Pál év - 01

Az újszövetségi levelek Vallásos levél A 27 újszövetségi könyv közül 21-nek epistolé (levél) az irodalmi formája. Az Ószövetségbõl már ismert a vallási céllal írt levél, de igazán csak a hellenisztikus korban vált ismertté ez a forma. Hivatalos levél a királyság idejébõl 2Sám 11,14-15; 1Kir 21,8-10, a fogság utáni idõszakból Ezdr 4,11-16.17-22 7,12-26. Bár 6 megõrizte Jeremiás levelét (vö.: Jer 29,1). A Makkabeus könyvekben számos levél Tovább >>

Malakiás, Joel, Jónás

MALAKIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE Névtelen gyûjtemény, amelyet késõbb Malakiás neve alatt (beyad malaki – Malakiás közvetítésével vö. 1,1) tettek közzé. Nem Malakiás volt a szerzõ, hanem a 3,1-ben szereplõ „malaki” – angyalom, küldöttem. Késõbb ezt a kifejezést úgy olvasták, mintha a szerzõ személy neve lett volna. Az 1,1-ben a „beyad malaki” helyes olvasata, küldöttjén keresztül, de lehet úgy is olvasni, hogy Tovább >>

Szofomiás, Náhum, Habakuk

SZOFONIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE Az Úr szava kezdõ formulák a könyv elején és végén, közben pusztulás-leírások, és képgazdag jövendölések. Szofoniás nevének jelentése „Jahve megõrzött”. Jozija és Uzija idején mûködött (640-609), a vallási reform korai szakasza, ebben az idõben még a prófétai hagyományokból és ebbõl a könyvbõl is minden csak szóban volt meg (1,8) A könyv végsõ formáját csak a fogság után nyerte el (2Krón Tovább >>

Zsoltárok

A HÉBER KÖLTÉSZET A költészet ritmikus beszédnek minõsül és elkülönítik a prózától. Van, aki a szövegeket költõi beszédre, retorikus beszédre és prózára tagolja. A Biblia az ókori versformákhoz alkalmazkodik, azokat átkölti. Az egyik legkorábbi ókori versforma tanúja Neferti (Kr.e.12.sz.) egyiptomi költõ a 12 dinasztiából, arra biztatja szívét, sirassa el a bajait. A Biblia írói költõi hagyományok tekintetében merítettek a Gilgames Tovább >>

MÁTÉ EVANGÉLIUMA

LEGJELENTÕSEBB MONOGRÁFIÁK ÉS KOMMENTÁROK AZ EVANGÉLIUMRÓL Kutatás történet: Stanton, G.: The origin and Pupose of matthew’s Gospel ANRW 25,3. Berlin 1985. Sand, A.: Das mattheus-Evagelium Edf 275. Darmstadt, 1991. Kommentárok: Lohmeyer, E., (1967) Klostermann, E., (1971) Gnilka, J., (1988) Schweitzer, E., (1986) Sand, A., (Davies W. D. - Allison, D.C., (1988) - Hangner, D.A. (1993) – FrankenmÖlle, H., ((1977) Betz H.D., The Sermon on the Tovább >>

Apokrifek

Mik azok az Apokrifek? Probléma Korábban csak a teológiai tanfolyamok hallgatói tudták, de egyre többet lehet hallani az Apokrif iratokról. Különösen mióta a Telosz kiadó gondozásában megjent a Csodás evangéliumok illetve Az apostolok csodálatos cselekedetei. Korábban csak Vanyó László Ókeresztény írók 2. kötetének címében lehetett olvasni az Apokrifek címszót és az ott közölt 26 irat teljes vagy töredékes fordításából azt gondolhatta az ember Tovább >>

AZ EVANGÉLIUM FOGALMA

Az evangélium szó a profán görögben Eu- jó és aggello –Jó hírt hirdet, üzenetet átad, esetleg katonai gyõzelemrõl való tudósítást jelent, az Újszövetségi irodalomban többes számban szerepel. Feltételezhetjük hogy a héber „besora” gyõzelem megünneplése szólnak a görög fordítása. A héber szentírásban (TM-ben) 2Sám 4,10; 18,22-25-ben találkozunk a besora szóval és ott profán értelemben vett jó hírt jelent. Kr.e. 5-6 Tovább >>

