Malakiás, Joel, Jónás

MALAKIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE Névtelen gyûjtemény, amelyet késõbb Malakiás neve alatt (beyad malaki – Malakiás közvetítésével vö. 1,1) tettek közzé. Nem Malakiás volt a szerzõ, hanem a 3,1-ben szereplõ „malaki” – angyalom, küldöttem. Késõbb ezt a kifejezést úgy olvasták, mintha a szerzõ személy neve lett volna. Az 1,1-ben a „beyad malaki” helyes olvasata, küldöttjén keresztül, de lehet úgy is olvasni, hogy „Malakiáson” keresztül. Ezt a küldöttet esetleg a szerkesztõ Illésnek, a visszatérõ prófétának vélte. A SZERZÕ Csak néhány adatot árul el a könyv, amelynek szerzõje támadta a papokat (1,6-2,4), kedvelte a levita papságot (2,4-7), úgy vélte a népnek is támogatni kell a templomot (3,6-12) és személyzetét. Az asszonyokhoz emberséges (2,14-16), töpreng Isten szeretetérõl (1,2-5), azt állítja a védteleneknek Isten igazságot szolgáltat (3,5). 1Jövendölés. Az Úr szózata, amelyet Malakiás által intézett Izraelhez. Az Úr szeretete Izrael iránt 2Szerettelek benneteket! - mondja az Úr. Ti mégis így beszéltek: Mivel mutattad meg, hogy szeretsz bennünket? - Ugye, Ézsau, a testvére voltál Jákobnak? - mondja az Úr. Mégis Jákobot szerettem, 3Ézsaut pedig gyûlöltem: városait pusztasággá tettem, örökségét sivár legelõvé. 4Hiába mondja Edom: "Elpusztítottak bennünket, de újra felépítjük romjainkat", mert a Seregek Ura ezt mondja: Ha fölépítik, lerombolom! Így nevezik majd õket: "A gonoszság vidéke" és: "A nép, amelyre mindörökre megharagudott az Úr." 5Meglátjátok ezt saját szemetekkel, és így szóltok: Nagy az Úr Izrael határain túl is! KELETKEZÉSI IDÕ Feltehetõen 515 után keletkezett, mert a könyv szövege alapján azt vélelmezhetjük, hogy a templom már állt. A perzsa kornak megfelelõen nevezi meg a területi tisztségviselõt „peha” (1,8) kormányzó. Mivel az Ezdrás által emlegetett problémák egy részét nem ismeri, pl. idegen feleségek (Mal 1,6-2,9; Neh 12,44-47) tiltása, elképzelhetõ hogy Ezdrás elõtt keletkezett. De ennek megértéséhez érdemes megfontolni, hogy az ezdrási kezdeményezések megvalósítása hosszú idõbe tellett. Mindezek figyelembevételével azt valószínûsítjök, hogy 470 körül, az Ezdrás-féle reform idején keletkezett. A VEGYES HÁZASSÁGOK ÉS VÁLÁSOK 10VAJON NEM EGY ATYÁNK VAN-E MINDANNYIUNKNAK? VAJON NEM UGYANAZ AZ ISTEN TEREMTETT-E MINKET? MIÉRT VISELKEDÜNK AKKOR EGYMÁSSAL SZEMBEN ÁRULÓ MÓDON, MEGSÉRTVE ATYÁINK SZÖVETSÉGÉT? 11ÁRULÓ MÓDON VISELKEDETT JÚDA: SZÉGYENLETES DOLGOT VITTEK VÉGBE [IZRAELBEN ÉS] JERUZSÁLEMBEN. JÚDA UGYANIS MEGSZENTSÉGTELENÍTETTE AZ ÚR KEDVES SZENTÉLYÉT: IDEGEN ISTEN LEÁNYÁT VETTE FELESÉGÜL. 