszélték. Ez az oka, hogy a héber versalkotás szabályai feledésbe merültek. Az újratanulásnak két kiemelkedõ alakja van: Azariah dei Rossi rabbi (Meór enayim 1574) és Robert Lowth püspök (Praelectiones de sacra poesi Habraeorum 1753). Gregory M. 1778) Mindketten a hangsúlyok és a szótagok problémájával foglalkoznak. A héber költészet metrikai szabályai csak visszamenõleg mutathatók, de az eredmény mindig kérdéses marad, mert alapja a tiberiási szöveg. A héber költészet leggyakrabban alkalmazott elemei Lowth szerint: Szinonímák,( Zs. 83,14) Antitézisek (Zs 90,6) és szintézisek (Zs 1,1sköv) Igen sokszor a hasonló hosszúságú mondatok egymásra halmozásával, vagy a hasonló magánhangzókat tartalmazó szavak társításával teremt hangulatot a zsoltár költõ. A Jeremiás siralmai c könyvben a szomorú hangzást a sok o és u betû halmozásával éri el. De találhatunk alfabetikus zsoltárokat is amelyeknek kezdõ verssorai a héber ábécé betûit követik. Soha nem szabad megfeledkeznünk, hogy a héber költészetben a versekhez ének és tánc társult. Szinte soha nem adták elõ a zsoltárokat éneklés nélkül. A héber néprajztudós Idelsohn Abraham Cevi (1882–1938) szerint leginkább a jemeni és a babiloni zsinagógákban maradt fent autentikus zsoltárének dallam. A keresztény egyházban a zsoltárokhoz gregorián dallam társul. A ZSOLTÁROK KÖNYVE A zsoltárkönyvrõl nehéz beszélni , mert szövegeinek története mélyen gyökerezik nem csak a zsidó vallás és jámborsági történetbe, hanem költõi képei, hasonlatai, párhuzamai, sok esetben rendhagyó nyelvtani alakjai magukon hordozzák a környezõ keleti népek és kultúrák, az egyiptomi, a babiloni és a kánaáni kultúrák kultikus költészetének nyomait is. De azonnal el kell mondanunk, hogy a zsoltárok könyve az egyetlen olyan gyûjtemény, amely a közösségi és a személyes jámborsági szövegeit nem zárta be az elmúlt történelem iratait õrzõ archívumba, hanem a zsoltárokat mind a mai napig használják, zsidó és keresztény közegben, egyrészt a liturgiában, másrészt magán imádságban. Sõt a zsoltárok hatása túlmutat a vallásos közegen is, hiszen számos parafrázis és irodalmi utánzat azt mutatja, hogy még a nem hívõ költõk is segítségül hívják a zsoltár formulát, ha Istennel kapcsolatos érzéseiket, kételyeiket, vagy vitáikat mûvészi formában akarják a nyilvánosság elé tárni. Ezért a zsoltárok fordításával és hatástörténetével azért is fontos foglalkozni, mert a magyar költészetre jelentõs hatást gyakoroltak, és hatásuk ma is nyomon követhetõ. 1. zsoltár A KÉT ÚT 1Boldog ember, aki nem indul a gonoszok tanácsa nyomán, aki nem jár a bûnösök útján és nem vegyül a csúfot ûzõk közé. 2Aki örömét leli Isten törvényében, s parancsairól elmélkedik nappal és éjjel. 3Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellõ idõben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak. Siker koronázza minden tettét. 4Nem így a gonoszok, egyáltalán nem. Pelyvához hasonlók, amelyeket elsodor a szél a földrõl. 5A bûnösök nem állnak meg az ítéletkor, sem a gonoszok az igazak közösségében. 6Isten ugyanis õrzi az igazak útját, de a gonoszok útja pusztulásba visz. Korai imák a Bibliában A zsoltárokat nem egyszerû költeményeknek, hanem imáknak kell tekinteni. Ha a zsoltárkönyv imáinak szerepét akarjuk értékelni a Bibliában, akkor elõbb célszerû megvizsgálnunk az egyéb bibliai imákat, a Zsoltárkönyvön kívül. Ami, legelõször meglep bennünket, hogy Ábrahám, az õstörténet legkevesebbet beszélõ fõszereplõje, alig mond imát. Az Isten beszél hozzá, a pátriárka pedig cselekedetivel fejezi ki érzelmeit iránta. „hitt az Úrnak, õ pedig beszámította neki megigazulásra (Ter 15,6) . Szövegszerûen azonban nem indokolja tetteit, nyilván azért, mert a hagyományát õrizendõk elveszítették a személyéhez tartozó prózai szövegeket. Jákob imája is inkább tekinthetõ tusakodásnak a Jábbok gázlójánál. Ragaszkodását ez a mondat fejezi ki: „El nem engedlek, amíg meg nem áldasz” (Ter 32,27b.) József imájából sem maradt fenn sok, de mélységes Isten kapcsolatát szemlélteti az a jelenet, amelyben megismerteti magát testvéreivel, majd hozzá teszi: „Isten azért küldött elõre, engem, hogy megmentsem az életeteket.” (Ter 45,5b.) . A Teremtés könyve legnagyszerûbb imája Jákob áldása (Ter 49,1—28) , a Jahvista alkotása, igaz nem mindegyik törzset áldja meg, és a szöveg rokonságot mutat Mózes áldásával (Mtröv 33) is. Mózes történetében ugyan szerepel Isten nevének kinyilatkoztatása, de Mózes maga inkább tevékeny, mint imádkozó, bár igazán mélyen Istenben bízó ember. A Vörös tengeren való átvonulás utáni gyõzelmi ének a legnagyobb ima a Kivonulás könyvében (15,1-18) . Mózes egyéb imái igen rövidek, inkább csak kérdések: „Mit tegyek ezzel a néppel? Kis híján megkövez” (Kiv 17,4). Vagy a Sínai hegyen egy mondatos imája, mely egyben kérés is: „Had lássam meg dicsõségedet!”(Kiv 33,18). A leviták könyve sok kultikus imaformát rögzített, de ezek korát inkább a fogság idejére kellene tenni. Talán a legõsibb szövegek közé sorolhatjuk az un. Ároni áldást: „Áldjon meg téged az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád az arcát az Úr és szerezzen neked üdvösséget! Hívjátok le Izrael fiaira a nevemet, és én megáldom õket” (Szám 6,24-27) . Õsi ima formulát rögzít Bileám áldása is (Szám 23,7-10. 19-24. 24,4-9.17-24) , aki nem is izraelita próféta. A Mózes éneke (Mtörv. 32,1-43) talán a deuteronomista iskola alkotása, hasonlóan Mózes áldása is (Mtröv 33,2-29). A Bírák könyvében Debora és Bárák éneke szemlélteti az imádságot (Bir 5,2-31). Sámuel könyvétõl kezdve megszaporodnak az imák, melyek sorát Hanna hálaéneke nyitja, aki fia születéséért ad hálát (1Sám 2,1-10). Ennek ellenére igen érdekes megfigyelni, hogy Sámuel, aki igazán a karizmatikus, prófétai vallásosság megtestesítõje a rituálén kívül semmilyen imát nem mond. AZ ÜLDÖZÖTT REGGELI IMÁJA 1(Dávid zsoltára, amikor menekült fia, Absalom elõl.) 2Mennyien szorongatnak, Uram, Mennyien fordulnak ellenem! 3Hányan mondják rólam: "Nincs menedéke Istenénél!" 4De te, Uram, azért védõpajzsom vagy, te vagy dicsõségem, csüggedt fejem fölemeled. 5Hangos szóval kiáltottam az Úrhoz, s õ meghallgatott szent hegyérõl. 6Nyugovóra tértem és elaludtam, de fölkeltem ismét, mert az Úr a gyámolom. 7Nem félek a nép ezreitõl, ha ellenségesen körülvesznek. 8Kelj föl, Uram, adj szabadulást, Istenem! Hiszen minden ellenségemet arcul verted, és a leselkedõk fogait kitörted. 