Számok könyve

A cím: A héber címe (TM) Bamidbár (pusztában), a görög címe (LXX) rithmoi (számok), a latin címe (Vulgata) Numeri. Anyaga, az elbeszélés történeti kerete A benne szereplõ anyag legnagyobb részét a forráskritikusok az un P-forrához sorolják –1,1-10,28; 17-19; 26-31; 33-36; Ettõl eltérõ anyag 10,29-12,16; 21-24; Az összes elbeszélést és utasítást a pusztai vándorlás keretébe szerkeszti a szerzõ (Kr.e. 1300-1050) és jórészt inkább közösségszervezési problémákkal foglalkozik, mint történeti naplót ír. A kivonulás útvonala nem világos, a Sínai félszigeten Egyiptomból a Hóreb hegyéig, mely a félsziget déli részén található a bizánci történészek szerint is, helyének meghatározásával sokat foglalkozott R. de Vaux . A helyet és a kort G. Mendenhall (Pittsburgh 1955) kutatta aki az õsi közel-kelti népek szövetségeinek legjobb szakértõje. A könyv inkább letelepedett nép, mint vándorló nép problémáival foglalkozik, amely ellentmond a történeti keretnek. G. von Rad szerint a Sínai hagyományt a kivonulás és a pusztai hagyománytól független volt. Az õsi hagyományok a könyvben: 1. – törvényszövegek 1,1-10,10 vö. Kiv 19,1-40,38 (Sínai hagyomány alternatívája vagy kiegészítése.) Hûség Istenhez és ígéreteihez – népszámlálás, leviták kultuszvezetõk, a nép szervezett csoport, a nép kételkedik Isten szavában, Mózes és Áron ellentéte, az izraeliták megtagadják a honfoglalást, a lázadások ellenére Isten nem vonja vissza ígéreteit. 2. – pusztai vándorlás 10,11-22 - Felhívás megszentelõdésre, a bûn elitélése, itt törvény szakaszok történeti igazolása történik. -„tartsátok meg parancsaim” 15,40, engedetlenség büntetése, az elsõ generáció kihal, csak Józsue és Kaleb lép az ígéret földjére 3. – felkészülés Kánaán elfoglalására 22,1-36,13 Jellemzõi: Ebben a részben központba kerül a lázadások leverése, ezeknek a lázadásokat teológiai szempontok vezérlik (1,1-10,10; 10,11-22,1a; 22,1b-36,13). Az anyag egészében tematikus és földrajzi szempontú rendezés dominál és különösen tekintettel van a szerzõ a szent-profán, tiszta-tisztátalan témáinak bemutatására. Hatás a keresztény olvasók leginkább azt vizsgálták, hogy a szerzett tapasztalatot hogyan lehet hasznosítani a keresztény közösségben? Az Istenkép-gyártás témáját az eretnekségekkel állították párhuzamba. Amire figyelni kell: A könyvben az õsi papi hagyományok (kivonulás elõtti) ötvözõdnek a késõbbi papi tradícióval. A legtöbb problémát az okozza, hogy maguk a történetek régebbiek a papi szövegeknél, vagyis az írásba foglalás és szerkesztés késõbb történt meg. Az egész könyvet átjárja a papi teológiai gondolkodás, de néhol deuteronomisztikus (Mózes bûne 14,13-19) gondolkodás nyomai is feltûnnek. Egyre erõteljesebbé válik a más népektõl való elkülönülés témája. Mindezek arra engednek következtetni, hogy többféle teológia párhuzamosan van jelen a könyvben, nyilván azért, mert a könyvet többször átdolgozták és a redaktor nem egységesítette a könyv szemléletét. Hatás történet Számok könyve értelmezése a Bibliában 1. Pusztai vándorlás eseményei a prófétáknál (Ámosz 2,10) – lázadás nélkül emlékeznek rá. 2. Ózeás (12,15) – úgy tekint vissza erre a korra, mint amikor még a nép egységben volt Istennel, a hûtlenség témáit úgy idézi, mint amik a babiloni fogság elõképei. 3. Ezekiel (20f.) – a konkrét történelmi környezetben magyarázza a pusztai vándorlást. 