12AZT AZ EMBERT, AKI ÍGY JÁRT EL, IRTSA KI AZ ÚR JÁKOB SÁTRAI KÖZÜL, ÉS AZOK KÖZÜL, AKIK ÁLDOZATOT HOZNAK A SEREGEK URÁNAK. 13S EGY MÁSIK DOLOG, AMIT ELKÖVETTETEK: KÖNNYEITEKKEL ÁRASZTJÁTOK EL AZ ÚR OLTÁRÁT, SÍRÁSSAL ÉS JAJGATÁSSAL, AMIÉRT NEM TEKINTEK TÖBBÉ AZ ÁLDOZATRA, ÉS SEMMIT SEM FOGADOK KEDVESEN A KEZETEKBÕL. 14S AZT KÉRDEZITEK: "MIÉRT?" AZÉRT, MERT AZ ÚR A TANÚ KÖZÖTTED ÉS IFJÚKORI FELESÉGED KÖZÖTT, AKIHEZ HÛTLEN LETTÉL, NOHA Õ VOLT A TÁRSAD, A SZÖVETSÉGGEL ELKÖTELEZETT FELESÉGED. 15NEMDE EGY ÉLETE VAN ANNAK, AKI TESTBÕL ÉS LÉLEKBÕL ÁLL? ÉS MI A VÁGYA ENNEK AZ EGYNEK? AZ, HOGY UTÓDAI LEGYENEK AZ ISTEN ÁLTAL. TARTSÁTOK HÁT TISZTELETBEN ÉLETETEKET, ÉS NE LÉGY HÛTLEN IFJÚKORI FELESÉGEDHEZ. 16MERT GYÛLÖLÖM A VÁLÁST - MONDJA AZ ÚR, IZRAEL ISTENE -, ÉS AZT, HOGY IGAZSÁGTALANSÁGGAL BORÍTSA EL AZ EMBER A RUHÁJÁT - MONDJA A SEREGEK URA. TARTSÁTOK HÁT TISZTELETBEN AZ ÉLETETEKET, ÉS NE KÖVESSÉTEK EL EZT A HÛTLENSÉGET! AZ ÚR NAPJA 17TERHÉRE VAGYTOK AZ ÚRNAK SZAVAITOKKAL. AZT KÉRDEZITEK: "MIVEL VAGYUNK TERHÉRE?" AZZAL, HOGY EZT MONDJÁTOK: JÓ AZ ÚR SZÍNE ELÕTT MIND, AKI GONOSZSÁGOT MÛVEL, MERT AZ ILYENEKBEN TELIK KEDVE. VAGY PEDIG: HOL VAN HÁT AZ IGAZSÁG ISTENE? SZERKEZET A gyûjtemény hat részbõl áll és vitabeszéd szerkezete van: a. Jahve szereti népét (1,2-5) b. A hamis kultuszok ellen Jahve félelmetes közbelépéssel fellép (1,9- 2,9) c. A lanyha figyelemmel szemben a házassági hûség (2,10-16) d. A templomi áldozatok hanyag kezelése ellen (3,6-12 e. A jámborok zúgolódnak Jahve igazságossága ellen (2,17-3,5 és 3,13-21) Az igazak jutalmának és a gonoszok büntetésének meghirdetése. A zárlat késõbbi fejlõdés eredménye. IDÉZÉSE AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN Az evangéliumok és a Római levél is idéz Malakiásból. Róm 9,13 // Mal 1,2-3 „Szerettem Jákobot, gyûlöltem Ézsaut”. A Keresztelõre vonatkoztatja Mk 1,2 //Mal 3,1 és Iz 40. Mt és Lk késõbb is idézi ezt.(Mt 11,10 és Lk 7,27). Mal 3,23-at Illéssel azonosítja Mt 11,14 . Mal 3,2 Az Úr ítéletet mond a templom felett - idézi Mk 11,15-19 és Jn 2,13-22 akkor amikor Jézus megtisztítja a templomot. PATRISZTIKUS ÍRÁSOK Didakhé 14.f. Mal 1,11.14 az Eucharisztiára vonatkoztatja. Jusztinosz: Dialógus Trifonnal 28 41.f. Mal 1,11-13, a zsidó istentisztelet és a Eucharisztia összevetése. Ireneus Adv. Haer. 4,17.5-6 hasonló módon értelmezi Mal 1,10-11 Jeromos (Mal 3) az Úr hírnökét azonosítja Mal 3,1-ben lévõ személlyel. LITURGIA Két vasárnap idézik Mal 4.2 Mal 2, 8-10 olvassák a 31. évközi vasárnapon. Mal 3,13-20 olvassák 37. évközi kedden. A breviárium olvasmányaiban, ill. az Eucharisztiáról mondott votív mise szövegei között és Színeváltozás ünnepén szerepel. Mal 3,1. Leginkább az Eucharisztiával kapcsolatba