9Az Úrnál a segítség, legyen áldásod népeden! Imák Dávid korától. Az igazán személyes ihletésû imák Dáviddal kezdõdnek, mégpedig Jonatán halálára mondott siratójával (2Sám 1,17-27), melyet az „Igazak könyvében” jegyeztek fel és melynek nincs párhuzamos szövege a zsoltárok könyvében. Majd Abner siratása (2Sám 3,33-34), és Dávid hálaadó himnusza következik, amikor megtudja, Nátán prófétától, hogy háza fennmarad (2Sám7,18-29). De itt található Dávid dicsõítõ éneke is (2Sám 22,2-51), majd pedig Dávid búcsúja (2Sám 23,1-7). Dávid himnusza (1Krón 29, 10-19). Ezt követi talán az egyik legszebb himnusz Salamon templomszentelési imája (1Kir 8,23-61). Aszaf dicsõítését olvashatjuk (1Krón 16,8-36) Krónikák könyvében. Nehemiás pedig közli az engesztelõ nap liturgiájának imáját (Neh 9,5-37). Tóbiás éneke a szétszórtságban (Tób 13,1-8). Ima a szent városhoz (Tób 13,9-11.13-16). Judit éneke (Jud 16,1-2.13-15). Könyörgés bölcsességért (Bölcs 9,1-6.9-11). Imádság a szent városért (Sir 36,1-5.10-13). Izajás könyvében egymás után sorjáznak az imák. A béke korszakát leíró ima (Iz 2,1-5). A választott nép hálaéneke (Iz 12,1-6). Erõs várunk (Iz 26,1-4.7-9.12). Bûnösök és bûntelenek (Iz 33,13-16). A meggyógyult öröme (Iz 38,10-14.17-20). Király és pásztor (Iz 40,10-17). Gyõzelmi himnusz (Iz 42, 10-16). Rejtõzködõ Isten színre lép (Iz 45,15-23). Az Úr menyasszonya (Iz 61,10-62,5) és ez a népre vonatkozik. Közeledik a vigasztalás (Iz 66,10-14a). Gyászdal (Jer 14,17-21). Megújulás öröme (Jer 31,10-14). Jövendölés az új országról (Ez 36,24-28). Imádság a lángok között (Dán 3,26-27). A három ifjú éneke (Dán 3,52-57) . Teremtés himnusza (Dán 3,57-88.56). Közeleg az Isten (Hab 3,2-4.13a.15-19). ESTI IMA 1(A karvezetõnek, húros hangszerre - Dávid zsoltára.) 2Ha hozzád kiáltok, meghallgatsz, Istenem, te, aki igazságot szolgáltatsz nekem. Megsegítettél szorongattatásomban, könyörülj rajtam és hallgasd meg imám! 3Ti emberek, meddig marad kemény a szívetek? Miért szeretitek, ami haszontalan, miért törekedtek álnokságra? 4Tudjátok meg, a hûségessel csodát tesz az Úr. Az Úr meghallgat, ha hozzá kiáltok. 5Rettegjetek hát és kerüljétek a bûnt! Vegyétek ezt jól fontolóra szívetekben! Nyugovóra térvén teremtsetek csendet és elmélkedjetek! 6Hozzatok méltó áldozatot, és bízzatok az Úrban! 7Sokan mondják: Ki fordul még jóval felénk? Ragyogtasd ránk arcodat, Uram, 8te örömmel töltöd el szívemet, sokkal inkább, mintha bor és búza bõségben volna. 9Lefekszem hát és békében alszom, hiszen te biztonságot adsz nekem, Uram! Vallásos költészet az ókori keleten Sokáig úgy vélték, hogy a zsoltárok a héber költészetnek olyan sajátos irodalmi termékei, amelyek formailag is a kinyilatkoztatás közvetítésére jöttek létre, és nincsen irodalmi kapcsolatuk és rokonságuk semmilyen más költészettel. A zsoltármûfajok alapvetõ különbsége az Európában honos költõi mûfajoktól jó ideig elegendõnek látszott ennek a következtetésnek az igazolására. Mára ez a hipotézis megdõlt, az egyiptomi, a sumér és az akkád irodalom fölfedezése után. Persze a zsoltárok egyediségét ma is valljuk, csak kicsit árnyaltabban látjuk túllépve a pán-babilonizmus és a pán-egyitológia divatos áramlatán. A Mezopotámiai kultúra és a Biblia kapcsolatát Zimmern, H. , valamint Dhorme, P. vizsgálta még a múlt század elején. A zsoltárokra vonatkozó kutatások szempontjából Cumming, C.C ., Widengren és fõleg Castellino, G. tanulmányai a leginkább figyelemreméltóak, de azért érdemes olvasgatni Falkenstein, A. és Soden von, W. tanulmányait is a témában. Úgy tûnik, hogy a babiloni himnuszok hatása leginkább a 13, 18, 21, 101, 124 zsoltárokban kimutatható. Magyarul ezekkel a hatásokkal leginkább Hajdók Zsolt, amatõr zsoltárfordítása foglalkozott. Egyiptom etnikailag és vallásilag távolt volt Izraeltõl, de földrajzilag közel. Az egyiptomi fogság idején, valamint a királyság, különösen Salamon uralkodása alatt, erõs egyiptomi kulturális hatásnak volt kitéve a bibliai bölcsességi irodalom és a költészet, benne a zsoltár költészet is. Ezt igen figyelemreméltóan kutatta Baruch, A. , aki arra a következtetésre jutott, hogy az 1, 2, 33, 34, 104 és 110 zsoltárban egyiptomi irodalmi hatásokat lehet kimutatni, a 34, 112, 119, 128 zsoltárok pedig rokonságot mutatnak a pet-ososiris himnuszok szövegeivel. Az ugariti, vagy más néven a Ras Samra-i leletek felfedezése után ennek az irodalomnak a hatását vizsgálták a kánaáni, benne a bibliai irodalomra is. Itt nem csak földrajzi, hanem nyelvi hatást is könnyebb volt megállapítani, mert a Ras-Samra-i szövegek a bibliai héber egyik dialektusának tekinthetõk. A kérdés szakértõje Dahood, M. jezsuita, aki egy háromkötetes zsoltárkommentárban publikálta nézeteit aprólékos nyelvészeti levezetésekkel. Ginsberg, H.L. szerint a 29. zsoltár egy korábbi Baál himnusz átdolgozása Jahve tiszteletére, az ugarit hatások legjobban a 18, 48, 67, 68, 73, 92, 93, 139. zsoltáron mutathatók ki. Illusztrációként álljon itt a 104. zsoltár egy része, amelyet párhuzamosan mutatunk be IV. Amenhotep naphimnuszával és a babiloni Enlil himnusz szövegével. IV. Amenhotep naphimnusza AOT 15sk. ANET 370.o. Megjelensz szépségem az ég látóhatárán, Te élõ nap, aki legelõször éltél! Feljössz a keleti látóhatáron, Szépségeddel betöltesz minden országot. Szép vagy, nagy vagy, Magasan ragyogsz minden ország felett. Sugaraid átölelik az országokat, A legtávolabbi határig mindannak, Amit teremtettél…. 104.zs. A teremtés himnusza Áldjad lelkem az Urat! Ura, Istenem, mindennél nagyobb vagy! Fönségbe és méltóságba öltözöl, A fény mint köntös úgy fog körül. Az eget kifeszíted, mint a sátort, Lakóhelyed a vizek fölött rendezted be. A felhõket fogatként használod A szelek szárnyán szállsz tova. A szeleket követeddé teszed, A haragos villámot szolgáddá…. Enlil, Himnusz a naphoz Mi Urunk, aki eloszlatod a sötétséget, és megvilágosítod az ember arcát Kegyelmes isten vagy te: Fölegyenesíted a meghajoltat, Véded a gyöngét – A föld fiai mindenütt a te fénylõ orcádra tekintsenek! Jöttödkor Egyugyanazon hang mozdul minden élõ torkában, A fejek is egyféleképpen emelkednek, Amikor az elsõ sugárkévéid fölizzanak – Keltedet mindenek örvendezve és ujjongva köszöntik. 8. ZSOLTÁR A TEREMTÕ DICSÉRETE 1(A KARVEZETÕNEK, GÁT SZERINT - DÁVID ZSOLTÁRA.) 2URAM, MI URUNK, MILYEN CSODÁLATOS SZÉLES E VILÁGON A TE NEVED! DICSÕSÉGED AZ EGEKIG MAGASZTALJA 3A GYERMEKEK ÉS A KICSINYEK AJKA. VÉDÕBÁSTYÁT EMELTÉL ELLENEID ELLEN, HOGY ELHALLGATTASD AZ ELLENSZEGÜLÕT ÉS A LÁZADÓT. 4BÁMULOM AZ EGET, KEZED MÛVÉT, A HOLDAT ÉS A CSILLAGOKAT, AMELYEKET TE ALKOTTÁL. 5MI AZ EMBER, HOGY MEGEMLÉKEZEL RÓLA, AZ EMBER FIA, HOGY GONDOT VISELSZ REÁ? 6MAJDNEM ISTENI LÉNNYÉ TETTED, DICSÕSÉGGEL ÉS FÖNSÉGGEL KORONÁZTAD. 