4. Újszövetség – 1Kor 10,1-13 – tipológikus átértelmezése a számok könyvének – Jézus Krisztus kinyilatkoztatásának elõképe a pusztai vándorlás. A könyv értelmezése a Patrisztikus exegézisben 1. A legkedveltebb rész a könyvbõl a Bálám prófécia – (22-24) – Krisztus prófécia (Hippolytus és Apostoli hagyomány 7) 2. Mózes és Áron elleni lázadás – az eretnek szakadás elõképe (vö. 1. Kelemen levél 43-44; Júdás levél 11.v.) 3. A patrisztikus exegézisben a választott nép – az egyház elõképe 4. Az egyház tökéletes, mint a választott nép – a pogányok tökéletlenek. Érdekesebb szövegek: A könyv legkülönösebb szövege a Bálám prófétájához és szamarához fûzõdõ elbeszélés. Ez egy szokatlan prófétai történet. Jelzi azt a tényt, hogy a prófétaság intézménye nem kötõdik a választott néphez, hanem egész keleten létezik. (bõvebben ld. késõbb). Bileám szamara 22, 22Az Úr haragja azonban fölgerjedt ellene, mivel elment, és az Úr angyala elállta útját, amikor szamarán két szolgája kíséretében tovalovagolt. 23Amikor a szamár meglátta az Úr angyalát, amint kezében kivont kardot tartva ott állt az úton, letért a szamár az útról, s a mezõnek tartott. Bileám erre ütlegelni kezdte szamarát, hogy visszatérítse az útra. 24Az Úr angyala most a szõlõk közt vezetõ szurdokban jelent meg, ahol mindkét oldalon fal volt. 25Amikor a szamár észrevette az Úr angyalát, a falhoz húzódott, s odaszorította Bileám lábát. Erre az ismét megverte. 26Az Úr angyala ezután újra helyet változtatott, s egy olyan szûk helyre állt, hogy se jobbra, se balra nem lehetett kitérni. 27Amint a szamár meglátta, összerogyott Bileám alatt. Bileám erre haragra gerjedt, és bottal verte a szamarat. 28Ekkor az Úr megnyitotta a szamár száját, s az így szólt Bileámhoz: "Mit vétettem neked, hogy háromszor is megvertél?" 29Bileám ezt felelte a szamárnak: "Mert csúfot ûztél belõlem. Csak lett volna kardom, meg is öltelek volna!" 30A szamár így válaszolt Bileámnak: "Hát nem én vagyok a szamarad, amelyen kezdettõl mind a mai napig lovagoltál? Megtagadtam-e valaha is a szolgálatodat?" Azt mondta: "Nem." 31Az Úr most megnyitotta Bileám szemét, így meglátta az Úr angyalát, amint kivont kardot tartva kezében ott állt az úton. Erre meghajolt és arcra borult. 32Az Úr angyala azonban így szólt hozzá: "Miért verted meg háromszor is a szamarat? Lásd, én álltam utadat, mert sietésed ellenemre van. 33A szamár észrevett, s már háromszor kitért elõlem. Ha nem tért volna ki, akkor bizony már megöltelek volna, de õt életben hagytam volna." 34Bileám azt felelte az Úr angyalának: "Vétkeztem. Nem tudtam, hogy te voltál, aki az úton szemben álltál velem. Most már visszafordulok, ha nem tetszik neked a dolog." 35De az Úr angyala ezt mondta: "Menj el az emberekkel! De csak azt szabad mondanod, amit sugallok neked." Bileám erre folytatta útját Moáb vezéreivel. Az egyik legkedveltebb prófécia az újszövetségi szerzõk számára. 24.f. <>Bileám ekkor belátta, hogy az Úr (ismét) Izrael megáldásában lelte tetszését. Így nem fürkészte a jósjeleket, hanem a puszta felé fordította arcát. 2<>Ahogy most Bileám fölemelte tekintetét, s elnézte a törzsek szerint táborozó Izraelt, rászállt az Isten lelke, 3<>s õ szózatba kezdett, e szavakkal: "Így beszél Bileám, Beor fia, így beszél a mélyreható tekintetû ember. 4<>Így beszél, aki felfogja az Isten szavát, látja a Mindenható arcát - Istentõl kap választ, a szeme megnyílik: 5<>Mily szépek, Jákob, a sátraid, és a hajlékaid, Izrael! 6<>Mint a szétterülõ völgyek s a kertek a folyó mentén! Mint az Úr ültette tölgyek s a cédrusok végig a parton. 7<>Hõs támad utódai körében, uralkodik majd számtalan népen. Hatalmasabb lesz királyánál, Agagnál, királysága dicsõségre emelkedik. 8<>Isten, aki kivezette Egyiptomból, olyan lesz neki, mint bivalynak a szarva. Üldözõi tetemét eltiporja, megtöri csontjaikat. 9<>Mint az oroszlán, térdre ereszkedik, elnyújtózik, mint az oroszlán nõsténye - ki meri zavarni? Legyen áldott, aki megáld, hanem aki átkoz, legyen átkozott!" 10<>Ekkor azonban Balak haragra gerjedt Bileám ellen. Kezét tördelve így szólt Balak Bileámhoz: "Azért hívattalak, hogy megátkozd ellenségeimet, te meg háromszor is megáldottad õket! 11<>Most aztán gyorsan kotródj haza! Az volt a szándékom, hogy gazdagon megjutalmazlak. De az Úr megfosztott jutalmadtól." 