LIMAI SZENT RÓZA

A Szûz Máriáról nevezett Róza - ezt a nevet mint harmadrendi domonkos nõvér kapta - Dél-Amerika és Peru számára olyan jelentõs szent, mint Itáliának Sziénai Szent Katalin vagy Spanyolországnak Avilai Szent Teréz. Peru fõvárosában, Limában született 1586. április 20-án vagy 30-án. A keresztségben az Izabella de Flores nevet kapta. A család egy indián szolgálója azonban Rózának kezdte becézni, és ez a név rajta is maradt, sõt, amikor Turibius püspök 1597-ben megbérmálta, ez lett a bérmaneve is. "Amint Róza értelme kinyílt, szent félelemmel és irtózással kerülte a bûnt. Ha azt érezte, hogy valami szenvedély az értelem ellen lázad, minden nehézség nélkül üldözõbe vette, és elûzte magától." Erre az eredményre jutott a Róza ügyét kivizsgáló orvos, Castillo doktor és páter Lorenzano. Egész életében vezekelt: hajának levágásával tiltakozott és fordult szembe családja tervével, mely szerint egy jó házból való ifjú feleségének kellett volna lennie; a kezeit oltatlan mésszel csúfította el; a derekán haláláig egy súlyos lakattal lezárt láncot viselt; a fejére vasból készült töviskoronát rakott; ciliciumot hordott és ostorozta magát; az ágya kemény deszkából készült; szülei házából kiköltözött a kertbe egy saját kezûleg épített kunyhóba. E vezekléseivel is lelki anyja és mesternõje, a kétszáz évvel korábban élt, s ugyancsak domonkos harmadrendi Sziénai Szent Katalin példáját követte. Szokatlan életmódja - ami a szentek között nagyon is ismert - a környezetét részben csodálatra, részben megütközésre indította. Õ maga azonban tudta, hogy - Szent Pál szavaival élve - hiába adná oda a testét egészen elégõ áldozatul, hiába osztaná szét mindenét a szegényeknek, ha a szeretet kettõs törvényét nem teljesíti, semmit nem használ neki. Ezért minden erejével és figyelmével Isten és a felebarát iránti szeretet útján akart járni. Szerette és követte Sziénai Szent Katalin példáját; buzgón olvasta Granadai Szent Lajos és Keresztes Szent János írásait; csodálattal kísérte figyelemmel Solanói Szent Ferenc mûködését, aki 1596-tól misszionált Peruban. Iránta különös szeretettel viseltetett, és imádságával kísérte a munkáját. 1606. augusztus 10-én öltötte magára a domonkos harmadrendi nõvérek ruháját. Csak azért nem lett domonkos apáca, mert Peruban akkor még a domonkos rend nõi ága nem telepedett le. Szerzetesi ruhája nem választotta el az emberektõl, hanem mindenki számára nyilvánvalóvá tette életének lényeges célját: Krisztusnak szentelte magát. Csodálatos életéhez az imádság szolgáltatta az alapot. Napjaiból olykor tizenkét órát is lefoglalt a szóbeli és a szemlélõdõ imádság. Lelki gyakorlatait kézimunkával váltogatta: font, szõtt, hímzett, mûvelte a kertet, és bevételeivel szüleit támogatta. Életformája lett az Úr Krisztus jelenlétében való élet és a vele való szüntelen társalgás. Éppen ez jelentette lelki életének mindennapos táplálékát. Keresztes Szent János tanítványaként abból a felismerésbõl indult ki, hogy a teremtmény "semmi" önmagától, de Isten épp azért teremtette, hogy a kegyelemmel oly magasságba emelkedjék, hogy a Megtestesült Ige menyasszonya legyen. Róza azonban nem naiv lélek, hanem világosan látó, tanítását formába is öntõ mester. Sajnos írásaiból csak néhány töredék maradt ránk. Bilbaói Luis testvér állapította meg: "Róza Isten Lelkének irányítása alatt állt; betöltötte õt a bölcsesség Lelke, és különleges, beléöntött tudás birtokában volt." Mint a többi nagy szent, igen sokat szenvedett az Egyházért. Gyötrelmeit így vázolja: "Az életgyónás igen nagy szenvedést jelentett... Szorongás, vigasztalanság, elkeseredés, kísértés, harc, meghazudtolás a gyóntató atyák részérõl, meg nem értés emberektõl, betegségek, fájdalmak és a láz." Életének utolsó három évét egy barátnõjének, Don Gonzalo de la Maza feleségének házában töltötte. A férj a perui alkirály pénzügyeinek intézõje volt. Lelki élete, amelynek középpontjában Jézus Krisztus állt, idegen volt kortársainak népies jámborsága közepette, amelyben a korábbi népi hagyományok elemei is tovább éltek. "A szemlélõdés teljes nyugalmában, mindent beragyogó fényességben álltam, telve csodálattal, és a fényesség közepén feltûnni láttam a Megváltó Keresztjét. E ragyogó fényesség legbensejében megpillantottam az én Uram, Jézus Krisztus szentséges emberségét. Éreztem, hogy Jézus Krisztus emberségébõl a felség elmondhatatlan sugarai hatoltak lelkem mélyéig, úgy, hogy arra gondoltam: tökéletesen szabad vagyok, és átkerültem az örök boldogság örömébe." A szigorú vezeklés, a másokért való szünet nélküli fáradozás korán ágynak döntötte. 