7HATALMAT ADTÁL NEKI KEZED MÛVE FÖLÖTT, MINDENT LÁBA ALÁ VETETTÉL: 8MINDEN JUHOT ÉS BARMOT, A MEZÕK VADJAIT, 9AZ ÉG MADARAIT S A TENGER HALAIT, MINDENT, AMI A TENGEREK ÖSVÉNYÉN KERING, 10URAM, MI URUNK, MILYEN CSODÁLATOS SZÉLES E VILÁGON A TE NEVED! A SZÖVEG ÉS FORDÍTÁSOK A zsoltárok gyûjteménye – a zsoltárkönyv – a fogság után keletkezett, jelenlegi formájában a Kr.u. 10. századból való. De mint régóta használt könyv jelentõs szövegromlásokat mutat (vö. Zsolt 40,14-18 // 70 Zsolt 18 // 2Sám 22). A Qumránból elõkerült mintegy 30 zsoltárkézirat mutatja, hogy milyen lehetett az eredeti szöveg. A zsoltárok patrónusa Dávid, az õ nevéhez fûzõdnek az egzisztenciális ihletésû személyes érzelmeket tartalmazó imák. Kalandos és erkölcsi tragédiákat sem nélkülözõ életének fordulópontjain kapta az ihletet, egy-egy zsoltár megírására. Ezek az egyéni „költemények” a szerzõ tekintélye miatt is értékes és követésre méltó hagyományt teremtettek és Salamon templomának liturgiájában felhasználták õket. A jeruzsálemi templom pusztulása és a babiloni fogság idején a gyûjtemény körvonalazódik és fontos szerepet kapnak a zsoltár imák a zsinagógai liturgiában. A zsinagógában az imák az áldozatot helyettesítik, a bakok és kosok vére helyett az ajak áldozatát végezték a babiloni zsinagógában. A Kr.e. 4. századi Ezdrás-Nehemiás reformja után új szerepet kaptak a vallási mûveltség és érzület oktatásába. A Zsoltárokat nevezik szóbeli Tórának is. A templomba, melyben a legtöbb ünnep zarándok ünneppé alakult és egész Palesztinából felzarándokoltak, különös jelentõséget nyertek a zarándok zsoltárok. A zsoltárkönyv ekkor nyeri el a végleges formáját, nagyjából azt, amit most ismerünk. De a zsoltár költések hagyománya tovább folytatódik ennek tanúi a qurmánból elõkerült zsoltárok és hodajjotok. Josephus Flavius (Kr. u. 1. sz.) a Jeruzsálemi templomban még hallott énekelni zsoltárokat és 200.000 énekesrõl és 200.000 trombitásról beszél, ami erõs túlzásnak számít. Alexandriai Philón (Kr. u. 2. sz.) is megemlékezik a templomi vegyes karról, de nem említ létszámot. Nehéz megmondani, hogy milyen dallamokon énekelték a zsoltárokat, feltehetõen a közel-keleti dallamvilág valamelyik változatát használták a zsoltárok éneklésére és hangszeres kíséretére pengetõs hangszert sípot és dobot is használtak. Az ókorban héber zenei dallamok apáról fiúra terjedtek és a zenei lejegyzés nem vált gyakorlattá, csak folklór gyûjtésbõl lehetett következtetni a bibliai héber és a zsinagógai zenére. Ebben a témában korszakalkotó felfedezést tett Scheiber Sándor, aki megtalálta egy bizonyos Obadja normann származású zsidóságba betért szerzetes naplórészletét, amely arról tanúskodik, hogy õ volt az elsõ, aki a zsinagógai dallamokat lejegyezte. David Ha-Lévi kortársa a 12. század elején Ó-Kairóban, Fezben készítette saját énekeskönyvét a zsinagógai énekek lejegyzésével. Nem közismert a zsidó zenetörténetben igen tekintélyes kutató, Idelsohn állítása , miszerint a gregorián és a zsinagógai dallamvilág között kapcsolat és áthallás fedezhetõ fel. A kereszténység elterjedése során elsõsorban a hellenisztikus zenét és a hellenisztikus világban használatos hangszereket alkalmazta évszázadokon keresztül, de közvetítõje lett a keleti zsidó zenének is – igaz egy kicsit megváltoztatott formában. Alexandriai Kelemen (Kr. u. 200. k.) Paidagogosz címû mûvében a zsidó diatonikának az egyházi zenére gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet . Saadja ben Joshep Gáon (K. u. 10. sz.) pedig egy a görög éthosz-elmélettel rokon hangnem-esztétikát dolgozott ki . 90 zsoltár Mózes éneke AZ EMBER MULANDÓSÁGA 1(Mózesnek, az Isten emberének imája.) Uram, te voltál menedékünk nemzedékrõl nemzedékre, 2mielõtt a hegyek kiemelkedtek, mielõtt a föld és a világ kialakult. Isten, te öröktõl fogva vagy, s örökké! 3Te a halandót ismét porrá teszed. Így szólsz: "Emberek fiai, térjetek oda vissza!" 4Mert ezer év elõtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt. Vagy annyi, mint egy éjjeli õrállás. 5Hamar elragadod õket, olyanok, mint a reggeli álom, mint a sarjadó fû: 6reggel kihajt, kizöldül, estére lekaszálják és elszárad. 7Valóban semmivé leszünk haragod elõtt, megzavarodunk neheztelésedtõl. 8A szemed elé állítottad bûneinket, arcod világosságában látod vétkeinket. 9Minden napunk haragodban múlt el, éveinket egyetlen sóhajként éltük át. 10Éveinknek száma legföljebb hetven, s ha erõsek vagyunk, eljutunk nyolcvanig. Ebbõl is a legtöbb betegség, hiú fáradozás; gyorsan elszállnak, hamar végük szakad. 11Ki mérheti föl haragod erejét, ki fél eléggé haragod hevétõl? 12Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljussunk a szív bölcsességére! 13Fordulj felénk újra, Uram! Miért késel oly soká? Légy irgalmas szolgáidhoz, 14üdíts fel minket irgalmaddal, hogy ujjongjunk és örüljünk ezentúl minden nap. 15Vidíts fel a napokért, amelyeken próbára tettél, az évekért, amelyekben nyomorogtunk. 16Nyilvánítsd ki mûvedet szolgáidnak, s gyermekeik elõtt tárd fel dicsõséged! 17Az Úr jósága virrasszon fölöttünk, õrizd meg a kezünk munkáját! A jelenlegi zsoltárkönyv nyilvánvalóan öt könyvre oszlik (1-41, 42-72, 73-89, 90-106, 107-150) imitálva az írott Tóra öt könyvét. (A zsoltárok könyvét szokták a szóbeli Tóra írott formájának is felfogni.) Az egyéb korábbi gyûjtemények nyomai még felismerhetõk benne: Dávid-zsoltárok 3-42 és 1-72 (a 73. zsoltárnak a legnagyobb része azonban nem Dávidtól való), Aszáf zsoltárok (73-83), vagy Korach zsoltárok (42-49) (ezzel a névvel énekes családokat is illetnek, vö. 1Krón 15,19 és 2Krón 29,30). A 42-83-ban Istent Elohimnak nevezik, a 93-99 zsoltárok visszatérõ témája Isten királysága. A 120-134. zsoltárokat „zarándokénekek”-nek szokták nevezni. Az egyes zsoltárok korát igen nehéz vagy lehetetlen meghatározni. Azt mondhatjuk azonban, hogy igen sok zsoltár keletkezett a fogság elõtt. (pl. a király zsoltárok). A szerzõ az egész könyvet két bölcsességi zsoltár közé sûrítette össze (1 és 150) mely az egész gyûjtemény bevezetõje és zárlata. Az elõzõek alapján világos, hogy a zsoltárkönyv pontos szerkesztési idejérõl igen nehéz beszélni, hiszen a formálódás hosszabb idõszak. 