JEREMIÁS SIRALMAI

CÍM, SZÖVEG Héber: „êkā” (ó jaj!) TM cím (1,1; 2,1; 4,1; 2Sám 1,25; Iz 1,21; Jer 48,17), a Talmud és a rabbinikus hagyomány (b.B.Bat 15a) „qînôt”-nak hívja. A LXX-ban „threnoi” a Vulgátában Lamentationes a címe. A héber szöveg viszonylag jó állapotban maradt ránk. A görög-latin hagyomány a Siralmakat Jeremiás nevéhez kapcsolta és a következõ szöveget adta hozzá: „…és történt, hogy miután Izraelt Tovább >>

Jézus életének forrásai és a kutatás

Jézus életének forrásai – A kanonikus evangéliumokat mint forrásokat a történészek elfogult tanúknak tekintik, mivel ezek „a Jézusban hívõk dokumentumai” de ma már világosan látjuk, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy történetileg értéktelenek. Zsidó források között tartjuk számon Josephus Flavius (K.r.u. 93-93) Zsidó régiségek c mûvében (XX.9.1.) Jakabról Jézus testvérérõl ír sorokat, melyek csak közvetve utalnak Jézusra. Tovább >>

ÁMOSZ PRÓFÉTA KÖNYVE

A próféta élete Ámosz próféta nem készült egész életében arra, hogy próféta legyen, foglalkozását tekintve saját bevallása szerint pásztor (héb. noqed 1,1 juh; boqer 7,14 szarvasmarha) és gyümölcstermelõ (1,1; 7,14) volt Tekoában, amely csupán 16 km-re van Jeruzsálemtõl. De hamarosan innen is elköltözött mert, mert a hegyek nem kedveznek a gyümölcstermelésnek. Feltehetõen „fügeböködõ” volt vagyis aki a nagyobb termés érdekében a Tovább >>

A PRÓFÉTÁK

Bevezetõ gondolatok a prófétaság jelenségének megértéséhez A bibliai prófétákat meg akarjuk érteni érdemes elõbb a próféta szó jelentésébõl kiindulni. A héber szövegben TM „nabi”= hívni, habzani jelentésû szó a Biblia görög fordításában a LXX-ban „prófétész” görög szóval fordítják amelynek elsõ jelentése az, hogy valaki, aki más helyett beszél. Fontos tudni, hogy bár mi a prófétai intézményt jórészt a Tovább >>

EZDRÁS-NEHEMIÁS

KELETKEZÉS Érdekes és jellemzõ apróság, hogy a Ezdrás könyve kezdete megegyezik 2Krkón 36 zárlatával, ebben a megegyezésben sokan annak bizonyítékát látják, hogy Ezdrás-Nehemiás a Krónikás történeti mû folytatása. A könyv az állítja, hogy Artaxerxész uralkodásának 7. évében távoztak a zsidók Babilonból (Ezdr 7,7), aminek ellentmond, hogy még Dárius uralkodását (6,14) is megemlíti az írás. Feltételezések szerint ez I. Artaxerxész 7. éve, Tovább >>

RÚT KÖNYVE

A Talmud szerint Rút könyve az „írások” közé tartozik éppen úgy, mint az Énekek éneke, a Siralmak, és Eszter könyve. A történet szavahihetõségét évszázadokon keresztül nem vonták kétségbe, a benn található archaikus utalások miatt. A legtöbb biblia kritikus szerint valójában szépirodalmi, vagyis fikciós történet. A történet fordulatai lebilincselik az olvasót és közben bizonyos családcentrikus gondolatokat népszerûsítenek, és az idegen Tovább >>

Agrafa

Agrafa („le nem írt szavak”) - azokra a négy kánoni evangéliumból hiányzó, de valószínûleg Jézustól származó szavakra utalnak, melyek más újszövetségi írásokban találhatók meg (pl. ApCsel 20,35 és 1Tessz 4,15-17) vagy egyes evangéliumi kódexek saját formulái. Tágabb értelemben az apokrif evangéliumokban megõrzött állítólagos jézusi kijelentésekre is vonatkozhatnak. Fõleg Tamás evangéliuma, Fülöp evangéliuma, Egyiptomiak evangéliuma Tovább >>