hozott szövegeket olvassák (1,11), a 3. mise kánonban. A Tridenti zsinat 1,11-et az Eucharisztia szentségérõl szóló dokumentumban idézi, a II. Vatikáni zsinat a Lumen Gentiumban: 17, a pápai szolgálatról szóló dokumentum Mal 2,7. Haendel Messiás oratóriumában 1. rész recitativó rész nem más, mint az Úr szentségérõl szóló szöveg 3,1 és Agg 2,6-7 JOEL PRÓFÉTA KÖNYVE A szerzõ Joél – „Yó”, a Jahve név rövidített formája. Dávid egyik fiának neve (1Sám 8,2), Ter 22,23. 1Krón 4,30, -ban valódi személynév. Közelebbit nem tudunk róla. Joel nevének jelentése „Jahve az Isten”, aki a könyv szövege szerint Petuel fia, de az apjáról sem tudunk semmi közelebbit. A déli birodalomban, Júdában élt. Mûködésének ideje ismeretlen. A templomra mélységes tisztelettel tekint (1,8-9; 2,27; 4,16-17), beszél a növény- és illatáldozatokról (minha, nesek), papokról, oltárszolgákról. Ezek alapján kultikus prófétának nevezhetjük. A könyv tartalma 1-3 Csapások - A sáskajárás és a szárazság pusztasággá változtatta az országot. Ha megtérnek Jahve napja elmúlik. 3-4 Üzenetek - A végidõ meghirdetése, ítélet a népek felett és üdvösség Izraelnek. 4,4-8 A végsõ ígéret késõbbi kiegészítés. 1SZÓZAT, AMELYET AZ ÚR JOELHEZ, PETUEL FIÁHOZ INTÉZETT. I. A SÁSKAJÁRÁS CSAPÁSA, SIRALOM ÉS KÖNYÖRGÉS, A. SIRALOM AZ ORSZÁG PUSZTULÁSA FELETT 2HALLJÁTOK EZT, VÉNEK, FIGYELJETEK MINDNYÁJAN, TI LAKÓI AZ ORSZÁGNAK! TÖRTÉNT-E HASONLÓ NAPJAITOKBAN, VAGY ATYÁITOK NAPJAIBAN? 3MONDJÁTOK EL FIAITOKNAK, S FIAITOK AZ Õ FIAINAK, AZOK MEG AZ ÚJABB NEMZEDÉKNEK. 4MEGETTE A SÁSKA, AMIT A GÁZÁM (KOPASZTÓ) MEGHAGYOTT, MEGETTE A JÉLEK (SZÖCSKE), AMIT A SÁSKA MEGHAGYOTT, MEGETTE A HASZIL (FÛFALÓ), AMIT A JÉLEK MEGHAGYOTT. 5JÓZANODJATOK KI, RÉSZEGEK, ÉS SÍRJATOK, BORIVÓK, MINDNYÁJAN SIRÁNKOZZATOK AZ ÚJ BOR MIATT, MERT ELRAGADTÁK SZÁTOKTÓL. 6ORSZÁGOM ELLEN FELVONULT EGY NÉP, HATALMAS ÉS MEGSZÁMLÁLHATATLAN; FOGAI, MINT AZ OROSZLÁN FOGAI, ZÁPFOGA, MINT A NÕSTÉNY OROSZLÁNÉ. 7SZÕLÕSKERTEMET PUSZTASÁGGÁ TETTE, FÜGEFÁIMAT LETAROLTA, LENYÚZTA ÉS KIDÖNTÖGETTE; ÁGAI FEHÉREK LETTEK. 8ZOKOGJ, MINT A ZSÁKRUHÁBA ÖLTÖZÖTT SZÛZ IFJÚKORI JEGYESE FÖLÖTT! 9ELTÛNT AZ ÉTEL- ÉS ITALÁLDOZAT AZ ÚR HÁZÁBÓL, GYÁSZBA ÖLTÖZTEK A PAPOK, AZ ÚR SZOLGÁI. 10PUSZTÁVÁ LETT A MEZÕ, GYÁSZOL A TERMÕFÖLD, MERT ELPUSZTULT A BÚZA, ELILLANT A BOR, KIAPADT AZ OLAJ. 11SZÉGYENKEZNEK A FÖLDMÛVESEK, SIRÁNKOZNAK A SZÕLÕSGAZDÁK A GABONA ÉS AZ ÁRPA MIATT, MERT ODALETT A SZÁNTÓFÖLD TERMÉSE. 