1. Könyv 1-41. zsoltár - Áldott legyen az Úr, Izrael Istene mindörökkön Örökké! Úgy legyen! Dávid zsoltára 1-41 2. Könyv 42-72. zsoltárÁldott legyen az Úr Izrael Istene, aki egyedül vitt véghez csodát. Áldott legyen örökre fölséges neve, az egész földön legyen dicsõségével telve. Úgy legyen! Úgy legyen! Korach fiai 42, 44, 45, 46, 47, 48, Aszaf 50, Dávid, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 68, 69, 70, Karvezetõ 66, 67, Ismeretlen 71, Salamon 72 3. Könyv 73-89. zsoltárLegyen áldott az Úr örökké! Úgy legyen, Úgy legyen! Aszaf 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, Korach fiai 84, 85, 87, 88, Dávid imája 86, 4. Könyv 90-106. zsoltárÁldott legyen az Úr, Izrael Istene mindörökké! Mondja az egész nép: Úgy legyen! Mózes éneke 90, Ismeretlen 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 102, 104, 105, 106 Dávid 101, 103 5. Könyv 107-150 zsoltár - Minden élõ dicsérje az Urat! Alleluja! Ismeretlen 107, 11, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 123, 125, 126, 128, 129, 132, 134, 135, 136, 137, 146, 147, 148, 149, 150. Dávid 108, 109, 110, 122, 124, 131, 133, 138, 139 140, 141, 142, 143, 144, 145, Salamontól 127, Zsoltár fordítások A LXX, a Kr. e 2. században készült fordítás a TM szövegétõl némileg eltérõ változatból készült, ami azt jelenti hogy a Jamniai rabbigyûlés elõtti és a Tiberiásban mûködõ masszorák elõtti szövegek szolgáltak a zsoltárfordítók. Az ÚSZ zsoltáridézeteinek 80%-a mégis ebbõl a görög fordításból való. A Kr.u. 2. századtótól más fordítások is készültek, Aquilla, Theodotion, Szümmakhosz. Megtalálhatjuk a Zsolt könyvének õsi arám targumát is, ami nemcsak a szöveget, hanem a magyarázatát is tartalmazza. Sajnos ennek a Kr.u. 5. századi változatnak a kritikai kiadása még nincs kész. Latin fordítások: a Vetus Latina a LXX után készült (Kr.u. 2.sz.), melyet Jeromos elõbb átdolgozott, ezek Római zsoltárokként a breviáriumból közismertek (erre kapott megbízást Damazusz pápától), majd az Órigenész Hexaplájából megismert görög szöveg alapján átdolgozta a fordítását, mely a Vulgata fordítás része lett. Ezt a fordítást hívták Gallikán zsoltárkönyvnek is, mert Nagy Károly udvarában mûködõ másoló mûhely ezeket sokszorosította és a liturgikus könyvekben és a hivatalos dokumentumokban is ezeket használták és ez került be a Vulgata fordításba is, mely a középkorban elterjedt. 110 ZSOLTÁR - MESSIÁS FÕPAPSÁGA 1(DÁVID ZSOLTÁRA.) AZT MONDTA AZ ÚR AZ ÉN URAMNAK: "ÜLJ JOBBOMRA, ÉS MINDEN ELLENSÉGEDET LÁBAD ELÉ TESZEM ZSÁMOLYUL!" 2AZ ÚR KINYÚJTJA HATALMAS JOGAROD SIONBÓL: URALKODJ ELLENSÉGEID KÖZEPETTE! 3SZÜLETÉSED ÓTA TIÉD A KIRÁLYI MÉLTÓSÁG A SZENT HEGYEN, ANYÁD MÉHÉTÕL KEZDVE, IFJÚSÁGOD HAJNALA ÓTA. 4AZ ÚR MEGESKÜDÖTT ÉS NEM BÁNJA MEG: "TE PAP VAGY MINDÖRÖKKÉ MELKIZEDEK RENDJE SZERINT." 5JOBBODON ÁLL AZ ÚR: HARAGJA NAPJÁN KIRÁLYOKAT TIPOR LE, 6A POGÁNYOK KÖZÖTT ÍTÉLETET TART. A HALOTTAK HALOMBAN FEKÜSZNEK, SZERTE A FÖLDÖN FEJEKET ZÚZ SZÉT. 7ÚTKÖZBEN A PATAKBÓL ISZIK, ÉS ÚJRA FÖLEMELI A FEJÉT. ZSOLTÁR FELIRATOK Zenei szakkifejezések és elõadói utasítások, vagy társított személynevek (mintha ezek munkái lenne a zsoltár), vagy történelmi feliratok. Elõbb úgy vélték, hogy csak a Lxx fordításból erednek, de Qumrán után világos, hogy a Tibériási masszorák elõtti szövegek is tartalmaztak ilyen, vagy hasonló utasításokat a zsoltárok éneklésére. A fontosabb mûfajok a következõk: Mûfaj Himnusz: 8;19; 29; 33; 65-66; 100; 104-105; stb. Jahve királyságának énekei: 47; 93; 96-99; Bevezetés Felszólítás dicsõítésre, a felszólított személy leírása Fõrész „Azok”- kal vezeti be. Az uralom kellékeinek leírása, melynek középpontjában áll Jahve neve. Zárlat Kívánság és kérés Adományformák Mûfaj Egyéni panaszénekek: 3,5-7,13; 17; 22; 25-28; 51; stb. Bevezetés Jahve nevének említése, segélykiáltás, az imádkozó bemutatkozása Fõrész A panasz alapja (veszély, betegség, üldözés). Kérdés: Miért? Meddig? Zárlat (nincs értelmezhetõ átmenet) Jahve közbe-avatkozásának kérése, köszönet Mûfaj Egyéni hálaadó énekek: 9; 10; 18; 30; 34; stb.) Bevezetés Jahve megszólítása: „hálát akarok adni” Fõrész A támadás helyzete. Jahve segítsége. Zárlat Eljut a beismerésig. Mûfaj Egyéni reménykedõ zsoltárok: 4; 11; 16; 23; 62; 131; Bevezetés Bizalommal teli fohászkodás Jahvéhoz Fõrész Jahve példákban és képekben, amelyeket menedékként értékel. Megtérés az idegen hatalom alól. Mûfaj A nép panasz-, hálaadó és reménykedõ énekei: 60; 74; 79; 80; 83; 85; 90; 137; vö.: 46; 125; 129; Az egyéni énekek csak azt rögzítik, ami a népre is vonatkozik. Mûfaj Királyzsoltárok: 2; 18; 20; 21; 45; 72; 89; 101; 110; 132; A király tettei (beiktatási ünnep (?)) Mûfaj Sion zsoltárok: 84; 87;122;132; Sion dicsõítése MÛFAJOK zsoltár – ¹îr (ének), tehilla (dicsõítõ ének), tefilla (panaszének), miktām, ma¶kîl, ¹iggāyôn (értelme nem egészen világos). A mûfajokat nagyon nehéz európai költõi mûfajokkal párhuzamba állítani. Említett szerzõi nevek között Dávid a leggyakoribb, Salamon 72. és127. zsoltár szerzõje; Mózes neve alatt jelent meg a 90. zsoltár; Jeremiás (LXX szerint 136) TM 137 zsoltár; szerepel még Ászáf, Kóré fiai, Heman és Etan is mint zsoltár szerzõ. Messiási zsoltárok problémája Az intertestamentális korban alakult ki , hogy a zsoltárok egy részét a végidõbeli várakozás érzésével olvasták. A rabbinikus zsidóságban ez a gondolkodás éppen úgy megvolt, mint ahogyan késõbb az õskereszténységben is. Ezeket a zsoltárokat eszaktológikus –messiási zsoltároknak nevezték. Az újszövetségi messiási zsoltárokat az újszövetségi szövegben való alkalmazásuk miatt vizsgálták ebbõl a szempontból (Mt 22,44 Lk 24,22), valamint (Jn 19,24. Csel 2,34 13,35 Zsid 5,5) alapján a 2, 15, 21, 44, 71, és 109 zsoltárt a „szabadítóra”, vagyis a Messiásra értelmezték. Meg kell jegyeznünk, hogy például a középkorban mértékadó zsidó egzegéta RASI és David Chimhi is messiási jelleget tulajdonít a 2. és 71. zsoltárnak. Legtöbbször elõképet látnak Dávidban (vö. Zsolt 8,5-8 és Zsid 2,6-9). De vannak esetek, amikor kifejezetten a messiásira értik a keresztények a zsoltárt (2.21,71,109). 122 zsoltár A ZARÁNDOKOK ÜDVÖZLETE JERUZSÁLEM KAPUJÁBAN 1(Zarándokének - Dávidtól.) Öröm töltött el, amikor jelezték: Indulunk az Úr házába! 2Lábunk már átlépi kapuidat, Jeruzsálem! 3Jeruzsálem, te nagyszerûen épült, megerõsített és (fallal) körülzárt város! 4Odavonulnak a törzsek, az Úr törzsei, Izrael törvénye szerint, hogy dicsõítsék az Úr nevét. 5Ott állnak a bírói székek, Dávid házának trónjai. 6Kérjétek Jeruzsálem számára, ami békességére szolgál! Legyen jó soruk mindazoknak, akik szeretnek téged! 7Béke lakozzék falaid között és biztonság házaidban! 8Testvéreim és barátaim miatt könyörgök: jöjjön el neked a béke! 9Könyörgök az Úr, a mi Istenünk háza miatt: áldás legyen az osztályrészed! Újszövetség zsoltár használata Az Újszövetségben általában a zsoltárok görög szövegét a Lxx fordítás alapján idézték. Az Újszövetség számos esetben hivatkozik a zsoltárokra (Mt 14,26 Lk 20,42. 