MÁTÉ EVANGÉLIUMA

LEGJELENTÕSEBB MONOGRÁFIÁK ÉS KOMMENTÁROK AZ EVANGÉLIUMRÓL Kutatás történet: Stanton, G.: The origin and Pupose of matthew’s Gospel ANRW 25,3. Berlin 1985. Sand, A.: Das mattheus-Evagelium Edf 275. Darmstadt, 1991. Kommentárok: Lohmeyer, E., (1967) Klostermann, E., (1971) Gnilka, J., (1988) Schweitzer, E., (1986) Sand, A., (Davies W. D. - Allison, D.C., (1988) - Hangner, D.A. (1993) – FrankenmÖlle, H., ((1977) Betz H.D., The Sermon on the Mount, Hermeneia, Minneapolis 1995. Kommentárok magyarul: Jakubinyi Gy.: Máté evangéliuma. SZIT Bp., 1991. Spinetoli, O.: Máté. Agape, Szeged, 1998. HELLENISTA-ZSIDÓ EVANGÉLIUM Az evangélium fõ témája a héber Írások beteljesedése. Jézus a törvény, a próféták és a farizeusi hagyomány helyes megértésére vezet, miközben összeütközésbe kerül a zsidóság vezetõivel, a Tóra-magyarázattal, a szombat-törvénnyel és az adótörvénnyel. Máté evangéliuma erõteljesen hangsúlyozza Jézus zsidó gyökereit: „Ábrahám fia”, „Dávid fia” erre utal Jézus családfája a gyermekségtörténetben. Számos héber szót és szokást is közöl magyarázat nélkül, feltételezve, hogy olvasói értik mirõl van szó. Jézus missziója elsõsorban Izrael elveszett bárányaihoz szól, és a „nemzetek (gójim- pogányok) világossága” kifejezést Izajásból veszi. Az evangélium végén a 11 már egyetemes világmisszióra kap küldetést (28,19-20), amire az elején csak a „mágusok” érdeklõdése utal (2.f.) Jézus õsei 1Jézus Krisztus, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségtáblája. 2Ábrahám nemzette Izsákot, Izsák nemzette Jákobot, Jákob nemzette Júdát és testvéreit. 3Júdának született Perec és Szerach, Támártól. Perec nemzette Hecromot, Hecrom nemzette Aramot. 4Aram nemzette Aminadabot, Aminadab nemzette Nachsont, Nachson nemzette Salmont. 5Salmonnak született Boász, Ráchábtól. Boásznak született Jobed, Ruttól. Jobed nemzette Izájt, 6Izáj nemzette Dávid királyt. Dávidnak született Salamon, Urija feleségétõl. 7Salamon nemzette Rechabeámot, Rechabeám nemzette Abiját, Abija nemzette Azát. 8Aza nemzette Jozafátot, Jozafát nemzette Jorámot, Jorám nemzette Uziját. 9Uzija nemzette Jotámot, Jotám nemzette Acházt, Acház nemzette Hiszkiját. 10Hiszkija nemzette Manasszét, Manassze nemzette Amont, Amon nemzette Joziját. 11Jozija nemzette Jechonját és testvéreit - a Babilonba való elhurcoláskor. 12A Babilonba hurcolás után: Jechonja nemzette Sealtielt, Sealtiel nemzette Zerubbábelt. 13Zerubbábel nemzette Abihudot, Abihud nemzette Eljakimot. Eljakim nemzette Acort. 14Acor nemzette Cádokot, Cádok nemzette Achimot, Achim nemzette Eliudot. 15Eliud nemzette Eleazárt, Eleazár nemzette Mattant, Mattan nemzette Jákobot. 16Jákob nemzette Józsefet, Máriának a férjét, aki a Krisztusnak nevezett Jézust szülte. 17Így a nemzedékek száma: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a Babilonba való elhurcolásig tizennégy nemzedék, és a Babilonba való elhurcolástól Krisztusig tizennégy nemzedék. Mindebbõl világos, hogy elsõsorban zsidó keresztényeknek íródott evangéliuma. Nála Jézus sokkal többet tanít, mint Márk evangéliumában. Nehéz lenne elképzelni, hogy egy hellenizált evangélium zsidósítása lenne ez az írás, annak ellenére, hogy az „Ószövetséget” hol a héber, hol pedig LXX alapján idézi. A hellenizált zsidóság érdeklõdését mutatja hogy a „keresztre feszítés” (27,32-44) jelenetében Salamon bölcsessége visszhangzik, melyet görögül állítottak össze a hellenizált zsidó közösség számára. ÓKORI VÉLEMÉNYEK AZ EVANGÉLIUMRÓL A legtöbbet idézik az egyházatyák - némelyek még arra is utalnak, hogy eredetileg „héberül írták” volna (nyilván arámra gondoltak). Caesareai Euszebiosz (260-340) Papiász hierapoliszi püspökre (kb.100-110) hivatkozva mondja, hogy „Máté az Úr szavait lejegyezte a héber nyelvnek megfelelõen és mindegyiket megmagyarázta (fordította) (Egyh. Tört. 3,39.16). Utal arra is, hogy Pantaenus (kb. 150-215), aki Alexandriai Kelemen mestere volt, Indiában hirdette az igét Máté alapján. Barnabás héberül másolta le (Egyh.Tört. 5.10.3) az evangéliumot. A héber eredetrõl beszél Ireneusz lyoni püspök 180 körül (Adv. Heret 3,1.1.). Ezt a hagyományt más egyházatyák is átvették. Keresztelõ János mûködése 1Ezekben a napokban Júdea pusztájában fellépett Keresztelõ János, 2és így prédikált: "Tartsatok bûnbánatot, mert közel van a mennyek országa!" 