12KISZÁRADT A SZÕLÕSKERT, ELLANKADTAK A FÜGEFÁK; GRÁNÁTALMA, PÁLMA, ALMAFA: ELSZÁRADT A MEZÕN MINDEN FA. BIZONY ELTÛNT A VIDÁMSÁG IS AZ EMBEREK FIAI KÖZÜL! TÖRTÉNETI HÁTTÉR A könyv utalásaiból kiindulva eltérõ véleményt alakíthatunk ki a könyv keletkezési idejérõl. Lehetséges, hogy a babiloni fogság után keletkezett, de az sincs kizárva, hogy a babiloni fogságban. Mások korábbra teszik a könyvet inkább, akkorra amikor Jeruzsálem pusztulását és a fogságot már elõre lehetett látni. Ha azonban jobban odafigyelünk a szövegre észrevehetjük hogy könyv írásának idején a templomot és a várost már ismét felépítették (1,14 2,7sköv) vagyis inkább a babiloni fogság után született a könyv. Végleges keletkezési idejét kb. a Kr.e. 4. századra tesszük. A KÖNYV KELETKEZÉSI IDEJE Nehezíti a kérdés megoldását, hogy nincs történeti adat a könyvben, amely segítené a datálást. Egyesek szerint Joel Joás (837-800) idején élt, de legtöbben fogság utáni idõbõl datálják a könyvet, mivel nem beszél a királyságról. A könyv keletkezésének idején a zsidók a Perzsa birodalomhoz tartoznak (539-), de mivel a jeruzsálemi templom már áll, 515 utánra kell tenni a keletkezését. Mivel Tírusz és Szidon büntetésükre várnak (4,4), eszerint a 4. század második felében már létezni kellett a könyvnek. Tíruszt ugyanis Nagy Sándor rombolta le 332-ben, Szidont III. Artaxerxész Okhosz 343-ban. Mindezeket összegezve azt mondhatjuk, hogy az 5. század második felében vagy a 4. században íródott a könyv. II. AZ ÚJ KORSZAK ÉS AZ ÚR NAPJA A Lélek kiáradása 1"Mindezek után kiárasztom Lelkemet minden testre. Fiaitok és leányaitok jövendölni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok meg látomásokat látnak. 2Sõt, még a szolgákra és a szolgálókra is kiárasztom Lelkemet azokban a napokban. 3Égen és földön jeleket mutatok, vért és tüzet, füstoszlopokat. 4A nap elsötétedik, a hold vérré változik, mielõtt eljön az Úr nagy és rettenetes napja. 5Aki segítségül hívja az Úr nevét, az megmenekül, mert Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék - amint megmondta az Úr - a menekültek számára, akiket meghív az Úr." TEOLÓGIAI ALAPFOGALMAI 1. Jahve napja ítéletnap minden nép számára Jozafát völgyében (Jahve ítéletet tart) 4,1sköv. 2. A végidõ katasztrófájától az igazak megmenekülnek (3,5). 3. Üdvösség szavak: Jahve lelkének kiáradása (3,1sköv) KAPCSOLAT MÁS PRÓFÉTAI KÖNYVEKKEL Joel 2,11 //Joel 3,2, Joel 3,4b // Mal 3,23b Joel 4,2-3//Abd 11 Joel 4,19 //Abd 10 HATÁSA • A Babiloni Talmud a 12 próféta között említi, amelyet használnak a zsinagógában. • Ben Síra (49,10) már beszél a 12 kisprófétáról és a Kr.e. 2. században már számuk a kéziratokban is mindig ugyanaz. • Jeromos kommentálta, és Ózeást és Joelt a 12 próféta elejére helyezte. A Jahve napja koncepció és az eszkatológikus szemlélete tekintélyt szerzett a könyvnek. ÚJSZÖVETSÉGBEN • ApCsel 2,17-21-re nagy hatással volt Joel 2,28-32 a pünkösdi