24,44 Csel 1,20 13,33 16,25 Ef 5,19 Kol 3,16 Jak 5,13). Ugyanakkor feltûnõ, hogy az újszövetségben nem folytatódik a zsoltár költészet. Az egyrészt véglegesen az ószövetséghez tartozik ez az ima mûfaj, másrészt az újszövetségi közösségek ezeket az imákat úgy használják, mint közös zsidó-keresztény hagyomány anyagot . Nem csak Jézus használta a zsoltárokat, mint azt idézi Mt. és Mk evangéliuma a szenvedést történetben: „Elénekelték a zsoltárt és kimentek az olajfák hegyére” (Mt 26,30), hanem a börtönben lévõ Pál és Szilás is hálaadó zsoltárokat énekelnek (Csel 16,25), a minden valószínûség szerint körlevélnek íródott Efezusi levélben is buzdít az apostol „énekeljetek zsoltárokat és himnuszokat”, és ez nem a zsidó-keresztény egyháznak íródott (Ef 5,19). Hasonlóképpen olvashatjuk a tartalmilag rokon Kolosszei levélben is az utalást „Istennek énekeljetek zsoltárokat!” (Kol 3,16). Ezért a Jakab levél ajánlása sem tekinthetõ csupán a zsidó-keresztény egyház sajátos gyakorlatának „Jó kedve van? Éneklejen zsoltárokat!” (Jak 5,13). Az újszövetségi énekek tehát számos vonatkozásban rokonságot mutatnak a zsoltárokkal, azonban a különbségek is felfedezhetõk. Az újszövetségi himnuszok sok esetben sorról sorra ószövetségi ihletésûek, de az így létrejött egész már nem ószövetségi teológiai gondolkodást tükröz, hanem újszövetségi teológia összefoglalója. Zakariás éneke (Benediktus) (Lk 1,68-79), Mária éneke (Magnificat) (Lk 1,46-55), Simeon éneke (Lk 2,29-32), Az idõk teljességérõl szóló himnusz (Ef 1,3-10), Krisztus himnusz (Fil 2,6-11), Kozmikus Krisztus himnusz (Kol 1,12-20), A néma bárány himnusza (1Pét 2,21-24), Méltó a Bárány kezdetû himnusz (Jel 4,11.9-10.12), Mihály legyõzi az õskígyót himnusz (Jel 11,17-18. 12,10b—12a), Megváltottak éneke (Jel 15,3-4), A bárány menyegzõje (Jel 19,1-5.7), s legvégül de nem utolsó sorban a szeretet himnusz (1Kor 1-13). 136. zsoltár A NAGY HÁLAÉNEK 1(Alleluja!) Áldjátok az Urat, mert jó: irgalma örökké tart. 2Áldjátok az Istenek Istenét: irgalma örökké tart. 3Áldjátok az Urak Urát: irgalma örökké tart. 4Csak õ tesz csodát: irgalma örökké tart. 5Õ alkotta bölcsességében az eget: irgalma örökké tart. 6Õ teremtette a földet a víz fölé: irgalma örökké tart. 7Õ teremtette a nagy világítókat: irgalma örökké tart. 8A napot, hogy kormányozza a nappalt: irgalma örökké tart. 9A holdat és a csillagokat, hogy kormányozzák az éjt: irgalma örökké tart. 10Lesújtott Egyiptom elsõszülötteire: irgalma örökké tart. 11Izraelt kivezette közülük: irgalma örökké tart. 12Erõs kézzel és fölemelt karral: irgalma örökké tart. 13Kettéválasztotta a Vörös-tengert: irgalma örökké tart. 14Középen átvezette Izraelt: irgalma örökké tart. 15A fáraót és seregét a vízbe taszította: irgalma örökké tart. 16Népét a pusztába vezérelte: irgalma örökké tart. 17Nagy királyokat vert meg: irgalma örökké tart. 18Hatalmas fejedelmeket gyõzött le: irgalma örökké tart. 19Szichont, az amoriták királyát: irgalma örökké tart. 20És Ogot, Básán királyát: irgalma örökké tart. 21Országukat örökségül adta: irgalma örökké tart. 22Örökségül Izraelnek, az õ szolgájának: irgalma örökké tart. 23Megemlékezett rólunk szükségünkben: irgalma örökké tart. 24Megmentett ellenségeinktõl: irgalma örökké tart. 25Táplálékot ad minden testnek: irgalma örökké tart. 26Áldjátok az egek Istenét: irgalma örökké tart. Keresztény zsoltár használat A keresztények a zsoltár használatot átvették a zsinagógától és a napi háromszori imára utalást találhatunk már a Didakchében is, mely ugyan a Miatyánkra vonatkozik elsõsorban . A II. Századi liturgiáról olvashatunk Jusztinosz Párbeszéd a Zsidó Trifonnal nem csak a liturgia leírását olvashatjuk ebben a mûben, hanem arról is tudósít, hogy a zsoltárokat a keresztény érvelés alapjává tették. Elsõsorban azzal váltak a zsoltárok keresztény imákká, hogy a görög „Küriosz”, „Úr” jelentésû szót Jézusra értették . Emiatt szívesen értelmezték át a zsoltárokat (I. Kelemen 40,1 Tertulianus: De oratione 25,4 Ciprián De orat. Daom. 34. ) Már a Breviáriumba ilyen értelembe válogatták a zsoltárokat. A II. századtól kezdve van nyoma az esti imáknak, melyet a püspök a papokkal és a diakónusokkal végez. A Laudes és a Vesperás mondása pedig 528-tól jogi utasítás is a klérus számára. Mindezekben a zsoltárokat használták. A szerzetesi imák és a mise liturgiák kifejlõdésével megkezdõdött a latin zsoltárok egyházi karrierje. Emellett számos patrisztikus zsoltár kommentár is született . A Szent Benedek elõtti római hagyományban a matutinumban vasárnap 18 hétköznap 12 a Vesperásban pedig 5 zsoltár volt. Azt tudjuk, hogy Szt. Benedek által, Rómában is meghonosított rendben hetenként végig énekelték a zsoltárokat, a matutinumban 1-108-ik zsoltárig a Vesperásban 109-150 zsoltárig . Ezen kívül Benedek azt is ajánlja, hogy „A vigilia után fennmaradt idõt pedig a testvérek használják fel, akik a zsoltárokat valamint az olvasmányokat illetõen rászorulnak az olvasgatásokra.” 150 zsoltár ZÁRÓ DICSÕÍTÉS 1(Alleluja!) Dicsérjétek az Urat szentélyében, dicsérjétek égi erõdítményében! 2Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságának teljességéért! 3Dicsérjétek trombitaszóval, dicsérjétek citerával és hárfával! 4Dicsérjétek dobbal és tánccal, dicsérjétek fuvolával és gitárral! 5Dicsérjétek zengõ cimbalommal, dicsérjétek búgó cimbalom hangjával! Magyar zsoltárok A szerzetesi imákban, késõbb az egyház liturgiájába a zsoltárok beleépültek, és az ószövetségtõl eltérõ dallamokat kapnak. Körülveszik õket bevezetõ és záró antifonákkal és responzóriumokkal és ez a keresztény keretezés keresztény imává avatja a zsoltárokat. Csak a II. Vatikáni zsinat utáni idõben lángol fel egy rövid idõre a vita, hogy lehetséges-e a zsoltárokat, mint keresztény imákat használni. A zsoltárok magyar használatában érdekes sajátosságokat fedezhetünk fel. Egyrészt amikor a zsoltárokat latinul használták, gregorián dallammal énekelték, akkor problémátlanul a római katolikus énekkultúra részének tekintették. Viszonylag korán készülnek magyar zsoltárfordítások az un. „begina” kódexekben, az Apor kódexben, Festetich kódexben, Kulcsár kódexben találunk zsoltárokat . Ezek a kódexek azért készültek, hogy azok a testvérek, akik a rendben nem tudtak latinul, követni tudják a zsolozsmát. Zsoltárok a magyar irodalomban A magyar irodalom érdekes jelensége a zsoltár költészet, amely nem tartozik szorosan a fordítói irodalomhoz, de érdemes megemlíteni, hiszen a zsoltárokat népszerûsítik. Körülbelül 50 ismeretlen szerzõtõl származó zsoltár parafrázist tart számon a magyar irodalom. A legjelentõsebb szerzõk BALASSI BÁLINT (1554-1594) aki 6 zsoltár verses parafrázisát készítette el magyarul. BOGÁHTI FAZEKAS MIKLÓS (1548-1598) antitrinitárius verselõ az egész zsoltárkönyv verses fordítását (1587-89) elkészítette, néhol parafrázisát adja. SZEGEDI GERGELY (1537-1566) 10 zsoltár parafrázisát írta meg magyar nyelven . SZTÁRAI MIHÁLY (?