Agrafa

Agrafa („le nem írt szavak”) - azokra a négy kánoni evangéliumból hiányzó, de valószínûleg Jézustól származó szavakra utalnak, melyek más újszövetségi írásokban találhatók meg (pl. ApCsel 20,35 és 1Tessz 4,15-17) vagy egyes evangéliumi kódexek saját formulái. Tágabb értelemben az apokrif evangéliumokban megõrzött állítólagos jézusi kijelentésekre is vonatkozhatnak. Fõleg Tamás evangéliuma, Fülöp evangéliuma, Egyiptomiak evangéliuma (ld. Alexandriai Kelemen: Stromata III. 9,63). Ezeknek a hitelessége nem kizárt. A az Üdvözítõ beszélgetése és a Jakab apokrif kapcsán. Ezekrõl feltételezik, hogy a kánoni evangéliumoknál régebbi forrást használtak. A szavak jézusi eredetének hitelessége kétséges, illetõleg számos esetben a hiteles keveredik a kiegészítéssel. Kutatásuk a 19-20. században kezdõdött, fõleg az Egerton papirusz és a Nag Hammadi felfedezések kapcsán. Új lendületet adott a kutatásnak Oxyrhynxhus papirusz kutatása. Élenjáró kutatók Dodd (1874) Pick (1908) Resch (1906). Ez a kutatás az õs-evangélium kérdésre terelte a figyelmet, melyrõl eddig csa Papias Hierapoliszi püspök kapcsán beszéltek. Preuschen (1901) mondásokat izolált az apokrifokból és vetett össze. Hasonló módszerrel dolgozott Klostermann E. is (1911) összesen 88 mondást különítettek el az apokrifokból. A gyûjteményt eredeti és angol nyelven Strocker publikálta (1988). Nestle 27 mondásról úgy vélte, hogy származhat Jézustól (1896). Ropes az eredetileg Resch által felvetett kérdést, hogy ezek Jézus elveszett mondásai lennének igyekezett háttérbe szorítani és csak a kánoni evangéliumoktól eltérõ hagyományozás problémájával foglalkozott. Joachim Jeremias (1958, 1964) igyekezett elkülöníteni a bevezetõ formulákat a mondások szövegétõl és igyekezett a mondások végét is meghatározni, leválasztva a hozzá fûzött értelmezésektõl Bauer Walter (1909) ezeket a mondásokat a kánoni paralleljeivel vetette egybe. Ezzel azt kívánta illusztrálni, hogy a kánoni iratok Jézus eltérõ mondásait bizonyos változatban tették hivatalossá. Wright Leon (1952) vizsgálva az evangéliumok és a patrisztikus idézetekben szereplõ mondások eltéréseit, arra következtetett hogy az eltérés oka lehet az is, hogy eltérõ motívum alapján idézték Jézus szavait. Koester H. (1957) szintén az eltérõ közegben (Sitz im Leben) történõ idézésekre hívta fel a figyelmet. A mondások értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a kánoni evangéliumokból is világos Jézus mondásainak nem csak egyetlen gyûjteménye létezett. Elképzelhetõ, hogy még az apostoli atyák is eltérõ gyûjteményeket használtak. A legnagyobb függetlenséget a kánoni anyagtól Tamás evangéliuma mutatja. Néhány esetben a kánonon kívüli mondások primitívebbek mint a kánoniak. Az világos, hogy a kanonizálás kapcsán Jézus mondásai a redaktor átdolgozásának nyomát viselik a kánoni evangéliumokban. Irodalom: Bauer W: Das Leben Jesu im Zeitalter des neutestamentlichen Apokfryphen Tübingen 1909. 1967. Dodd J.T.: Saying Ascribed to our Lord by the Fathers and Other Primitive Writers Oxford 1874. Kern J.G. De sermonibus Christi agraphois Leipzig 1776. Resch, A.: Auserkanons Schriftgramtnet TU. 5. 1889.; Jeremias J.: Über unbekannte Jezusworte. Gütersloh, 1951. Koester H.: Synoptische Überlieferung bei den apostolischen Vatern Berlin 1957. Nestle,E.: Novi Testamenti Graeci Supplementum Leipzig 1896. Pick, B.:The extracanonical Life of Christ New York 1903 Prof. Dr. György Benyik

Eseménynaptár

December 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31