1617. augusztus 24-én halt meg, s utolsó óráiban lassan és nagyon meggondoltan mondogatta: "Jézusom, Jézusom, maradj mellettem!" Amikor holttestét átvitték a Szent Domonkos-templomba, olyan tömeg kísérte, hogy az alkirály katonáinak kellett megvédeniük. Halála után azonnal általános tisztelettel vették körül Limától Madridig. Elõször a Szent Domonkos-templom fõoltára közelében, majd a Sziénai Szent Katalin-kápolnában temették el. 1668. február 12-én avatta boldoggá XI. Kelemen pápa. 1669-ban Lima, 1670-ben egész Nyugat-India és a Fülöp-szigetek patrónája lett. Szentté avatása 1671. április 12-én történt. Ünnepét 1727-ben vették fel a római naptárba, augusztus 30-ra. 1969 óta augusztus 23-án ünnepeljük. Szent Róza életének három jelentõs gyümölcse lett: az elsõ nõi kolostor alapítása, az intézményes szegénygondozás és a misszió. Megalapította Dél Amerika elsõ szemlélõdõ kolostorát. "Drága Atyám - írja egyik levelében -, az angyalok nyelvén szeretnék szólni, hogy hírt adhassak a rendkívüli kegyelemrõl, amellyel az én Uram, anélkül hogy ezt megszolgálhattam volna, beteljesítette szívem forró vágyát, tudniillik, hogy megalapíthassam anyám, Sziénai Szent Katalin kolostorát" (1613. május 5-én kelt, Jerónimo Bautistának szóló levele). Róza életének rendkívüli megnyilvánulásait ez teszi érthetõvé: a hódítás, a fegyveres erõszak, a kíméletlen szervezeti változtatások idején nem volt más módja, hogy Istennek szentelt életét megvalósítsa, csak az, hogy teljesen egyedül, mások számára érthetetlenül gyakorolja magát az erényekben. Ha mindezt kolostorban teszi, talán fel sem tûnik; kolostort azonban nem talált, sõt, neki kellett az elsõt létrehoznia. És végre is hajtotta az alapítást. Kikereste a megfelelõ helyet, megtervezte a kolostor épületét, gondoskodott a szükséges pénzrõl. És megjövendölte édesanyjának, hogy õ lesz az elsõ, aki a kolostorban beöltözik apácának! Róza halála után, 1623-ban nyitotta meg kapuit a Sziénai Szent Katalin-kolostor, hogy a lelki élet tökéletességére hivatott limai nõknek otthont adjon. A cella körül, amelyben Róza élete végét töltötte, hamarosan megalakult a második domonkos nõi kolostor. Életének másik nagy gyümölcse a szegények gondozásának rendszeresítése. Az élet kegyetlenségei és a szenvedéssel való mindennapos találkozása részvétet keltettek benne, és nagyon tárgyilagosan ezt tanácsolja: "Anyám, ne ügyelj arra, hogy ruhád bepiszkolódik-e a betegek sebeitõl. A hóhérok sokkal gyalázatosabban mocskolták be köpéseikkel az én Megváltóm arcát!" Harmadik nagy mûve a misszió volt: "Ha nem nõ volnék, tanulmányaim végeztével azonnal teljes erõmmel a missziós munkának szentelném magam. Arra törekednék, hogy a legvadabb és legelhagyatottabb vidékekre menjek, ahol még kannibálok élnek. Csak azzal törõdnék, hogy az indiánok megmentésére és üdvözítésére ajánljam fel mindenemet: erõmet, verítékemet, véremet, hogy hirdethessem nekik az evangéliumot, és taníthassam õket: Térjetek meg! Térjetek meg!" Különleges lelkesedéssel kísérte Solanói Szent Ferenc apostoli mûködését az indiánok között. A velük kapcsolatos szörnyû hírek - Róza egyik Chilében élõ testvérétõl is hallott róluk - nem tudták csökkenteni az üdvösségükért égõ vágyát. És ezek a hírek nem üres híresztelések voltak: az indiánok támadó szándékkal ott álltak a város kapui elõtt! Mint Sziénai Szent Katalin vagy Lisieux-i Szent Teréz, felszólította a papokat, hogy legyenek hõsiesen tökéletesek: "Hadd mondjam önnek, lelkiatyám, hogy minden tartozását bûnömként magamra vállalom Isten elõtt, és kérem Õt, hogy amit ön megérdemelt, rajtam büntesse".

Eseménynaptár

Szeptember 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
25
26
27
28
29
30