-1575) mintegy 14 zsoltár parafrázisát énekli meg . Ezenkívül még 33 szerzõt ismerünk, akinek egy-két zsoltár parafrázisát megõrizték az imakönyvek, vagy énekes könyvek. A leginkább elhíresült ezek közül KECSKEMÉTI VÉG MIHÁLY (16.sz.) verse , melyet Kodály Zoltán által megzenésítve, mint Psalmus Hungaricus vonult be a zeneirodalomba A reformáció azonban újra felfedezte, és konfesszionális értelemben ki is sajátította magának a zsoltárokat. Beczédi Székely István (1510k), Heltai Gáspár (1490 k), Batizi András (16.sz)., vagy a Kodály Psalmus Hungaricusa által népszerûsített Kecskeméti Vég Mihály mindegyike protestáns zsoltár-költõ volt. Igaz Balassi Bálint katolikus zsoltár parafrázisokat költött. A bencés Guzmics Izidor, vagy Kálmán Károly is fordított zsoltárokat, vagy Horváth Konstantin is készített zsoltár kulcsot. SZENCZI MOLNÁR ALBERT Már tízévesen tanul, majd kisebb vándorlás után Gönzön segédkezett Károli Gáspár Bibliája kinyomtatásánál. Tanulmányait több helyen végzi Debrecenbe, Wittenberg, Drezda, Heildelberg, 1593 Strassburg. Itt ismerkedett meg az európi humanistákkal. Elvégezte az egyetemet, de a kollégium evangélikus vezetõi kálvinista nézetei miatt kizárták az egyetemrõl. Svájcba ment, majd Olaszországot járja végig. Megismerkedett MARTIN OPITZ-al, aki az õ meghívására rövid idõt tanárkodott Gyulafehérvárott is. Majd tovább vándorol Frankfurtba, ahol korrektorként dolgozott, majd Altdorfba ment, ahol KONRAD RITTERSHAUSEN humanista támogatásából él. Itt Latin nyelvtant írt és latin magyar szótárat készített (Nürberg 16040), melyet személyesen vitt Rudolf Császárnak Prágába, ahol megismerkedett Keplerrel is. De a neve mégis inkább élete fõ mûvéhez a Zsoltároskönyv -höz, kakpcsolódik, melyet Altdorfban fejezett be és Herborn 1607-ben jelentet meg. Utalt arra, hogy verses zsoltáraink nincsenek, legfeljebb Balassi Bálint elõzte meg ebbéli tevékenységében. Ebben ugyan tévedett, mert mások is fordítottak verses zsoltárokat. Francia zsoltároknak nevezi fordításait, mivel CLÉMENT MAROT és THÉODORE BEZA munkáját tekintette mintának, de mivel nem tudott franciául ezért AMBROSIUS LOBWASSER német fordításának "vezetõ zsinórját" követte. A magyar verselést jambikus ritmussal ötvözte és Moritz hesszeni fejedelemnek ajánlotta a munkáját. Ez a fordítás több mint 100 kiadást ért meg. Ez lett a magyarországi kálvinista egyház hivatalos énekeskönyve, melyet mind a mai napig énekelnek istentiszteletek. TORDAI JÁNOS Szent Dávid király Zsoltárát is ilyen kezdeményezésnek tekinthetjük (Kolozsvár 1627). De ennél sokkal érdekesebbnek tûnik PÉCHI SIMON (1575-1642) szombatos prédikátor Zsoltárfordítása (1638). A polgári származású gyermek nagy karriert futott be, mert elõbb Bocskai István erdélyi fejedelem titkára lett, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kancelláriáján dolgozott. Számos diplomáciai missziót vezetett Konstantinapolyban. Közben törökül, arabul és héberül is megtanult. Megismerkedett a Dávid Ferenc-féle szombatos hittel. Az udvari intrikák miatt azonban elveszítette csaknem minden vagyonát. Egész szombatos irodalmi munkássága, beleértve a Zsoltárkönyvét is kéziratban maradt fenn. Zsoltárkönyve , melyet közvetlenül héberbõl fordított, mind a mai napig a legpontosabb és legtalálóbb magyar fordítás. Egyetlen hibája van, hogy a szombatos eszméket, fõleg a Messiásra vonatkozó szakaszoknál belefordítja a szövegbe. Ha azokat izolálni tudnánk, akkor a legpontosabb fordítást tartanánk a kezünkben. A zsoltárfordítását nem a nagyközönség számára készítette, viszont kommentálta is a szöveget. DAVID KIMCHI (1160-1235) zsidó értelmezését ismerte leginkább. Ez a kommentár éles keresztény ellenessége miatt csak a Biblia rabbinica Magna-ban jelent meg, melyet FELIX PRATENSIS szerkesztett és 1517-ben adott ki Velencében. Feltehetõen ezt a kiadást használta Péchi Simon. A Kohn Sámuel által említett "hatalmas rabbinikus anyag", mind David Kimchin keresztül jutott el hozzá. Használta még a Sohár Tov c. midrás gyûjteményt, az un. Midrás Tehillim-et Joszef ben Gurion Josippon-ját, de mindezeket David Kimhi közvetítésével. Használta még SEBASTIAN MÜNSTER: Biblia Hebraica-ját és ez volt az oka annak, hogy a keresztény értelmezést "Dávid-Krisztus" beleolvasta a héber szövegbe. Magyar Zsidó zsoltárfordítások ROSENTHAL MÓRIC (1833-1889) rabbi, a pesti kereskedelmi iskola tanára, számos zsidó talmudi Mûvet fordított, többek között A zsoltárok könyvét is héber nyelvbõl. Sajnos ezeknek a fordításoknak szinte semmi hatásuk nem lett a keresztény fordításokra. De ezzel kezdetét vette az emancipált neológ zsidók Biblia fordítói tevékenysége, mely az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság család és iskolai Biblia fordításában teljesedett ki. Magyar Katolikus zsoltárfordítások KÁLMÁN KÁROLY (1858-1913), római katolikus plébános és országgyûlési képviselõ. A Pesti Növendékpapok Egyházirodalmi iskolájából indult irodalmi pályafutása. Többek között Kempis Tamás mûvét is versbe fordította. Ezen kívül a Zsoltárkönyvet fordította, elõször vizsgálta a sumér irodalmi rokonságot. õ is a verses fordítók közé tartozik. SÍK SÁNDOR (1889-1963) Piarista Budapesten bölcsész diplomát szerzett, 1929-ben római tanulmányúton vett részt, majd a szegedi Egyetemen tanított. Esztétikája meghatározó jellegû a maga korában. MTA tagja, Zsoltárokat fordított verses változatban többször is javította. Bevallott célja, hogy a verses fordításhoz olyan magyar versformát találjon, amely leginkább közel áll a zsoltárok metrikájához. Hellebroth Géza fordítását értékeli leginkább. Formai tekintetben a magyar jambust tartja legjobban megfelelõnek a zsoltárok szövegének tolmácsolására. Utóbb Szörényi Andorral mûködött együtt a hitelesebb szöveg érdekében. HORVÁTH KONSTANTIN Ciszter szerzetes a Zsoltárok könyvét latinból fordítja prózai fordításban, de kommentálja is, a héber alapján. Az elsõ katolikus magyar fordítás, amely filológia igénnyel készült. HAJDÓK JÁNOS: Zsoltárkönyv Bp. 1978. Magán kiadás. Költõi fordítás, mely igyekezett a legújabb filológiai eredményeket felhasználni, de ezek nem sokban érvényesültek a költõi formanyelv mellett. Fõleg CH. Dodd Zsoltár magyarázatának koncepciója szerint fordít. Azonban ezek a kezdeményezések nem váltak közismertté. A zsoltárok azonban magyar nyelven beépültek az irodalmunkba, mint parafrázisok, de úgy is mint önálló költeményeknek az ihletõi. IDÉZÉSE AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN A legtöbbet idézett ószövetségi könyv az Újszövetségben. Lk 24,44-ben a zsoltárokat mint harmadik ószövetségi könyvcsoportot említi a szöveg. Keresztény használata a 4. században egyre fokozódott a zsoltárok liturgikus használata és széles kör ben elterjedt. Nem véletlenül tekinthetjük korai hatástörténetének a keresztény himnuszokat, akik más vallási alapállásból, de esztétikai megfontolásból példaképüknek tartják a zsoltárokat. 360-ban a Laodíceai zsinat úgy döntött, hogy csak zsoltárokat lehet énekelni a liturgia alatt (59. kánon). Ambrus, aki maga is számos himnuszt írt (397), mégis igen határozottan kiállt a zsoltáréneklés mellett. „A zsoltár Istent dicsõítõ ének a népe részérõl, emelkedett és örvendetes állapota a közösségnek…” De használták õket magánimaként is. Ugyanúgy ajánlották a laikusoknak, mint a szerzeteseknek. Alexandriai Athanasius Marcellinusnak írt levelében a következõket hangsúlyozza: 1. A zsoltár az egész Biblia miniatûrje. Benne az, aki hisz Krisztusban mindannak lényegét megtalálja, amirõl a Biblia ír. 2. Az emberi személyiség otthonosan mozog a zsoltárokban, mert megtalálja bennük mindenféle emberi tapasztalatnak a kifejezését. 