3Õ az, akire Izajás próféta utal, amikor ezeket mondja: "A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!" 4János teveszõrbõl készült ruhát viselt, csípõjét pedig bõröv vette körül, sáska és vadméz volt az eledele. 5Kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júda és a Jordán egész vidéke. 6Megvallották bûneiket, s õ megkeresztelte õket a Jordán folyóban. 7Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus jön megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: "Viperák fajzata! Ki tanított benneteket arra, hogy fussatok a közelgõ harag elõl? 8Teremjétek a bûnbánat méltó gyümölcsét! 9Ne gondoljátok, hogy arra hivatkozhattok: Ábrahám az atyánk! Mondom nektek: ezekbõl a kövekbõl is tud az Isten Ábrahámnak fiakat támasztani. 10A fejsze már a fák gyökerén van: Kivágnak és tûzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt. 11Én csak vízzel keresztellek, hogy bûnbánatra indítsalak benneteket, de aki a nyomomba lép, az hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy a saruját hordozzam. Õ Szentlélekkel és tûzzel fog benneteket megkeresztelni. 12Szórólapátja már a kezében van. Kitakarítja szérûjét, a búzát csûrébe gyûjti, a pelyvát pedig olthatatlan tûzbe vetve elégeti." Jézus megkeresztelkedése 13Akkor Jézus Galileából elment Jánoshoz a Jordán mellé, hogy megkeresztelkedjék. 14János igyekezett visszatartani: "Nekem van szükségem a te keresztségedre - mondta -, s te jössz hozzám?" 15Jézus ezt mondta: "Hagyd ezt most! Illõ, hogy mindent megtegyünk, ami elõ van írva." Erre engedett neki. 16Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízbõl. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. 17Az égbõl szózat hallatszott: "Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik." 19. század A 19. században Mt evangéliumára épült a két forrás elmélet, hogy Máté a Q forrással együtt lett a többi evangélium alapja. Amikor a Q forráson és Márkon keresztül kezdték ezt az evangéliumot magyarázni, számos ellentmondásba keveredtek az exegéták. SZERKEZETE 1,1-2,23 Elõtörténet Jézus családfája (1,1-17); Jézus születése (1,18-25); Mágusok Betlehemben (2,1-12); Menekülés Egyiptomba és visszatérés Palesztinába (2,13-23) 3,1-4,11 A nyilvános mûködés elõkészületei Az elõkészület elbeszélései: Keresztelõ János (3,1-12) Jézus megkeresztelkedése (3,13-17) Jézus megkísértése (4,1-11) 4,12-18,35 Jézus galileai mûködése A tanítványok meghívása (4,18-22) Az elsõ beszéd: A hegyi beszéd (5,1-7,29) Gyógyítások elbeszélései (8,1-9,34) A második beszéd: A tizenkettõ kiválasztása és a tanítványok elküldése (9,35-11,1). Jézus és a Keresztelõ (11,2-19). Vitabeszédek (12,1-45) A harmadik beszéd: Példáztok (13,1-52). Elfogadás és elvetés: Jézus Názáretben (13,53-58). Csoda- és vita-elbeszélések (14,13-16,12). Kicsoda Jézus: Péter hitvallása és az elsõ szenvedés bejelentés (16,13-23). Színeváltozás (17,1-9). A negyedik beszéd: A tanítványoknak mondott beszéd (18,1-35). 19,1-20,34 Útban Jeruzsálem felé A válásról (19,3-12); A gyermekek megáldása (19,13-15); A gazdagságról (19,16-30); Példabeszédek (20,1-16); A tanítványok elsõsége (20,20-28); A vakon született meggyógyítása (20,29-34) 21,1-25,46 Jeruzsálemi mûködés Bevonulás Jeruzsálembe (21,1-9); A templom megtisztítása (21,22sköv); Az ötödik beszéd: Vitabeszédek és példázatok (21,23-22,46);. A farizeusok elleni beszéd (23,1-36),Beszéd a világ végérõl (szinoptikus apokalipszis 24,1-36); Példázatok (24,37-25,46). 26,1-28,20 Szenvedéstörténet és feltámadás A fõpap halálos ítélete, az utolsó vacsora és kivonulás az Olajfák hegyére (26,1-35); Elfogás, ítélet és halál (26,36-27,56); Sírba helyezés, üres sír és megjelenések (27,57-28,20). A hegyi beszéd 1A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyûltek, 2õ pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította õket: A nyolc boldogság 3"Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 4Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják õket. 5Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 7Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 8Boldogok a tiszta szívûek, mert meglátják az Istent. 9Boldogok a békességben élõk, mert Isten fiainak hívják majd õket. 10Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 11Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. 12Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték elõttetek a prófétákat is. Az apostolok feladata 13Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák. 14Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. 15S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. 16Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsõítsék mennyei Atyátokat! Az ószövetségi törvény tökéletesítése 17Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. 18Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betû vagy egy vesszõcske sem vész el a törvénybõl, hanem minden beteljesedik. 19Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt igen kicsinek fogják hívni a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja õket, az nagy lesz a mennyek országában. 20Ezért mondom nektek: ha igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába. A harag 21Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsák a törvényszék elé. 22Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával. Aki embertársát ostobának nevezi, állítsák a nagytanács elé. Aki azt mondja neki, hogy te bolond, méltó a pokol tüzére. 23Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened, 24hagyd ott ajándékodat az oltár elõtt, s menj, elõbb békülj ki embertársaddal, aztán térj vissza és ajánld fel ajándékodat. 25Ellenfeleddel szemben légy békülékeny idejében, amikor még az úton vagy vele, nehogy átadjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a poroszlónak, és börtönbe kerülj. 26Bizony mondom neked, nem szabadulsz ki, amíg az utolsó fillért is meg nem fizeted. A házasságtörés 27Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot. 28Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bûnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele. 29Ezért ha jobb szemed megbotránkoztat, vájd ki és dobd el! Inkább egy tagod vesszen oda, mintsem az egész tested a kárhozatra jusson. 30Ha jobb kezed visz bûnbe, vágd le és dobd el! Inkább egy tagod vesszen oda, mintsem az egész tested pokolba kerüljön. 31Ezt is elõírták: Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet. 32Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - hacsak nem paráznasága miatt -, okot ad neki a házasságtörésre. S aki elbocsátottat vesz feleségül, házasságot tör. Az eskü 33Hallottátok ezt a régieknek szóló parancsot is: Ne esküdjél hamisan, hanem tartsd meg az Úrnak tett esküdet. 34Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek, sem az égre, mert az Isten trónja, 35sem a földre, mert az lába zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa. 36Még saját fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. 37Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül van, a gonosztól való. A rosszat jóval kell viszonozni 38Hallottátok a parancsot: Szemet szemért és fogat fogért. 39Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is! 40Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is! 41S ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira! 42Aki kér, annak adj, s attól, aki kölcsönt akar tõled, ne tagadd meg! Az ellenség szeretete 43Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyûlöld ellenségedet. 44Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözõitekért! 45Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esõt ad igazaknak is, bûnösöknek is. 46Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? 47S ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi különöset tesztek? Nem így tesznek a pogányok is? 48Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes! AZ ÍRÁSBA FOGLALÁS IDEJE Antióchiai Ignác azt állította, hogy 80-85 között keletkezett az evangélium, és Mátétól származó írás. Sokan úgy gondolták, hogy az evangélista használta Márk szövegét, amely 65 körül készült el. A végsõ szöveg leírója azonban nem Máté (vö. Mk 2,14 elnevezése különbözik 9,9), mint azt az õsegyház a 2. századtól állította. A legtöbb modern szerzõ elveti ezt a nézetet. Az evangéliumot 70 után (Jeruzsálem elpusztítása után) foglalták írásba (Mt 22,7 feltehetõen Iz 5,24-25 és Mal 4,1 apokaliptikus szövegei alapján készült), valószínûleg Szíriában, a végsõ szerzõ valószínûleg ismeretlen, az Írásokban járatos pogány-keresztény. A részben zsidó-keresztény jellege az evangéliumnak feltehetõen a Máté elõtti