leírásnál. • Róm 10,13 //Joel 2,32 – „mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.” • Joel 2,28-32 univerzalizmus Pál számára, Krisztusban új teremtmény Gal 3,27-28 6,15) • Joel 1,6 és 2,4-5 sáskajárás képei vö. Jel 9,7-9 képeivel. • Mk 4,29 parabola vége vö. Joel 3,13 – megvalósult eszkatológia. • Jn 4,14 élõ víz vö. Joel 3,18 víz és Isten bölcsességének összekapcsolása Jn 7,37-39 • Joel 2,2 Jahve napja sötétsége vö. János prológus 1,5 8,12 20,1 ATYÁK EXEGÉZISE • Jusztinosz, Kelemen, Órigenész, Tertullianus, Ambrus, Jeromos, Ágoston, Athanasziosz • Jeromos a könyvben olvasható sáska járást allegorikusan értelmezte LITURGIKUS HASZNÁLATA • Pünkösd vigíliáján 2,28-32, és bérmálási miséken. • Isten Lelkének kiáradásáról (Joel 2,12-18) Hamvazószerdán olvasnak fel részeket. • A hálaadási liturgiában szerepel Joel 2,21-27. • A 27. évközi vasárnap, péntek, szombat olvasnak fel Joel szöveget, valamint a liturgikus év végén. Jónás könyve A szerzõ nem azonos a fõhõssel, sem a 2Kir 14,25-ben található prófétával, Amittai fia Jónással, aki II. Jeroboám (786-746) uralkodása idején élt. A könyv kapcsolódik a bölcsességi irodalomhoz, mégis a „prófétákhoz” sorolták, bár összesen csak 4 prófétai szót tartalmaz (vö. Illés Elizeus történeteit). Nem hõs, hanem prófétai karikatúra. A próféta személyérõl Istenre terelõdik a figyelem. Fõ témája a kiengesztelõdés - feltehetõen a Jom Kippur, az engesztelõ nap liturgiájához tartozott a szöveg. Jónás szembeszegül az isteni paranccsal 1Az Úr szózatot intézett Jónáshoz, Amittai fiához: 2"Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba! Hirdesd neki, hogy gonoszsága színem elé jutott." 3Jónás el is indult, de azért, hogy Tarsisba meneküljön az Úr színe elõl. Lement Jaffába, és talált is egy hajót, amely Tarsisba készült. Megfizette az útiköltséget, és beszállt, hogy elmenjen velük Tarsisba az Úr színe elõl. 4Az Úr azonban nagy szelet támasztott a tengeren. Hatalmas vihar támadt a tengeren. A hajó már-már összezúzódott. 5A hajósok megrémültek, és isteneikhez imádkoztak. A hajó rakományát mind a tengerbe dobálták, csakhogy könnyítsenek rajta. Jónás lement a hajó aljába, és mélyen elaludt. 6A hajóskapitány megszólította: "Miért alszol? Kelj fel, és imádkozz Istenhez! Talán megemlékezik rólunk, s nem kell elvesznünk!" 7Majd így szóltak egymáshoz: "Vessünk sorsot, hogy megtudjuk, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem!" Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. 8Erre megkérdezték tõle: "Kérünk, mondd el nekünk, miért tört ránk ez a szerencsétlenség? Mi a foglalkozásod, honnan jöttél, hol a hazád, melyik néphez tartozol?" 