3. A zsoltárt minden Krisztusban hívõnek használnia kell, mert aki a zsoltárokat imádkozza, az a szentekkel lép kapcsolatba. 4. A zsoltár a kereszténység tükre. Ez közvetíti önmagunk, az Isten és a természet megismerését. Hasonlóan a zsoltárok fontosságáról beszélt Luther Márton is, Kálvin János pedig csak zsoltárok éneklését tudta elképzelni a keresztény istentisztelet alkalmával. Zsoltár ihlette versek és imádságok Azonban amikor a zsolozsmás-könyvet lefordították magyar nyelvre és Dobszay László nyomán felvirágzott a magyar gregorián mozgalom a zsoltárok, mint imádságok immár magyar nyelven is visszatértek a római katolikus egyházba, és szeretve ismételt és énekelt imádságai lettek a katolikus megújulási mozgalmaknak is. Azonban a zsoltárok könyve másként is hatott, erre elegendõ néhány pillantást vetnünk a magyar költészetre. A már emlegetett Alexa Károly összeállítása tûnik a legjobb kalauznak a zsoltároknak mint imádságnak a magyar irodalomra kifejtett hatásának vizsgálatában. A fordítás irodalom és a parafrázisok mellett formai és tartalmi vonatkozásban is hatnak ezek az imádságok. Sok esetben a szerzõk az „istenes” verseknek szívesen adnak „Zsoltár” címet, még akkor is, ha tartalmát tekintve nem mindig Istennek szóló ima következik a zsoltárokban, hanem Istennel való vitát rögzít a szerzõ. Ez a tágabb értelemben vett zsoltáros forma akkor is megmarad, amikor a zsoltáros a saját hitetlenségérõl szól, vagy vitatható hitetlenségérõl. Az egyik legszebb példa erre Szent Györgyi Albert angol nyelven írott, de magyarra fordított verse , melynek egy részlete álljon itt bizonyságul, hogy a zsoltárok szív kiöntése imában még akkor is mûködik, amikor a szerzõ már nem nagyon vallja a Bibliából megismert Isten képet, vagy úgy tûnik, nem hisz a hagyományos értelemben vett Istenben. Psalmus Humanus „Uram ki vagy? Szigorú Atyám lennél? Vagy szeretõ Anyám? Akinek méhébõl a Mindenség megszületett? Te lennél a mindenség maga? Avagy a Törvény, amely uralkodik felette? Adtál életet, hogy visszavedd? Te alkottál engem, vagy Téged én? Hogy a magányt és a felelõsséget megosszam? Uram! Nem tudom ki vagy, de Hozzád fordulok nagy bajomban, Rettegek embertársaimtól és saját magamtól is! De megérted zenémet.” ------------------------------------------------------ Idelsohn, A. Z.: Hebraisch-Orientalischer Melodienschätz I–X. Lipcse 1914–32. Uõ.: Jewish Music. Its Historical Development. New York 1992 A zsoltárok könyvének irodalma parttalan, kevésbé ismert egy jó összefoglaló Ravasi, G.: Il Libro dei Salmi 1-3 col EDB Bologna,1991. Bõséges általános bibliográfiát tartalmaz és az egyes zsoltárok másodlagos irodalmát is részletesen közli nyomon követve az egyes zsoltárok hatástörténetét is. Athanasius, Krizoszomosz, Basilius kommetnárjaitól kezdve Ágoston magyarázatáig P. Lombardo középkori magyarázatát, Aq. Tamás kommentárját éppen úgy figyelembe veszi, mint a zsoltárok rabbinikus magyarázatait. Az utóbbiak közül kiemelném Josef ibn Abithur (10.sz.), Abraham ben Meir, Ibn Ezra (1092-1167) David Kimchi (1160-1235), Moses Maimonidesz (1135-1204) kommentárjait. Luther és Kálvin magyarázatai után H.J. Kraus (1975) történetkritikai egzegézise vált meghatározóvá Bousset (1627-1704), Calmet (1713), vagy J.G. Herder (1744) kommentárjait szinte már el is feledték. J.D. Michaelis, De Wette, J. Welhausen, B. Dhum kommentárjait még ma is használják. S. Mowinckel, G. Westermann, újabb fordulót jelentenek a zsoltárkutatásban. A legújabb eredmények is már vagy 30-40 éves kutatásra épülnek A, Kirkpatrick, L. Podechard, W, Oesterley, G. Castellino, M. Dahood, L. Alonso-Schökel eredményeit pedig, talán még ma sem dolgoztuk fel. A magyar kutatók közül egyedül Szörényi A.: Psalmen und Kult mûve érte el a nemzetközi elismerés szintjét. Ilyen kifejezéssel találkozhatunk még Mtörv 6,25 és 24,13-ban és ennek a fordítottjával a Zsolt. 32,6-ban, amelyek megelõzik Pál Rom 4-et. Vö.: Gunkel, H.: Genesis, Mercer University Press, 1997, 179.o. Kierkegaard, S.: Félelem és reszketés. Bp., Európa, 1986. 14-21.o. legalább négy féleképpen magyarázza Ábrahám gondolatait Izsák föláldozása közben. Westermann, C.: Genesis Minneapolis 1984. A történet elején nem világos, hogy kivel harcol. Az éjszakai démon erejét akarja Jákob, aki mindent megtesz az isteni áldások elnyeréséért. Ez egyben Józseffel történt események teológiai magyarázata is. Vö.:Testa, E.:Genesi, Roma, Ed.Paoline,1972. 396-397.o. Westermann im. Törzsi mondásoknak tartja és nem áldásoknak ezt a szöveget, ilyen áldások találhatók még Noé áldása Ter 9. Izsák áldása Ter 27, valamint Bileám áldása Szám 23sköv. A leghíresebb áldás Áron áldása lesz. Vö. Gunkel im. 450sköv. Ez az ének hasonlóságot mutat Zsolt 18,30-al, valamint 118 és 138. zsoltárok szövegével. Az isten dicséret helye itt még a „szent hegy” 13.v. a kifejezés a Sínai hegyre és nem Jeruzsálemre vonatkozik, vagyis az ének mindenképpen a 10.sz elõtt keletkezett. Vö. Lev 9,22-23. a szöveg fogság elõtti és hasonlít Zsolt 4,7. 31,17. 67,2. 121,7-8 valamint Sir 50,20-21. vö. Miller, P.D.: Int 29 (1975) 240-51 vö. Langston, E.L.: The Profecies of Balam. London, 1937. Pákozdy L.M.: Theologische Redaktionsarbeit in der Bileam-perikope (BZAW 77 (1958) 161-176.o. A könyvben ez önálló anyag, a makacskodó idegen próféta megtörésére vonatkozó elbeszélés. Ugyanakkor a választott nép és a moabiták közötti bonyolult kapcsolat egyik jele. A P forráshoz tartozik, de kapcsolatban van a Szám 27,12-14-el. Mindenképpen betoldás a szövegbe, és a törzsek nevei sem pontosak vö.: Christensen, D.L. Bib 65 (1984) 382-389.o. Itt is a Sínai felõl érkezõ Jahve-ról beszél a szerzõ, tehát ez is királyság elõtti szöveg. Úgy tekintenek rá, mint a héber Biblia legrégebbi szövegére ezért sokan foglalkoztak vele. Vö.: Albright, W.: The Song of Deborah in the Licht of Archeology BASOR 62 (1936. 26-31.o. Weiser, A.: Das Deboralied ZAW 71. 1959. 