hagyományból származott. Sokak szerint árulkodó, hogy „az írástudók és a farizeusok Mózes székében ülnek” felszólítást a „ne kövessétek” követi (Mt 23,2-3), ez arra enged következtetni, hogy az evangélium a jamniai rabbi-gyûlés után íródott. AZ ÍRÁS HELYE – GALILEA? Mindenképpen zsidó-keresztény közösségben született, Palesztinában vagy ott, ahol a zsinagóga nagy hatással volt a zsidóságra pl. a szíriai Antióchiában. (vö. ApCsel 11,19-30; 14,24-15,35; Gal 2,11-14). Ha igaz lenne, hogy az eredetije héberül (arám) íródott, akkor mindenképpen Palesztinában kellett történni, esetleg Galileában. A galileai zsidók ugyanis három nyelvûek voltak (héber, arám, görög) - jó közeg akár a héber, akár a görög szöveg keletkezésére. A farizeus ellenes hangnem arra enged következtetni, hogy Jeruzsálemtõl távol született az evangélium. Számos galileai város megátkozásának hagyományát is itt õrizték élénkebben. A pogányok hitének felértékelése is Galileában kelthetett nagyobb visszhangot (8,5-13 15,21-28). Vö. 4,12 Iz 9,12 idézete pogány felhanggal. Jézus feltámadása után visszatért Galileába (26,32 28,7 10, 16) és itt fejezõdik be az evangélium. Galilea és a galileai tenger, Hermon hegye, Szíria déli része hangsúlyosan szerepel az evangéliumban. JÉZUS A HAJÓRÓL TANÍT 1EGYIK NAP JÉZUS KIMENT A HÁZBÓL ÉS LEÜLT A TÓ PARTJÁN. 2NAGY TÖMEG GYÛLT KÖRÉJE, EZÉRT BESZÁLLT EGY BÁRKÁBA ÉS LEÜLT, A TÖMEG PEDIG A PARTON MARADT. 3EKKOR PÉLDABESZÉDEKBEN SOK MINDENRE TANÍTOTTA ÕKET, MONDVÁN: "ÍME, KIMENT A MAGVETÕ VETNI. 4AMINT VETETT, NÉMELY SZEM AZ ÚTSZÉLRE ESETT. JÖTTEK AZ ÉGI MADARAK ÉS FÖLCSIPEGETTÉK. 5MÁS MAG KÖVES TALAJBA HULLOTT, AHOL NEM VOLT NEKI ELÉG FÖLD. GYORSAN KIKELT, MERT NEM VOLT MÉLYEN A FÖLDBEN. 6AMIKOR AZONBAN FORRÓN TÛZÖTT A NAP, ELSZÁRADT, MERT NEM VOLT GYÖKERE. 7ISMÉT MÁS SZÚRÓS BOGÁNCSOK KÖZÉ ESETT. AMIKOR A BOGÁNCSOK FELNÕTTEK, ELFOJTOTTÁK. 8A TÖBBI JÓ FÖLDBE HULLOTT S TERMÉST HOZOTT, AZ EGYIK SZÁZSZOROSAT, A MÁSIK HATVANSZOROSAT, A HARMADIK MEG HARMINCSZOROSAT. 9AKINEK FÜLE VAN, HALLJA MEG!" MIÉRT BESZÉL JÉZUS PÉLDABESZÉDEKBEN? 10EKKOR ODAMENTEK HOZZÁ TANÍTVÁNYAI ÉS MEGKÉRDEZTÉK: "MIÉRT BESZÉLSZ NEKIK PÉLDABESZÉDEKBEN?" 11"NEKTEK MEGADATOTT, HOGY MEGÉRTSÉTEK A MENNYEK ORSZÁGÁNAK TITKAIT - FELELTE -, DE NEKIK NEM. 12AKINEK VAN, ANNAK MÉG ADNAK, HOGY BÕSÉGESEN LEGYEN NEKI, DE AKINEK NINCS, ATTÓL MÉG AZT IS ELVESZIK, AMIJE VAN. 13AZÉRT BESZÉLEK NEKIK PÉLDABESZÉDEKBEN, MERT VAN UGYAN SZEMÜK, DE NEM LÁTNAK, VAN UGYAN FÜLÜK, DE NEM HALLANAK. 14BETELJESEDETT RAJTUK IZAJÁS PRÓFÉTA JÖVENDÖLÉSE, MELY ÍGY SZÓL: HALLVÁN HALLOTOK, DE NEM ÉRTETEK, NÉZVÉN NÉZTEK, DE NEM LÁTTOK. 15MEGKÉRGESEDETT E NÉPNEK A SZÍVE. NEHEZEN HALLANAK A FÜLÜKRE, A SZEMÜKET MEG BEHUNYTÁK, HOGY SZEMÜKKEL NE LÁSSANAK, FÜLÜKKEL NE HALLJANAK, S SZÍVÜKKEL NE ÉRTSENEK, NEHOGY BÛNBÁNATOT TARTSANAK, ÉS MEGGYÓGYÍTSAM ÕKET. 16A TI SZEMETEK BOLDOG, MERT LÁT, S A FÜLETEK IS AZ, MERT HALL. 17BIZONY MONDOM NEKTEK, SOK PRÓFÉTA ÉS SOK IGAZ EMBER KÍVÁNTA LÁTNI, AMIT TI LÁTTOK, DE NEM LÁTTA, ÉS HALLANI, AMIT TI HALLOTOK, DE NEM HALLOTTA. A PÉLDABESZÉD MAGYARÁZATA 18TI TEHÁT HALLJÁTOK A MAGVETÕRÕL SZÓLÓ PÉLDABESZÉDET! 19AKI HALLGATJA AZ ORSZÁGRÓL SZÓLÓ TANÍTÁST, DE NEM ÉRTI MEG, AHHOZ ELJÖN A GONOSZ ÉS ELRABOLJA, AMIT A SZÍVÉBE VETETTEK. EZ AZ, AMI AZ ÚTSZÉLRE ESETT. 20A KÖVES TALAJBA HULLOTT ELLENBEN AZ, AKI MEGHALLGATJA A TANÍTÁST ÉS SZÍVESEN BE IS FOGADJA, 21DE AZ NEM VER BENNE GYÖKERET, MERT CSAK IDEIG-ÓRÁIG ÉL. AMIKOR A TANÍTÁS MIATT SZORONGATÁS, ÜLDÖZÉS ÉRI, CSAKHAMAR MEGBOTRÁNKOZIK. 22A SZÚRÓS BOGÁNCS KÖZÉ HULLOTT PEDIG AZ, AKI MEGHALLGATJA A TANÍTÁST, DE A VILÁGI GONDOK S A CSALÓKA GAZDAGSÁG ELFOJTJA A TANÍTÁST, ÚGYHOGY NEM HOZ TERMÉST. 23VÉGÜL A JÓ FÖLDBE HULLOTT AZ, AKI MEGHALLGATJA, MEGSZÍVLELI A TANÍTÁST, S JÓ TERMÉST IS HOZ, AZ EGYIK SZÁZSZOROSAT, A MÁSIK HATVANSZOROSAT, A HARMADIK HARMINCSZOROSAT." A KONKOLY 24MÁS PÉLDABESZÉDET IS MONDOTT: "A MENNYEK ORSZÁGA HASONLÍT AHHOZ AZ EMBERHEZ, AKI JÓ MAGOT VETETT A FÖLDJÉBE. 25AMIKOR SZOLGÁI ALUDTAK, JÖTT AZ ELLENSÉGE, ÉS KONKOLYT SZÓRT A BÚZA KÖZÉ, AZTÁN ELMENT. 26A VETÉS SZÁRBA SZÖKÖTT ÉS KALÁSZT HÁNYT, DE A KONKOLY IS FELÜTÖTTE A FEJÉT. 27A SZOLGÁK ELMENTEK A GAZDÁHOZ ÉS MEGKÉRDEZTÉK: URAM, UGYE JÓ MAGOT VETETTÉL FÖLDEDBE? HONNÉT KERÜLT HÁT BELE A KONKOLY? 28AZ ÍGY VÁLASZOLT: ELLENSÉGES EMBER MÛVE. A SZOLGÁK TOVÁBB KÉRDEZTÉK: AKAROD, HOGY ELMENJÜNK ÉS KIGYOMLÁLJUK? 