9Így felelt: "Héber vagyok, az Urat, az egek Istenét tisztelem, aki a tengert és a földet teremtette." 10Nagy félelem fogta el az embereket. Megkérdezték tõle: "Miért tetted ezt?" Az emberek ugyanis megtudták, hogy az Úr színe elõl menekül, mert elbeszélte nekik. 11Aztán megkérdezték tõle: "Mit tegyünk veled, hogy a tenger lecsendesedjék?" Mert a tenger még mindig zúgott és háborgott. 12Azt felelte nekik: "Fogjatok meg, és vessetek a tengerbe, akkor lecsendesedik a tenger. Tudom ugyanis, hogy miattam tört rátok ez a hatalmas vihar." 13A férfiak evezni próbáltak, hogy visszatérjenek a szárazföldre, de nem sikerült, mert a tenger zúgott és háborgott. 14Erre az Úrhoz kiáltottak: "Kérünk, Urunk, ne vesszünk el e miatt az ember miatt! Ne szálljon ránk igaz ember vére! Hisz te vagy az Úr, aki úgy tettél, amint neked tetszett!" 15Aztán megfogták Jónást, és a tengerbe vetették. A tengernek azonnal megszûnt a háborgása. 16Az embereket elfogta az Úrtól való félelem. Áldozatot mutattak be az Úrnak, fogadalmi ajándékokat szenteltek neki. TÖRTÉNETI HELYZET A prófétai novella amely Ezdrás és Nehemiás idejében keletkezett (Kr.e. 4.sz.) a könyv reflektál a megújuló politikai rendre és a fogságból visszatért zsidók által kialakított új viszonyokra Jeruzsálemben és Júdeában. Ezek a viszonyok, a megtérõ szamaritánusok elitélésének problémája Nehemiás idején vált aktuálissá. Mint Jeruzsálem kormányzója teljhatalmat kap Jeruzsálem újraépítésére és megerõsítésére. 52 nap alatt befejezõdik a falak megerõsítése, és ezzel Jeruzsálem a fogság utáni közösség kultikus központjává és Júda provincia politikai központjává válik. Nehemiást teológiai szigor jellemzi: megtiltja a vegyes házasságokat, szigorú szombati nyugalmat vezet be, és megtisztítja a Jahve-kultuszt minden idegen hatástól. Ezdrás teremtette meg a fogság utáni Jahve közösség számára a szilárd kultikus rendet. A könyv végsõ szövege Kr.e. 200 körül keletkezhetett. Jónás imája 1Az Úr odarendelt egy nagy halat, hogy nyelje el Jónást. Jónás három nap és három éjjel a hal gyomrában volt. 2A hal gyomrában Jónás így imádkozott az Úrhoz: 3Szorongattatásomban az Úrhoz folyamodtam, és õ meghallgatott; az alvilág gyomrából kiáltottam, és õ meghallotta hangomat. 4A mélybe vetettél, a tenger mélyére, körülvett az áradat; örvényeid és hullámaid összecsaptak fölöttem. 5Így szóltam: Elvetettél színed elõl. Bárcsak meglátnám még szent templomodat! 6A vizek torkomig hatoltak, körülvett a mélység, hínár borítja fejemet 7a hegyek tövében. Leszálltam a föld alatti országba, a régmúlt idõk népei közé, de kimentetted a pusztulásból életemet, Uram, én Istenem! 8Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra emlékeztem, és imám eljutott színed elé, szent templomodba. 