SZENT NEREUS ÉS ACHILLEUS

Nereus és Achilleus régi római vértanú-pár, május 12-i ünneplésük az 5. század óta mutatható ki. A tisztelet nyomai még régebbre mutatnak, hiszen már Damasus pápa sírfeliratot költött a két vértanúnak. Annak töredékesen megmaradt szövege szerint Nereus és Achilleus római katonák voltak. Eltaláltak az igaz hithez, és bátor hitvallásukért megölték õket. Haláluk ideje nincs följegyezve. Általában a diocletianusi üldözés éveit szokták emlegetni. Ünneplésük helye a sírjuk lehetett, amelyet Petronellának, Szent Péter lányának sírja közelében kell keresnünk, a Domitilla-katakomba kiterjedt temetõrendszerében. Tiszteletük helye gazdag lehetõséget kínált a legendák születésének. Az 5. és 6. században írtak egy csodálatosan díszes szenvedéstörténetet Nereusról és Achilleusról. Ebben a két vértanút testvérpárnak tekintették, kiket maga Péter apostol keresztelt meg. Mint eunuchok a császár unokahúgának, Titus Flavius Clemens feleségének - a késõbbi keresztény vértanúasszonynak -, Domitillának a szolgálatában álltak. Úrnõjükkel együtt a campaniai tengerpart elõtt levõ Pontia szigetre számûzték, Terracinában borzalmasan megkínozták, végül lefejezték õket. Domitillával együtt a Via Ardeatina melletti katakombában temették el õket. Nereusról és Achilleusról elbeszélik, hogy keresztényekként Domitillával, úrnõjükkel együtt a sivár, izzóan forró Pontia szigetére számûzték õket. A két kiszolgált katona vezette annak idején Domitillát Kelemen pápához. A pápa megkeresztelte az elõkelõ asszonyt. Ezért elvesztették hazájukat, birtokukat és legalapvetõbb emberi jogaikat. Nereus és Achilleus leszámolt életével, szemrebbenés nélkül fogadta az ítéletet. Annál inkább aggódtak úrnõjük életéért és egészségéért. Flavia Domitilla azonban már rég nem volt nagyvilági dáma: ott térdelt a katakombák komor homályában keresztény rabszolgák és a szegény népbõl jött hívõk között, velük együtt rettegve attól, hogy a katonák fölfedezik rejtekhelyüket. A számûzetésben az élet nehéz volt, de õk fenntartották a kenyértörés közösségét, mintha mi sem történt volna. Zsoltározásukhoz a tenger harsogása adott kíséretet. Néhány évig tartott ez a sokféle szükséget szenvedõ, de nyugodt élet. Amikor azonban Minutius Rufus konzul megjelent Pontián, véres üldözés kezdõdött. Nereust és Achilleust elkülönítették Domitillától. A konzul vesszõvel, izzó parázzsal és kínzóeszközökkel igyekezett a két veteránt rávenni, hogy áldozatot mutasson be a császár fölségének, de hiába. Állhatatosak maradtak, és a hóhér bárdja végzett velük.

Eseménynaptár

Szeptember 2020
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30