29NEM - VÁLASZOLTA -, NEHOGY A KONKOLYT GYOMLÁLVA VELE EGYÜTT A BÚZÁT IS KITÉPJÉTEK! 30HAGYJATOK, HADD NÕJÖN MIND A KETTÕ AZ ARATÁSIG! ARATÁSKOR MAJD SZÓLOK AZ ARATÓKNAK: ELÕBB A KONKOLYT SZEDJÉTEK ÖSSZE, KÖSSÉTEK KÉVÉBE ÉS ÉGESSÉTEK EL, A BÚZÁT PEDIG GYÛJTSÉTEK CSÛRÖMBE!" A MUSTÁRMAG 31EGY MÁSIK PÉLDABESZÉDET IS MONDOTT NEKIK: "A MENNYEK ORSZÁGA HASONLÍT A MUSTÁRMAGHOZ, AMELYET FOGOTT A GAZDA ÉS ELVETETT FÖLDJÉBEN. 32EZ KISEBB MINDEN MÁS MAGNÁL, AMIKOR AZONBAN FELNÕ, NAGYOBB MINDEN VETEMÉNYNÉL, FÁVÁ TEREBÉLYESEDIK, ÚGYHOGY JÖNNEK AZ ÉG MADARAI, S FÉSZKET RAKNAK ÁGAI KÖZÖTT." A KOVÁSZ 33ISMÉT MÁS PÉLDABESZÉDET MONDOTT: "A MENNYEK ORSZÁGA HASONLÍT A KOVÁSZHOZ, AMELYET FOGOTT AZ ASSZONY, BELEKEVERTE HÁROM MÉRÕ LISZTBE, S AZ EGÉSZ MEGKELT TÕLE." MIÉRT BESZÉL JÉZUS PÉLDABESZÉDEKBEN? 34EZEKET MIND PÉLDABESZÉDEKBEN MONDTA EL JÉZUS A NÉPNEK, S PÉLDABESZÉD NÉLKÜL NEM SZÓLT HOZZÁJUK. 35ÍGY BETELJESEDETT A PRÓFÉTA SZAVA, MELY ÍGY SZÓLT: PÉLDABESZÉDRE NYITOM AJKAM, HIRDETEM, AMI A VILÁG TEREMTÉSÉTÕL FOGVA EL VOLT REJTVE. A KONKOLYRÓL SZÓLÓ PÉLDABESZÉD MAGYARÁZATA 36AKKOR ELBOCSÁTOTTA A NÉPET, S BEMENT A HÁZBA. ODAMENTEK HOZZÁ TANÍTVÁNYAI, ÉS KÉRTÉK: "MAGYARÁZD MEG NEKÜNK A SZÁNTÓFÖLDRÕL ÉS A KONKOLYRÓL SZÓLÓ PÉLDABESZÉDEDET!" 37ÍGY MAGYARÁZTA MEG NEKIK: "AKI A JÓ MAGOT VETI, AZ AZ EMBERFIA. 38A SZÁNTÓFÖLD A VILÁG, A JÓ MAG AZ ORSZÁG FIA, A KONKOLY PEDIG A GONOSZSÁG FIA. 39AZ ELLENSÉG, AKI VETI, A SÁTÁN. AZ ARATÁS A VILÁG VÉGE, AZ ARATÓK AZ ANGYALOK. 40AHOGY A KONKOLYT ÖSSZESZEDIK ÉS TÛZRE VETVE ELÉGETIK, ÚGY LESZ A VILÁG VÉGÉN IS. 41AZ EMBERFIA ELKÜLDI ANGYALAIT, HOGY SZEDJENEK ÖSSZE ORSZÁGÁBAN MINDEN BOTRÁNYT ÉS MINDEN TÖRVÉNYSZEGÕT. 42EZEKET TÜZES KEMENCÉBE VETIK, OTT SÍRÁS ÉS FOGCSIKORGATÁS LESZ. 43AKKOR AZ IGAZAK RAGYOGNI FOGNAK, MINT A NAP ATYJUK ORSZÁGÁBAN. AKINEK VAN FÜLE, HALLJA MEG! AZ ELREJTETT KINCS 44"A MENNYEK ORSZÁGA HASONLÍT A SZÁNTÓFÖLDBEN ELREJTETT KINCSHEZ. AMIKOR EGY EMBER MEGTALÁLTA, ÚJRA ELREJTETTE, AZTÁN ÖRÖMÉBEN ELMENT, ELADTA MINDENÉT, AMIJE CSAK VOLT, ÉS MEGVETTE A SZÁNTÓFÖLDET. A GYÖNGY 45A MENNYEK ORSZÁGA HASONLÍT A KERESKEDÕHÖZ IS, AKI IGAZGYÖNGYÖT KERESETT. 46AMIKOR EGY NAGYON ÉRTÉKESET TALÁLT, FOGTA MAGÁT, ELADTA MINDENÉT, AMIJE CSAK VOLT ÉS MEGVETTE. 47VÉGÜL HASONLÍT A MENNYEK ORSZÁGA A TENGERBE VETETT HÁLÓHOZ, AMELY MINDENFÉLE HALAT ÖSSZEFOG. 48AMIKOR MEGTELIK, PARTRA HÚZZÁK, NEKIÜLNEK, ÉS A JAVÁT EDÉNYEKBE VÁLOGATJÁK, A HITVÁNYÁT PEDIG KISZÓRJÁK. 49ÍGY LESZ A VILÁG VÉGÉN IS: ELMENNEK AZ ANGYALOK, AZTÁN KIVÁLOGATJÁK A GONOSZOKAT AZ IGAZAK KÖZÜL, 50ÉS TÜZES KEMENCÉBE VETIK ÕKET. OTT SÍRÁS ÉS FOGCSIKORGATÁS LESZ." A PÉLDABESZÉDEK SOROZATÁNAK LEZÁRÁSA 51"MEGÉRTETTÉTEK MINDEZEKET?" "IGEN" - FELELTÉK. 52ERRE ÍGY FOLYTATTA: "MINDEN ÍRÁSTUDÓ, AKI JÁRTAS A MENNYEK ORSZÁGÁNAK TANÍTÁSÁBAN, HASONLÍT A HÁZIGAZDÁHOZ, AKI KINCSEIBÕL ÚJAT ÉS RÉGIT HOZ ELÕ." A SZERZÕ Az egyházatyák egységesen Mátét nevezik meg szerzõnek, akit 9,9-ben az evangélium is megemlít. A legtöbb modern szerzõ ezt a nézetet elutasítja, feltételezve, hogy Máté függ a korábban keletkezett Márk evangéliumától. Az evangélium maga nem nevezi meg a szerzõjét. Hangsúlyozza, hogy Máté vámos volt, és Jézusról más vámosok is hallottak (9,9-11 10,3), de nem beszél a vámosokról elitélõen (5,46; 9,10; 11,19; 18,17; 21,31.32). A vámosok biztosan három nyelvûek voltak (héber, arám, görög) esetleg latinul is beszéltek. Egyedül Máté evangéliuma nevezi õt Lévinek (Mk 2,13-14; Lk 5,7) amely elõkelõ papi származására utal, mivel az aktuális fõpap szádokita volt Jeruzsálemben. A közösség helyzete és hagyománya 1/A - zsidó- és a pogány-keresztény közösségek helyzete a hellenista szíriai területen, miután az egyház elkülönült a zsinagógától (az õ zsinagógájuk 9,34; 12,9; 13,54). Az újabb törvény-értelmezés alapján a zsidóság krízisbe jutott (Zsid. Háb. 22,7), a világméretû misszióban növekvõ egyházat a farizeusok üldözni kezdték (28,16sköv 23,34sköv). 2/A - Mk evangéliumát egészen megterheli az ún. messiási titok, amely azt jelenti, hogy Jézus messiási teológiája elõször Keleten jelent meg. A szerzõ úgy mutatja be, hogy a tanítványok ezt nem vagy félreértették (8,16sköv 8,32sköv) és az értelmezés alapját elsõsorban a példabeszédek képezték. Cél (Redakció) 1/B - A szerzõ a közösségnek szánt könyvében azt akarja mondani, hogy a Templom és Jeruzsálem elpusztulását (a zsidó templomi vallásosság vége) mint Isten büntetõ ítéletét kell értelmeznünk a hûtlen népre (8,12; 27,51; 9,13; 12,5-7). A feltámadtak behelyezése a világuralmi helyzetbe (28,16sköv) megnyitja az utat a világmisszióhoz. Az üldözött egyház a zsidó próféták, és Jézus sorsában osztozik. (21,33sköv). 