JÓZSUE ÉS A BÍRÁK KÖNYVE

JÓZSUE KÖNYVE A könyv szövege több változatban maradt ránk és késõbbi és egy korábbi szövegben, és úgy tûnik, a görög fordítás Lxx régebbi kéziratokból dolgozott ezért furcsa módon a héber szöveg (TM) késõbbi. Ezt igazán csak a qumráni felfedezések idején regisztrálták, amikor a negyedik barlangokból elõkerült a ma 4Qjosa- nak nevezett szöveg amely régebbi és jobb szöveg mint az addig a Kr.u. 10 századból származó Leningárdi Tovább >>

A DEUTERONOMISZTIKUS TÖRTÉNETÍRÁS

Mielõtt a biblia történeti könyveirõl részletesen beszélnénk, feltétlenül ki kell térnünk egy történeti iskola és szemléletének ismertetésére, valamint néhány kutatójának ismertetésére. Ez a deuteronomisztikus történetírás, amely szöveghagyományát tekintve kiterjed a Mózes 5. könyvére, vagyis Deuteronomiumra, valamint Józsue, Bírák, 1-2 Sámuel, 1-2 Királyok és a Rút könyvét foglalja magába. A LXX-ban a héber kánon kategóriái széttöredeznek Tovább >>

Deuteronomium

Deuteronomium - Második Törvénykönyv (5Móz) Címe szerzõje az ókorban A héber szövegben a címe Debarim (szavak) - LXX Deuteronomium - Vulgata Deuteronomium (vö. 17,18) – a Talmud (b.B.Bat 14b-15a) szerint Mózes írta. A tóra öt könyvét Josephus Flavius: Contra Apionem 1,37-41-ben említik elõször. Az elbeszélés a folyamatosság megõrzésére törekszik a Moáb síkságán kapott törvényekkel (Szám 36,13) kapcsolja egybe az elbeszélés Tovább >>

Számok könyve

A cím: A héber címe (TM) Bamidbár (pusztában), a görög címe (LXX) rithmoi (számok), a latin címe (Vulgata) Numeri. Anyaga, az elbeszélés történeti kerete A benne szereplõ anyag legnagyobb részét a forráskritikusok az un P-forrához sorolják –1,1-10,28; 17-19; 26-31; 33-36; Ettõl eltérõ anyag 10,29-12,16; 21-24; Az összes elbeszélést és utasítást a pusztai vándorlás keretébe szerkeszti a szerzõ (Kr.e. 1300-1050) és jórészt inkább Tovább >>

Leviták könyve

Mózes 3. könyve Sajátosságok: A könyv héber címét Wajjiqra” – „és hívta” a kezdõ szavakról kapta, a keresztény cím a LXX-ból, a könyv görög fordításából származik . Hiszen általános vélemény szerint a könyv a levita papság számára kézikönyv lehetett. Manapság ezt a könyvet csak kevesen olvassák el, mert benne nem sok történeti elbeszélés található, annál több kultikus, rituális elõírások és törvények. Tovább >>

Teremtés

MÓZES ÖT KÖNYVE (TÓRA) NAGYOBB EGYSÉGEI Teremtés 1-10. Õstörténet A világ és az ember teremtése Bûnbeesés Káin-Ábel Geneológiák Vízözön Bábeli torony Teremtés 12-50. Pátriárka- történet 12-25 Ábrahám Kivonulás 1- Második Törvénykönyv 34. Izrael népének története az Egyiptomból való kivonulástól Mózes haláláig Kiv 1-13 Kivonulás, Átvonulás Kitörés Kiv 14-18 Sínai hegyhez vonulás Kiv 19-Szám Tovább >>

A Biblia I.

Meghatározása, felosztása A Biblia, a könyv, héber nyelvû kinyilatkoztatott írásokat jelent a zsidóknak és jórészt ugyanezen könyvek görög fordítását (Lxx)[1] és a Jézushoz kapcsolódó görög nyelvû kano­ni­zált irodalmat a keresztények számára. Irodalmi szempontból olyan antológiának nevezhetjük a Bibliát, amelynek zsidó része évszázadokon keresztül alakult ki az i.e. 10. századtól az i.sz. 1. századig; keresztény része pedig viszonylag Tovább >>

Eseménynaptár

Október 2017
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31