9Akik mihaszna (bálványokat) szolgálnak, elfordulnak az irgalmasságtól. 10Én azonban a dicséret szavát mutatom be neked áldozatul; teljesítem, amit fogadtam, mert az Úrtól jön a szabadulás. 11Az Úr szólt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra. Bibliai üzenet Jónás („galamb”) a próféta szembefordul Jahve parancsával, hogy Ninivébe menjen ítéletet hirdetni az Úr megérésre felszólító üzenetét. Hajóra száll és a viharban felfedezik õt a tengerészek akiknek bevallja hogy õmiatt került a hajó viharba, mert Isten elõl akart menekülni (1,1-3). Ezért a tengerbe dobják, de egy cethal segítségével csodálatosan megszabadul (1,4-16). Mivel éppen Ninivében ér partot (2,1-11) elindul és hirdeti Jahve ítéletét: Ninive pusztulásáig még van 40 nap (3,1-4). A lakosság megtér, a büntetés elmarad (3,5-10), ennek a próféta nem örül hanem zúgolódik amiatt hogy Isten a pogányokon is megkönyörült. Végül az Isten Jónást egy kis kukaccal alázza meg. Irodalmi mûfaja Jónás könyve nem prófétai szavak gyûjteménye, hanem egy prófétai novella. Mûfaját tekintve a prófétai legendákhoz tartozik. Ennek megfelelõen ilyen és nem történeti információt akar közölni az események bekövetkeztérõl. Az egész legendának tanító szándéka van. A könyvben lehetetlenségek egész sora található. Tarzisz nem létezõ város, Ninivébe nem lehet tengeren utazni, még cethallal sem. Ninive óriási város, de a könyv leírása szerint egy fõtere van, és mindenki hallgatja Jónást. IRODALMI ESZKÖZÖK Négy szín - foglalkozik a pogányokkal, Jónással, a Niniveiekkel és Istennel. Az 1,3-tól a könyv szövegének középpontjában a hajósok vannak, a 2,4-tõl Jónás kerül a középpontba, a 2. fejezetben Jónás dicsõíti Istent a hal gyomrából, a 4. fejezetben már a halálát várja. Egyedülállóan használja a groteszk bemutatás eszközét, amikor a kicsinyke kukac elrágja a ricinus gyökerét. A kicsinyke nagy hatást idéz elõ. PRÓFÉTA PANASZA ÉS ISTEN VÁLASZA 1JÓNÁSON NAGY SZOMORÚSÁG VETT ERÕT, ÉS HARAGRA GERJEDT. GY IMÁDKOZOTT AZ ÚRHOZ: "Ó URAM, VAJON NEM MEGMONDTAM-E EZT MÁR AKKOR, AMIKOR MÉG OTTHON VOLTAM? AZÉRT AKARTAM TARSISBA MENEKÜLNI, MERT TUDTAM, HOGY JÓSÁGOS ÉS IRGALMAS ISTEN VAGY, TÜRELMES ÉS KÖNYÖRÜLETES, AKI MEGBÁNJA A ROSSZAT. 3MOST AZONBAN VEDD EL TÕLEM AZ ÉLETEMET, MERT JOBB NEKEM A HALÁL, MINT AZ ÉLET." 4AZ ÚR ÍGY FELELT: "AZT HISZED, JOGOS A HARAGOD?" 5JÓNÁS KIMENT A VÁROSBÓL, ÉS LEÜLT A VÁROSTÓL KELETRE. CSINÁLT MAGÁNAK EGY SÁTORT, ÉS ANNAK ÁRNYÉKÁBAN ÜLVE FIGYELTE, HOGY MI FOG TÖRTÉNNI A VÁROSSAL. 6AZ ÚR PARANCSÁRA EGY RICINUSBOKOR NÕTT JÓNÁS FÖLÉ, ÁRNYÉKOT VETETT A FEJE FÖLÉ, ÉS MEGVÉDTE A ROSSZULLÉTTÕL. JÓNÁS NAGYON MEGÖRÜLT A RICINUSNAK. 