2/B - A Mt evangélium Jézusa kezdettõl foga az ÓSZ által meghirdetett messiásként jelenik meg, a tanítványai nem értetlenek (26,2) a hallgatási parancsot és a példázatok mondásait másként alapozza meg (12,16sköv; 13,34). Jézusban teljesült be Isten akarata. Máté evangéliumában Jézus nem mint hellenista isten-ember teszi a csodákat, hanem mint valódi messiás, aki beteljesíti az ószövetségi próféciákat (3,15 4,1sköv; 8,16). A zsidóellenes élet a vitabeszédekben (15,3sköv; 16,11sköv) még erõteljesebb. Isten az akaratát elsõsorban Jézus törvénymagyarázataiban nyilvánítja ki (A törvény középpontjában a könyörületesség áll, 9,13 12,6sköv). A szerzõ ezért hangsúlyozza, hogy Izrael egyedül felelõs Jézus haláláért (27,19 24sköv, vö. 27,62sköv), ehhez fûzi (28,16sköv) Jézus szenvedését, amely szükséges a hatalmának megragadásához, hogy az egész világ számára elfogadott isteni Úr legyen. (küriosz) A közösség helyzete és hagyománya 3/A - A palesztinai mondásgyûjtemény (melyet általánosságban Q-val jeleznek) itt nem található meg, a szerzõ inkább a Lk evangélium által használt mondásgyûjteményt ismeri. Ehhez a gyûjteményhez tartoztak: Mt 6,9-15/Lk 11,2-4; Mt 6,25-33/Lk 12,22-31; Mt 7,7-11/Lk 11,9-13; Mt 8,19-22/Lk 9,57-60; Mt 10,26-33/Lk 12,2-9; Mt 11,20-23/Lk 10,13-15; Mt11,25-27/Lk 10,21; Mt 12,39-42/Lk 11,29-32; Mt 24,43sköv/Lk 12,29sköv; Mt 24,45-51/Lk 12,42-46. Különbözõ keresztelési hagyományok Mt 3,7-10/Lk 3,7-9; Mt 11,2-6/Lk 7,18-23; Mt 11,7-19/Lk 7,24-35; A megkísértés történet Mt 4,1-11/Lk 4,1-13 és egy csodatörténet Mt 8,5-13/Lk 7,1-10. Ebbõl az anyagból a szenvedéstörténet és a feltámadás meghirdetése hiányzik. Ez a gyûjtemény a negyvenes években keletkezett a palesztinai közösségek igazolására. Cél (Redakció) 3/B - A szerzõ ezt az anyagot, a Quelle tanítását a Messiásról 5 nagy beszédbe rendezi. Jézus történetében. Átveszi a Q-ból a törvényértelmezést, annak ellenére, hogy a Q egyezik Mk evangéliumával, mely a 10 parancsolatot a Kultusztörvény elé helyezi. A Q ismeri a mózesi erkölcsi törvény hatályon kívül helyezését is (vö. 5,31sköv – mindenekelõtt a Lk 6,27-sköv és 16,18 formájában, amely hangsúlyozza a felebaráti szeretetet (Mt 12,11 23,23-25) Az 5,18 szerint a Q szilárdan tartja a törvény szavát, azonban a Mt evangélium szerint a törvény többé már nem az ószövetségi zsidóság törvényét jelenti – a kultusz egységét, - hanem erkölcsi törvényeket, amelyet Isten örökre kinyilat-koztatott. 4/A - A Mt evangélium külön anyagához tartoznak az elõtörténetek (1,1-2,23), különbözõ egyedi történetek a hellenista zsidó-keresztények szóbeli hagyományából. Az ún. reflexiós idézetek - mint 1,23; 2,6.15.17 stb. -nyilvánvalóan az ezt megelõzõ hagyományból származtak (beteljesedés) és sematizált idézetek voltak (bölcsességi mondások). Egyesek kifejezetten zsidó-keresztény egyedi mondások (a törvényesség hangsúlyozásai 5,19.22b; 6,1sköv; 23,2sköv stb). Példázatok vö.13.23.végidõbeli megtérésérõl (5f). Hasonlóan az ezt követõ történetekhez (a virrasztás parancsa 28,11sköv. és a missziós parancs 8,16sköv). 4/B - A születéstörténetben a szerzõt az érdekli, hogy bemutassa az ószövetségi próféciák beteljesedését. Hasonló jelentõségük van az ún. reflexiós idézeteknek is: Jézus a megjövendölt messiás – aki a kívánt viselkedésnek felel meg. Ezt a hagyományt meggondolatlanul meg is változtathatták (vö. 2,1-23), a zsidó-keresztény mondásokat a körülményeknek megfelelõen újra értelmezték (vö.: 5,19 és 5,17.20). Az elõtörténetek és a lezárások segítségével Jézus történetét a szerzõ tágabb összefüggésbe helyezte (Ábrahámtól 1,1 egészen a pogány misszióig 28,19sköv). Máté evangéliumában az „evangélium” a történeti Jézus által hirdetett üzenetet jelenti (4,23; 9,35; 24,14) és azt az igehirdetést is, amelynek Jézus a tárgya (26,13). Beszéd a farizeusok és az írástudók ellen 1Jézus ekkor a néphez és a tanítványokhoz fordult, 2ezekkel a szavakkal: "Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítói székében ülnek. 3Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek õket, mert bár tanítják, de tetté nem váltják. 4Elviselhetetlenül nehéz terheket hordanak össze és raknak az emberek vállára, de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. 5Minden tettükben az vezeti õket, hogy az emberek elõtt feltûnjenek. Szélesre szabják imaszíjukat és megnagyobbítják köntösükön a bojtokat. 6Szívesen elfoglalják a lakomákon a fõhelyeket és a zsinagógában az elsõ székeket, 7szeretik, ha a tereken köszöntik s rabbinak szólítják õket az emberek. 8Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. 9Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. 10Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, Krisztus. 11Aki nagyobb közületek, az a szolgátok lesz. 12Aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki megalázza magát, azt felmagasztalják. Az írástudók és farizeusok képmutatása 13Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bezárjátok a mennyek országát az emberek elõtt. Magatok nem mentek be, s akik be szeretnének jutni, azokat meg nem engeditek be. 14Jaj nektek, írástudók és képmutató farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek és árvák vagyonát. Közben nagyokat imádkoztok, ezért nagyobb ítélet vár rátok. 15Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bejártok tengert és szárazföldet, hogy egyetlen áttérõt szerezzetek, s ha sikerül, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál. 16Jaj nektek, vak vezetõk! Azt mondjátok, hogy ha valaki a templomra esküszik, nem érvényes, de ha a templom aranyára, akkor az kötelezi. 17Esztelenek és vakok! Hát mi több, az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat? 18Ugyanígy: Ha valaki az oltárra esküszik, az nem érvényes, de ha a rajta levõ áldozati ajándékra esküszik, az kötelezi. 19Ti vakok! Hát mi több, az ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? 20Aki az oltárra esküszik, rá esküszik és mindenre, ami csak rajta van. 21Aki a templomra esküszik, rá esküszik, s arra, aki benne lakik. 22Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik és arra, aki rajta ül. 23Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Mentából, kaporból és köménybõl tizedet adtok, közben ami fontosabb a törvényben, az igazságosságot, az irgalmat és a hûséget elhanyagoljátok. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni. 24Ti vak vezetõk! A szúnyogot kiszûritek, a tevét meg lenyelitek. 25Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Tisztára mossátok a pohárnak és a tálnak a külsejét, belül azonban tele vannak rablással és mértéktelenséggel. 26Te vak farizeus! Elõbb belül tisztítsd ki a poharat és a tálat, akkor majd kívül is tiszta lesz. 27Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülrõl szépnek látszanak, de belül tele vannak a halottak csontjaival s mindenféle undoksággal. 28Így ti is kívülrõl igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal. 29Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! A prófétáknak sírboltot építtek, az igazak síremlékeit feldíszítitek, 30s azt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem lettünk volna részesek, mint õk, a próféták vére ontásában. 31Ezzel magatok is megvalljátok, hogy a próféták gyilkosainak vagytok a fiai. 32Töltsétek csak be atyáitok mértékét! 33Kígyók, viperák fajzata! Hogy is kerülhetnétek el a kárhozat büntetését? 34Nos, prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok. Közülük némelyeket megöltök és keresztre feszíttek, másokat megostoroztok a zsinagógában és városról városra üldöztök. 35Ezért rátok száll minden igaz vér, amelyet a földön kiontottak, az igaz Ábel vérétõl egészen Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár közt öltetek meg. 36Bizony mondom, ezek mind utolérik ezt a nemzedéket. Jeruzsálem figyelmeztetése 37Jeruzsálem, Jeruzsálem, megölöd a prófétákat és megkövezed, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam egybegyûjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyûjti csibéit, de nem akartátok. 38Íme, elhagyatott lesz házatok. 