SZENT ASZTRIK ANASZTÁZ

Radla cseh vagy horvát származású volt. 972-ben Magdeburgban együtt tanult Szent Adalberttal. Szerzetes lett, és az Anasztáz nevet vette föl, melynek egyik változata az Asztrik. Miután 992-995-ig brewnowi apát volt, 996-ban Adalberttal együtt Magyarországra jött. A Szent Márton hegyén épített elsõ magyar bencés kolostor apátja lett. A térítõ munkában oly nagy lelkesedéssel és eredménnyel vett részt, s oly nagy tekintélye volt, hogy 999-ben István király õt küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon. Valószínûleg ekkor kapta meg püspöki kinevezését. Érdemeiért a Márton hegyi kolostor megkapta ugyanazokat a kiváltságokat, amelyekkel Montecassino rendelkezett. Halálának éve 1036 vagy 1039. A bencés martirológiumban november 12-én ezt olvasták: "Esztergomban, Magyarországon Szent Anasztáz püspök és hitvalló, nagy életszentségû férfi temetése." Életérõl így ír Hevenesi Gábor a 17. század végén: Asztrik Szent Adalberttel együtt Itáliából elõször Csehországba ment, ahol a brewnowi bencés apátság apátja, de inkább atyja, mint elöljárója lett. Innen Szent István, aki késõbb Magyarország elsõ királya volt - s azt kívánta, hogy szent életû és kiemelkedõ mûveltségû férfiak könnyítsék meg népének a katolikus hitben való gyarapodását -, Magyarországra hívta. Asztrik néhány szerzetestársával engedelmeskedett a hívásnak. A király, aki nagyon szerette a szerzeteseket, barátságosan és a legnagyobb tisztelettel fogadta õket, s kedvére volt jámborságuk. Nagyon kérte õket, hogy alattvalói üdvösségének és lelki gyarapodásának szenteljék magukat; és ennek érdekében királyi bõkezûséggel a Vashegy lábánál kolostort épített számukra. Asztrikot, aki a többieknek szóban és példában a mestere volt, apáttá tette, majd kis idõ múltán szent élete és a tudományban való kiválósága miatt a kalocsai püspökségre emelte. Asztrik pedig szent életének példájával szüntelenül a lelkek üdvösségéért fáradozott. A püspökségbõl önmagának sem tiszteletet, sem hasznot nem akart szerezni, hanem boldogságát Isten dicsõségében és a bárányok javában kereste. Az ország nagyon súlyos ügyeivel Rómába küldték, és Szilveszter pápánál oly sikerrel végezte küldetését, hogy a pápa angyali intéstõl indítva, arany koronát, apostoli királyi címet és apostoli keresztet küldött, miként Szent István kérte tõle. Ettõl kezdve a kereszt került az ország címerén a sas helyébe. Amikor Sebestyén, az elsõ esztergomi érsek elvesztette szeme világát, három esztendõre Asztrik lett a helyettese. Az árváknak atyja, a szorongatottaknak menedéke volt, mígnem az Úr 1034. esztendejében, november 12-én, 70 éves korában el nem szólította, hogy megkapja az égben fáradalmai jutalmát. Méltó, hogy halála után tiszteljék azok, akiket az égre érdemes életre tanított a földön.

Eseménynaptár

December 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31