67-97.o. Jóllehet az ének nem Debora-tól származik, de az élénk, élményszerû elõadásmód miatt joggal gondolhatjuk, hogy az események hatása alatt született. Az ének Isten dicsõítése vö. Zsolt 75,5-6 és rokonságot mutat Mária énekével a Magnificáttal Lk 1,46-55 Az ének igen õsi, ami különös, hogy Dávidot Jonatánhoz meleg baráti szálak fûzték, de Saulhoz nem annyira, itt viszont az énekben a kettõt egyforma fájdalommal siratja. Jonatán béna fiát Dávid magához vette. Hasonlít a Jonatán siratásához, a két hadvezér közötti rivalizálás következményét Dávid nem vállalja magára. A szöveg igen fontos a messianizmus eszméje szempontjából vö. McCarthy, D.: JBL 84 (1965) 131-138.o Hasonlít egyes szövegrészek Zsolt 44,2-3. Vö. Zsolt 18,1-51 a felirata utal is erre az eseményre, vagyis ezt az éneket beemelték a zsoltárkönyvbe. Ez a próféciának is beállított ének, részben megtalálható a 72, 89, 132. zsoltárokban. Stilisztikai követelmény, hogy Dávid úgy búcsúzzon, mint a nagyok, Jákob (Ter 49,1-27) és Mózes (Mtörv 33,1-29). Az ének vallásossága sokkal mélyebb, mint a korábbiaké, valószínû a Kr.e. 10. századi redakció eredménye. Ehhez a szöveghez fûzött magyarázatot Gellért püspök, a Deliberatio c.mûvében (kiad. Szeged, Scriptum 1999), mely az elsõ Magyarországon született teológiai mû. Zimmern, H.: Babylonische Hymnen und Gebete in der Alte Orient 1905-1911 Dhorme, P.: Choix de textes religieux Assyro-Babyloniens Paris 1907 Cumming, C.C.: The Assyrian and Hebrew Hymns of Praise New York 1934. Widengren,G.: Sakrales Königtum im Alten Testmanet un im Judentum Stuttgart, 1955 valamint ugyanõ – The Accadian and the Hebrew Psalms of Lamentation Religious Documents Stockholm 1937. Castellino, G.: Libro dei Salmi Torino, 1955 Falkenstein, A. – Soden, W.: Sumerische und akkadische Hymnen und Gebete Zürich-Stuttgart, 1953. Hajdók Zs.: Zsoltárkönyv Bp., 1980. Barucq, A.: L’ expression de la louange divine et de la priere dans la Bible et en Egypte, Le Caire, 1962. Liveriani, M.: Storia di Ugarit nell etá degli archivi politici Roma, 1962. Szövegek kiadása Eissfeldt, O.: Bestand und Benennung der Ras Samra Texte ZDMG 96, 1941. 507-539.o. Dahood, M.: Psals, New York I-III vol. 1966-1970. Ginsberg, H.L: A Phonecian Hymn in the Psalter, in Atti del XIX congresso internationale degli orientalisti Roma 1935. Rákos S.: (ford) Gilgames, Agyagtáblák üzenete, Bp., Európa1, 966. 169.o. Idelsohn, A. Z.: „Teste althäbreischer Musik. Synagogale Weisen der jemenistischen Juden”. In Volkslieder der jemenistischen Juden Ost und West 12 Juni, 1912, 571–578 Stalin, O. (kiad.): Clemens Alexandrinus ersten band. I. Protrepticus und Paedagogus. Berlin 1972. Ld. a következõ fejezetet: Scholien zum Paedagogus 323.oldal, 1–2. sor. Azt a kort, amikor a kánoni írások az Ószövetségben megszûntek, de még az Újszövetségi írások nem születtek meg. Gyakorlatilag Kr.e. 413-tól Nehemiás halálától keletkezett zsidó írásokat szokták idesorolni, egészen az újszövetségi levelek keletkezéséig. Nagyjából a hellenista kor számít intertestamentális kornak. RASI vagy teljes nevén Rabi Jichak Salomo Zsoltár kommentárja Salonicaban jelent meg 1515-ben vö. Berliner,: Zur Geschichte der Raschi-Commentar Berlin, 1904. Kimchi, D.: Zsoltár kommentárja, amely a héber szövegbõl készült Rómában 1524-ben jelent meg. Brueggemann, W.: The Message of the Psalms: A Theological Commentry Augsburg OT Studies Mineapolis, Ausburg Publishing House 1984. – bõségesen tárgyalja ezt a témát. In Apostoli Atyák Bp, SZIT 1980.97.old. Vö. A II. századi görög apologéták Bp SZIT. 1984. 65-67. fejezet. A II. Apológiában érvel a zsoltárokból23,46,98,44, zsoltárokra utal. Westerman, C.:L Antico Testmento e Gesu Cristo Brescia, 1979. Monloubou, L.: Lettura cristiana del AT. Bologna, 1978. stb. Csak a legfontosabb patrisztikus zsoltár kommentár szerzõket soroljuk fel. Ambrus, Apollinaris, Arnobius, Asterisus, Athansius, Ágoston, Cassiodorus, Alexandriai Cirill, Alex. Dionisios, Tarzoszi Diodorosz, Eusebios, Pontusi Evargius, Nisszai Gergely, Hilarius, Hippolitus, Jeromos, Aranyszájú Szt. János, Órigenész, Mopsuestiai Theodorosz, Theodoretosz. Hozzá kell tennünk, hogy az atyák igen változatos mûfajban kommentálják a zsoltárokat, a homiliáktól kezdve a nyelvészeti magyarázatokig. Vö. Balázs L. David, und Bingham, D.J.: Patristic Exegesis of the Book of the Bible in The Internationale Bible Commentary Bangalore, 2004. 101-102.o. Szent Benedek Regulája ford. Söveges D., Pannonhalma 1948. 8-18f. A keleti szerzetesek, mint errõl Cassiodorosz tudósít néha versenyeztek azzal, ki mennyi zsoltárt mond el egy nap. Volt aki 50-et is elmondott. Ezért igyekeztek ésszerû korlátok közé szorítani a zsoltár imádságot. uo. 65.old. Alexa K.: Magyar Zsoltár, Kortárs 1994. Talán a legteljesebb dokumentációja a magyar nyelvû zsoltár költészetnek. HORVATH I.: Repertoire de la poésie hongroise ancienne Paris 1992 HORVATH I.: Balassi Bálint összes versei, a versek helyreállított sorrendjében Újvidék 1976 GILICZE G.:(ed) Psalteriium, Magyar zsoltár...Bp 1979; majd VARJAS B: (ed) Balassival és más költõkkel együtt Bp 1979 SZILARDY Á.: Régi Magyar Költõk Tára 16,6 Bp 1896 SZILARDY, Á.: Régi Magyar költõk tára 16,6 Bp 1930 55. Zsoltár a záró strófa tanúsága szerint 1561-ben készült Kodály kaidása a Boroszlói kéziratra épült kiadása Kecskemét 1923 Szenc 1574-Kolozsvár 1634 Pontos nevén: Psalterium Ungaricum. Szent Dávid Királynak és Prófétának Százötven Zsoltári az Franciai nótáknac és verseknec módgyokra most úyonnan Magyar versekre fordittac es rendeltettec az SZENCI MOLNAR ALBERT Által. KEREKGYARTO ELEMER: SZ. M. A. Zsoltárai magyar verstörténeti szempontból Bp 1914.; BARANKAY LAJOS in. Protestáns Szemle (1943); GALDI LASZLO: Sz. M. A. Zsoltárverse Bp 1958 Péchi Simon Psaltériuma SZILARDY ÁRON kiadása Bp 1913. PECHI SIMON: Szombatos Imádságos könyve közzétette GUTTHMANN MIHALY ES HALMOS SANDOR Bp 1914.; KÕVARY LASZLO: Péchi Simon kanzellár Bp 1871; KOHN SAMUEL: A szombatosok...Bp 1889.; KLANICZAY TIBOR: A magyar késõreneszánsz problémái és a barokk Bp 1961; DAN ROBERT: Az erdélyi Szombatosok és Péchi Simon Bp 1987; DAN ROBERT: Humanizmus, Reformáció és a héber nyelv Magyarországon Bp 1973. Pirke Aboth... Buda 1841.; Dá vid király énekei. Pozsony 1841.; Elbeszélés az Izrael népének Egyiptomból való kimenetelérõl. A húsvét két estvéi számára. Pozsony 1844. Dávid király Zsoltárkönyve... Bp 1883. Bp 1923; revideált változata 1955-ben, újabb revizió 1961 jelent meg. Vö.: SÍK SÁNDOR: Zsoltárkönyv Bp 1036 Fordító megjegyzései pp. 250-253. Zirc 1935. Alexa Károly: Magyar Zsoltár: Kortárs 1994. II.k. 614.o. A kötet összeállítója számos verset sorol ide. Álljon itt néhány név, illusztrációnak, hogy kik alkottak zsoltárszerû, imádságnak is beillõ verseket. Nyéki Vörös Mátyás, Koháry István, Ráday Pál, Virág Benedek, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc (Himnusz), Ady Endre, Babits Mihály, Áprily Lajos, Füst Milán, Reményik Sándor, Dsida Jenõ, Jékely Zoltán, Weöres Sándor, Rónay György, Pilinszky János, Garai Gábor, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Farkas Árpád, Zalán Tibor stb.

Eseménynaptár

Április 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30