12<>Bileám így válaszolt Balaknak: "Nem megmondtam követeidnek is, akiket hozzám küldtél: 13<>Ha annyi ezüstöt meg aranyat ad is Balak, amennyi a házába befér, akkor sem hághatom át az Úr parancsát, hogy magamtól bármit tegyek is, akár jót, akár rosszat. Csak azt hirdethetem, amit az Úr mond. 14<>Nézd, most azon vagyok, hogy visszatérjek népemhez. Hadd áruljam el, mit tesz majd ez a nép a napok elmúltával a te népeddel." 15<>S beszélni kezdett és azt mondta: "Így beszél Bileám, Beor fia, így beszél a mélyreható tekintetû ember. 16<>Így beszél, aki felfogja Isten szavát, birtokolja a Magasságbeli tudását, látja a Mindenható arcát. Istentõl kap választ, a szeme megnyílik: 17<>Látom, de nem most, látom, de nem közelrõl. Csillag tûnik fel Jákob (törzsébõl), jogar sarjad Izraelbõl. Bezúzza Moáb halántékát, s Szet fiainak koponyáját. 18<>Edom idegen birtok lesz és Szeir meghódított ország. Izrael kiterjeszti hatalmát. 19<>Jákob uralkodik ellenségein, elpusztítja az Arból menekülõket." 20<>Amikor megpillantotta az amalekitákat, így folytatta szavait: "Amalek a népek elseje, de utódai kivesznek örökre." 21<>Azután meglátta a kenitákat, s rájuk ezt a mondást alkalmazta: "Szilárdan áll a házad Kain, sziklába épült a fészked, 22<>Mégis Beoré lesz a fészek - mennyi idõd van még, mikor hurcol fogságba Asszur?" 23<>Akkor Ogra esett tekintete, s ezt mondta róla: "A tenger melléki népek összegyûltek északon, 24<>hajók közelednek Kittimbõl. Térdre kényszerítik Asszurt, térdre kényszerítik Ebert. Elpusztulnak õk is örökre." 25<>Ekkor Bileám útra kelt és visszatért hazájába, Balak is útjára indult. Ebbõl a könyvbõl és történetbõl származik a mondás: Áll, mint Bálám szamara, a hegyen. Áll, mint szamár a hegyen. Vaux, de Roland-Guérin 1903 Párizs – 1971 Jeruzsálem. Francia katolikus teológus, biblikus és orientalista, dominikánus szerzetes, a jeruzsálemi École Biblique (Párizs) tanára, majd rektora. Tanárként évtizedeken át az ókori Kelet történetét, asszíriológiát és biblikus exegézist tanított, de több szentföldi ásatás irányítója is volt. Filológusként a Bible de Jerusalem munkatársa volt és szerkesztette a Revue Biblique címû folyóiratot. Az 1940-es években a korai zsidó történelem és a honfoglalás kora foglalkoztatta, a qumráni kéziratok felfedezése után pedig vezetõje lett annak a nemzetközi munkaközösségnek, amely a leletek feltárását, feldolgozását és közzétételét végezte. Élete utolsó éveiben az izraeli hatóságokkal és a kutatásban közremûködõ tudósok egy részével is komoly, a qumráni anyag tudományos feldolgozását is hátráltató konfliktusba került. Mendelhall, George E. 1916. Muscatine IA USA - Midland Coll BA 1936. Lutheranus teológiát végzett és doktorált 1938. Johns Hopkins Egyetemen szerzett PhD 1947. Tanított Hamma Div School. 1947-51. Michigen Egyetem 1951-86. Yarmouk Egyetem archeológiai Intézete 1987-92. Amerikai Egyetem Oriental intézetében részmunkaidõs. Jeruzsálem 1955-56. 1965-66. Amerikai Egyetem igazgatója Beirutban 1971. Ásatások szakértõje Jerikó, 1965. Umm er-Rujam Jordaánia 1966. Tell Hadidi Szíria 1974. Szakterülete Héber Biblia szemita nyelvek, feliratok és szövegek. Rad, Gerhard von 1901 Nürnberg – 1971 Heidelberg. Evangélikus lutheránus teológus, ÓSz-kutató. Tanulmányait Erlangen és Tübingen egyetemein végezte. 1925-ben a Bajor evangélikus egyház felügyelõje. 1929-ben Erlangenben tutor. 1930–34 magántanár Lipcsében, 1934-1945 Jénában professzor, az ÓSz-i tanszék vezetõje, 1945-1949 Göttingenben tanított. 1949-tõl halálig Heildelbergben tanított. Kutatási területei a Deuteronómium, irodalmi analízis, formakritika, Hexateuchus magyarázat, ÓSz-i teológia. Mózes ötödik könyvéhez írt kommentárt, a papi és a levita kör prédikációs tevékenysége nagyon érdekelte, a szent háború koncepcióját is kutatta. Díszdoktor Lund és Wales egyetemein

Eseménynaptár

Április 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30