39Mondom nektek, mostantól mindaddig nem láttok, amíg nem zengitek: Áldott, aki az Úr nevében jön!" Jézus törvénymagyarázata (12,1-14 15,1sköv) és magatartása (11,19) - mint ezt a Mt evangélium továbbítja – szétszakítja a késõi judaista zsidóság általános vélekedéseit a Messiásról. Salamon zsoltárai (17,26sköv) szerint a Megváltó törvényhû, jámbor izraelita, akit a bûnösök feszítenek meg. A 15,21-28 szerint azonban Izraelnek semmiféle elõjoga nincs. A Mt evangélium nem osztja a zsoltár elvárását Izrael (vö. Rom 11,25), vagy a próféták véres üldözésérõl, vagy a Messiásról, melyet az õskeresztény misszió gyakran hangoztatott Izraellel kapcsolatban, hogy õk a választott nép (21,33-43 22,1-14 vö. 8,11sköv). Jézus törvénymagyarázatának középpontjában az emberiesség áll, amely kizárja a vétket. Jézus élesen kikel az ellenséggyûlölet ellen (5,43sköv), a szegények jogát felkarolja, mindenben a könyörületességet hangsúlyozza - nemcsak a jámborok és igazak számára . Ezt kell gyakorolni, hogy az Isten akaratához hûségesek legyünk. A Zsoltárral ellentétben hangsúlyozza, hogy a megigazulás egyedül a hit által történik (vö. Rom 3,21sköv) – ahol a „hit” természetesen a hívõ cselekedetet foglalja magába – ahol Mt evangéliuma számára a jócselekedetek értékét hangsúlyozza (16,27), amely az õ idejében már hozzá tartozott a hitvalláshoz (7,21). De lehetséges volt a megújult cselekedetek félreérteni (5,20.48) – a törvény új magyarázata ellenére is. Az egyház azonban nem csak szentekbõl áll, hanem bûnös és jó emberekbõl is (13,36-43.47-50; 22,10-14; 25,1-13.31-46). Mindenkit a felebarát és az ellenség szeretetére hív fel. Lényeges szakadás van a kiválasztottak és a meghívottak között (22,14), ami elõször a végítéleten nyilvánul meg. Ahol nem csak az egyházból kiválasztottak jelennek meg, hanem „keveredve” mindenki, igazolva a közösség rendjének szükségességét (18f. 23,8f). vö.: Az oldás és kötés hatalma 16,16sköv és a 18,18). A jobboldali tanítványokhoz nemcsak azok tartoznak, akik az igazságot tették, hanem azok is, akik követték Jézus szenvedését.(vö.: 6,33 10,17sköv 16,24sköv). Néhány mondás ellenére, az elõ-Máté-féle hagyományt adja tovább (10,33 16,28 24,34) átveszi a szerzõ a világ pusztulásának képét (24,48 25,5-19). A világ vége elõtt azonban a népek misszióját be kell fejezni és ez a misszió a maga idejében még tartott (28,18sköv). Fõbb teológiai témák A beteljesedés Központi témája Jézusnak (5,17) „nem megszüntetni jött a törvényt, hanem beteljesíteni.” Azért keresztelkedik meg Jánosnál, hogy beteljesedjen a törvény (3,15) és a próféták. A getszemáni kertben is mindent azért tesz, hogy beteljesedjék az Írás (26,54.56). Máté Jézusa a prófétai elvárások beteljesítõje. A törvény és a próféták A rabbinikus hagyomány szerint 613 rendelkezést kell megtartani. Máté Jézust úgy mutatja be, mint aki beteljesítette a törvényt és a hangsúlyt a 10 parancsolatra, valamint az Isten és a felebarát szeretetére helyezi. Jézus tanítása a törvény lényegét, a rendelkezés szándékát keresi mindig és elkerüli a legalista kazuisztikát (5,17-48 9,13 12,7). Vagyis a Tóra „szívét” akarja megmutatni tanítványainak és követõinek (vö. Iz 51,7 Jer 31,33). Mennyek országa A mennyek országa (baszileia ton ouranon) kifejezést 32-szer használja az evangélium, de ez a forma csak Máté evangéliumában található meg, a többi evangéliumban Isten országa, vagy királysága (baszileia tou theou) szerepel. Ez az elképzelés Iz 40,9 és 52,7-bõl származik, mely Isten közvetlen hatalmát hangsúlyozza népe felett. Ezt a farizeusi tanításban a törvény közvetlen uralmával helyettesítették. Ez az ország mindenkihez tartozik, aki hûséges akar maradni a szövetséghez (5,3.10.19.20 6,33). Jézus leginkább a példázataiban írja le a mennyek uralmát. Krisztológia Az evangélium egyik fontos célja, hogy tisztázza Jézus kilétét. Az elsõ mondatokban megtalálhatjuk „Jézus a messiás, Dávid fia, Ábrahám fia…(1,1). De Máté azt is bizonyítani akarja, hogy Jézus a felkent Messiás, vagyis a messiási remények beteljesítõje (Iz 55,4-5), nem farizeusi törvényújító, vagy királyi messiás. Mária fia azonos Emmánuellel (Velünk az Isten), az Izajás jövendöléseiben leírt jövendõ küldöttel (Iz 7,14), emellett Isten Fia, az Úr szenvedõ szolgája (Iz 42,1-11), akik sokakért feláldozta önmagát (20,28). Nemcsak földi eredetét írja le tehát az evangélista, hanem isteni eredetét is, ezt szolgálja a szeplõtelen fogantatás csodálatos története is.

Eseménynaptár

Február 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28