7MÁSNAP HAJNALBAN AZONBAN AZ ÚR EGY FÉRGET RENDELT ODA. A FÉREG MEGRÁGTA A RICINUST, ÚGYHOGY KISZÁRADT. 8AMIKOR AZTÁN FÖLKELT A NAP, AZ ÚR FORRÓ KELETI SZELET TÁMASZTOTT, S A NAP IS HEVESEN TÛZÖTT JÓNÁSRA. OLYAN ROSSZUL LETT, HOGY A HALÁLT KÍVÁNTA MAGÁNAK: "JOBB NEKEM A HALÁL, MINT AZ ÉLET!" 9EKKOR AZ ISTEN ÍGY SZÓLT JÓNÁSHOZ: "AZT HISZED, JOGOS A HARAGOD A RICINUSBOKOR MIATT?" AZT FELELTE: "IGEN, JOGOSAN HARAGSZOM, EGÉSZEN A HALÁLIG!" 10ERRE AZ ÚR AZT MONDTA: "BÁNKÓDSZ EMIATT A RICINUS MIATT, JÓLLEHET NEM IS GONDOZTAD ÉS NEM IS NEVELTED. AZ EGYIK ÉJJEL FELNÕTT, A MÁSIK ÉJJEL ELPUSZTULT. 11HÁT AKKOR ÉN NE IRGALMAZZAK NINIVÉNEK, A NAGY VÁROSNAK, AMELYBEN TÖBB MINT SZÁZHÚSZEZER OLYAN EMBER VAN, AKI MÉG NEM TUD KÜLÖNBSÉGET TENNI A JOBB ÉS A BAL KEZE KÖZÖTT, ÉS IGEN SOK ÁLLAT?" TEOLÓGIAI ALAPKÉRDÉSEK 1) Jahve megkönyörül a gonoszokon, akkor is, ha egy távoli nagyvárosban élnek és tetteik alapján pogányoknak látszanak. (4,2 4,11). 2) Jahve szeretete és könyörülete minden emberre és minden népre kiterjed. 3) Jahve könyörületét nem lehet vagyonként birtokolni. Jahve javaival élni azt jelenti, hogy azokat tovább kell adni – abban az esetben is, ha a megtérésre való felszólítás más népeket érint. PATRISZTIKUS EXEGÉZIS • Jónás leginkább Lk 15,11-31-hez, a tékozló fiú példázatához hasonlít, vö. Jónás jele. • Jeromos is megállapította, hogy a görög és latin atyák sokat foglalkoztak ezzel a könyvvel. Számára Jónás hajótörése a szenvedéstörténet elõképe.(53. Epist.) • Jusztinosz (Dialógus Trifonnal 107) – Jónás Krisztus ellentéte. • Nazianszoszi Gergely (Oration 2.106,109) – a feltámadás elõképe. • Karthágói Ciprián Jónás könyvén meditálva tért meg a keresztény hitre. • Alexandriai Cirill (On Jonah) - Isten egyetemes missziójának könyve. • Ágoston Jónás ninivei útja elleni tiltakozását a zsidók féltékenységével magyarázza, nem akarják hogy a pogányok megtérjenek (Epist 102.30-38) • A keresztény ikonológiában a leggyakrabban megfestett jelenet, amikor Jónást a vízbe dobják, vagy amikor megszabadul a cethal szájából – a Biblila Pauperumban utalás arra, hogy Krisztus alászállt a halálba és feltámadt. • A magyar irodalomban a legismertebb Babits Mihály „Jónás imája” c. verse ismerõs. LITURGIA Jónás sokat emlegetett személy a liturgiában – mind a zsidó, mind a keresztény hagyományban. 3 vasárnap olvasunk a könyvébõl, az anglikán és episzkopális egyház Jónás 3-4-et idézi a szeptember 21-i ünnepségen. Az evangélikusok Jón 2,2-9-et Húsvétkor, és Jón 3,1-5.10-et az Úrmegjelenés utáni 3. vasárnapon olvassák. Jónás szerepel a Koránban is.

Eseménynaptár

Október 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31